Új Szó, 2009. április (62. évfolyam, 76-99. szám)

2009-04-18 / 89. szám, szombat

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. ÁPRILIS 18. Szalon 13 DVD-EXTRAK A SZALONBAN Jedik és mulefák Miért érdemes Az első trilógiát ilyen szemmel, ilyen kontextusban is nézni... (REUTERS/Luke MacGregor) H. NAGY PÉTER Olvasóim vérszemet kaptak. Egyikőjük szerint Extrák című könyvem - mely DVD-kről írt szö­vegeimet tartalmazza - élvezetes olvasmány; mindössze egyetlen hiánya van: nincs benne szó a Star Warsról (vagy a kapcsán valami­ről). Nos, ha ez már a kötetben nem is, a sorozatban (itt, a Sza­lon ban) viszont könnyedén pó­tolható. Annál is inkább, mert a közelmúltban piacra került mind­két trilógia díszdobozos verziója. Ezek közül most Az első trilógia (Baljós árnyak, A kiónok támadá­sa, A Sith-ek bosszújaj egy apró mozzanatát emelném ki. Mégpe­dig a történet azon komponensét, mely a klasszikus három rész egy rejtélyes és fontos elemét (a Jedik különleges képességét, az ún. Erőt) helyezi érdekes megvilágí­tásba. Ezt a kérdést Rácz I. Péter egy erős tanulmányában már körbe­járta, ezért a koncepció felvázolá­sakor az ő gondolatmenetét kö­vetjük. „Kiderül - írja a kiváló iro­dalomtörténész a Baljós árnyak kapcsán -, hogy a Jedik biológiai­lag determináltak, vérükben az úgynevezett midi-chlorian nagy sűrűségben található. Minél na­gyobb ennek koncentrációja, hor­dozója annál ügyesebb és böl— csebb lesz. Persze mit sem ér az egész, ha nincs kiképezve, ezért a kiválasztottakat csecsemőkoruk­ban begyűjti a Jedi Tanács, már ha megtalálja, és féléves koruktól kezdve képzésben részesíti őket.” (Erőmegmaradás) Igen, a történet szerint - és számunkra ez lesz lé­nyeges - a midi-chlorianok olyan mikroszkopikus létformák, me­lyek megtalálhatók minden élő­lény sejtjeiben. Megtudjuk továb­bá az adott epizódból, hogy a mi­di-chlorianok nélkül e „távoli ga­laxisban” nem létezne élet; s hogy eme apró organizmusok közvetí­tik az Erő akaratát. (Sőt, a leendő Darth Vadért, Anakin Skywalkert ők nemzették...) Ugyanakkor ez a koncepció - folytatja RIP - „a sejt (bakteriális szimbiózisát) és az emberi lény szimbiózisát feltételezi. Ezek sze­rint testünk nem más, mint hor­dozója a »valódi élőlények« (pro- karióták, eukarióták) tömkelegé­nek, melyekből felépülünk ugyan, de az irányítás, a szellem és érte­lem igazából nem a mi kezünkben van. (E tárgyban irányadó sci-fi olvasmány például Greg Bear A vér zenéje [Blood Music] című kötete.)” Illetve - tehetjük hozzá - a Star Wars ezen keresztül olyan művekkel is kapcsolatba kerülhet még, mint pl. Joan Slonczewski briliáns Hard SF-regényei, Elízi- um-ciklusa. Tárgyunk szempont­jából azonban ez egyelőre mellé­kes, a továbbiakban a szimbiózis jelenségére, a szimbionta kapcso­latokra összpontosítunk. (A szim­biózis egymással fizikai kontak­tusban álló különböző fajok együttélését jelenti.) Először érdemes utalnunk a midi-chlorianok ötletének legva­lószínűbb forrására, a mitokond- riumok eredetére. Richard Daw­kins a következőképpen jellemzi a szóban forgó sejtszervecskéket. ,A mitokondriumok apró, rom­busz alakú képződmények, ame­lyek ezrével hemzsegnek minden sejtünkben. Alapjában véve üre­sek belül, de ezt a belső teret bo­nyolult membránrendszer tölti ki. A membránok jóval nagyobb felü­letet biztosítanak, mint amennyi­re a mitokondriumok külső meg­jelenése alapján számítanánk, és ez a megnövekedett felület hasz­nosításra is kerül. A membránok egy vegyi üzem - pontosabban egy áramfejlesztő telep - szerelő- szalagjainak tekinthetők. Gondo­san szabályozott láncreakció ját­szódik le a membránok mentén, egy láncreakció, amelynek több állomása van, mint bármely em­berek alkotta vegyi gyárban. Eredményeképpen a táplálékmo­lekulákból származó energia sza­bályozott lépésekben szabadul föl, és későbbi elégetésre újra fel­használható formában raktározó­dik el, legyen erre bármikor, bár­hol szükség a