Új Szó, 2009. április (62. évfolyam, 76-99. szám)
2009-04-16 / 87. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. ÁPRILIS 16. Vélemény és háttér 7 ______TALLÓZÓ _____ MMMHMMMmMMRtSiaaH OSZTRÁK LAPOK Hajótörött a kormányrúd- nál címmel számolt be Bajnai Gordon miniszterelnökké választásáról a Die Presse osztrák napilap. Miután a kisebbségi szocialista kormány hajótörést szenvedett a nemzetközi gazdasági és pénzügyi válság viharában, egy hajótörött veszi át a kor- mányrudat - állapítja meg a szerző. A helyzet olyan, „akár egy gazdasági katasztrófa forgatókönyve”. Megfigyelők véleménye megoszlik arról, kitart-e a Bajnai-kormány a 2010-es választásokig. Szükségmegoldásként jellemzi Bajnai megválasztását a Kurier. A válságtól súlyosan érintett Magyarországon sürgősen reformokra van szükség. (mti)- Igen, gyilkoltam, raboltam, de sohasem írtam ki faliújságtendert. (Peter Gossónyi rajza) A két tábor marakodása 2006 óta tart, ám egyik fél sem látszik közelebb a döntő győzelemhez Van-e kiút a thaiföldi patthelyzetből? Thaiföld lakossága újból egy fölkelés romjai előtt áll, az országban ismét nyugalom honol, de a problémákat nem sikerült megoldani. Az állás 3:1 a régi elit javára, amelynek kormánya a Bangkokot és Pattaját megrázó többnapos zavargások után - egyelőre - szilárdan ül a nyeregben. MTl-ELEMZÉS Az utcai állásaikat elhagyó ellen- íéki tüntetőknek az arcukra volt írva a keserűség. Az ő szempontjukból a dolog nincs elintézve. Délkelet- ázsia második legerősebb gazdaságú országa újabb kori történetének agyik legsúlyosabb kihívásával néz izembe: miként lehet szegényeket žs gazdagokat, falusiakat és városlakókat kibékíteni és egyesíteni. Az országban a „sárga ingesek” (monarchisták, katonák, városiasok - a kormány támogatói) állnak izemben a „vörös inges” falusiakkal, i volt miniszterelnök, Thakszin Si- lavatra híveivel. Thaiföldet évtizedeken át a hivatalnok és katonai elit sormányozta; a szegények ki voltak rekesztve a hatalomból, kivéve a választásikampányokat. Amikor Thakszin 2000-ben hatalomra került, és törődni kezdett a szegényekkel, a helyzet megváltozott. Noha a hadsereg puccsal megbuktatta, támogatottsága ma is erős a nincstelenek, kisemmizettek körében. A falusi szegény milliók mára politikai erővé váltak. ,A falusi lakosság sokáig nem törődött azzal, hogy kirekesztik a politikából. Amikor Thakszin színre lépett, rájöttek, nekik is lehet beleszólásuk a dolgok alakításába. Az óra mutatóját pedig nem lehet visszatekemi” - mutatott rá Kristina Kazmi, az IHS Global Insight ázsiai elemzője. A két tábor marakodása 2006 óta tart, az országotharmadik éve bénítja meg politikai patthelyzet, ám egyik fél sem látszik közelebb a döntő győzelemhez. Az elhúzódó marakodás vesztese a gazdaság. A külföldi befektetők zöme kivonult Thaiföldről, közvetlen beruházásaikra is veszély leselkedik. A turizmusra, a gazdaság egyik tartópillérére naponta csapást mérnek azok a tv-kép- sorok, amelyek a Mosoly országában zajló erőszakos összecsapásokról számolnakbe. „Itt arról van szó, hogy leváltsunk egy olyan politikai rendszert, amely az elitet és annak kiváltságait védi” - foglalja össze Dzsakrapob Penkair, a „vörös ingesek” szellemi vezére. Szerinte a tüntetések nem robbantak volna ki, ha Thaiföldön valódi demokrácia lenne. A hátrányos helyzetűek dühbe gurultak azoknak a manipulációknak a láttán, mellyel az elit megfosztotta őket a hősüktől. A hős Thakszin Sinavatra, aki miniszterelnökké választása után szociális programokkal javította a szegény tömegek helyzetét - ezek pedig a kormányfő lojális hívei lettek. Ez a régi bangkoki összefonódások leértékelődését is jelentette. A párharcban az első pontot (1:0) a hadseregből, bürokrata rétegből, polgárságbólés monarchistákból álló establishment szerezte, amikor a katonák 2006-ban megbuktatták Thakszint. A politikus hívei egy év múlva egyenlítettek: a hadsereg segítségével hatalomra jutott kormány által kiírt választáson a közben Angliába menekült Thakszin pártja győzött. A polgárság visszavágott: tömegtüntetéseket szervezett, amelyek a repülőterek megszállásában tetőztek. A tiltakozások csúcspontján a legfelsőbb bíróság szerzett pontot az elitnek (2:1), amikor választási csalásra hivatkozva feloszlatta a Thakszin-hívek pártját. Ezzel megnyitotta az utata jelenlegi kormányfő, Abhiszit Veddzsa- dzsiva, egy befolyásos bangkoki család sarja előtt. Amikor pedig a távollétében sikkasztással vádolt Thakszin hívei áprilisban az utcára vonultak, megmutatkozott, milyen erős a régi szövetség. A hadsereg nehézfegyverzetet vetett be Abhiszit védelmében, és a tiltakozás összeomlott - így lett az állás 3:1. Hogyan tovább? A hadsereg mint a válságból kivezető révkalauz nem jöhet szóba. A regionális gazdasági-politikai tömb távol tartja magát tagállamai belügyei- től. Marad a király. A 82 éves Bhu- mibol Aduljadedzset mély tisztelet övezi. 1992-ben, a véres összetűzések után magához rendelte a szemben álló felek vezéreit, és kibékülésre „ítélte” őket. Most ez az út is járhatatlan. Adrámaegyikfószerep- lője - Thakszin mellett - az uralkodó. Marco Bünte szerint a thai királynak nem érdeke egy olyan erős politikus jelenléte az országban, mint Thakszin. ,A helyzet nem kilátástalan, de roppant bonyolult” - véli a hamburgi Azsia-kutató intézet Thaiföld-szakértője. KÉZ, IRAT , Zutty MIKLÓSI PÉTER Egyelőreittvannekünkegy enyhén szólva érdekfeszító sajtótájékoztató Sünön Zsolt küépéséről az MKP-bóls annak parlamenti frakciójából, meg néhány azt követő nyilatkozat. Ennyit kapott a nyilvánosság, mondom, egyelőre. Hogylesz-eegymásramutogató folytatás, az ajövó zenéje; mindenesetre annyi már most megállapítható: mindaz, amitCsáky Pál lakonikus sajnálata, Bárdos Gyula lebeszélési kísérlete, Bugár Béla további buktatókat sejtető jövendölése elárul apár(t)bajokról, köszönőviszonyban sincs adolgok hátterébensejthetőlényeggel. Ami viszont biztos: az MKP-ban két éve zajló személyi „örvénylések” elkendőzése eléggé szánalmas próbálkozásokká satnyult. Azzá, mert a sajtó által megkérdezettek vagy a kéredenül is magya- rázkodóksimán mellébeszéltek; illetve a haragszomrád nyilvánvaló tényeitletagadták. Ennekkövetkezménye, hogy az MKP-ból kilépett Simonúgy ül afüggetlen képviselőkközött, mint nyuszi a fűben, az 1998óta mindig egységes frakció sziklafalán ott az omlásveszéllyel fenyegető hasadék, a szlovákiaimagyarpedig csakbámul, mint Grísa a körmoziban... Meggyőződésem, hogy az MKP- ban mindez az önismeret hiányából történik; ami-sajnos-része a kudarcstratégiának, amiről, mint sok minden másról, Örkény István tudta alegtöbbet. Kulcskeresők című darabja ezzel a mondattal kezdődik: „Akudarcrólleszszó.” Főhőse Fóris, apilóta,aki mindent a legjobban akar csinálni. Tudja a mesterségét, lelkiismeretes és igyekvő. Mindenjólis megy, amíg a gép farát odafönn nem trafálja el egy széllökés; egy zutty. Fóris üyenkor a biztonságos landolás helyett a kockázatosat választja, mert azzal kitehetmagáért. Ám rendszerint a gikszeris ilyenkorjön; nem föltétlenül katasztrófa, csak döccenő, göröngyös landolás a le- szállópályahelyetttemetőkapu- nál, amelyre vigasztalásként az van kiírva: „Feltámadunk”. Persze azutasoksikoltoznak, elájulnak, szidjákalégitársaságot... Örkény tudta, hogy számítani kell a feltételezett zuttyra, mert az mindigjön, mindegy, bogy minek hívják. Té- vékamerákelőtt kibökött, egyébként eltitkolandó háttéralkunak, alapszabály-megkerülésnek, háztáji bosszúnak, pártelnöki ordré- nak, képviselői ellenszegülésnek, a mi kis hazai magyar légterünk márcsakilyen. Komolytalan és va- cakzuttyok, sértődések, pengeváltások, piszkálódások, füllentések, etikátlanságok, kifecsegések, igazságkereső szembesítések- mi üyesmikmiattlandolunkmindig göröngyösen. Képtelenek vagyunk elbánni a smonca zuttyokkal. Ki érti ezt? Fóris aztkérdeziafeleségé- től: „Mondd ki, ha mered: rossz pilóta vagyok?”Mire az asszony: nem, tejó pilóta vagy, csak nem vagy pilótának való... Ez a válasz jár az eszemben, amióta-Örkény metaforáját toldalékolva - az MKP pár(t)bajaira, a takonyként nyúló Csáky-Simon összetűzésre, a Duray-Bugár csetepatékra, a Csáky-Bugárpiszkálódásra gondolok. Hogy a párt pilótái miért landolgatnaksorraatemetőkapu- nál, annakbizonyára többoka van; ezeketaközeljövőbenszámosan taglaljákmajd. De mondhatnak nekembármit, énFórisné formulá- játveszemkölcsön. Csáky, Simon, Bugár, Duray (és másokis) rendre jópolitikusok, csak2009tavaszán nemmmdegyikük való politikusnak. Szlovákiában magyar politikus nemlehettúl egyéni, túl különleges, túl őszinte, túl nagy formá- tum.Nemlehet,merta zuttyokat, a bomírt személyeskedést, önérdekvédelmet, akormányoldalot- romba gőgjét és sok mást nem lehet olyan rögtönzött manőverekkel kezelni, hogy az okosnak, mágikusnak, csiszoltnak, egyéninek hasson, sneblamázsnak,leégésnek, kudarcnaklássék. Ami viszont megnyugtató: a kudarc ellenére sem igaz, hogy a szlovákiai magyarság, közösségként, a temetőkapunál landolt. Nincs katasztrófa, csak a pártokrácia mor- zsolgatja föl csont nélkül önmagát. Mégmielőttvéglegmegtenné, ajánlom, dobjunk össze nekik egy távcsőre. Hogymesszebbre is lássanak! KOMMENTÁR Hervadó olajág AAAL1NÁK ISTVÁN Szinte már komikusán hatott az a nyelvezet, ahogyan a phenjani kommunista rezsim reagált a BT enyhe húsvéti figyelmeztetésére. Mégsincs kedve az embernek nevetni, mert az, amit Észak-Korea művel, olyan tragikomédiának tűnik, amelyből a lektorok kihúzták a komikus elemeket. És nem a húsvét miatt volt enyhe az állásfoglalás, hanem azért, mert a BT-ben vétójoggal bíró Oroszország és Kína megakadályozta az USA és főleg Japán által követelt keményebb ENSZ-határozat elfogadását, azzal a nevetséges érveléssel, hogy aztán már végképp nem lehetne visszatéríteni az északi elvtársakat a hatoldalú tárgyalásokhoz. Phenjan aTaepodong-2 ballisztikus- rakéta-kísérlettel egyszerre két, 2006-banhozottENSZ-határoza- tot is megsértett, ezért az óvatoskodó ejnyebejnyének nem volt helye. Ezt Peking és Moszkva is tudja, de az volt a céljuk, hogy ismét borsot törjenek az Obama-kormány orra alá, letesztelve, tényleg olyan végtelen-e az új amerikai diplomácia tűrőképessége, mint az elnök szavaiból kitűnik. Ezt tette egyébként Phenjan is, mindenki egyetért abban, nem véletlen, hogy a tiltott rakétakísérletet épp akkor hajtotta végre, amikor Obama Prágában atomfegyvermentes világról álmodott. Phenjan nagy garral bejelentette: a BT-állásfoglalás miatt a maga részéről befejezettnek tekinti a hatoldalú fórumot, és felújítja minden, korábban befagyasztott nukleáris programját. A koldusszegény, éhínséggel küszködő ország így próbál újabb gazdasági segélyeket és politikai engedményeket kicsikarni. Ez utóbbi azt jelenti, hogy kétoldalú tárgyalásokatszeretnefolytatniWashingtonnal. De ez csak az érem egyik oldala. A másik az a kérdés, hogyjelenthet-e nemzetközi veszélyt az agonizáló kommunista diktatúra atomprogramja? Veszélyt az egyelőre tökéleden rakétatechnológia a közveden szomszédokra, Dél-Koreára és Japánra nézve jelent, Tokió aggodalmai megalapozottak. Mivel amerikai és orosz árszakértők nyomát sem találták annak az állítólagos műholdnak, amelyet a rakétának pályára kellett volna állítania, biztosra vehető, hogy nem űrprogramot, hanem a további fejlesztéshez szükséges rakétakísérletet hajtottak végre az északiak. Nagy hatótávolságú ballisztikus rakétának katonailag csak akkor van értelme, ha nuldeáris fejjel látják el. A hagyományos töltethez túl drága az ilyen hordozóeszköz. 2006-ban Eszak- Korea kísérleti atomrobbantást is végrehajtott, demégenneksem kellene álmadan éjszakákat okoznia. Ami igazából veszélyessé teszi a phenjani atomprogramot, az az, hogy szorosan együttműködik Iránnal, amely már hétezer urándúsító centrifugát üzemeltet, és az illetékes ENSZ-ügynökség szerint is elegendő dúsított uránja van egy atomfegyver előállításához. A két ország bizonyíthatóan együttműködik a ballisztikus rakéták fejlesztésében. Észak-koreai tudósok a közelmúltban jelen voltak, amikor pályára állították az első iráni műholdat, és fordítva: iráni megfigyelők is részt vettek a Taepodong-2 startjánál. Phenjan és Teherán fütyül arra, hogy Obama olajággal a kezében utazta körbe Európát. A kommunista és az iszlám diktatúra egyaránt zsigerból utálja Amerikát, ezért nekik mindegy, hogy ki ül a Fehér Házban, Bush-e vagy Obama. Stratégiai céljaikon nem fognak változtatni pusztán azért, mert az USA-nak más elnöke van. FIGYELŐ Válságellenes liba A magyarországi kormányváltásról tegnap csak a Vremja No- vosztyej közölt cikket Válságellenes liba címmel, az orosz sajtó tényhírekben számolt be a magyarországi történésekről. A lap ismertette az eljárást, a konstruktív bizalmadansági indítványt, hozzátéve, hogy ehhez az eszközhöz Magyarország újabb történelmében először folyamodtak, s hogy ez lehetővé tette az előre hozott választások elkerülését. Ezután megemlített néhány, a kabinetben várható változást, s szakértőket idézve rámutatott: Oszkó Péter jelölése a pénzügyminiszteri tisztségre azt jelzi, hogy az új kabinet a kemény strukturális reformokat és az állami kiadások szigorú csökkentését választja. Bajnai Gordon kemény válságellenes intézkedéseit részletezve az írás Kiszelly Zoltánt idézte, aki úgy vélekedett: a baloldal népszerűsége a nulla felé tart, de a reformokra kevesebb az ideje, mint hinné, mert a júniusi európai parlamenti választások fogják tükrözni a közvélemény állását. A politológus szerint az új kormány csekély támogatásra van ítélve, s ha nyárig nem következik be változás a jó irányba, a közvélemény végleg a jobboldal felé fordul, de népszerűden intézkedések nélkül nem lesz változás. A szerző megállapította: „A magyar jobboldal, élén az Orbán Viktor vezette Fidesszel, propagandatámadásában a Gyurcsány-örökség nemcsak gazdasági, banem külpolitikai irányvonalának felülvizsgálatára is felszólított Oroszországgal kapcsolatban is. A Mol-részvény- csomag megvételének a Surgut- neftegas által kivizsgálására irányuló jobboldali követeléshez csadakozott Sólyom László államfő is. A helyi politikusok egy részében elégededenségetkeltett az is, hogy a Malév tulajdonjoga az orosz VEB bankhoz került”. A szerző idézett egy neve mellőzését kérő jói informált forrást, aki szerint „a Mol-részvények megvásárlásával Oroszország biztosította Magyarországnak a stabil energiaszállítást, a Malévot megmentette a csődtől”, és „egyes politikusok jól kihasználták, hogy Oroszország nem fordított energiát PR-kampányra a Magyarországnak előnyös üzletek köré”. Végül a cikk egy moszkvai orosz szakértőt idézve rámutatott: Oroszország olyan téma, amely mentén a magyar politikában gyakran húzódik választóvonal. „Ha Magyarországon a jobboldal kerül hatalomra, elfordulnak a Moszkvával stratégiai együttműködésre törekvő Gyur- csány-vonaltól, Magyarország újra felveti a határokon túli magyar kisebbségkérdését, és összevész a szomszéd országokkal”, (mti)