Új Szó, 2009. március (62. évfolyam, 50-75. szám)
2009-03-04 / 52. szám, szerda
14 Szülőföldünk ÚJ SZÓ 2009. AAÁRC1US 4. www.ujszo.com Jövő héten Kutak Adrienn keramikust mutatjuk be. A tardoskeddi Szabó Ferdinánd kitanult hentes, később asztalosműhelyt nyitott, remekbe szabott citerákat készít, kórustag és a hagyományok lelkes őrzője A bírálóbizottság tagjait is meglepte, hogy a tapasztalt borászok mellett fiatalok is szép számmal jelentkeztek boraikkal a megmérettetésre Új értékelési rendszert vezettek be az ebedi borversenyen évben még sok olyan borral találkoztunk, amelynek minőségében jócskán akadt kivetnivaló. Ilyenkor megmondtuk a gazdának, hogy legalább a szomszédjával kóstoltassa meg és véleményztesse a borát, mielőtt benevez” - mondta Benefi László, a verseny egyik szervezője és a bírálóbizottság tagja. Elmondása szerint akadt olyan degusztátor, aki a bor zamatán megérezte a hordók mellett tárolt krumpli ízét, illatát. Mára ezeket az alapvető hibákat a borászok kiküszöbölték, és egyre jobb bormintákat visznek elbírálásra. ,A verseny célja tulajdonképpen az, hogy a borászok tanuljanak egymás sikereiből és kudarcaiból. Mivel minden bor külön szóbeli értékelést kap, a gazdák le tudják vonni a tanulságod’ - tette hozzá Benefi László. Idén új értékelési rendszert vezettek be a borok elbírálásánál. Az új - egész Szlovákiában elfogadott - 100 pontos elbírálási rendszer szerint a bot megjelenését, illatát, zamatát és az összbenyomást pontozzák. A párkányi régióra egyelőre nem jellemzők az édes borok, így a versenyen is elsősorban a zöld veltelini, a rizling, a leányka, a szentlőrinci, a kékfrankos és bizonyos mennyiségben a cabernet sauvignon dominált. A helyi versenyeken sikeresen szereplő borokat a későbbiek során a kerületi versenyeken értékelik. „A párkányi kerületi borversenyt idén Kicsinden rendezik meg. Sajnos mi nem tudtuk vállani ezt a megtisztelő feladatot, mert az Ister-Granum Eurorégiós Borverseny előkészítése, szervezése nagyon igényes feladat, amely teljesen lefoglal bennünket. Erre a versenyre április 21-ig lehet leadni a bormintákat az ebedi kul- túrházban” - hívta fel a bortermelők figyelmét a soron következő megmérettetésre Benefi László. Hogyan Tardoskedd. Komoly becsülete van ma a jó hentesnek, és egymásnak adogatják a megrendelők a hibátlan munkát végző asztalosok nevét. A Tardoskedden élő Szabó F er dinandnak mindkét szakma a kisujjában van. SZÁZ ILDIKÓ Játszi könnyedséggel bánik a késsel, amellyel egy idő óta már nem csak a csontokról faragja le a húst, csodás mintákat vés a citerák derekába is. A mesterien ízesített kolbász, az omlós hurka és disznósajt készítésének minden csínját- bínját ismerő hentes többszörösen bizonyította már életében, hogy jól gazdálkodik a nekijutott tehetséggel. Szakácsnak jelentkezett volna a tizennégy éves Nándi az alapiskola elvégzése után, édesanyjának is ez volt a szakmája. Húga, sőt még a felesége is ezt a mesterséget választotta. Sajnos őt nem vették fel az iskolába, így lett belőle hentes. A fiatalember becsülettel kitanulta ezt a könnyűnek egyáltalán nem nevezhető szakmát és a nyitkerül a hurka a faragott sublótra? A gazdák feszült figyelemmel hallgatták a szakmai zsűri értékelését rai húsüzemben helyezkedett el. Húsfeldolgozást a mai najng vállal, ha kérik a segítségét. Úgy érzi, ennyivel tartozik a szakmának. ,Alapiskolás korom óta muzsikálok és sportolok, már a nyitrai hús- feldolgozóból is rendszeresen eljártunk fellépni és hokizni. Katonakoromban a Dukla Pferov rögbicsapatába kerültem, első évben szakács, második évben már főszakács voltam, méghozzá fő- törzsőrmesteri rangban” - kezdett bele története mesélésébe Szabó Ferdinánd. Ismeri a Nitran szalámi minden titkát Miután a férfi leszerelt, szakácsként is remekelt a családjában. Máig szívesen forgolódik a tűzhely körül. Emellett értékes tapasztalatokra tett szert nem csak a laskagomba, hanem az egzotikus növények, kaktuszok termesztésében, és a napenergia felhasználásában is. Saját készítésű szaunával dicsekedhet. „Mi tagadás, szeretek spekulálni” - hárítja el vendéglátónk az elismerő szavakat. Nándi a katonaság után az érsekújvári húsüzemben helyezkedett el, a cég épülete előtt egy hatalmas acélbika díszelgett. „1992-ig ott dolgoztam, és semmi okom nem volt a panaszra. Jó helyre kerültem, a Nitran száraz szalámi készítéséből bőven kivettem a részemet, minden egyes munkafázisban. Dolgoztam a húskeverőben, a szárítóban és a cson- tozóban is. A virslit, a pástétomot az élelmiszer feldolgozásában résztvevők sosem szerették igazán, mert látták milyen húsanyagból készül” - emlékezik vissza a kilencvenes évekre vendéglátónk, majd egy rövid kitérőt tesz Kelet-Németország irányába. ,A feleségemmel együtt 1986 és 1989 között az akkori Kelet- Németországba, egy ottani húsüzembe jártunk nyaranta dolgozni. Abban a gyárban különálló vágóhíd működött, és önálló húsfeldolgozó. Mi tagadás, a hazainál jóval kellemesebb körülmények között, nagyobb tisztaságban dolgozhattunk. A nyitrai és az érsekújvári cégekben korszerűbb gépek voltak ugyan abban az időben, odaát azonban jobban ügyeltek a részletekre, jobbak voltak a termékeik. Kicsit megtanultunk néSzabó Ferdinánd műhelyében minden citerának faragott dereka van (Csuport István felvétel) dolgozni” - szögezi le végezetül vendéglátónk. Munkájukat a www.foklor.kultura.szm.sk honlapon is bemutatják. Böjti játékok Tardoskedden GULYÁS ZSUZSANNA Ebed. Meglepő eredménnyel zárult az idei borverseny. A vörösborok kategóriájában az aranyérmet egy huszas évei elején járó fiatal borász nyerte el, aki először nevezett be a megmérettetésbe. A bírálóbizottságot is meglepte, hogy a tapasztalt borászok mellett a fiatalok is szép számmal jelentkeztek boraikkal a fehér-, vörös-, illetve rosé borok kategóriájában. Az idén 10. alkalommal megrendezett ebedi borversenyen 83 mintát értékelt a szakmai zsűri. A fehérborok kategóriájában 6 aranyérmet osztottak ki, a vörös-, illetve rosé borok kategóriájában idén csak egy aranyérmes lett. Tavaly viszont éppen a vörösborok kategóriája bizonyult erősebbnek. „Tapasztalataink szerint év- ről-évre javul a minőség, és ezzel egyre színvonalasabbá válik (Burza Kálmán felvétele) a verseny. Az első három-négy A hentesmesterség minden csínját-bínját ismerő Nándit szívesen látják a disznóöléseken metül, aminek most veszem hasznát a tapasztalatszerző hagyományőrző körutakon. Nem félek megszólítani a stájer citerásokat” - meséli. A jóféle kolbászt, hurkát és disznósajtot a mai napig ízletesen tudja készíteni, 1992 után mégis távozott a munkahelyéről, ahonnan egy ideig még gépeket bérelt, és a háztájiban, rendelésre kezdett dolgozni. Egyik barátjával eközben sikerült megvalósítani régóta dédelgetett álmát: asztalosműhelyt nyitottak. BeáUt az esztergapad mögé és a kórusba „Egy másik vüág tárult fel előttem. Attól fogva nem kellett minden nap beutaznom a gyárba, rengeteg időm maradt a kedvteléseimre. Hentesként azzal a gondolattal is eljátszottam, hogy felélesztem a húsfeldolgozás régi hagyományait. Esténként a Cse- madok helyi szervezetének kórusában kezdtem énekelni, ahol a nagyszüleim és az édesapám is dalolt. Apám halála után hívtak a férfikórusba, kellett az utánpótlás, 1999-től vagyok a tagja. Ekkor készítettem az első citerákat - szám szerint nyolcat - és hoztam létre barátaim segítségével az együttest. Asztalosműhelyem, faanyagom volt, tehát már csak a képzeletemnek kellett szárnyalnia. Idén lesz tízéves a citerazenekarunk” - vezet Szabó Ferdinánd a kisebb műhellyé alakított garázsba, ott sorakoznak a régi hangszerek. A helyiek felkeresik őt a régiségekkel, egy-egy darabot neki is ajándékoznak. Csináljunk brúgattyút! A hentesből lett asztalosmestert 2008 októberében jegyeztette be az Élő Hagyományok Polgári Társulás, amelynek az alapító tagok mellett több tucat önkéntese és támogatója is van a faluban és a régióban. Bemutató foglalkozásokat, játszóházakat rendeznek a gyerekeknek. „Amit elődeink ránk hagytak, azt kötelességünk megőrizni. Szerencsére a fiamban máris követőmre találtam. Kézművesként, tűzzománc- és vitrázs szakon végzett, üvegmozaik-berakást tanult, ezzel keresi a kenyerét. A feleségem és a lányom támogatása nélkül nem tudnék ennyi területen Ferdinand nagy erővel készül kézműves barátaival együtt a Tavaszváró böjti játékok megrendezésére. Március 21-én az alapítvány tardoskeddi műhelyében tojásdíszítést, kosárfonást, fafaragást, üvegfúvást és bőrdíszműves foglalkozásokat terveznek. Régi játékokat - krumplipuskát és brúgattyút készítenek a gyerekekkel, akiket egy ötéves mesemondó fog szórakoztatni. Ahentes és a szakács is jelen lesz Ferdinánd személyében ezen a napon: konyhájában finom kötés, fánk és hagymás krumplikása készül, még tejet is fognak „csapolni”.
