Új Szó, 2009. április (62. évfolyam, 76-99. szám)

2009-04-24 / 94. szám, péntek

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. ÁPRILIS 24. Kertészkedő 17 Klasszikus kerti növény, amely eredetileg botanikus kertek, majd vidéki házak dísze Ha a hortenzia virágba borul (Fotó: Képarchívum) Már nagymamáink kertjé­ben is nélkülözhetetlen vi­rág volt a hortenzia. Ez a kőtörőfűfélék családjába tartozó fás évelő bokor ha­talmas labdaszerű virágza­tával Ázsiából került Euró­pába, mintegy 200 évvel ezelőtt. Nagy, feltűnő virá­gainak, hosszú virágzási pe­riódusának és viszonylag egyszerű gondozásának kö­szönhetően ma is egyike legkedveltebb kerti növé­nyeinknek. ÖSSZEFOGLALÓ A hortenzia nemzetség megkö­zelítőleg 70-75 fajból áll. A virágzó hortenziák Dél- és Kelet-Ázsiában (Japántól Kínáig, aHimaláján és In­donéziában), valamint Észak- és Közép-Amerikában őshonosak. El­ső példányait 1789-ben Japánból hozták Európába, az angliai Kew Gardenbe, és Commerson botani­kus nevezte el őket hortenziának Lapeaute Hortense asszony tiszte­letére. A növény termesztését és neme­sítését az 1800-as évek elején kezd­ték el Angliában, majd Franciaor­szágban, Belgiumban, Németor­szágban. Ez idő alatt a gyermekö- kölnyi kis virágú hortenziákat sike­rült 30 cm-es átmérőjű példányok­ká nevelni, sőt színesíteni is. Ponto­sabban a leggyakrabban fehér, ró­zsaszín vagy kék virágok mutatós „szirmai” valójában csészelevelek. Feladatuk a rovarok vonzása. A vi­rágfej közepén található valódi vi­rágok valójában aprók, jelentékte­lenek. Csak a rózsaszínből lehet égszínkék Régebben sokak úgy vélték, hogy a kertbe virító hortenziák szí­nét megváltoztathatjuk, ha kék vagy vörös tmtaoldattal öntözzük őket. Természetesen azon kívül, hogy néhány tintagyártó cég for­galma megnőtt, semmi változás nem történt. Éppen ezért nagy cso­dálkozást váltott ki annak idején a Japánból Hollandiába került kék hortenzia. A japánok a festés módját szigo­rúan titkolták. A kertészek és virág­kedvelők sokat törték a fejüket a festés lehetőségén. A véletlen adta kezükbe a kék színű virágot. Vala­melyik átültetésnél, a szokottól el­térő vöröses földbe került néhány tő hortenzia és a legnagyobb meg­lepetésre ezek a növények kék virá­got fejlesztettek. Megvizsgálták a földet és azt észlelték, hogy az tim- só és vastartalmú volt. Most már tervszerűen kezdték a hortenziákat festeni. Az utolsó átültetéskor a cse­rép aljára timsót tesznek, vagy a földet alumínium szulfáttal sava­nyítják, esetleg a növényt timsós vízzel öntözik. Időközben kiderült, hogy csak a fehér és a rózsaszín fajták fest- hetők, és minél sötétebb a virág szí­ne, annál szebb kéket állíthatunk elő. A festés egy évre, vagyis egy vi­rágzásra szól. Következő évben meg kell ismételnünk a festési tech­nikát. A kertekben is láthatunk kék színű hortenziát, ilyenkor a talaj magas mésztartalma miatt válik kék színűvé a virág. Meglepő színek és formák A hortenzia klasszikus kerti nö­vény, amely eredetileg tanyasi ker­tekben vagy vidéki házakban dísz­lett. Kis kertnek is vidéki légkört kölcsönöz. Több hortenzia egymás mellett hatalmas színpompát ered­ményez, de csoportosítható vegyes színekben is buxussal keretezett ágyásba, vagy végig a házhoz ve­zető út mellett. A virágkertészetek érdeklődése a hortenzia iránt az elmúlt évtize­dekben hullámzó volt. Ez elsősor­ban a növény hosszú hajtatási ide­jének, ezzel együtt a költségek emelkedésének margójára írható. A hagyományos módon termesztett hortenzia előállítási ideje ugyanis csaknem egy év, helyigénye nagy, ezért a termelői ára viszonylag ma­gas a többi cserepes virághoz ké­pest. Mára már sikerült a virág ter­mesztéstechnológiáját 3,5-6 hó­napra csökkenteni, a virágot pedig a hagyományos növényhez képest miniatürizálni, így a kertészek már az év bármely szakában képesek előállítani. Visszajelzések alapján a cserepes hortenzia húsvétkor a legkereset­tebb, főleg templomdíszítésre vásá­rolják, mert fűtetlen, gyengén meg­világított helyiségben sokáig meg­marad. Nálunk a rózsaszín, a fehér és a kék virágú hortenzia a legis­mertebb, a piros és a cirmos fajta még ritkán kapható. A hortenzia vágott virágként is igen kedvelt, mert vázába téve akár két hétig is gyönyörű marad. Elnyílt virágzata pedig a szárazvirág-kötészetben to­vább hasznosítható. Akár 40 évig is élhet A hortenzia nem szobanövény! Csak akkor vegyük meg, ha a nö­vény kertes házba kerül. Itt kiültet­hetjük a kertbe, vagy a teraszra egy szép virágtartóba, dézsába. Ültetés­hez a legjobb a rododendron virág­föld. A hortenzia árnyékos és hűvös helyen érzi jól magát. Ne tegyük tűző napra vagy túl meleg helyre, mert pár hét alatt kipusztul. Az ide­ális hőmérséklet számára a 15-17 fok, a növényt lehetőleg ne étje közvetlen napsütés. Nyáron tartsuk a földjét egyenletesen nedvesen, ne hagyjuk kiszáradni, kerüljük a csapvizet, lehetőleg csak lágy vízzel vagy esővízzel öntözzük. Áprilistól a nyár végéig adjunk neki tápolda­tot hetente egyszer. Lehetőleg 2 he­tente mészmentes trágyát, pl. rodo­dendron trágyát kapjon. A kerti hortenziák idővel hatal­mas dézsás növényekké, a szabad­ba kiültetve pedig hatalmas bok­rokká fejlődhetnek. A kerti horten­ziák nagyon hosszú életűek, akár 40 évig is elélhetnek megfelelő ápolás mellett. A legtöbb hortenziát nem kell metszem. Egy ,jó” metszéssel a kö­vetkező évi virágügyeket vághatjuk el úgy, hogy a bokor a virágzásban egy évet kihagy. Ha a bokor túl nagyra nőtt, a hajtások felét levág­hatjuk, majd a következő évben a másik felét: így minden évben lesz virága. A, Hydrange arborescens ’Annabelle’ és a füzéres Tlydrangea paniculata’ tavasszal erősen vissza­vágható, mivel az egyéves fás része­ken virágzik. A kúszóhortenziát közvetlenül a virágzás után vágjuk vissza, ha szükséges. Ősszel is díszük A hortenzia az első éjszakai fa­gyok után is dekoratív marad, mi­vel a bokron lévő virágok lassan száradnak el és ezáltal színes, őszi színekben pompázik. Ősztől folya­matosan csökkentsük öntözését, és hagyjuk el a tápoldatot is, majd metsszük vissza az ágakat a növé­nyen. A tél folyamán szinte egyálta­lán nem kell locsolni a hortenziát, ha dézsába ültettük a növényt, vi­gyük szélvédett helyre a cserepét, így biztos, hogy nem fog kifagyni a gyökere. A tél folyamán érdemes a tövét jó alaposan betakarni, így védve a fagyok ellen. Tavasszď egy kis friss földel ér­demes felfrissíteni a talajt körü­lötte, és újra várhatjuk a pazar látványt, amikor a hortenzia vi­rágba borul. (Internetes forrá­sok alapján) AZ ÁLLATORVOS VÁLASZOL A baromfi házi gyógyítása Egyszerű falusiak lévén van­nak tyúkjaink, kacsáink, libá­ink. Nagyanyánk mesélte, hogy ők mindenféle praktiká­kat alkalmaztak a háziállatok­nál a betegségek kezelésére, megelőzésére. Önnek ezekről mi a véleménye? (K. A.) DR. NAGY KORNÉL A baromfi nagyon érzékeny a külön­féle megbetegedé­sekre, hamar meg­betegszik, és keze­lés nélkül könnyen elhullik. Korábban a gazdasszo- nyok gyakran kísérleteztek egyes betegségek házi kezelésével, és csak a legutolsó stádiumban ke­resték fel az állatorvost. Nézzünk néhány praktikát, amelyek haté­konyságáról megoszlanak a véle­mények. Kezdeti stádiumban ugyan hatékonyak lehetnek, ám sohasem helyettesítik az állator­vosi terápiát, legfeljebb csak ki­egészítik azt. A tyúkok egyik leggyakoribb külső parazitái a tyúktetűk. Ré­gebben úgy védekeztek ellenük, hogy a kemencéből, tűzhelyből kikerülő fahamut a ház végében kiöntötték, hogy a tyúkok meg- fürödhessenek benne. Az 1960- as években hamuba kevert ke­vés matadort (DDT-port) hintet­tek a tyúkólba, hogy azzal el­pusztítsák a tyúktetűt, poloskát. Újabban a tyúkólak meszelésé­vel is védekeznek az élősködő férgek ellen. A kiscsirkéket ke­zelték disznózsírral, olajjal - be­kenték vele a csibe fejét, illetve a poloskától ellepett testrészt, és a parazita „leszáradt” róla. A szú­nyogokat szalma- vagy dohány­füsttel riasztották el a baromfi közeléből, a muslicát az apró pelyhes jószágra hintett petróle­um szagával. A himlőről azt tartják, azon minden fiatal állatnak át kell es­nie rajta. Felnőtt szárnyasok ese­tében himlőtől már nem tarta­nak, s nem is védekeznek ellene. Amikor a tyúk „krákogott, riká­csolt”, petróleumos tollal kene- gették a torkát. Szokták kékkőporos ronggyal is törölget- ni, esetenként apróra tört timsót szórtak a szárnyas torkába, hogy kitüsszentse a betegséggel járó nyálkás váladékot. Figyelték az aprójószág étvá­gyát is. Az állat étvágytalanságá­ból következtettek az emésztési zavarokra, s a jószág egyéb be­tegségeit is az étvágy csökkené­sén vették észre leghamarabb. Általánosan ismert étvágyjavító orvosság volt az erős bors vagy paprika, esetleg a paprikás-sós szalonnából vágott darabka, amit lenyelettek vele. Az állat az­után kénytelen volt rá inni, s ez­zel megindul a emésztése. Gya­korta próbálkoztak a jószág emésztőszerveinek kitisztításá­val úgy, egy csipetnyi kékgálic- port, sósavat vagy hiperman- gánt, esetleg kreolint adagoltak a baromfi ivóvizébe. Havas teleken homokot, apró zúzalékot szór­nak a baromfiólba, hogy az álla­tok azt is szedegessék. A tojásho­zam téli növelése végett gyakran kapartak a falról meszet és azt szórták a tyúkok eleségére. Időn­ként pedig apróra tört tojáshéjat vagy faszenet is kevertek a tyú­kok táplálékához. Műtéti beavatkozás egyedül a kakasherélés vagy kappanolás volt, amit 3-4 hónapos kakaso­kon végezték. Éles késsel, bicská­val felnyitották a hasfalat, s kö­römmel kicsípték a heréket. A felnyitott hasfalat ezután erős, fehér cérnával összevarrták, majd a vérző sebre friss fahamut nyomtak. Aztán a taréj elejét, há­tulját is levágták. Régebben még sok gazdasszony értett e beavat­kozáshoz. Azonban a 20. század­ban már többnyire idősebb asszonyok szakosodtak rá. (Fotó: Hocsi) Piaci árséta Pozsony Komárom Rimaszombat Zselíz Losonc Szepsi Kassa április 22-én április 22-én április 22-én április 22-én április 23-án április 22-én április 22-én sárgarépa 0,70 euró/kg 0,604),70 euró/kg 0,73 euró/kg 0,30 euró/kg 0,90 euró/kg 0,79 euró/kg 0,43 euró/kg petrezselyem 1,35 euró/kg 1 euró/kg 1,33 euró/kg 0,80 euró/kg 0,60-1,29 euró/kg 1,09 euró/kg 1 euró/kg burgonya 0,50 euró/kg 0,400,50 euró/kg 0,40 euró/kg 0,40 euró/kg 0,30-0,45 euró/kg 0,33 euró/kg 0,254),32 euró/kg tojás 0,11-0,13 euró/db 0,100,13 euró/db 0,11 euró/db 0,10 euró/db 0,09-0,11 euró/db 0,10 euró/db 0,11-0,13 euró/db hagyma (fokhagyma) 0,66 (3,35) euró/kg 0,60/2,50 euró/kg 0,66 (3,32) euró/kg 0,50 (2,50) euró/kg 0,40 (3,29) euró/kg 0,43 (3,48) euró/kg 0,40 (2,703,29) euró/kg zeller 1,20 euró/kg 0,95 euró/kg 1,33 euró/kg 0,30 euró/db 1,16 euró/kg 0,99 euró/kg 0,86 euró/kg paprika 0,50 euró/db 0,40 euró/db 3,98 euró/kg X 2,66-2,82 euró/kg 1,63-3,15 euró/kg 2,203,62 euró/kg paradicsom 2,50 euró/kg 2,50 euró/kg 2,40 euró/kg X 2,66-2,70 euró/kg 1,65 euró/kg 1,46-2,69 euró/kg kelkáposzta 1 euró/kg X 1 euró/kg X 0,80-0,96 euró/kg 1,52 euró/kg 0,65 euró/kg retek/új hagyma 0,50/0,60 euró/cs 0,30/0,40 euró/cs 0,50/0,50 euró/cs 0,40/0,30 euró/cs 0,400,50/0,3043,50 euró/dcs 0,35/0,40 euró/cs 0,29-0,40/0,304),50 euró/cs alma/körte 0,80/2 euró/kg 0,500,60/x euró/kg 0,88-1/1,99 euró/kg 0,80/x euró/kg 0,80/1,49 euró/kg 0,500,82/1,69 euró/kg 0,29-0,60/1,80 euró/kg fejes saláta 0,60 euró/db 0,40 euró/db 0,80 euró/db 0,40 euró/db 0,300,40 euró/db 0,45 euró/db 0,50 euró/db karfiol/karalábé 1,40/0,80 euró/db x/0,40 euró/db 1,75/0,66 euró/db x/0,40 euró/db 1,80/0,50 euró/db 1,16/0,66 euró/db 1,50/0,50 euró/db káposzta 0,50 euró/kg 0,40 euró/kg 0,33 euró/kg X 0,300,53 euró/kg 0,33 euró/kg 0,23 euró/kg savanyú káposzta/dióbél 1,10/5,10 euró/kg x/4,98 euró/kg 0,85/5 euró/kg x/5 euró/kg 0,83/x euró/kg 0,75/34 euró/kg 0,63/5-5,60 euró/kg

Next

/
Thumbnails
Contents