Új Szó, 2009. március (62. évfolyam, 50-75. szám)
2009-03-31 / 75. szám, kedd
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2009. AAÁRCIUS 31. www.ujszo.com Három Oscarral díjazták a francia filmzeneszerzőt Meghalt Maurice Jarre MTl-JELENTÉS Párizs. Nyolcvannégy éves korában Los Angelesben elhunyt Maurice Jarre, világhírű francia filmzeneszerző - jelentették be tegnap Párizsban. A három Oscar-díjjal kitüntetett művész, aki az Arábiái Lawrence (1962), a Doktor Zsivago (1965) és az Út Indiába (1984) című filmekért vehette át az aranyszobrot, rákbetegség következtében halt meg vasárnapra virradóra. Jarre 1924. szeptember 13-án született Lyonban. Zenei elhivatottságára akkor ébredt rá, amikor meghallgatta Liszt Ferenc II. Magyar Rapszódiáját Leopold Stokowski vezényletével. Ütő- hangszeres tanulmányai után 1946-ban duót alakított a kortárs zene nagy alakjával, Pierre Bou- lezzel, Madelaine Renaud és Jean-Louis Barrault párizsi színházához szerződtek. Az ütősök később mindig nagy szerepet kaptak filmzenéiben. Öt évvel később Jean Vilar kérte fel Jarre-t, hogy komponáljon zenét az avignoni fesztiválon bemutatásra kerülő Homburg hercege című Kleist-da- rabhoz, amelynek főszerepeit Gérard Philipe és Jeanne Moreau játszották. Később balettzenéket is szerzett a párizsi opera számára, köztük a Párizsi Notre-Dame-ot. 1952-ben kezdte filmzeneszerzői pályafutását egy rövidfilmmel, és összesen 164 filmhez komponált zenét, a legkülönbözőbb műfajokban. Több háborús filmet kísérnek szerzeményei (A leghosszabb nap, A vonat, Két nap az élet, Jákob lajtorjája), dolgozott Alfred Hitchcockkal (Topáz), Luchino Viscontival (Az istenek alkonya), Paul Newmannel (A gammasugarak hatása a százszorszépekre), Franco Zeffirellivel (Názáreti Jézus), Volker Schlön- dorffal (A bádogdob). HozzájáMaurice Jarre az Arany Medvével a Berlinalén idén februárban (TAS R/ AP-felvétel) rult Peter Weir két kitűnő filmjének, a Szemtanúnak (1985) és a Holt költők társaságának (1989) sikeréhez, de az ő zenehangjai borzongattak a Ghostban is (1990). „Egy filmben a zeneszerző az utolsó láncszem. Gyakran akkor találkozik a producerrel, amikor az már ég a vágytól, hogy bemutassák a filmet, és olyankor nagyon gyorsan mennek a dolgok. Az Arábiái Lawrence-hez hat hetet kaptam Sam Spiegeltől arra, hogy két órányi zenét komponáljak” - vallotta be néhány évvel ezelőtt a Journal de Dimanche- nak adott interjúban. Az Egyesült Államokban letelepedett Maurice Jarre 2006-ban ünnepelte pályafutása 50. évfordulóját a lyoni Auditóriumban fiával, a nem kevésbé neves Jean- Michel Jarre elektronikus zenésszel együtt. Utoljára az idén februárban jelent meg a nyilvánosság előtt, amikor életmű Arany Medvével tüntették ki a berlini filmfesztiválon. Komárom lesz a következő állomása a Núbia a fáraók idejében című vándorkiállításnak. A Duna Menti Múzeum Zichy-palotabeli kiállító- termében április 3-án, pénteken 16 órakor nyitják meg a tárlatot, amelyet június 27-ig láthatnak az érdeklődők. (Képarchívum) David Frankel rendező mozgóképes mesélése egy szeretni való blökiről kizökkent a mindennapi gondokból Marley meg én - könnyű sirató Owen Wilson, Jennifer Aniston és a kutyák kutyája, Marley (Fotó: Bontonfilm Van egy pont, ahonnan David Frankel Marley meg én című, ideális családi és kutyás filmjét már nem lehet könnyek nélkül bírni. Aztán eljön egy következő pont, amelyen már nem lehet nem zokogni. TALLÓS1 BÉLA Amikor egy ennivaló, bús kis kölyök azt mondja búcsúbeszédében, hogy nem fogalmazza meg hangos szóval azt, amit érez, mert amit mondana, azt szavak nélkül is tudja és érzi áz, akinek szól, az betesz a legellenállóbb könny-. zacskóknak is. Az pedig, aki mindent érez, Marley, a kutyák kutyája, a világ legrosszabb, idomíthatatlan ebe, aki mindent szétrág, felforgat, s amerre elviharzik, ott kő kövön nem tnarad, mégis a világ leginkább szeretnivaló ebe (egykutya, hogy ez a Marley kutya nem egy kutya, vagyis nem mindvégig ugyanaz az eb). Ám ez az átok sok mindenért és azért is szeretni való blöki, mert gyorsan ívelő karriert „csinál” a gazdájának (Owen Wilson). Aki újságíró, felveszik őt egy menő laphoz, apró- cseprő hírecskék gyártását bízzák rá, mígnem felkérik őt egy jegyzet megírására. Ekkor jön a képbe Marley, a kölyökkutya, akit akciós áron adnak a menhelyről, mert nem tud illeszkedni a többi négylábú kis gömböchöz. Édes, aranyos, ficánkoló, de kilóg a sorból, mert öntörvényű. Még a legtapasztaltabb kutyaoktató (Kathleen Turner) se tudja féken tartani. A szo- lid-szelíd újságíró és páija (Jennifer Aniston) újdonsült házastársként örökbe fogadják Marleyt, hogy egy kicsit pótolja a gyereket, s a pót papás-mamás során, amíg Marley visító-süvítő, nagyokat zabáló kölyökkutyából jókora blökivé cseperedik, megtanulják, milyen egy élőlényről gondoskodni. Ezeket a tapasztalatait adja közre a gazdi a jegyzeteiben, s olyan olvasottak a szösszenetei, hogy Marley miatt csak úgy viszik az újságot, mint a cukrot. Mert egy életerős, örökmozgó, kiszámíthatatlan s mindig bajt keverő blökinek, aki úgy tudja magát szerettetni, mint egy gyerek, olyan odabújósan, olyan ártatlan megszeppent tekintettel, mindig bedől az ember. S bár egy idő után már nem történik semmi a filmben, kifogy a sztori, csak az újságíró gazdagodik egyre (milyen jó neki!), egyik gyerek után a másik érkezik a családba, mindegyik apróság nő, növekszik, de a családban - és a filmben - így is minden Marley körül forog. Már túl sok is a kutyás galiba, különösen, hogy mind ugyanarra van kihegyezve: az eb elkövet valamit, valami szakramentumos nagy balhét. A ház asszonya megmásíthatatlan verdikttel küldené is a sintértelep- re, vagy ha nem oda, de el a háztól. Ám az újságíró családfő könyörgésére mindig megenyhül, és a blöki tovább űzheti romboló szokásait. A mozi székébe kissé belefáradva az egyre terebélyesebbre ágazó kutyás kalandoktól már nézőként sem könnyű eldönteni, mi legyen a négylábú házibarát sorsa. Ezzel együtt a dramaturgiai vonalból se lehet sejteni: holnaputánig is itt ülünk-e még, hogy a hisztis blöki rossz cselekedeteinek a végére jussunk, vagy még ma történik-e sorsfordító esemény. Amikor aztán szegény Marleyt a dramaturgia gyorsfordulatban elkezdi öregíte- ni. Szegény párának nagy hirtelen el is apad az életkedve és az életereje - kutyától ilyen hangulat- romlást „ebszínészileg” átélni és produkálni, ritka teljesítmény, Os- car-esélyes (eb)alakítás. Legalábbis könnyfakasztó. Olyannyira szívbe markoló, hogy az már zsebkendőért kiált. Csecsemőtől az aggastyánig felüdülést hozó családi film a Marley meg én, üsse fene, hogy olyan giccses, mint a naplemente, vagy mint a kék tenger pálmákkal. Nem lőnek benne és nem bántanak, csak kutyagesztusokkal igéznek. Közben a látottak elgondolkodtatnak toleranciáról, állatbarátságról, jó érzések hiányáról, a szeretet elvesztéséről és nemlétének fájdalmáról. David Frankel mozgóképes mesélése kizökkent valamiből - mondjuk, a gazdasági válság okozta kisebb-nagyobb sokkokból. S ha ehhez elég egy labrador, s moziban ülve elég, akkor üsse kutya, hajrá Marley. Jó szórakozást. Csáky Károly az ismert néprajzkutató, helytörténeti író szerzői estje a dunaszerdahelyi Budapest Kávézóban Egy fáradhatatlan hontológus Hodossy Gyula, Csáky Károly, Hála József és Zirig Árpád, az est házigazdája (Nagy Attila felvétele) NAGY ERIKA Dunaszerdahely. Csáky Károly volt a vendége a Vámbéry Irodalmi Est március 27-i rendezvényének a Budapest Kávézóban. Az Ipolyságon élő, ismert hazai néprajzkutató, helytörténész szerzői estjén három kötetével ismerkedhetett meg a közönség. A Néprajzkutatások, kutatók és gyűjtemények Hontban 2007-ben, a Szakrális emlékeink nyomában L, valamint a Szent Ivántól Erzsébet- napig című munkája pedig 2008-ban látott napvilágot a Lili- um Aurum Könyv- és Lapkiadó gondozásában. A köteteket Hála József etnológus, a magyar Országos Földtani Múzeum tudományos főmunkatársa mutatta be. Mint elmondta: a szlovákiai magyar tudományos és közélet kiemelkedő személyiségének művei maradandó értéket képviselnek, a tudomány és a köz- művelődés szempontjából egyaránt hiánypótlóak. Időt és energiát nem sajnálva több száz adatközlőnél gyűjtött, levél- és adattárakban kutatott, irodalmi forrásmunkák gazdag tárházát nyújtva ezzel az olvasónak. Hála József megjegyezte: boldog lehet annak a tájnak a népe, ahol olyan helytörténész kutakodik, majd az eredményeket módszeresen feldolgozva közreadja, mint Csáky Károly. Köszönhető ez annak, hogy miután magyar-angol szakon tanári diplomát szerzett, elvégezte a Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán az etnográfus-néprajz szakot. Eddig negyven önálló kötete és huszonegy füzete jelent meg a Tájak, Korok, Múzeumok sorozatban. Négy évtizedes munkásságát olyan nagy elődök, példaképek inspirálták, mint Szeder Fábián és Ipolyi Arnold. Csáky Károly Néprajzkutatások, kutatók és gyűjtemények Hontban című kötete a kalendári- umi szokásokkal kapcsolatos kutatásainak eredményeként született, a Szakrális emlékeink nyomában I. barangolásra és zarándoklatra invitálja az olvasót. A Szent Ivántól Erzsébet-napig című kötet záró darabja egy sorozatnak, ezzel teljessé vált a szerzőnek az esztendő néphagyományait bemutató monográfiasorozata. 2005-ben jelent meg az első kötet, Katalin-naptól Gergely-na- pig címmel, amely a téli ünnepkör szokásait és hiedelmeit gyűjtötte csokorba, majd 2006-ban a Sán- dor-naptól úmapig, amely a tavaszi ünnepkörről ad áttekintést.