szervezetben. Mito- kondriumaink nélkül egy szempil­lantás alatt elpusztulnánk.” (Fo­lyam azÉdenkertből) Ez akár már magában érdekes lehet, ennél azonban most fonto­sabb, hogy a mitokondriumok sa­ját - tehát a sejtmagitól eltérő - DNS-sel rendelkeznek, amely egyetlen kromoszómagyűrűbe zá­rul. Miért van ez így? Azért, mert a mitokondriumok az élővilág ki­alakulásának hajnalán baktériu­mok voltak, melyek nagyobb sej­tek belsejében éltek; s ebből a szimbionta kapcsolatból jött létre az eukarióta, valódi maggal ren­delkező sejt. Vagyis - ahogy Lynn Margulis, eme felfedezés kidolgo­zója mondja - „bárhova megyünk mi, emberek, a mitokondriumok is jönnek velünk, mivel bennünk vannak, és energiával látják el egész anyagcserénket: izmainkat, emésztésünket és gondolkodó agyunkat.” (Az együttélés bolygó­ja) Tehát valamennyien több száz billió olyan sejt közösségéből ál­lunk, melyeket (egyenként) több ezer baktérium közössége alkot. Innen nézve az ember (is) mikro­bák közötti, több ezermillió éves kölcsönhatás eredménye. Bár a mitókondriumok - tudomásunk szerint - nem tartanak fenn kap­csolatot egy Erőhöz hasonló ins­tanciával, a Star Wars-beli midi- chlorianok fikciójához remek ki­indulópontul szolgálhattak. (A szimbionta társulásokra per­sze kismillió példa hozható - a legkülönfélébb mérettartomá­nyokból -, de mivel az egyik ked­vencem a Meglepő szőrösszeállítás, röviden erre még kitérnék. E fur­csa nevű „szerzet” egy mikroorga­nizmus, ami az ausztráliai terme­szek bélcsatomájában él [a bioló­giai szakirodalomban Mixotricha paradoxa címszó alatt található]: egy protozoa, mely egy mikrobák­ból álló közösség tagjaként a ter­meszek csáprágói által felőrölt fa­forgácsból vonja ki táplálékát. A már idézett Dawkins megfogal­mazásában: ,A mikroorganizmu­sok olyan gazdagon benépesítik a termeszek bélcsatornáját, mint maguk a termeszek a termeszvá­rat, és a termeszvárak a szavan­nát.” [Az Ős meséje] E találó hason­lat többszintű kapcsolatra utal, ám van itt egy következő szint is: a Mixotricha ugyanis szintén egy vá­ros. A kis lényt borító sok százezer szőröcskét sokáig csillóknak vél­ték a kutatók. Kiderült azonban, hogy a csiliók korántsem azok, amiknek látszanak, hanem bakté­riumok, melyek teste egyetlen te­kergő szőrszál. Ezek hajtják előre a Mixotrichát, mint ezernyi gálya­rab a bárkát. A dolog azonban még itt sem ér véget: a szőrszálakat egy másik baktériumfaj egyedei tart­ják, melyeket alig lehet elkülöní­teni a Mixotricha felületének is­métlődő mintázatától. Az aprócs­ka szőrszálak és tartóbaktériumaik nem élősködők: feltehetően ez utóbbiak készítik elő a fát meg­emésztő cellulázt, s ezzel maguk a termeszek is jól járnak. Tehát itt is a szimbiózis klasszikus esetével ál­lunk szemben.) Lynn Margulis és mások kuta­tásaiból egyértelműen látszik, hogy bolygónk egyik alapjelensé­géről van tehát szó. (Még ha a Gaia-hipotézisig nem terjesztjük is ki annak hatókörét.) Az ilyes­mikre persze rendkívül fogékony a (tudományos) fantasztikus iro­dalom: ha így van valami a Föl­dön, hasonló lehet a helyzet más világokban is. Bár fentebb a Star Wars mellett .Greg Bear regényét és Slonczewski ciklusát emleget­tük, a szimbiózisszerűség talán legszebb - s ezért kihagyhatatlan - irodalmi példája Philip Pullman híres Sötét anyag-trilógiájában (annak harmadik kötetében) ta­lálható. (Remélhetőleg Az arany iránytű mérsékelt sikerén túllépve folytatódni fog a sorozat megfil­mesítése, s így látható lesz, amiről beszélek.) A borostyán látcső nagy része egy olyan világban játszó­dik, melyben különös lények él­nek. A mulefák - ereszt el egy ha­sonlatot az elbeszélő - „olyanok, mint az antiloppal keresztezett motorbicikli, furcsaságukat teté­zi, hogy kisebbfajta elefántor­mány lengedezik rajtuk.” Kereke­ken gurulnak... Hogy is van ez? A szituáció nagyon leegysze­rűsítve így fest. A mulefák élette­rét lávaömlések következtében kialakult sűrű, szalagszerű baráz­dák keresztezik, természetes úthá­lózatot alkotva. Közvetlen kör­nyezetükben óriási fák nőnek, me­lyek elhulló terméstokjait a mule­fák hasznosítani tudják a helyvál­toztatáshoz. ,A kerék nem volt más, mint a terméstok. Hát persze, tökéletes kör, hallatlanul kemény, könnyű - különbet tervezni se le­het. A lények elülső és hátsó lábuk körmét dugták át a terméstok kö­zepén, két oldalsó lábukkal pedig előrelökték magukat a talajon.” Vagyis a mulefák karma - a vég­tagra merőleges sarkantyú szaru­ból vagy csontból - tengelyként funkcionál. Másrészt megtudjuk, hogy a terméstokok használat közben hasadnak fel, tehát a fák ennek, azaz a mulefáknak kö­szönhetik szaporodásukat; aho­gyan a fák által termelt olaj nélkül a mulefák népe sem boldogulna. ,A két faj léte egymástól függ, és ennek nyitja az olaj. Nehéz volt el­igazodni a magyarázaton, de a ve­leje mintha az lett volna, hogy a mulefák eszme- és érzésvilágában főszerep jut az olajnak; hogy a ser- dületlen ifjúság azért nem olyan bölcs, mint a felmenők, mert a ke­rékhasználat még meghaladja az erejüket, és nem vehetik maguk­hoz karmaikon keresztül az olajat.” Mindez a szimbiózishoz teszi hasonlóvá a kapcsolatot, ugyanakkor - mint a Star Wars- ban - itt is megfigyelhető a bioló­giai jelenségre épülő kulturális dimenzió hangsúlyozása. Ha végezetül feltennénk azt a kérdést, hogy miért érdemes Az el­ső trilógiát ilyen szemmel, üyen kontextusban is nézni, akkor - azt hiszem - a válasz kézenfekvő le­het: szimbiózis nélkül mi magunk sem létezhetnénk. Ama „távoli galaxis” ebből a szempontból fel­tétlenül rokona a miénknek. IRODALMI TIPPVERSENY (ZARO FORDULÓ Lányok-asszonyok 1. Elsőéves színinövendék, egy Dobos László-novella cím­adó főhőse. Neve: a. Lukrécia b. Borgia c. Grácia 2. Színjátszó köri naiva Tá­lamon Alfonz híres Borkopf-re- gényében. Vezetékneve Titusz. Keresztneve? a. Octávia b. Annus c. Lívia 3. Egészítse ki Krausz Tivadar egy korai versének következő sorait: „fogaimba ...-t tömnek/ felvágott ereimből kék... folyik” a. mari b. kari c. téri 4. Csehy Zoltán egyik korai versének címe az egykor volt Madách Könyvkiadó egyik szer­kesztőjének (kisbetűs, egybe­írt) nevével kezdődik. Egészítse ki a címet:... széplakuccán bele­top a betonba. a. vargaerzsi b. liszkagyörgyi c. ozsvaldzsuzsi 5. Hunčík Péter Határeset című regényének egyik hőse a Remekírók könyvsorozatot Ré­mesírók sorozatnak nevezi, merthogy kontárok munkáit ad­ja közre. Ennek illusztrálására egy szlovenszkói magyar költőt néven is nevez. Kit? a. Pozsonyi Anna b. Szenes Erzsi c. Urr Ida 6. György Norbert regényé­nek címe: a. Sylvie b. Szolanzs c. Klára 7. Folyton-folyvást visszatérő név Gazdag József elbeszélései­ben. a. Müena b. Elisa c. Ágnes 8. N. Tóth Anikó Tükörkönyv című meseregényének két fő­szereplője: a. Áni és Ina b. Celerina és Cicelle c. Striga Julis és Júlia Štrigová 9. „Az elbeszélő még a forra­dalom előtt egy ifjúsági tábor­ban ismerkedett meg Ingriddel.” Melyik Grendel-regény kezdő­dik ezzel a mondattal? a. És eljön az Ő országa b. Mátyás király New Honiban c. Thészeusz és a fekete özvegy 10. „egyszer meg kell virrad­nia -/ bárha nélkülünk,...” Mi­lyen név hiányzik ebből Az agg Juan szertelen szerenádja című Hizsnyai Zoltán-versből? a. Zerlina b. Júlia c. Dulcinea A 10. szelvény beküldésének határideje: április 24. A 9. forduló helyes tippsora: la, 2b, 3a, 4b, 5a, 6b, 7a, 8b, 9c, 10a, 11b, 12b, 13b,+lb. Irodalmi tippverseny - 10. forduló 1. kérdés a □ b □ c □ 6. kérdés aü bü cü 2. kérdés a □ b □ c □ 7. kérdés a J bü cü 3. kérdés a □ bü c Ü 8. kérdés aü bü cü 4. kérdés a □ b □ c □ 9. kérdés aü bü cü 5. kérdés a □ b □ c □ 10. kérdés aü bü cü A beküldő neve: ......... Utca, házszám: .......... Irányítószám, helység: SZALON Szerkeszti: Csanda Gábor. Levélcím: Szalon, Új Szó, Lazaretská 12, 811 08 Bratislava 1. Telefon: 02/592 33 447. E-mail: szalon@ujszo.com

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents