Új Szó, 2009. április (62. évfolyam, 76-99. szám)
2009-04-06 / 80. szám, hétfő
L. . 1 i !II. . flIMHUUIT Jilll l.ľ 1 H! .k M>'V ľ ilUUJ 6 Kultúra ÚJSZÓ 2009. ÁPRILIS 6. www.ujszo.com RÖVIDEN Az Industria Duó a PC-ben Pozsony. A Grassl Ferdinánd (ének, ritmushangszerek) és Ilka Adrián (gitár, ének) kettős 2003-ban Komáromban alakult zenekara megzenésített verseket énekel a Pozsonyi Casinóban (Kla- rissza utca 7.) április 7-én (holnap) 18 órai kezdettel, (cs) Pozsonyban is koncertet ad a legendás énekes Jön Leonard Cohen Beszélgetés Sík Endrével, a magyarországi Társadalomkutatási Informatikai Egyesülés vezető kutatójával Van a válságból pozitív kimenet is Sík Endre: „A csehek a legtoleránsahbak, a magyarok a legintoleránsabhak..." (Juhász Katalin felvétele) ELŐZETES Jó hímek örvendhetnek Leonard Cohen hazai rajongói: a legendás kanadai énekes, komnk varázslatos hangú trubadúrja világ körüli turnéja során Pozsonyban is koncertet ad. Bár a szlovákiai helyszín még nem szerepel az énekes hivatalos honlapján található tuméprogramban, a Vivien ügynökség tájékoztatása szerint Leonard Cohen augusztus 28-án az Incheba Expo Arénában lép első ízben a szlovákiai közönség elé. A hetvennégy éves művész számára ez az esztendő a nagy visszatérés éve. Az egyesült államokbeli és európai koncertjeit lelkes hangú kritikák dicsérik, és a koncertturné londoni állomásáról már CD és DVD is napvilágot látott Live in London címmel. Leonard Cohen a tűmé során mintegy háromórás programmal örvenHalálos iram Amikor a bűn visszahozza őket Los Angelesbe, a szökevény exfe- gyenc Dom Toretto és Brian O’Conner ügynök viszálya újból fellángol. Ám amikor egy közös ellenséggel találják szemben magukat, Dom és Brian kénytelenek megbízni egymásban, mert csak így lehet esélyük a túlélésre. És a halálos duó megtalálja a bosszú legjobb módját: nem ismernek lehetetlent a volán mögött, legyen szó akár kamionkonvojok dezteti meg rajongóit, s természetesen a koncerteken sikeres pályafutásának minden jelentős dalát elénekli, a So Long Marianne-től a Take This Waltzon keresztül az I’m Your Man című slágerig. Leonard Cohen énekesi pályája az 1960-as években indult - dalait nemcsak a gyönyörű melódiák, hanem lírai szövegük is emlékezetessé teszik. De nem is lehet ez másként, hiszen Cohen szülőhazájában, Kanadában énekesi karrierje beindulása előtt költőként is hírnevet szerzett magának. Az énekest mostani világ körüli turnéján többtagú zenekar kíséri, amelynek tagja Sharon Robinson is. Az énekesnő hosszú évek óta együttműködik Leonard Cohen- nel, az idős művész legutóbbi két albumán, a Ten New Songs és a Dear Heather címűn is több számot énekelt szólóban, illetve duettben a Mesterrel, (m, s) kifosztásáról, akár hajmeresztő akciókról az alagútban. Fast and Furious / Rýchli a zbesilí. Amerikai akciófilm, 2009. Rendező: Justin Lin. Szereplők: Vin Diesel (Dominic Toretto), Paul Walker (Brian O’Conner), Michelle Rodriguez (Letty), Jordana Brewster (Mia Toretto), Laz Alonso (Fenix), Gal Gadot (Gisele), John Ortiz (Antonio Braga), Sung Kang (Han). (port.hu) A közelmúltban Pozsony vendége volt a magyarországi Társadalomkutatási Informatikai Egyesülés vezető kutatója. A közönség a Visegrádi Szalon című, a V4-es országok aktuális problémáival foglalkozó beszélgetéssorozat egyik résztvevőjeként is találkozhatott vele. Legutóbbi látogatása során a Szalon legérdekesebb beszélgetéseit nyomtatásban közreadó Visegrádi Füzetek bemutatóján vett részt. MISLAY EDIT A neves szociológussal egyebek közt a közép-európai együttműködésről, valamint arról beszélgettünk, foglalkoznak-e a gazdasági válságok társadalomra gyakorolt hatásának, következményeinek kutatásával. A Visegrádi Füzetek bemutatóját követő eszmecsere során ön az orosz származású amerikai szociológust, Pityirim Szo- rokint idézte, aki szerint a társadalmakat érő legnagyobb csapások a háborúk, az éhínség, a járványok és a forradalmak. A gazdasági válság mennyire tartozik a nagy csapások közé? Vizsgálják ennek hatását a szociológusok? Természetesen. De hogy tovább fűzzem ezt a gondolatot: Izraelben például nagyon jelentős a háború hatása, mert az izraeli társadalom folyton háborús körülmények között él, ezért ott a szociológusok erre specializálódnak. Hála istennek, legjobb tudomásom szerint nálunk nincs háborúszociológus. Amerikában viszont, mivel ott minden évben rendszeresen jönnek a tornádók, a természeti csapások következményeit vizsgálják. Külön tudományágnak számít, és külön tanszéken tanítják disaster study név alatt. Nálunk ez sincs. A mi világunkban leginkább az etnikai jellegű konfliktusok tekinthetők válságnak, ez az a terület, amelyhez az itteni társadalomtudósok úgy-ahogy értenek és amellyel foglalkoznak. A gazdasági válsággal külön nem foglalkozunk. Ezek szerint a gazdasági válság szociológiai szempontból nem annyira jelentős egy társadalom életében, hogy érdemes legyen ezzel kapcsolatban kutatásokat végezni? Szerintem a gazdasági válságok hatását azért nem kutatják külön, mert egyrészt amikor gazdasági válság van, a kutatásokra sincs pénz, másrészt a válságról nagyon sokszor utólag látjuk, hogy válság. Amikor éppen benne vagyunk, nem feltétlenül látszik annak. Az 1992 és 1994 közötti időszakot például - Komái János közgazdász fogalmával - transzformációs válságnak nevezik, mert a szocialista társadalomból a kapitalista társadalomba való átalakulás elkerülhetetlen és egyszeri negatív hatásait okozta. Ennek nagyon komoly szakirodalma van, sőt egy külön szakma is született, a tranzitológia, vagyis a rendszerváltás tudománya. Éz tulajdonképpen válságkutatás. A válság abban az értelmében - és ezt nagyon fontos hangsúlyozni -, ahogy mi beszélünk róla, azaz a hétköznapi emberek meg a politikusok, mindig azt jelenti, hogy bajban van az ország. De az eredeti, orvosi értelme a válságnak egy betegség olyan fázisa, amely után vagy meghal, vagy meggyógyul a páciens. Ha meggyógyul, akkor boldogabb lehet, mint előtte volt. Tehát van a válságból pozitív kimenet is. Ez nem önáltatás meg önbecsapás, egy válságból valóban ki lehet jönni megtisztulva. Melyek a rendszerváltási válságjegyei? Hogy konkrét legyek: Magyar- országon a gyermekszegénység egyértelműen válságtermék. Vagy például a roma-magyar viszony, amellyel kapcsolatban valaki úgy fogalmaz, hogy ha ez valamennyit romlik, polgárháborús helyzet jön létre, vagy legalábbis olyan elhúzódó ellenségesség, ami mindenképpen negatív hatású. Az ön szakterületén mennyire sikeres a V4-es együttműködés? Abszolút jó. A CEORG (Central European Opinion Research Group -Közép-Európai Közvéleménykutató Társulás) a V4-es országok egy-egy, társadalom- és közvélemény-kutatással foglalkozó intézetének közös vállalkozása, amelyet maguk finanszíroznak. Két- háromhavonta megállapodunk, hogy melyek azok a fontos kérdések, amelyek mind a négy ország sajtója számára érdekesek lehetnek, a kutatási eredményeket pedig odaadjuk egymásnak. Kell ennél szebb kooperáció? Milyen közös kutatási témáik voltak az utóbbi időben? Minden negyedévben, félévben készítünk közvélemény-kutatást arról, hogy az emberek mennyire elégedettek a saját háztartásuk és országuk gazdasági helyzetével, és mit várnak a következő évtől. Aztán vannak speciális kutatások is. Amikor meghalt II. János Pál pápa, arról volt egy szó egy felmérésben. Milyen különbségek és hasonlóságok jellemzők a négy visegrádi országra? Vannak kifejezetten kiugró különbségek? Igen. Például a magyarok pesszimizmusa és a lengyelek optimizmusa. A csehek és a szlovákok általában elég hasonlóak. Ezek szerint nem helytálló a megállapítás, mely szerint a magyarok és a szlovákok mentalitása közelebb áll egymáshoz, mint a szlovákoké és a cseheké? Ez nem mond ellent egymásnak. Mi nem mentalitást kutatunk, az sokkal mélyebb, átfogóbb terület. Mi tényleg csak közvélemény-kutatást végzünk, és az nagyon sokszor az adott helyzettől függ. Szerintem Szlovákia és Csehország helyzete nagyon hasonló, ezért a közvélemény is hasonló a gazdasági elégedettség szempontjából. Végeztünk például egy olyan kutatást, amelyben a melegekkel kapcsolatos toleranciát vizsgáltuk. Ott is azt mutatták az eredmények, hogy a csehek a legtoleránsahbak, a magyarok a legintoleránsabhak, és a szlovákok inkább a csehekhez hasonlítottak, mint a magyarokhoz. Voltak olyan kutatási eredmények, amelyek meglepték? Egyáltalán, meglepheti valami egy szociológust? Nem. Akkor baj van. Ha valami meglep, utánanézek, hogy nem számoltam-e rosszul. De nem jó a meglepetés. Én általában nem vagyok meglepődős típus. Vannak viszont olyan tapasztalatok vagy eredmények, amelyek alapján további kérdéseket teszek föl. Ezeket talán tekinthetjük meglepetésnek. Az utóbb időben melyik volt az a kutatási terület, amelyet a legérdekesebbnek talált? Most készítünk elő egy kutatást, amelyben a kisebbségek identitását vizsgáljuk. Az az érdekessége, hogy olyan kisebbségeket kutatunk, amelyek a szomszédos országban többséget alkotnak. Azt vizsgáljuk, hogy ugyanaz az etnikum, ha kisebbségi helyzetbe kerül, mennyire kezd másként gondolkodni, mint amikor többségben van. Az adatfelvétel jövőre indul. Ez egy összehasonlító európai kutatás, melynek részese lesz Magyarország, Szlovákia, Lengyelország, Ukrajna, Litvánia, Lettország és Olaszország. Európai uniós projekt, amelyet sikeresen megpályáztunk. Az érdekli a meghirdetőt, hogy az európai identitás, a nemzeti identitás és a regionális identitás milyen kombinációban fordul elő. Ebből nyilván az következik, hogyan kell az európai identitást erősíteni. Szociológusként hogyan látja: mennyire hatott a kelet-kö- zép-európai országok életére az, hogy beléptek az EU-ba? Kevés idő telt el ahhoz, hogy pontos eredményeket mutassunk fel. Nagy várakozások előzték meg a belépést, ahhoz képest persze csalódottak az emberek. De én ezt teljesen természetesnek tartom. Másfelől szerintem van egyfajta EU-s büszkeségtudat. De csak akkor, ha az EU határain túl kerülünk. S ez így normális. Európa nagyon sokszínű, valahol mindig vannak konfliktusok. És lesznek is. Persze. De ezt temperálja, hogy van az Európai Unió. Viselkedünk. Ezt úgy hívják, hogy civilizációs hatás. Az idegen- ellenesség erre jó példa. Magyar- ország mindig a legidegenellene- sebb. Szerintem ez jórészt annak tulajdonítható, hogy nem vagyunk civüizáltak, nem tudjuk, mit nem szokás, nem szabad kimondani. Éppen ezért a szociológiai összehasonlításokban mindig idegenellenesek vagyunk. Segít az EU abban, hogy összefogja Európát, vagy ez csak hiú ábránd? Hosszú távon nem tudom, hogyan működik, de szerintem „rákényszerít” az országokra bizonyos viselkedési illemkódexeket, amik jót tesznek, mert így szóba kell állnunk egymással, és ettől akár enyhülhetnek is a korábbi bajok. Paul Walker és Vin Diesel (Képarchívum) Leonard Cohen (ČTK/AP-felvétel) MOZIJEGY
