Új Szó, 2009. április (62. évfolyam, 76-99. szám)

2009-04-23 / 93. szám, csütörtök

Mától: Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál Több mint 100 új kötettel 10 Kultúra-hirdetés _________ ÚJ SZÓ 2009. ÁPRILIS 23. www.ujszo.com A kortárs magyar irodalom egyik legjátékosabb nyelvművésze a Magyar Intézet vendége volt „ Par t inagylajo sül” írni Parti Nagy Lajos és Németh Zoltán (Somogyi Tibor felvétele MT1-HÍR Budapest. Mintegy 50 ezer kö­tettel váija mától az érdeklődőket Magyarország legnagyobb köny­vesseregszemléje, aXVI. Budapes­ti Nemzetközi Könyvfesztivál. Másodszor ad otthont a Mille­náris park a négynapos esemény­nek: az idén több mint 1500 négy­zetméteren, a tavalyinál hosszabb nyitva tartással készülnek a szer­vezők - mondta el Zentai Péter László, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) igazgatója. Beszámolt ar­ról, hogy a négy nap alatt több mint 500 programon vehetnek részt a látogatók. A seregszemle csütörtökön, pénteken és szomba­ton 19 óráig, vasárnap 20 óráig tart nyitva. A rendezvényt Szili Ka­talin, az Országgyűlés elnöke, Theodor Paleologu román kulturá­lis miniszter és Mircea Mihaies, a Román Kulturális Intézet alelnöke nyitja meg 15 órakor, utána pódi­umbeszélgetés lesz a Booker-díjas, világhírű orosz íróval, Ljudmila Ulickajával, aki 17 órakor Demsz­ky Gábor főpolgármestertől átve­szi a Budapest Nagydíjat. A könyvfesztivál díszvendég or­szága Románia lesz. A román alko­tók mellett 22 országból érkeznek írók, például Franciaországból, Hollandiából, Ausztriából, Spa­nyolországból. Jelen lesz többek között a dán Knud Römer, a svéd Sven Nordqvist, az osztrák Martin ELŐZETES Pozsony. A Magyar Köztársa­ság Kulturális Intézetében ma délután 5 órától a feminizmusról cserélnek eszmét a V4-es orszá­gok szakértői, a Visegrádi Szalon című programsorozat keretében, amelynek célja, hogy fórumot te­remtsen a térség országaiban élő szakértelmiségiek és érdeklődő laikusok számára. A meghívott vendégek azt firtatják, vajon im­portált eszme, vagy önálló közép­európai áramlat a négy visegrádi országban jelen lévő feminizmus. A beszélgetés résztvevői: Horváth Györgyi budapesti irodalomtör­ténész, Jana Juráňová, a szlováki­ai Aspekt című feminista folyóirat szerkesztője, Linda Sokačová, a csehországi Gender Studies igaz­Pollack, valamint a világhírű szí­nész, Tony Curtis is, aki Holly­wood hercege című kötetének premierjére érkezik a fővárosba. A rendezvény keretén belül tart­ják meg kilencedik alkalommal az Európai Elsőkönyvesek Fesztivál­ját, amelyre az idén 18 uniós or­szág küldi el fiatal tehetségét. Ma­gyarországot Vincze Ferenc képvi­seli A macska szeme című, 2007-ben megjelent novellásköte- tével. Miként tavaly, a gyermek­könyvek, a képregények és a tan­könyvek a Fogadóban kapnak majd helyet. Szigethy Katalin, a Naphegy Ki­adó vezetője felidézte: 2007-ben három kiadóval hoztak létre elő­ször kifejezetten gyermekeknek szóló rendezvénysorozatot. Az idén már 13 kiadó kínál mintegy 52 programot. Ezúttal díszvendé­get is hívtak: a Fogadóban a Pett- son és Findus mesék írójával, Sven Nordqvisttel lehet találkozni. A könyvfesztiválra számos ki­adó időzítette újdonságait, a ren­dezvényre több mint 100 új kötet jelenik meg. Az MKKE igazgatója ebből kiemelte a Kossuth Kiadó hi­ánypótló, 24 kötetes vállalkozását, a Magyarország történetét, vala­mint a Cartaphilus Könyvkiadó so­rozatát, a Modern angolszász klasszikusokat. Az igazgató ki­emelte: az újdonságokat az idén is könnyű lesz észrevenni, hiszen mindegyikbe egy-egy sárga könyv­jelzőt tűznek a szervezők. gatója és Agata Chelstowska, a lengyelországi Feminoteka Ala­pítvány munkatársa. „A térség új demokráciáiban a feminista eszméknek egyelőre nincs jelentős társadalmi ha­tásuk” - állítja a Magyar virtuális enciklopédia Feminizmus cím­szava. De vajon elképzelhető-e az, hogy kezdetben a női emancipá­cióért, politikai és társadalmi egyenlőségért folytatott küzde­lem, később a gazdasági egyenlő­ségért fellépő, napjainkban pedig bármifajta nemi elnyomás ellen fellépő mozgalom nyom és követ­kezmény nélkül elhagyott volna itt bennünket Közép-Európában? A Cseh Központtal és a Lengyel In­tézettel közös szervezésben meg­valósuló rendezvényen talán vá­laszt kaphatunk a kérdésre. (juk) Illusztris vendége volt a Magyar Köztársaság Kultu­rális Intézete költészet na­pi rendezvényének Po­zsonyban április 20-án: Parti Nagy Lajos, a kortárs magyar irodalom egyik legnagyobb és legjátéko­sabb nyelvművésze. MISLAY EDIT Napjaink egyik legnépszerűbb magyar költőjével - aki „azt csinál a nyelvvel, amit akar”, és aki nem mellesleg novellákat, regényeket, drámákat is ír, valamint műfordít - a jeles hazai irodalomkritikus és költő pályatárs, Németh Zoltán beszélgetett. Rögtön a bevezetőben nem csu­pán azért került szóba József Atti­la, mert az ő születésnapján, ápri­lis 11-én ünnepeljük a költészet napját, hanem - amint azt Németh Zoltán megjegyezte - azon elemi erejű kapcsolat okán is, amely Jó­zsef Attila és Parti Nagy költészetét összeköti. Hogy milyen Parti Nagy viszonya József Attilához, és mit gondol a modern magyar költészet azon vonulatáról, amely ezt a fajta poézist folytathatatlannak ítélte? „Nem nagyon lehet József Attilától egy pontnál jobban eltávolodni, mert attól a magyar költészeti ha­gyománytól távolodsz el, ami nél­kül, azt gondolom, semmi nincs. Talán meredeknek tűnik, ha azt mondom, hogy ez a tágan vett Nyugat hagyománya. Ez a fajta költői tudás, költői zsenialitás, a költői képalkotásnak ez az elké­pesztő könnyedsége számomra a Nyugat-féle verscsináló hagyo­mányhoz tartozik. Kamaszkorom óta hol közelebbről, hol távolabb­ról ott keringtem ekörül. Nem is úgy élem meg, hogy József Attila körül keringek, hanem hogy a köl­tészet körül. Nem nagyon lehet, én legalábbis nem nagyon tudom megkerülni. Természetesen le­hetne konstruálni radikálisan másfajta költészeteket, illetve le­hetne nézni költészeteket nem Jó­zsef Attilán keresztül, de én egy egészen különleges nagy költé­szetnek gondolom az övét. És nemcsak az övét, mert sok nagy költészet van.” Parti Nagy Lajos műveiben ren­geteg József Attila-idézet olvasha­tó, sőt József Attila „idős kori verseit” is megírta másfél évtized­del ezelőtt. Elárulta, a Notesz című versciklus József Attila Töredékei­nek mintájára született. „Úgy volt ez kitalálva, hogy ez egy notesz, amibe József Attila kézzel beíija ezeket a szövegeket, olvashatatlan sorokkal, kipontozottságokkal. Az lett volna az igazi, hogyha egy az egyben imitálni tudom József Atti­la írását, de azt iszonyú energia lett volna megtanulni, sokkal nagyobb, mint »józsefattilául« írni.” Az „idős kori József Attila-versek” egy iro­dalmi felkérésre születtek tizenöt éve. Parti Nagy Lajos visszaemlé­kezése szerint elég bizarr lírai játék volt, de, tette hozzá, mivel József Attila esetében elég transzparens életről van szó, nem volt nehéz vé­giggondolni, mi történt volna vele, ha nem lesz öngyilkos 1937-ben. Fiktív JA-biográfiájában eljátszott a gondolattal, mi lett volna, ha a költő - túlélve 56-ot - a hatvanas években „bekerül a létező szocia­lizmus egyik élő temetőjébe, az elmegyógyintézetbe”, és ott írja a verseit. Parti Nagy Lajost, mint mondta, kezdettől fogva izgatta az a fajta folytonos diszkontinuitás, amely a Töredékeket jellemzi - „igazából egybefüggő szövegek, mindig nagyon erős törésekkel, éles vágásokkal, éles snittekkel”, és szerette is írni a Notesz-verscik­lus darabjait. Egy költészet napi körkérdésre, amely a kedvenc verséről faggat­ta, Parti Nagy mégsem József Atti­la-verset említett, hanem Koszto­lányi Hajnali részegségét. „Miért is? Harminc másikat lehetne mondani, ami fontos, ez jött a számra, a Hajnali részegség, min­den slágerségével együtt. Mert egy jó vers. Olyan mutatvány az öreg Kosztolányi részéről, amit innen nézve szerintem már nem lehet nem ironikusan olvasni. Egyféle érzelmes iróniával. Nem lehet ezeket a cselédlányrímeket máshogyan olvasni. És hát zseniá­lis. Elképesztően tudja a habcsó­kot márványból megcsinálni.” Szó esett még arról is, kik hatot­tak rá a legjobban, ki vagy mi volt az ihletője „maszkos” költészeté­nek, amelyek olyan méltán híressé vált „neves alkotókat” adtak a ma­gyar irodalomnak, mint Sárbogár­di Jolán, Virágos Mihály vagy épp Manón Lajos Tasziló „Nehéz nevet választani. A túl beszélő sem jó, meg a túl hétköznapi sem. A »fél­beszélő« név az igazán jó.” A kérdésre, miért nem ír több saját drámát, így válaszolt: „Miért kell nekem saját drámát írni? Csak azért, hogy eggyel több le­gyen? Annyi dráma van a világon. Nincs bennem az a késztetés, hogy amit én gondolok a vüágról, a színpadon kellene prezen­tálnom.” Egyébként, mint megje­gyezte, majdnem két tucat dráma­fordítását is saját műveinek tekin­ti, mert beleviszi a saját .olvasatát is, és szereti őket csinálni. Megtudhattuk azt is, hogy jó do­lognak tartja a hangoskönyveket, mert általuk azok is irodalomkö­zeibe juthatnak, akik nem olvas­nak. Grafitnesz című kötetét ő ma­ga is „hangoskönyvre olvasta”. Mint mondta, megvan a varázsa, ha maguk a szerzők olvassák fel a saját műveiket. „Régen az írók azt gondolták, hogy a szöveg az szent, és csak a papíron él, ezért elmo­tyogták a szövegeiket. De rájöttek, hogy ez nem jó.” Szerinte a pályatársai hangos­könyves felolvasásai között van­nak kifejezetten színészi teljesít­mények is, mint például Tandori Dezsőé vagy Komis Mihályé. Ugyanakkor, véli, azok a költők is hátborzongatóan zseniálisak tud­nak lenni, akik rossz hangsúllyal, mégis valami pluszt hozzáadva olvassák/olvasták fel saját műve­iket, mint Pilinszky János, Kormos István vagy éppen Weöres Sándor, aki úgy szavalta saját verseit, mint „egy asztmás kismacska szár­nyakkal”. Arról viszont, hogy Parti Nagy Lajos az élvezetesen felolvasó szer­zők közé tartozik, meggyőződhe­tett a pozsonyi közönség is, hiszen desszertként A pecsenyehattyú és más mesék című legutóbbi köteté­nek igazi „partinagylajosos” ínyencségeiből kaptunk ízelítőt Az ördög darálója című mese által. Melegen ajánlom korhatár nélkül. Pokolian szórakoztató. A Visegrádi Szalon mai rendezvénye Fókuszban a feminizmus Alapiskolák, figyelem! rffi Ismét Tanuljunk ax wbmi -val! ^ A következő munkafüzet a 7. osztályos tanulók részére készül földrajzból SJ o Jműi A programot a SLOVNAFT támogatja ■■■■■■ Téma: A világ környezeti problémái azmm ““ -va A program időtartma alatt (2009.május11. - június 12.) a munkafüzetet és naponta az Új Szót a tanulók és az oktató pedagógusok ingyen kapják. Amennyiben az Önök iskolája is szeretne bekapcsolódni a programba, kérjük a kért adatokat 2009. április 27-ig küldjék el a katarina.kubikova@petitpress.sk e-mail címre. További információk a 02/59233266-os telefonszámon. Jelentkezési adatok: Téma: A világ környezeti problémái Az iskola neve és pontos címe: Telefon: E-mail: A programba bekapcsolódó tanulók száma: A tantárgyat oktató pedagógusok száma:

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents