Új Szó, 2009. április (62. évfolyam, 76-99. szám)

2009-04-16 / 87. szám, csütörtök

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. ÁPRILIS 16. Vélemény és háttér 7 ______TALLÓZÓ _____ MMMHMMMmMMRtSiaaH OSZTRÁK LAPOK Hajótörött a kormányrúd- nál címmel számolt be Bajnai Gordon miniszterelnökké vá­lasztásáról a Die Presse oszt­rák napilap. Miután a kisebb­ségi szocialista kormány ha­jótörést szenvedett a nem­zetközi gazdasági és pénz­ügyi válság viharában, egy hajótörött veszi át a kor- mányrudat - állapítja meg a szerző. A helyzet olyan, „akár egy gazdasági katasztrófa forgatókönyve”. Megfigyelők véleménye megoszlik arról, kitart-e a Bajnai-kormány a 2010-es választásokig. Szük­ségmegoldásként jellemzi Bajnai megválasztását a Ku­rier. A válságtól súlyosan érintett Magyarországon sür­gősen reformokra van szük­ség. (mti)- Igen, gyilkoltam, raboltam, de sohasem írtam ki faliújságtendert. (Peter Gossónyi rajza) A két tábor marakodása 2006 óta tart, ám egyik fél sem látszik közelebb a döntő győzelemhez Van-e kiút a thaiföldi patthelyzetből? Thaiföld lakossága újból egy fölkelés romjai előtt áll, az or­szágban ismét nyugalom ho­nol, de a problémákat nem si­került megoldani. Az állás 3:1 a régi elit javára, amelynek kormánya a Bangkokot és Pattaját megrázó többnapos zavargások után - egyelőre - szilárdan ül a nyeregben. MTl-ELEMZÉS Az utcai állásaikat elhagyó ellen- íéki tüntetőknek az arcukra volt írva a keserűség. Az ő szempontjukból a dolog nincs elintézve. Délkelet- ázsia második legerősebb gazdasá­gú országa újabb kori történetének agyik legsúlyosabb kihívásával néz izembe: miként lehet szegényeket žs gazdagokat, falusiakat és város­lakókat kibékíteni és egyesíteni. Az országban a „sárga ingesek” (monarchisták, katonák, városia­sok - a kormány támogatói) állnak izemben a „vörös inges” falusiakkal, i volt miniszterelnök, Thakszin Si- lavatra híveivel. Thaiföldet évtize­deken át a hivatalnok és katonai elit sormányozta; a szegények ki voltak rekesztve a hatalomból, kivéve a vá­lasztásikampányokat. Amikor Thakszin 2000-ben hata­lomra került, és törődni kezdett a szegényekkel, a helyzet megválto­zott. Noha a hadsereg puccsal meg­buktatta, támogatottsága ma is erős a nincstelenek, kisemmizettek kö­rében. A falusi szegény milliók mára politikai erővé váltak. ,A falusi la­kosság sokáig nem törődött azzal, hogy kirekesztik a politikából. Ami­kor Thakszin színre lépett, rájöttek, nekik is lehet beleszólásuk a dolgok alakításába. Az óra mutatóját pedig nem lehet visszatekemi” - mutatott rá Kristina Kazmi, az IHS Global In­sight ázsiai elemzője. A két tábor marakodása 2006 óta tart, az országotharmadik éve bénít­ja meg politikai patthelyzet, ám egyik fél sem látszik közelebb a dön­tő győzelemhez. Az elhúzódó mara­kodás vesztese a gazdaság. A külföl­di befektetők zöme kivonult Thai­földről, közvetlen beruházásaikra is veszély leselkedik. A turizmusra, a gazdaság egyik tartópillérére na­ponta csapást mérnek azok a tv-kép- sorok, amelyek a Mosoly országá­ban zajló erőszakos összecsapások­ról számolnakbe. „Itt arról van szó, hogy leváltsunk egy olyan politikai rendszert, amely az elitet és annak kiváltságait védi” - foglalja össze Dzsakrapob Penkair, a „vörös ingesek” szellemi vezére. Szerinte a tüntetések nem robban­tak volna ki, ha Thaiföldön valódi demokrácia lenne. A hátrányos helyzetűek dühbe gurultak azoknak a manipulációknak a láttán, mellyel az elit megfosztotta őket a hősüktől. A hős Thakszin Sinavatra, aki mi­niszterelnökké választása után szo­ciális programokkal javította a sze­gény tömegek helyzetét - ezek pedig a kormányfő lojális hívei lettek. Ez a régi bangkoki összefonódások leér­tékelődését is jelentette. A párharcban az első pontot (1:0) a hadseregből, bürokrata rétegből, polgárságbólés monarchistákból ál­ló establishment szerezte, amikor a katonák 2006-ban megbuktatták Thakszint. A politikus hívei egy év múlva egyenlítettek: a hadsereg se­gítségével hatalomra jutott kor­mány által kiírt választáson a köz­ben Angliába menekült Thakszin pártja győzött. A polgárság vissza­vágott: tömegtüntetéseket szerve­zett, amelyek a repülőterek meg­szállásában tetőztek. A tiltakozások csúcspontján a legfelsőbb bíróság szerzett pontot az elitnek (2:1), amikor választási csalásra hivatkoz­va feloszlatta a Thakszin-hívek párt­ját. Ezzel megnyitotta az utata jelen­legi kormányfő, Abhiszit Veddzsa- dzsiva, egy befolyásos bangkoki csa­lád sarja előtt. Amikor pedig a távol­létében sikkasztással vádolt Thak­szin hívei áprilisban az utcára vonul­tak, megmutatkozott, milyen erős a régi szövetség. A hadsereg nehéz­fegyverzetet vetett be Abhiszit vé­delmében, és a tiltakozás összeom­lott - így lett az állás 3:1. Hogyan tovább? A hadsereg mint a válságból kivezető révkala­uz nem jöhet szóba. A regionális gazdasági-politikai tömb távol tartja magát tagállamai belügyei- től. Marad a király. A 82 éves Bhu- mibol Aduljadedzset mély tisztelet övezi. 1992-ben, a véres összetű­zések után magához rendelte a szemben álló felek vezéreit, és kibé­külésre „ítélte” őket. Most ez az út is járhatatlan. Adrámaegyikfószerep- lője - Thakszin mellett - az uralko­dó. Marco Bünte szerint a thai ki­rálynak nem érdeke egy olyan erős politikus jelenléte az országban, mint Thakszin. ,A helyzet nem ki­látástalan, de roppant bonyolult” - véli a hamburgi Azsia-kutató inté­zet Thaiföld-szakértője. KÉZ, IRAT , Zutty MIKLÓSI PÉTER Egyelőreittvannekünkegy eny­hén szólva érdekfeszító sajtótájé­koztató Sünön Zsolt küépéséről az MKP-bóls annak parlamenti frak­ciójából, meg néhány azt követő nyilatkozat. Ennyit kapott a nyil­vánosság, mondom, egyelőre. Hogylesz-eegymásramutogató folytatás, az ajövó zenéje; min­denesetre annyi már most megál­lapítható: mindaz, amitCsáky Pál lakonikus sajnálata, Bárdos Gyula lebeszélési kísérlete, Bugár Béla további buktatókat sejtető jöven­dölése elárul apár(t)bajokról, kö­szönőviszonyban sincs adolgok hátterébensejthetőlényeggel. Ami viszont biztos: az MKP-ban két éve zajló személyi „örvény­lések” elkendőzése eléggé szá­nalmas próbálkozásokká satnyult. Azzá, mert a sajtó által megkérde­zettek vagy a kéredenül is magya- rázkodóksimán mellébeszéltek; illetve a haragszomrád nyilvánva­ló tényeitletagadták. Ennekkö­vetkezménye, hogy az MKP-ból ki­lépett Simonúgy ül afüggetlen képviselőkközött, mint nyuszi a fűben, az 1998óta mindig egysé­ges frakció sziklafalán ott az om­lásveszéllyel fenyegető hasadék, a szlovákiaimagyarpedig csakbá­mul, mint Grísa a körmoziban... Meggyőződésem, hogy az MKP- ban mindez az önismeret hiányá­ból történik; ami-sajnos-része a kudarcstratégiának, amiről, mint sok minden másról, Örkény István tudta alegtöbbet. Kulcskeresők című darabja ezzel a mondattal kezdődik: „Akudarcrólleszszó.” Főhőse Fóris, apilóta,aki mindent a legjobban akar csinálni. Tudja a mesterségét, lelkiismeretes és igyekvő. Mindenjólis megy, amíg a gép farát odafönn nem trafálja el egy széllökés; egy zutty. Fóris üyenkor a biztonságos landolás he­lyett a kockázatosat választja, mert azzal kitehetmagáért. Ám rend­szerint a gikszeris ilyenkorjön; nem föltétlenül katasztrófa, csak döccenő, göröngyös landolás a le- szállópályahelyetttemetőkapu- nál, amelyre vigasztalásként az van kiírva: „Feltámadunk”. Persze azutasoksikoltoznak, elájulnak, szidjákalégitársaságot... Örkény tudta, hogy számítani kell a feltéte­lezett zuttyra, mert az mindigjön, mindegy, bogy minek hívják. Té- vékamerákelőtt kibökött, egyéb­ként eltitkolandó háttéralkunak, alapszabály-megkerülésnek, ház­táji bosszúnak, pártelnöki ordré- nak, képviselői ellenszegülésnek, a mi kis hazai magyar légterünk márcsakilyen. Komolytalan és va- cakzuttyok, sértődések, pengevál­tások, piszkálódások, füllentések, etikátlanságok, kifecsegések, igazságkereső szembesítések- mi üyesmikmiattlandolunkmindig göröngyösen. Képtelenek vagyunk elbánni a smonca zuttyokkal. Ki ér­ti ezt? Fóris aztkérdeziafeleségé- től: „Mondd ki, ha mered: rossz pi­lóta vagyok?”Mire az asszony: nem, tejó pilóta vagy, csak nem vagy pilótának való... Ez a válasz jár az eszemben, amióta-Örkény metaforáját toldalékolva - az MKP pár(t)bajaira, a takonyként nyúló Csáky-Simon összetűzésre, a Duray-Bugár csetepatékra, a Csáky-Bugárpiszkálódásra gon­dolok. Hogy a párt pilótái miért landolgatnaksorraatemetőkapu- nál, annakbizonyára többoka van; ezeketaközeljövőbenszámosan taglaljákmajd. De mondhatnak nekembármit, énFórisné formulá- játveszemkölcsön. Csáky, Simon, Bugár, Duray (és másokis) rendre jópolitikusok, csak2009tavaszán nemmmdegyikük való politikus­nak. Szlovákiában magyar politi­kus nemlehettúl egyéni, túl külön­leges, túl őszinte, túl nagy formá- tum.Nemlehet,merta zuttyokat, a bomírt személyeskedést, önér­dekvédelmet, akormányoldalot- romba gőgjét és sok mást nem lehet olyan rögtönzött manőverekkel kezelni, hogy az okosnak, mági­kusnak, csiszoltnak, egyéninek hasson, sneblamázsnak,leégés­nek, kudarcnaklássék. Ami viszont megnyugtató: a ku­darc ellenére sem igaz, hogy a szlo­vákiai magyarság, közösségként, a temetőkapunál landolt. Nincs ka­tasztrófa, csak a pártokrácia mor- zsolgatja föl csont nélkül önmagát. Mégmielőttvéglegmegtenné, ajánlom, dobjunk össze nekik egy távcsőre. Hogymesszebbre is lás­sanak! KOMMENTÁR Hervadó olajág AAAL1NÁK ISTVÁN Szinte már komikusán hatott az a nyelvezet, ahogyan a phenjani kommunista rezsim reagált a BT enyhe húsvéti figyelmeztetésére. Mégsincs kedve az embernek nevetni, mert az, amit Észak-Korea művel, olyan tragikomédiának tűnik, amelyből a lektorok kihúzták a komikus elemeket. És nem a húsvét miatt volt enyhe az állásfogla­lás, hanem azért, mert a BT-ben vétójoggal bíró Oroszország és Kí­na megakadályozta az USA és főleg Japán által követelt keményebb ENSZ-határozat elfogadását, azzal a nevetséges érveléssel, hogy aztán már végképp nem lehetne visszatéríteni az északi elvtársakat a hatoldalú tárgyalásokhoz. Phenjan aTaepodong-2 ballisztikus- rakéta-kísérlettel egyszerre két, 2006-banhozottENSZ-határoza- tot is megsértett, ezért az óvatoskodó ejnyebejnyének nem volt he­lye. Ezt Peking és Moszkva is tudja, de az volt a céljuk, hogy ismét borsot törjenek az Obama-kormány orra alá, letesztelve, tényleg olyan végtelen-e az új amerikai diplomácia tűrőképessége, mint az elnök szavaiból kitűnik. Ezt tette egyébként Phenjan is, mindenki egyetért abban, nem véletlen, hogy a tiltott rakétakísérletet épp ak­kor hajtotta végre, amikor Obama Prágában atomfegyvermentes vi­lágról álmodott. Phenjan nagy garral bejelentette: a BT-állásfoglalás miatt a maga ré­széről befejezettnek tekinti a hatoldalú fórumot, és felújítja minden, korábban befagyasztott nukleáris programját. A koldusszegény, éh­ínséggel küszködő ország így próbál újabb gazdasági segélyeket és politikai engedményeket kicsikarni. Ez utóbbi azt jelenti, hogy két­oldalú tárgyalásokatszeretnefolytatniWashingtonnal. De ez csak az érem egyik oldala. A másik az a kérdés, hogyjelenthet-e nemzetközi veszélyt az agonizáló kommunista diktatúra atomprogramja? Ve­szélyt az egyelőre tökéleden rakétatechnológia a közveden szom­szédokra, Dél-Koreára és Japánra nézve jelent, Tokió aggodalmai megalapozottak. Mivel amerikai és orosz árszakértők nyomát sem találták annak az állítólagos műholdnak, amelyet a rakétának pályá­ra kellett volna állítania, biztosra vehető, hogy nem űrprogramot, hanem a további fejlesztéshez szükséges rakétakísérletet hajtottak végre az északiak. Nagy hatótávolságú ballisztikus rakétának kato­nailag csak akkor van értelme, ha nuldeáris fejjel látják el. A hagyo­mányos töltethez túl drága az ilyen hordozóeszköz. 2006-ban Eszak- Korea kísérleti atomrobbantást is végrehajtott, demégenneksem kellene álmadan éjszakákat okoznia. Ami igazából veszélyessé teszi a phenjani atomprogramot, az az, hogy szorosan együttműködik Iránnal, amely már hétezer urándú­sító centrifugát üzemeltet, és az illetékes ENSZ-ügynökség szerint is elegendő dúsított uránja van egy atomfegyver előállításához. A két ország bizonyíthatóan együttműködik a ballisztikus rakéták fej­lesztésében. Észak-koreai tudósok a közelmúltban jelen voltak, amikor pályára állították az első iráni műholdat, és fordítva: iráni megfigyelők is részt vettek a Taepodong-2 startjánál. Phenjan és Teherán fütyül arra, hogy Obama olajággal a kezében utazta körbe Európát. A kommunista és az iszlám diktatúra egyaránt zsigerból utálja Amerikát, ezért nekik mindegy, hogy ki ül a Fehér Házban, Bush-e vagy Obama. Stratégiai céljaikon nem fognak változtatni pusztán azért, mert az USA-nak más elnöke van. FIGYELŐ Válságellenes liba A magyarországi kormányvál­tásról tegnap csak a Vremja No- vosztyej közölt cikket Válságel­lenes liba címmel, az orosz sajtó tényhírekben számolt be a ma­gyarországi történésekről. A lap ismertette az eljárást, a konstruk­tív bizalmadansági indítványt, hozzátéve, hogy ehhez az esz­közhöz Magyarország újabb tör­ténelmében először folyamod­tak, s hogy ez lehetővé tette az előre hozott választások elkerü­lését. Ezután megemlített né­hány, a kabinetben várható vál­tozást, s szakértőket idézve rá­mutatott: Oszkó Péter jelölése a pénzügyminiszteri tisztségre azt jelzi, hogy az új kabinet a kemény strukturális reformokat és az ál­lami kiadások szigorú csökkenté­sét választja. Bajnai Gordon ke­mény válságellenes intézkedése­it részletezve az írás Kiszelly Zol­tánt idézte, aki úgy vélekedett: a baloldal népszerűsége a nulla fe­lé tart, de a reformokra kevesebb az ideje, mint hinné, mert a júniu­si európai parlamenti választá­sok fogják tükrözni a közvéle­mény állását. A politológus sze­rint az új kormány csekély támo­gatásra van ítélve, s ha nyárig nem következik be változás a jó irányba, a közvélemény végleg a jobboldal felé fordul, de nép­szerűden intézkedések nélkül nem lesz változás. A szerző meg­állapította: „A magyar jobboldal, élén az Orbán Viktor vezette Fi­desszel, propagandatámadásá­ban a Gyurcsány-örökség nem­csak gazdasági, banem külpoliti­kai irányvonalának felülvizsgála­tára is felszólított Oroszországgal kapcsolatban is. A Mol-részvény- csomag megvételének a Surgut- neftegas által kivizsgálására irá­nyuló jobboldali követeléshez csadakozott Sólyom László ál­lamfő is. A helyi politikusok egy részében elégededenségetkeltett az is, hogy a Malév tulajdonjoga az orosz VEB bankhoz került”. A szerző idézett egy neve mellőzé­sét kérő jói informált forrást, aki szerint „a Mol-részvények meg­vásárlásával Oroszország biztosí­totta Magyarországnak a stabil energiaszállítást, a Malévot meg­mentette a csődtől”, és „egyes po­litikusok jól kihasználták, hogy Oroszország nem fordított ener­giát PR-kampányra a Magyaror­szágnak előnyös üzletek köré”. Végül a cikk egy moszkvai orosz szakértőt idézve rámutatott: Oroszország olyan téma, amely mentén a magyar politikában gyakran húzódik választóvonal. „Ha Magyarországon a jobbol­dal kerül hatalomra, elfordul­nak a Moszkvával stratégiai együttműködésre törekvő Gyur- csány-vonaltól, Magyarország új­ra felveti a határokon túli magyar kisebbségkérdését, és összevész a szomszéd országokkal”, (mti)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents