Új Szó, 2009. április (62. évfolyam, 76-99. szám)

2009-04-29 / 98. szám, szerda

r 8 Külföld ÚJ SZÓ 2009. ÁPRILIS 29. www.ujszo.com RÖVIDEN Hivatalos albán kérelem Prága. Albánia hivatalo­san kérte felvételét az Euró­pai Unióba. A csatlakozási kérvényt Sali Berisha albán kormányfő tegnap Prágában adta át Mirek Topolánek ügy­vezető cseh kormányfőnek, az EU soros elnökének. Albá­nia Horvátországgal együtt április elsejétől már tagja a NATO-nak. (MTI) Közösen az ETA ellen Madrid. Franciaország és Spanyolország közös belbiz­tonsági vezérkart hoz létre, hogy „harcoljon a terrorizmus ellen, bárhonnan érkezzen is” - jelentette be Nicolas Sar­kozy francia elnök tegnap a madridi törvényhozásban. A francia elnök, aki hétfőn érke­zett állami látogatásra Spa­nyolországba, megerősítette, hogy Párizs támogatja Madri- dot a terrorizmus, konkrétan az ETA baszk szakadár szer­vezet elleni harcban. (MTI) Zavargásoktól tartanak Berlin. Az utóbbi évek leg­hevesebb tüntetéseitől és szélsőjobboldali megmozdu­lásoktól tartanak a berlini ha­tóságok május elsején. A bel- ügy szerint a munka ünnepére egyedül a fővárosban legke­vesebb 5000 rendőrt mozgó­sítanak. Ehhez fogható ké­szültségre már régóta nem volt példa. A berlini rendőrség több tartományból is kért erő­sítést. Az aggodalmak hátteré­ben a gazdasági válság okozta nehézségek, főleg a munka- nélküliség növekedése miatti elégedetlenség áll. (MTI) Kevesebb tiszt, több bűnöző? Moszkva. Közel 40 ezer tisztet menesztenek az idén az orosz hadseregből a karcsúbb és ütőképesebb katonaság megteremtését célzó reform keretében. Nyikolaj Pankov miniszterhelyettes közölte, a menesztettek között lesz 50, a felső tisztikarhoz tartozó tá­bornok és tábornoki beosz­tásban lévő ezredes is, akik kihullottak a minősítő bizott­ság rostáján. Moszkva 2012- ig egymilliósra kívánja lefa­ragni 1,13 millió fős hadsere­gét, a tisztek számát a felére csökkentik. A bírálók attól tar­tanak, hogy a kirúgott katona­tisztek a bűnözők táborát fog­ják gyarapítani. (MTI) Diplomáciai háború Caracas. Venezuela vissza­hívta perui nagykövetét, tilta­kozva amiatt, hogy Lima poli­tikai menedékjogot adott Ma­nuel Guerrerónak, a venezue­lai ellenzék egyik nemzetközi­leg körözött vezetőjének. Guerrero a vetélytársa volt Hugo Chávez államfőnek a 2006-os választáson. (MTI) Egyetlen térség sincs biztonságban a sertésinfluenza-vírustól - Mexikóban valószínűleg lassul a járvány terjedésének üteme El lehet Mexikóváros/Genf/Washing- ton. Százötvenkettőre emel­kedett a gyaníthatóan a ser­tésinfluenza következtében elhunytak száma Mexikóban, és legalább kétezren fertő­ződhettek meg. A nagy gyógyszergyárak megtették az első lépéseket az oltó­anyag kifejlesztésére, de a fejlődő világban, a szegé­nyebb országokban gyógy­szerhiány alakulhat ki. ÖSSZEFOGLALÓ Jósé Angel Córdoba mexikói egészségügyi miniszter szerint a járvány terjedésének üteme való­színűleg lassul. A múlt szombaton a betegségben elhunytak száma hat volt, vasárnap öt, míg hétfőn már csak három. „Ezek az adatok csak a társadalombiztosítással rendelke­zőkre vonatkoznak ugyan, de iránymutatóak lehetnek” - magya­rázta. Az nem derült ki, hogy mennyi a ténylegesen sertésinflu­enzában meghaltak száma. Eddig csupán 20 olyan halálesetet erősí­tettek meg, amelynek bizonyosan az új vírus volt az okozója. Miután hármasról négyesre emelte a sertésinfluenza veszélyé­nek súlyosságátjelző riasztási szin­tet az Egészségügyi Világszervezet (WHO), Fukuda Keidzsi főigazga­tó-helyettes arra figyelmeztetett, kerülni a világjárványt Amerikából hazatért utasokat helyeztek karanténba a szöuli reptéren (SITA/AP-feIvéteI) hogy a világ egyetlen térsége sincs biztonságban a sertésinfluenza-ví­rustól. Hozzátette azonban, hogy a határok lezárása és utazási korlá­tozások bevezetése jelen pillanat­ban nem lenne helyes döntés. Hangsúlyozta azt is, hogy nem te­kintik elkerülhetetlennek a világ­járványkitörését. Az USA-ban már 40 beteg eseté­ben bizonyosodott be, hogy a ma­dár-, a sertés- és az emberi influen­za genetikai állományát társító A/H1N1 jelzésű új vírustörzs fer­tőzte meg őket. Hillary Clinton külügyminiszter óvatosságra intet­te Mexikóba utazó honfitársait. Eltanácsolta a brit állampolgá­rokat Mexikó felkeresésétől a lon­doni külügy, miuán két sertésinflu- enza-megbetegedést azonosítot­tak Nagy-Britanniában. Nicola Sturgeon, a skót kormány egész­ségügyi minisztere hangsúlyozta, hogy mindkét páciens jól reagál a kezelésre és már gyógyulófélben vannak. Nagy-Britanniában eddig 25 sertésinfluenza-gyanús beteg fordult orvoshoz, 8 esetben a lelet negatívnak bizonyult, a többieket még vizsgálják. A szigetországban 33 millió fő részére van elegendő vírusellenes gyógyszer. Tegnap Új-Zélandon megerősí­tették, hogy oda is átterjedt a sertés­influenza: az egészségi miniszter 11 megbetegedésről adott hírt. Ez az el­ső megerősítés az ázsiai— csendes-óceáni térségben. Új-Zé­landon eddig 56 gyanús esetet vizs­gáltak. Izraelben szintén bejelen­tették, hogy legalább egy ember el­kapta abetegséget. Sangeeta Shashikant, a szegé­nyek jobb gyógyszerellátásért kampányoló Harmadik Világ Háló­zat (TWN) munkatársa szerint az előzetes értékesítésre szóló szer­ződések és más üzleti eljárások, amelyekkel a gazdag kormányok biztosíthatják maguk számára a gyógyszereket, elvonhatják a sze: gényebbek elől a hatékony szere­ket. (MTI, ú) Felrobbant a vírustartály Genf. Megállítottak és ki­ürítettek egy személyvonatot Svájcban hétfőn este, miután az egyik vagonban, az utasok között felrobbant egy sertés- influenza-vírusokat tartalma­zó különleges konténer. De nem történt nagy tragédia, mivel a kiszabadult vírusok ártalmatlanok az emberre nézve - közölte Jean-Christo- phe Sauterel rendőrségi szó­vivő. Sem az utasok, sem a he­lyi lakosok nem voltak ve­szélyben. A svájci egészség- ügyi hivatal megbízásából egy szakértő szállította laborató­riumba a vírusmintákat tar­talmazó, műanyagból és pa­pírból készült tripla falú borí­tékot, azonban rosszul he­lyezték el a vírusok konzervá­lását szolgáló szárazjeget. Ju­tott belőle a hermetikus zárást biztosító válaszfalak közé is, gáz képződött és szétfeszítet­te a csomagolást. A robbanás­ban a labortechnikus és egy utas is megsérült. Illetékesek elmondták: naponta szállíta­nak hasonló módon fertőző vírusokat, sőt olykor postán küldik a mintákat egyik hely­ről a másikra. (MTI) Nem érzi magát bűnösnek a magyar újságíró, az ő filmje szinte az egyetlen bizonyíték Bolívia hamarosan panaszt emel Kepes ellen ÖSSZEFOGLALÓ La Paz. A bolíviai kormány két napon belül panaszt emel Kepes András magyar újságíró ellen, mert elhallgatta a Rózsa Flores Eduar- dóval tavaly ősszel készített interjú részleteit. Ezt Juan Ramón Quinta­na, a kormányzati ügyek miniszte­re helyi idő szerint hétfőn este kö­zölte. Bolívia bűnrészességgel és bűnpártolással vádolja Kepest. „Hivatkozni fogunk a terrorizmus elleni küzdelem nemzetközi kon­vencióira is, hogy bíróság elé tud­juk állítatni Kepest” - mondta a mi­niszter. Kepes András úgy véli, nem hi­bázott, „egy újságírónak nem az a feladata, hogy alakítsa az esemé­nyeket, hanem az, hogy dokumen­tálja és a hátteret megvilágítsa”. Szerinte az április 16-i rajtaütés is azt bizonyítja, hogy a bolíviai ható­ságoknak a titkosszolgálatokon ke­resztül voltak információi, ezeket nem az általa készített interjúból tudtákmeg. Legkorábban ma délután négy órakor tudja útnak indítani Ma­gyarosi Árpád holttestét Bolíviá­ból a szállítás lebonyolításával megbízott ügyvéd, ám ehhez idő­ben meg kell kapnia a magyar kormány pénzügyi garanciáját. Ezt Józsa Mátyás, az ügyben eljá­ró argentínai magyar nagykövet közölte. A diplomata találkozott a bolí­viai képviselőház Santa Cruzban Kepes András (Képarchívum) vizsgálódó különleges bizottsá­gának kormánypárti elnökével és ellenzéki alelnökével, César Na- varróval és Bernardo Monteneg­róval. Ismertette Budapest állás­pontját, illetve felajánlotta az együttműködést, ha ezt igénylik. Világosan leszögezte, Magyaror­szág nem támogatja a terroriz­must. Budapest állampolgárok egyéni cselekedeteinek tekinti a történteket, s azokért nem tud fe­lelősséget vállalni. Ugyanakkor kötelességének tekinti, hogy kon­zuli védelmet biztosítson a bajba jutott magyar állampolgároknak. Józsa Mátyás elmondta, az állí­tólagos terrorista csoportról szóló hírek az utóbbi napokban lekerül­tek a bolíviai sajtó címlapjáról, de a televíziókban naponta bejátsszák Kepes András dokumentumfilmjét, amely „majdhogynem az egyetlen bizonyíték”. (MTI, ú) Ukrajnai viszonyok Veszélyben a magyarság Budapest. A két éve bevezetett új ukrán oktatási rendszer ellehe­tetleníti a magyar nyelvű iskoláz­tatást Kárpátalján, ez pedig az uk­rajnai magyarság fennmaradását veszélyezteti. Ezt tegnap jelentet­te ki Sólyom László magyar köz- társasági elnök, miután Viktor Juscsenko ukrán elnökkel tár­gyalt. Sólyom László az ukrán ál­lamfő személyes segítségét kérte a kárpátaljai magyar emlékművek megrongálóinak kézre kerítésé­ben. Juscsenko azt mondta, min­dent megtesznek, hogy elfogják az elkövetőket, és Kijev a további­akban is készen áll az ukrajnai magyar közösség helyzetének ja­vítására. (MTI) Öten versengenek a NAÜ főigazgatói posztjáért Nehéz lesz a választás Hosszú távra elakadtak az uniós tárgyalások a munkaidő maximálásáról Annyit dolgozhatunk, mint eddig ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Nem sikerült megálla­podniuk az EU-ban a heti munka­idő kötelező korlátozásáról, és a megállapodás reménye a közelgő európai parlamenti választások miatt hosszabb időre szertefosz­lott. Hétfőn tartották az utolsó tár­gyalási fordulót az EP és a tagor­szágok kormányait képviselő ta­nács között, ahol még lett volna esély a megállapodásra. De mivel nem így történt, az egyeztetések már csak az új parlament felállása után folytatódnak. Jelenleg az uniós tagországok fe­lében lehetőség van az elvben 48 órában maximált heti munkaidő túllépésére. A munkaidő korláto­zásáról régóta folynak az egyezte­tések. Miután a tagországok nehéz viták után megállapodtak, az EP ta­valy elvetette azt a javaslatot, hogy a munkaidő bizonyos feltételek mellett engedélyezetten megha­ladhassa a 48 órát. Ezért kezdték az intézményközi egyeztetéseket, amelyeken azonban a képviselők ragaszkodtak a merev korlátozás­hoz, a tagországok viszont kitartot­tak a rugalmasabb szabályozás mellett. Tegnap a felek egymást vádolták a kudarcért. Az uniós el­nökség a képviselők szemére vetet­te, hogy olyan időben akadályozták meg a megállapodást, amikor a szociális partnereknek a válság mi­att szükségük lenne a helyzetüket javító szabályozásra. A képviselők ezzel szemben a tanácsot okolták, amiért nem fogadta el például azt a j avaslatot, hogy ab ovo nem, de ese­ti és ideiglenes alapon lehessen ki­vételt kapni a kötelező korlátozás alól. Vladimír Špidla uniós biztos jelezte: az EB-nek időre van szük­sége ahhoz, hogy átgondolja az ed­digieket és új javaslatot készítsen. Szerinte a mostani kudarc azt jelen­ti, hogy még a jelenleginél is több tagállam fog élni a korlátozás kike­rülésének lehetőségével. Aheti munkaidő 48 óra fölé eme­lésének élharcosa Nagy-Britannia. A britek a kormányok közti egyez­tetésen elérték, hogy a munkaidő a munkáltató és a munkavállaló megállapodása alapján elérhesse a heti 60 órát, sőt, abban az esetben, ha azt kollektív szerződés nem tilt­ja, akár a 65 órát is. Ezt az EP elfo­gadhatatlannak tartja. (MTI, ú) ÖSSZEFOGLALÓ Bécs. Öten indulnak a Nemzet­közi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatói tisztségéér. Is­mét az aspiránsok között van az a két diplomata - egy japán és egy dél-afrikai jelölt -, akikről az előző körben nem tudott megállapodni a NAÜ kormányzótanácsa. Rajtuk kívül Spanyolország, Belgium és Szlovénia jelölt egy-egy diplomatát - írta a Der Standard. Korábban az ügynökséghez kö­zel álló források úgy nyilatkoztak, hogy az új j elöltek között lehet Tóth Tibor magyar diplomata, a nukleá­ris fegyverkísérletek teljes tilalmá­ról rendelkező Átfogó Átomcsend- szerződés Szervezete (CTBTO) előkészítő bizottságának elnöke is. Belgium az Areva francia energia­ipari vállalat alelnökét, Jean-Pol Poncelet-t jelölte. A másik két pá­lyázó Ernest Petrie, Szlovénia volt bécsi nagykövete és a spanyol Luis Echavárri, az OECD nukleáris ügy­nökségének (NEA) vezetője. Márciusban sem a gazdag orszá­gok által támogatott, esélyesebb­nek tartott japán Amano Jukija, sem a fejlődő országokat maga mö­gött tudó dél-afrikai Abdul Samad Minty nem kapta meg a szükséges kétharmados támogatást a 35 tagú kormányzótanácsban. Diplomáciai források szerint az új nevezési kör­ben részt vevők közül még nehe­zebb lesz jelöltet választani, mint az előző alkalommal volt. A jelen­legi főigazgató, az egyiptomi Mo­hammed el-Baradei harmadik négyéves mandátuma november- benjárle. (MTI, ú)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents