Új Szó, 2009. április (62. évfolyam, 76-99. szám)
2009-04-22 / 92. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. ÁPRILIS 22. Szülőföldünk 15 Miroslav Regitko könyvillusztrátor, grafikusművész már középiskolás korában gyereklapot illusztrált, azóta folyamatosan kapja a megrendeléseket Regitko-grafikát egy Brunovský-képért Már egyetemi évei alatt együttműködött egy könyvkiadóval, a diploma megszerzése óta pedig egyfolytában kapja a megrendeléseket, alig marad ideje saját kedvtelésre alkotni. GAÁL LÁSZLÓ A vágsellyei Miroslav Regitko grafikusművész alkotásaival szinte minden iskolás gyerek találkozik, hiszen alapiskolás tankönyveket is illusztrál. Az év legszebb könyve Elsősorban azonban mesekönyvekben, gyermek- és ifjúsági kötetekben találhatók meg a rajzai. „A grafikusnak nincs más dolga, mint megrajzolni, amit az író a szövegben megfogalmazott” - foglalja össze az illusztrátori munka lényegét a grafikus. Csakhogy ez nem ilyen egyszerű. Egészen más stílusban kell rajzolni a legkisebbeknek, másként a kamaszoknak, sót másként a kamasz lányoknak és más stílusban a fiúknak. „A régi könyvekkel egyszerűbb a munka, régen az írók sokkal jobban körülírták a dolgokat. Például Robinson Crusoe-t szinte mindenki ugyanolyannak képzeli el, mert az író aprólékosan leírja a figurát”. Regitko szereti úgy illusztrálni a könyvet, hogy a borító belső oldalait is képpel látja el, így ha az olvasó kinyitja a könyvet, nem fehér oldalakat kell átlapoznia, egyenesen beleA díjnyertes Brat-regény angyalfigurájánál számítógépes technikát is használt (Szőcs Hajnalka felvétele) de neki van egy angyala, akivel beszélgetni szokott. Mozgalmas történet, ezért az illusztrációt is képregényszerűen, karikatúra stílusban oldottam meg.” Bratnak több könyvét is illusztrálta, de az ő rajzai, festményei díszítik Hana Zelinová vagy Gabriela Futóvá gyerekregényeit, meséit is. csöppen a mesébe. A barátjának, Roman Brat írónak a Môj anjel sa vie biť (Az én angyalom tud verekedni) című ifjúsági regényét is így illusztrálta. Ezzel nyerte el tavaly az év legszebb könyve címet. „Ez egy olyan gyerek története, akit az osztálytársai kínoznak, bántanak, A számítógéppel nehezen barátkozott meg A szerző a műhelytitkokból is elárult valamit: „Régebben nem szerettem számítógéppel dolgozni, csak kézzel rajzoltam. Aztán rájöttem, hogy sok mindent jobban meg lehet oldani gépen. Tussal megrajzolom az alakokat, bemásolom a számítógépbe, és a színezést már a gépben végzem. Különféle fényeffektusokat, különös megvilágítást lehet a számítógépes programmal hozzátenni a rajzhoz. Például a vízben visszatükröződő képet nem kell még egyszer megrajzolni, a számítógép megcsinálja a tükörképet.” Az angol nyelven is megjelent Slovensko moje (Az én Szlovákiám) című könyv is Regitko keze nyomát viseli. Ebbe a könyvbe készült az az illusztráció is, aminek az eredetijét egy Albin Brunovský-képre cserélte. „Megismerkedtem Brunovský vejével, akinek nagyon megtetszett a grafika, és szerette volna megvásárolni. Mondtam, hogy el nem adom, de elcserélhetjük egy Brunovský képért. Hát így szereztem ezt az alkotást” - mutat a szoba falán függő képek egyikére a házigazda. Elárulta, hogy fiatal korától csodálja Brunovskýt, és szeretett volna az egyetemen a diákja lenni. „Csakhogy a rendszerváltás után kidobták az egyetemről. Olyan jó volt, hogy minden diák őt akarta utánozni, hát ráfogták, hogy akadályozza az egyéni stílus kibontakozását. Miután kirúgták, külföldi egyetemeken oktatott.” Az Ohníknál kezdte, még középiskolásként Első illusztrációi az Ohník című gyereklapban jelentek meg. „Még középiskolás koromban jártam különböző rajzversenyekre, és az egyik ilyen versenyen szólított meg az Ohník főszerkesztője, lenne-e kedvem a lapba rajzolni. Azelőtt is küldözgettem karikatúrákat a Hlas Dusia meg a Smena nevű lapokba, de az Ohníkban jelent meg az első valódi illusztrációm. Egy képes mesét közölt sorozatban a lap.” A magyar gyerekek is találkozhattak a rajzaival, hiszen ő illusztrálja a magyar változatban is megjelenő Fifík gyereklapot. Az utóbbi években kezdett tankönyveket illusztrálni. „Az 1989-es rendszerváltás előtt elképzelhetetlen volt, hogy valaki egyetemi hallgatóként tankönyveket illusztráljon. Létezett egy bizottság, és a művész urak egymás között osztották el ezeket a megrendeléseket.” Azóta a vágsellyei grafikus több matematika és honismereti tankönyvet illusztrált. Az egyik könyvben, ahol a posta működéséről tanulnak a gyerekek, az illusztráció a művész lakóhelye, Vágve- cse postahivatalát ábrázolja. „Bementem a postára és megkértem az igazgatónőt, hadd készítsek fényképet. Aztán ezek alapján készítettem a rajzot. Igaz, hogy kicsit modernizáltam, de attól még a mi vágve- csei postánk van a képen” - mesélte az alkotó. Legutóbb a közlekedési nevelés tankönyv illusztrálására kapott megrendelést. Könyvillusztráción kívül karikatúrákat is készít, lapokban jelennek meg rajzolt viccei, barátokat vagy ismert személyiségeket örökít meg tréfás alakban, de szervezetek, cégek megrendelésére újévi üdvözleteket és egyéb grafikákat is készít. Néhány éve a vágsellyei kultúrházban a barátjával, Igor Boháč fotóművésszel közösen szervezett kiállításon csodálhatták meg az alkotásait. Jövő héten Igor Boháč fotográfust mutatjuk be. A szlovák klérus boldoggá avatását kezdeményezi, egy zavart elméjű férfi azonban megvan győződve róla, hogy boszorkány, ezért égette el a tetemét Bosnyák Zsófiát, a sztrecsnói várúrnőt már életében szentnek tartották V1TÁL ANNA Szomorú szenzáció Bosnyák Zsófia maradványainak vandál elégetése. Egy 31 éves zsolnai férfi április 1-jén a helyi cukrászdából elkért kulccsal bejutott a templomnak abba a részébe, ahol a múmiát is tartalmazó koporsó volt. A koporsót a templom elé húzta, gyúlékony anyaggal leöntötte, és nézte, ahogy ég. A tettest elfogták és pszichiátriai intézetbe szállították, a szakértők pedig jelenleg azt vizsgálják, mennyi maradt Bosnyák Zsófia mumifikálódott teteméből. De ki is volt az egykori sztrecsnói várúmő, akinek a szlovák klérus boldoggá avatását Mindössze 35 éves volt, amikor meghalt (Képarchívum) kívánja kezdeményezni? Bosnyák Zsófia, a híres törökverő végvári vitéz, Bosnyák Tamás báró és Kenderes Mária lánya 1609. június 9-én született. Tizenhét éves korában férjhez adták Fülek és Szendrő kapitányához, Serényi Mihályhoz, de a házasság mindössze néhány hónapig tartott, mert a férj 1626 márciusában meghalt. Kolera-járvány, török támadások Zsófia visszatért a szüleihez Nagysurányba. Édesanyja még abban az évben meghalt, rá egy évre 22 éves bátyját is elvesztette. Az apja Füleken harcolt a török ellen, így a gazdálkodás gondja rá hárult, és a környéken úgy vált ismertté, mint a betegek és szegények nagylelkű segítője. Huszonegy éves korában Pázmány Péter közvetítésével férjhez ment az ugyancsak özvegy Wesselényi Ferenchez. Sztrecsno várában éltek, két fiuk született, Ádám (*1630) és László (*1633). 1634-ben Bosnyák Tamás a kolera-járvány áldozata lett, és apósa után Wesselényi vette át a füleki vár kapitányi tisztjét. Fülek stratégiai fontossága miatt állandó célpontja volt a török támadásoknak, ezért Wesselényi ritkán járt haza időközben Vágtapolcára költözött családjához. Zsófiára maradt az uradalom irányítása és a gyermekek neveléÉvente százak látogattak el a vágtapolcai templomba, hogy lássák a mumifikálódott tetemet (Jón Krošlák felvétele) se. Itt is példásan gondoskodott a szegényekről, férjével a faluban szegényházat alapított, amely kórház gyanánt is szolgált. A környék népe nagyon tisztelte és szerette jószívűségéért, már életében szentnek tartották. 50 év múlva találták meg a mumifikálódott testet A legenda szerint férje megcsalta a Murányi Vénuszként ismert Széchy Máriával, és Zsófia sokat bánkódott emiatt. Még többet jótékonykodott, mint azelőtt, és éjjelente a vár melletti kápolnába járt imádkozni, ahol látomása volt: megjelent előtte a Szűz Mária, és arra intette, bízzon és imádkozzon. A hideg kápolnában átvirrasztott éjszakák kikezdték az egészségét, 35 éves korában meghalt. A sztrecsnói vár kápolnájában temették el. Ugyanabban az évben halt meg két évvel idősebb bátyja, Bosnyák István nyitrai püspök. Csaknem fél évszázaddal később Sztrecsno vára gazdát cserélt, és az új tulajdonos eltávolíttatta a kriptából a Wesselényiek hamvait. Ekkor fedezték fel az egykori várúmő épségben maradt, mumifikálódott holttestét, amelyet később a vágtapolcai templomban helyeztek el. Bosnyák Zsófia végső nyughelye búcsújáróhely lett, augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján tömegesen érkeztek üvegfedelű koporsójához a környékbeliek. Végvári vitézek Wesselényi Ferenc 1644. augusztus 7-én házasságot kötött Széchy Máriával. Karrierje magasan ívelt felfelé, 1646-ban az uralkodó grófi rangra emelte, és 1655-ben ő lett az ország nádora. 1667-ben halt meg, nem érte meg az általa vezetett Habsburg-elle- nes összeesküvés véres megtorlását. Széchy Máriát Bécsbe internálták, minden vagyonát elkobozták és Sztrecsno várát császári parancsra felrobbantották. Zsófia fiai végvári vitézek lettek, Ádám füleki, László szendrői kapitány. Ádám mindössze 22 éves volt, amikor meghalt, László, aki a vágtapolcai uradalmat örökölte, 42 éves korában lengyelországi birtokaira költözött, élete végéig ott élt. Mindketten gyermektelenül haltak meg. SZÜLŐFÖLDÜNK A mellékletet szerkeszti: Klein Melinda Levélcím: Szülőföldünk, Lazaretská 12,811 08 Bratislava 1 Telefon: 02/59 233 426, fax: 02/59 233 469, e-mail: melinda.klein@ujszo.com
