Új Szó, 2009. április (62. évfolyam, 76-99. szám)
2009-04-28 / 97. szám, kedd
CSALLÓKÖZ 2009. április 28., kedd 11. oldal A környezeti hatástanulmány szerint a negatív hatások elenyészők és nagy részük kiküszöbölhető Petíció a madi szélpark ellen ...és az ellenzők semmiben nem értettek egyet (A szerző felvétele) Meg kívánja oldani a dobozába gyűjtött gondokat Ma leteszi a hivatali esküt Hájos Zoltán polgármester Mad/Padány/Alistál. Húszturbinás szélenergiaparkot terveznek a három csallóközi község kataszterébe, ezért a nagyszabású beruházás előtt lakossági gyűlésen ismertették elképzeléseiket és az épp elbírálás alatt álló környezeti hatástanulmányt a tervezők. A lakosság jelentős része szerint ez a lépés túl későn jött, többen aggódnak a negatív hatások miatt és tartanak a tájképrombolástól, ezért petícióban tiltakoznak a szélpark ellen. B.JÓZAN MÓNIKA A nyilvános gyűlésen mindhárom község polgármestere, a beruházó szlovák-magyar Windcom Kft. és a kömyzeti hatásokat térképező Green-Con Kft. is jelen volt. Az aktív hallgatóság soraiban madiak, padányiak, alistáliak foglaltak helyet, többségükben olyanok, akik ellenezték a hallottakat és a tervezetet. A leghangosabb ellenző Pónya Irén, a petíciós bizottság tagja volt. A bizottságnak 200 támogató aláírást sikerült összegyűjtenie a kb. 500 lakosú faluban, Mádban. A petíciót azonban formai kifogásokra hivatkozva nem fogadta el a képviselő-testület. Ezért kifogásiakat ezúttal a lakossági gyűlésen ismertették az ellenzők. Amitől leginkább tartanak, az a zajhatás, az infrasugárzás, a sztroboszkópeffektus, illetve, hogy mindezek károsítani fogják a lakosság egészségét. „Nem vagyunk kísérleti egerek, nem vagyunk ufók, nem kell a gigantikus építkezés, nem fogadjuk el a fizetett hatástanulmányt, féltjük a madarainkat, nem kérünk betonbunkereket a földjeinkbe, és a Csallóköz nem eladó” - címszavakban így lehetne összefoglalni az ellenzők felszólalásait a lakossági gyűlésen. A jelen levő szakemberek ugyan a kifogásolt lehetséges negatív hatásokról is szóltak, ám véleményük szerint ezek kiküszöbölhetők, ül. elenyészők. Ugyancsak kiállt a tervezetek mellett a három polgármester. Padány első embere, Varga Árpád elmondta, hogy a képviselő-testület egységes a kérdésben, és a kis falunak szüksége van a vállalkozókra, ráadásul úgy vélik, a lehetséges negatív hatások ellenére még mindig az energia-előállítás egyik legtisztább formájáról van szó. László Gábor, Mad polgármestere hasonló szellemben szólt. Azzal kiegészítve, hogy épp azért állnak ki emellett az energiaforrás mellett, hogy ne ismétlődjön meg Csemobü vagy a bósi vízerőműhöz hasonló természetrombolás. Sajnálatát fejezte ki, amiért nem akadt elég érdeklődő arra a tanulmányútra, amelyen testközelből tekinthették meg a tornyokat. Ugyanakkor arra szólította fel - egyelőre szóban - a tervezőket, hogy állítsanak fel mérőműszereket a lakott területek határában, hogy a megengedett határértékek túllépése esetén azonnal korrigálni tudjanak. A lakossági gyűlés hosszan elhúzódott, a témában természetesen még nem jutottak megegyezésre. Az ellenzők saját tanulmányokat dolgoztatnak ki, és ellenkampányt folytatnak céljuk, a beruházás meghiúsítása érdekében. A Windcom tervezete elbírálás alatt van a környezetvédelmi minisztériumban. 20-21 toronyból álló intelligens szélparkot terveznek, amelynek lényege, hogy energiatároló rendszere lenne, amellyel a jó napokon termelt áramot lehet tárolni, és a csendes vagy a stabüitást veszélyeztető túl erős széllel járó napokon felhasználni. 82 millió eurós (2,5 milliárd korona) beruházásról van szó. A tornyokhoz szükséges területeket a falvaktól és magánszemélyektől bérlik, a 30 évre szóló szerződéseket már megkötötték. ÚJ SZÓ-HÍR Dunaszerdahely. Ma iktatják be hivatalába a város új polgár- mesterét, Hájos Zoltánt a délutáni ünnepélyes önkormányzati ülésen. Színes-hangos kéthetes kampányidőszak ért véget a városban. Billboardok lepték el a tereket, időszakos kiadványok és szórólapok tömkelegé buzdította szavazásra a polgárokat, és koncertekben, irodalmi rendezvényekben is bővelkedett ez az időszak. Hájos Zoltán, az MKP jelöltje jött ld győztesen a kampányból, de minden bizonnyal a helyi politikai palettán eddig ismeretlennek számító Nagy László is elégedett lehet a maga 20 százalékos eredményével. Antal Ágota pedig, aki második helyen végzett 31 százalékkal, független képviselőként folytathatja munkáját továbbra is a testületben. Sárrét. Siralmas volt a választási részvétel a kis csallóközi faluban. A választásra jogosult 305 polgárból 68-an mentek el szavazni, ami 22,2 százalékos részvételi arányt jelent. Négy képviselőjelöltből Tibor Szalay független induló lett a győztes 41 bezsebelt szavazattal, és szintén a testület tagja lett a második helyen befutó Beata Dubravcová (Smer) 36vokssal. A Dunaszerdahelyi járás KisHájos Zoltán ifj. Hulkó Gábort váltja a város élén, aki Pázmány Péter előző polgármestert annak februári távozása óta helyettesítette. Hájos eddigi megnyilvánulásaiból annyit lehet tudni, hogy meg kívánja oldani azokat a gondokat, amelyeket az emberek írtak le és dobtak be a dobozába, amellyel a kampányidőszakban látogatta szavazóit. „A jövőbe mutató céljaimat illetően telve vagyok motivációval, hogy ezeket megvalósítsam. A sikert, amelyet elértem a munkámban és a magánlétemben, szeretném továbbvinni a város vezetésébe, létrehozva egy boldog és sikeres közösséget Duna- szerdahelyen” - írta korábban az Új Szó kérdésére Hájos. A soros önkormányzati választások másfél év múlva lesznek, akkor újra polgármestert és képviselő-testületet is választanak Dunaszerdahelyen. (jóm) Duna menti községében azért kell képviselőket választani, mert az öttagú testület megfogyatkozott. Egy képviselő elhunyt, egy másik pedig személyes okokra hivatkozva lemondott a mandátumáról. A sárréti polgármester, Otakar Tomešek korábban úgy nyüatko- zott, hogy nehezen akadtak jelentkezők a helyükre, mert a fiatalok részéről gyér az érdeklődés a közügyek iránt. Állítólag személyesen kellett győzködnie a polgárokat, hogy akadjon köztük képviselőjelölt. (jóm) Már határozatképes a falu képviselő-testülete Sárréti közönyösök? ÚJ SZÓ-HÍR Előadás a Casinóban Az oktatási jogok biztosa Pozsonyban Pozsony. Ma és holnap Pozsonyban adja át tapasztalatait Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok magyarországi biztosa. Ma délután 17 órától a Pozsonyi Casinóban a Diákhálózat fórumán tart előadást az oktatási intézményekben előforduló konfliktusokról, illetve azok lehetséges kezeléséről. Az 1999-ben életre hívott Oktatási Jogok Biztosának Hivatala olyan új közjogi intézmény Magyarországon, amelynek Európában nincs előzménye. Az ombudsman típusú intézmények egyik sajátossága, hogy az állam hozza létre azért, hogy az állampolgárokat védje az állami hatóságokkal szemben. Az oktatási jogok biztosa esetén további sajátosság, hogy nem elsősorban az állami hatóságok, hanem a közszolgáltatást nyújtó oktatási intézmények jogsértő döntéseit, intézkedéseit vizsgálhatja. Aáry-Tamás Lajos kétnapos pozsonyi munkalátogatása során az elmúlt tízéves munka eredményeiről, tapasztalatairól számol be. (ú) A népesség alakulása Nagyszombat megyében a Szlovák Statisztikai Hivatal kimutatásai szerint: a migráció növelte a lélekszámot Születések, elhalálozások, abortuszok a múlt évben B.JÓZAN MÓNIKA Nagyszombat megye. Mennyi házasságot kötöttek és bontottak fel tavaly? Hány gyerek született élve és halva? Hol a legtöbb az abortusz a Nagyszombat megyei járások közül? Ezekről a súlyos kérdésekről is felmérést készített a Szlovák Statisztikai Hivatal nagyszombati kihelyezett részlege. 2008-as összesítésüket munkatársuk, Alena Vadovičová bocsátotta lapunk rendelkezésére. Népszaporulat 2008 decemberéig bezárólag több mint félmillió lakosa volt a megyének, a lakosság 51,2 százaléka a nő, a többi férfi. A lakosok 48,6 százaléka koncentrálódik a városokban. A megye területén tavaly 5358 gyerek született, valamivel több fiú (2751), mint lány (2607). A 2007-es adatokhoz képest ezen a téren jelentős növekedés volt tapasztalható: évközi összehasonlításban 454-gyel több gyermek jött a vüágra. A teljes szaporulatból 3794 gyerek született házasságban. Húsz gyerek született halva, ami 12-vel több, mint a 2007-ben. Az elhalálozások száma 110-zel haladta meg a születésekét. 5468-an hunytak el, ebből 2885 férfi, 2583 nő. Az elhunytak között 36 egyévesnél fiatalabb gyerek volt. Legszámottevőbb természetes népességfogyás a Galántai járásban volt tapasztalható (-112 fő), ezt követte a Dunaszerdahelyi járás (-75 fő). Növekedés a Nagy- szombati és a Galgóci járásban mutatkozott. A lakosság számát meghatározó másik tényező, a migráció a következőképpen alakult: 5635 személy költözött a megyébe, ezzel szemben 2742 fő költözött el. A népességszaporulat és a migráció összességében a lakosság számának növekedését eredményezte. A Dunaszerdahelyi járásban 960-nal emelkedett a lakosok száma, a Galántaiban 814-gyel. Házasságok és válások 2008-ban 2893 házasságot kötöttek, ehhez képest 1490-et bontottak fel a bíróságok. A100 házasságra jutó válások száma a NagyTöbben születtek meg, de nem elegen (Ján Krošlók illusztrációs felvétele) szombatijárásbanvoltalegmaga- szerdahelyi járás azonban egy ne- hogy 100 születésre 37 abortusz sabb: 64. A Galántai járásban 100 gatív rekordot is felállított: a terű- jut. A legtöbb művi vetélést a Du- házasságra 58, a Dunaszerdahe- létén a legmagasabb az abortuszok naszerdahelyi járásban végeztet- lyiben 49 válás jut, azaz ott „csak” száma. Amegyében összesen 1991 ték (a megyében végrehajtott minden második megkötött há- volt a mesterséges terhességmeg- abortuszok 52 százalékát), ennek zasságot bontanak fel. A Duna- szakítások száma, ami annyit tesz, 93 százalékát a járási székhelyen.------1_____ A hatástanulmány előterjesztői...
