Új Szó, 2009. március (62. évfolyam, 50-75. szám)

2009-03-05 / 53. szám, csütörtök

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. AAÁRC1US 5. Régió 5 A Komáromi járás településeinek polgármesterei Milan Belica megyei elnökhöz fordultak Petíció a komáromi kórházért Komárom. A komáromi kórház fejlesztésének tá­mogatása érdekében fo­galmaztak meg petíciót a járás településeinek pol­gármesterei, amelyet Mi­lan Belicának, Nyitra me­gye elnökének címeztek. V. KRASZN1CA MELITTA A dokumentum aláírói aggo­dalmukat fejezik ki amiatt, hogy a Nyitra megyei önkormányzat tu­lajdonában lévő intézmény épüle­tei és berendezései elöregedtek, elavultak, korszerűtlenek. Egyben arra kérik a megyei képviselőket, valamint a megye elnökét, hogy a kórház működtetőjével, a Forlife nonprofit szervezettel közösen dolgozzanak ki és nyújtsanak be pályázatokat külső források be­vonása céljából, továbbá tegyék lehetővé, hogy a működtető önál­lóan is pályázhasson és beruház­hasson a megyei tulajdonú ingat­lanokba. A települések vezetői azon -az összejövetelen döntöttek a petíció­ról, amelyet Bastmák Tibor, Komá­rom polgármestere hívott össze, és amelyen részt vett Kántor Öllé Vla­dimíra, a Forlife igazgatója is. Be­vezetőjében Bastmák Tibor el­mondta: a régió polgármesterei az utóbbi időben több fómmon is fel­vetették a kérdést, mi lesz a kórház további sorsa. Egyes helyi sajtó­termékekben ugyanis a kórház tu» lajdonviszonyának megváltozásá­ra utaló írások jelentek meg. Ez nem igaz, hiszen a kórház tulajdo­nosa továbbra is a megye, viszont az egészségügyi szolgáltatást biz­tosító Forlife-ba belépett a tőkeerős cseh Agel csoport, amely Csehor­szágban több mint 20 egészségügyi intézményt működet. ,Amikor a páciensek a komá­romi kórházról mondanak véle­ményt, általában nem az egész­ségügyi ellátás színvonalával elé­gedetlenek, hanem az épületek, a berendezés, a felszerelés állapo­tával. Amiért viszont a megye, mint tulajdonos a felelős” - muta­tott rá Bastmák Tibor. A probléma éppen abból adódik, hogy amióta a Forlife működteti a kórházat a megye elég negatívan viszonyul az intézményhez. „Az Agel belé­pésével e téren is változást remél a Forlife” - szögezte le Kántor Öllé Vladimíra. Emlékeztetett arra, hogy a kórház korábban amiatt esett el 2,3 millió euró (70 millió korona) támogatástól - amely az EU strukturális alapjától érkezett volna -, mert a támogatás megíté­lését követően a megye mint be­fektető rosszul írta ki a közbeszer­zési pályázatot. Amikor viszont a Forlife szeretne beruházni a me­gye vagyonába, kérvényük vala­mely fiók mélyén porosodik. Leg­utóbb pedig az váltott ki értetlen­séget az érdekeltek körében, hogy Milan Belica házelnök nem írta alá azt a határozatot, amely enge­délyezte volna a kobaltsugárzó elhelyezéséhez szükséges átalakí­tási munkákat az egyik pavilon­ban. „Reméljük, ezen lépése csak va­lami félreértésből adik, hiszen ko­rábban Belica is pozitívan nyilat­kozott a fejlesztési szándé­kunkról” - mondta az igazgatónő. A berendezésre ugyanis nagy szükség van Komáromban, mivel a régi elavult, a legközelebbi ha­sonló sugárzó pedig Nyitrán ta­lálható. „Az új műszer megvásárlásának és az épület átalakításának költ­ségei teljes mértékben társasá­gunknak terheli” - árulta el az igazgatónő. Reményei szerint a megyei önkormányzat a követke­ző ülésén ismét foglalkozik a kér­déssel, és fél éven belül üzembe helyezhetik a kobaltsugárzót. A műszernek köszönhetően több rákos beteget tudnak gyógyítani a komáromi kórházban. Az igazga­tónő arról is beszélt, hogy az elkö­vetkező hetekben folynak a tár­gyalások az egészségbiztosítók­kal, és - az Agel belépésének kö­szönhetően - a korábbiaknál jobb kiindulási pozícióban vannak: az egészségügyben is tapasztalható válság ellenére nem számolnak a szolgáltatások csökkenésével. Támogatást kérhetnek a munkaadók és az elbocsátottak a gazdasági nehézségek leküzdéséhez Egy cipőben járnak az érsekújvári és a vágsellyei munkáltatók ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Érsekújvár. Reggelire hívták az érsekújvári és vágsellyei régió munkaadóit, cégvezetőit az Ér­sekújvári Körzeti Munka-, Szociá­lis és Családügyi Hivatalba. Ilyen találkozót első alkalommal 2007. június 19-én, a másodikat 2008. február 5-én tartották. Helena Bohátová, az érsekújvári körzeti munkahivatal igazgatója fogadta a két említett járásban működő cégek vezetőit. Az igazga­tó hangsúlyozta: szükség esetén a hivatal munkatársai-acégvezetők kérésére -, ellátogatnak azokba az üzemekbe, ahol a közeljövőben több dolgozó elbocsátását terve­zik. A tavalyi találkozón a munka­adók elsősorban arra panaszkod­tak, hogy egyre több értékes szak­ember távozik külföldre a jobb ke­reseti lehetőség reményében. Ak­koriban nehéz volt jól képzett munkaerőt találni a megüresedett Kinek jut a csomagból? Az állam nyújtotta válság- csomagot a vállalkozók nagy része csekély vigasznak te­kinti. „Az alkalmazottaink mintegy fele tardoskeddi, de csak altkor kaphatnánk tíz százalékos támogatást az útiköltségre, ha a járási szék­hely és a falu között nehéz lenne a közlekedés” - tette hozzá Csanda István, (száz) helyekre. Az idei találkozó fő témá­ja a gazdasági válság volt, valamint az ezzel kapcsolatos kényszerű in­tézkedések, tömeges elbocsátások. A munkahivatal dolgozóitól a vál­lalkozók egyebek mellett megtud­ták: márciustól igénybe vehetik az állami segélycsomag támogatása­it. Csanda József vállalkozó, a Coopservis Group Kft. igazgatója is részt vett a találkozón, a kezdemé­nyezést rendkívül hasznosnak és tartalmasnak ítélte. A vállalkozók a munkahelyek megtartására, újak létrehozására, továbbá a csak részmunkaidőben dolgozók bérki­egészítéséhez kérhetnek támoga­tást. A hetven embert foglalkozta­tó, hűtéstechnológiával foglalkozó cég alapítója elmondta: részlete­sen tájékoztatták őket a lehetősé­gekről, és ígéretet kaptak, hogy minden segélycsomaggal kapcso­latos anyagot írásban is eljuttatnak hozzájuk. A Coopservis Group Kft. 1990-ben az Érsekújvárijárás egyik első nagyobb vállalkozásaként Tardoskedden kezdte meg működését, ma már a város ismert ipari negyedében található a szék­helye. „Nehéz helyzetben vagyunk itt az érsekújvári régióban. Nem az­zal van gondunk, hogy nincs mun­ka. A problémát az okozza, hogy késik az elvégzett munkáért járó pénz a megrendelőktől, akik kü­lönféle gondokra hivatkoznak. Nekünk viszont év elején ki kellett fizetnünk az adókat, állni kell a re­zsiköltséget, a béreket, tehát telje­sítenünk kell a bankokkal szembe­ni kötelezettségeinket” - mondta ki Csanda. (száz) Munka akad bőven, ám a megrendelő nem tud időben fizetni (Képarchívum) Válság okozta változások Štefan Hrdlíktól, a fényforrásokat gyártó AMI cég képviselőjétől megtudtuk, a gazdasági válság túléléséhez javítaniuk kell az üz­letpolitikájukon, újabb termékbemutató prospektusokon dolgoz­nak, újabb megrendelőket keresnek. „Két hónapunk van arra, hogy eldöntsük, hogyan tovább” - tette hozzá Hrdlík. (száz) Az MKP szenei alapszervezete évzáró ülésének vendége volt Iveta Radičová köztársaságielnök-jelölt „Védelmezni fogom önöket” Vázolta elképzeléseit a gazdaság­ról is (A szerző felvétele) SUSLA BÉLA Szene. A Magyar Koalíció Pártja Szenei Alapszervezete évzárójának vendége volt Iveta Radičová, az MKP-SDKÚ-KDH közös államfőjelöltje. A vendéget Duray Rezső, az MKP Szenei Alapszervezetének elnöke, Pozsony megyei és vá­rosi képviselő üdvözölte. Iveta Radičová egyebek mellett nyo­matékosította, mindenképpen biztosítani szükséges, hogy a magyar nemzetiségű diákoknak megfelelő tankönyveik legye­nek, hiszen - mint mondta - meggyőződése, hogy az anya­nyelven való tanulás, műve­lődés a demokrácia egyik alap­köve. Az elnökjelölt vázolta el­képzeléseit az ország gazdasági irányultságával, valamint szoci­ális politikájával kapcsolatosan is. Radičová elmondta, Szlová­kia modem, életképes állam, amely jobb eredmények eléré­sére törekedhet. „Védelmezni fogom önöket minden téren, ebben biztosak lehetnek” - jelentette ki a szen­ei hallgatóság előtt Iveta Radičová. AJÁNLÓ Március 5. (csütörtök) Szepsi -17.00: filmvetítés a művelődési központ nagy­termébe. A Csemadok meg­alakulásának 60. évforduló­jára alkalmából a Szepsi Vá­rosi Televíziót működtető Regfilm dokumentumfilmjét láthatja a közönség Csema­dok 1949-2009 címmel. A filmvetítés után beszélgetés a helyi szervezet meghatározó személyiségeivel, (kov) Ipolyság - 15.00: Márton István: Városka az üvegharang alatt - Gyermekkori emlékké­pek Ipolyságról című könyvé­nek bemutatója a nyugdíjas­klubban. (fm) Kisudvamok - 7.45 és 8.50: Táncház mint rendhagyó óra. A foglalkozást Mács Kata­lin vezeti. Helyszín az alapisko­la. (ú) Nemesabony - 10.30: Táncház mint rendhagyó óra. A foglalkozást Mács Ka­talin vezeti. Helyszín az alap­iskola. (ú) Kassa - 16.00: Futó találko­zások - Katona György erdélyi származású festőművész kiállí­tásának megnyitója a Kelet-szlo­vákiai Múzeum Bástya Galériá­jában. A jelenleg Magyarorszá­gon, Pápán élő képzőművész ki­állítását Veres Zsuzsa, a Pápai Református Gimnázium tanára nyitja meg. A tárlat március 29-ig látogatható, (ú) Március 6. (péntek) Hegyéte - 7.45: Táncház mint rendhagyó óra. A foglal­kozást Mács Katalin vezeti. Helyszín az alapiskola, (ú) Padány - 10.00: Táncház mint rendhagyó óra. A foglal­kozást Mács Katalin vezeti. Helyszín az alapiskola, (ú) Alistál - 13.00: Táncház mint rendhagyó óra. A foglal­kozást Mács Katalin vezeti. Helyszín az alapiskola, (ú) A kormány mar rabolintott a törvenytervezetre Többfajta pótlékkal számol a jogszabály ÚJ SZÓ-INFORAAÁC1Ó Komárom/Pozsony. Február 9-én tárgyalta a kormány a peda- gógus-életpályamodellt szabá­lyozó törvénytervezetet, amely a jelenlegihez képes nagymérték­ben módosíq'a a pedagógusok ja­vadalmazási rendszerét. A kormány által elfogadott vál­tozat néhány pontban lényege­sen eltér attól a koncepciótól is, amelyet tavaly szándékozott be­nyújtani az oktatási minisztéri­um. „A tavasszal a parlament elé kerülő jogszabály-tervezet első­sorban a pedagógusok jutalma­zását pontosítja a korábbi válto­zattal szemben - tájékoztatott Andruskó Imre parlamenti képvi­selő, az oktatási bizottság tagja, a Selye JánoS Gimnázium igazga­tója. - Megmarad a pályaszintek négy kategóriába történő besoro­lása, a javaslat viszont már nem írja elő, hogy hét év alatt kell a pedagógusoknak összegyűjte- niük a kreditpontokat ahhoz, hogy a második szintről a har­madikra, illetve a harmadikról a negyedikre lépjenek. Ezt pozití­vumként értékelem.” Az első szintre sorolják a pá­lyakezdő pedagógust, akinek leg­feljebb 2 év alatt kell eljutnia a második szintre. Munkáját ún. bevezető tanár segíti, és a két év elteltével háromtagú bizottság előtt kell vizsgaórát tartania. „Fontos tudnivaló, hogy az a pe­dagógus, aki két év alatt nem tel­jesíti ezt a követelményt, azaz nem jut el a második szintre, el­bocsátható munkahelyéről. A kö­vetkező szintekre viszont már nem kötelező fellépni, ám anya­gilag mindenképpen megéri előbbre haladni a szinteken” - mutatott rá Andruskó. A második szintről az első atesztációs vizsga letételével lehet a harmadik szintre, innen a második atesztá­ciós vizsgával a negyedik, egyben legmagasabb szintre jutni. Ah­hoz, hogy valaki ilyen vizsgára je­lentkezhessen, vagy 60 kredit- pontot kell összegyűjtenie, vagy 30 pont elérése után részt kell vennie egy 60 órás továbbképzé­sen. A jelenleg érvényben lévő el­ső és második kvalifikációs vizsga az első, illetve második atesztá- cióval egyenrangú. Kreditpontokat azonban a má­sodik atesztációs vizsga megszer­zése után is érdemes lesz gyűjtögetniük a pedagógusoknak. Az alapbérükön kívül ugyanis - ami a pályaszint és a ledolgozott évek alapján jár nekik - 30 kredit- pont után 6 százalékos, 60 pont összegyűjtése után 12 százalékos pótlékra jogosultak. A törvény be­vezeti a plusztevékenység után - pl. osztályfőnökség, bevezető ta­nári státus - járó pótlékot is. „Saj­nálatosnak tartom ugyanakkor, hogy a tehetséggondozást nem ju­talmazza hasonló módon a jog­szabály. Azok a tanárok ugyanis, akiknek diákjai évek hosszú során sikeresen szerepelnek az országos és nemzetközi megmérettetése­ken, ugyancsak megérdemelnék ezt a pódékot” - mondta a képvi­selő. A rendszer további hibájá­nak tartja a túlbürokratizáltságot és áttekintheteüenséget. „Az alapgondolat, hogy a pedagógu­sok egy életen át képezzék magu­kat, jó. Nem lenne viszont szeren­csés, ha átesnénk a ló túloldalára, és a kreditpontok hajszolása a ta­nítás rovására menne. Szabályoz­ni kellene, hogy a tanfolyamokat tanítási szünetekben vagy hétvé­gén tartsák az arra akkreditált szervezetek. Az ugyanis megen- gedheteden, hogy egy iskolából egyszerre 5-6 tanár járjon tanítási idő alatt továbbképző kurzusok­ra” - mutatott rá a rendszer buk­tatóira az igazgató. A kormány által jóváhagyott jogszabály-tervezet várhatóan áp­rilisban kerül a parlament elé, és elfogadása esetén 2009 szeptem­berétől lépne hatályba. (vkm) BEIRATKOZÁS Ógyalla. A Feszty Árpád ban zajlik. A kérvények az Alapiskola és Óvoda értesíti a óvodában átvehetők. Érdek­szülőket, hogy az óvodába va- lődni a 035 760 25 40-es tele­lő beiratkozás egész március- fonszámon lehet, (ú)

Next

/
Thumbnails
Contents