Új Szó, 2009. március (62. évfolyam, 50-75. szám)

2009-03-26 / 71. szám, csütörtök

1 I I mi L L II IUI II III JU 11J1L UHU 11 UIJ U ÍU1J11. II ... II 22 Sport ÚJSZÓ 2009. MÁRCIUS 26. www.ujszo.com NEW YORK RAN­GERS-MINNE­SOTA 2:1 - Ma­rián Gáborík 1+0 (a sérüléséből felépült csatár három hónap után ütött gólt), Peter Olvecký (mindkettő Minnesota) 0+1. EDMONTON-DETROIT 2:3 - Marián Hossa (Detroit) 1+0. MONTREAL-ATLANTA 6:3. NASHVILLE-ANAHEIM 1:2 - rávezetésekkel. ST. LOUIS-LOS ANGELES 2:0. TAMPA BAY-COLUMBU S 2:1- hosszabbítás után. TORONTO-WASHINGTON 3:2 - rávezetésekkel. DALLAS-VANCOUVER 2:5 - Pavol Demitra (Vancouver) 0+2. (s) OKLAHOMA CITY-LOS AN­GELES LAKERS 89:107. CHICAGO-DET- ROIT99:91. SAN ANTONIO-GOLDEN STATE 107:106. UTAH-HOUSTON 99:86. (s) STV 2, STV 3 - 16.50: Ska- lica-Slovan Bratislava, jég­korong extraliga-elődöntő, 6. mérkőzés (élő). STV 3 - 19.55: Az Év labda­rúgói, ünnepélyes ered­ményhirdetés (élő). 21.45: Műkorcsolya- és jég­tánc-világbajnokság. Los Angeles, jégtánc (élő). ČT 2 -16.50: Sparta Praha- Karlovy Vary, cseh jégkorong extraliga-elődöntő (élő). SPORTKLUB - 18.15: CSZ- KA Moszkva-Partizan Beog­rad, férfi kosárlabda Euroli- ga-mérkőzés (élő). 20.45: Barcelona-Tau, férfi kosárlabda Euroliga-mérkő- zés (élő). SPORT 1 (magyar) -17.45: Újpest-Győr, labdarúgó Ma­gyar Ligakupa-negyeddöntő, visszavágó (élő). NOVA SPORT - 00.05 (pén­tek): Atlanta-New York Rangers, NHL-es jégkorong- mérkőzés (élő). EUROSPORT - 8.30: Cur­ling-vb, Dél-Korea (élő). 14.15: Biaüon Világkupa, Hanti-Manszijszk - férfi sprint (élő). 19.15: Pályakerékpáros-vb, Lengyelország (élő). 21.30: Műkorcsolya- és jég­tánc-világbajnokság, Los Angeles, jégtánc (élő). Csütörtök, március 26. Jégkorong ext­raliga-elődön­tő, 6. mérkőzés: 1938. Skalica- Slovan (össze­sítésben 2:3) 2,3-4,0-2,3- 1,48-1,48-1,15. Tipp a meccs győztesére: 1940. Skalica- Skalica 1,8-1,8. Cseh jégkorong extraliga- elődöntő, 4. meccs: 1959. Sparta Praha-Karlovy Vary (összesítésben 1:3) 1,7-4,0- 3,25-1,23-1,9-1,15. Női kosárlabda extraliga-ne- gyeddöntő, 2. meccs: 2222. Prešov-Nitra (összesítésben 0:1) 5,0-16,0-1,15-4,0-1,05; 2223. Poprad-BSS Košice (0:1) 1,75-12,0-1,9-1,5-1,7. A műkorcsolyázó Pádár Biankát megviselte a tinédzserkor, de rájött, csak magával babrál ki, ha félvállról veszi az edzéseket „Ma már nem kell üvöltözni velem” Az Eb-ről lemaradt, de a vi­lágbajnokságon ott lesz. Sebestyén Júlia Achilles-ín sérülése után Pádár Bianka képviseli Magyarországot a Los Angeles-i műkorcsolya és jégtánc vb-n. A 21 éves korcsolyázóval még eluta­zása előtt beszélgettünk. BŐDTITAN1LLA A magyar bajnokságon má­sodik lett, ez alapján részt vehe­tett volna az Eb-n, ám a szövet­ség válogatót rendelt el, ott pe­dig Hadford Katherine meg­előzte, így ő utazhatott Sebes­tyén Júliával együtt Helsinkibe. Hogyan élte meg ezt a döntést? Elég rosszul, mivel tavaly is volt a magyar bajnokságon egy bot­rány, bár annak nem én voltam a főszereplője, hanem ugyanez a hölgy és Pavuk Viktória. Akkor Vikiék tartották igazságtalannak a bajnokság eredményét, és szeret­tek volna egy felmérőt, de nem kapták meg a lehetőséget. Most fordított helyzet állt elő, Kati jött ki rosszul a bajnokságból, s ami­kor ők indítványozták ezt a felmé­rőt, akkor ők megkapták. A ma­gyar bajnokságon erőnlétüeg nem voltam teljesen felkészülve, mégis második tudtam lenni. Technikai­lag megvertem Katit, a második pontszámban ő volt jobb, de na­gyon kicsi volt a különbség. A fel­mérőn technikailag még mindig én voltam a jobb, de a második komponensben már sokkal na­gyobb volt a különbség, így ő nyert. Pedig akkorra már az erőn­létem is jobb volt, s mégis hét ponttal nőtt köztünk a második pontszámban a különbség, ami azért műkorcsolyában rengeteg. Ez volt a legnagyobb csalódás eddigi pályafutása során? Volt már magyar bajnokságon elszenvedett csalódás korábban is: junior koromban egyszer ug­rottam egy tripla lutzot, az ellen­felem nem is tudta a tripla lutzot, de a bírók azt mondták, én is csak duplát ugrottam. Akkor még nem volt kamerás rendszer, így én let­tem a második... Vannak ilyen esetek, amikor az ember áll, fogja a fejét, és nem tud mit csinálni. De ez van, menni kell tovább. Tu­dom, hogy nem csak egyszer kell megmutatni, mit tud az ember. El­ismerem, hogy a tavalyi szezo­nom nagyon rossz volt, talán ezért is nem bíztak annyira bennem. Nem gondolom, hogy etikusan jártak el, de talán ez is lehetett az oka annak, hogy nem mertek bi­zalmat szavazni nekem. Viszont úgy gondolom, hogy ha a jövőben esetleg tartani tudom ezt a telje­sítményvonalat, amin tavaly elin­dultam, akkor ez a hozzáállás meg fog változni. Mi az, ami a csalódások ese­tén segít abban, hogy folytatni tudja, és ugyanolyan erőbedo­bással eddzen? Az idő, meg az, hogy szerintem előbb-utóbb minden a helyére ke­rül. Lehet, hogy születnek igaz­ságtalan döntések, de ezek előbb- utóbb annak a malmára hajtják a vizet, aki korábban rosszul jött ki a dologból. Mit jelent önnek a világbaj­noki részvétel? Nagyon boldog vagyok, hogy részt vehetek a vüágbajnokságon, életem eddigi legnagyobb verse­nyén, pláne az olimpia előtti év­ben. De a korábbi kapcsolatos tüske még bennem él, mégiscsak lecsúsztam egy Eb-ről. Ott két magyar indulhatott, és én voltam A magyar bajnokság dobogósai: Pádár Bianka, Sebestyén Júlia és Had­ford Katherine (Szoboszlai Rita felvételei) a második az ob-n, a vb előtt pedig úgy volt, hogy Juli megy, és csak egy számára szerencsétlen ese­mény folytán kerülhettem én eb­be a szerencsés helyzetbe. vei több energiát fektetek a kor­csolyába, nagyobb sikerélmé­nyekben lehet részem, ami a saját életemet viszi előre. vagyok: se jobban, se rosszabbul nem futok. Vannak versenyek, amikor meglepem magam, min­denkinek sikerül néha átlagon fe­lülit nyújtani, de nem mondha­tom azt, hogy rossz versenyző vagy jó versenyző vagyok. Milyen edző kell ön mellé? Mindig azt hittem, hogy ke­mény, mert engem hajtani kell. Mostanra viszont eljutottam arra a pontra, hogy felnőtt fejjel tud­jam megítélni a helyzetet, és ak­kor is végrehajtsam a feladatokat, ha esetleg edző nélkül edzek. Amikor fiatalabb voltam, volt egy nagyon szigorú edzőm, akivel előbbre tudtam lépni. Utána la­zább edzőkhöz kerültem, meg én is laza voltam, de mára ott tartok, hogy nem szükséges üvöltözni ve­lem. Tudom, mi a fontos, mi az, amit el szeretnék érni, és mi az, amit ehhez meg kell tennem. Ti­zenhét évesen még nem tudtam ezt, mert más volt a fontosabb. Most mennyit edz? Naponta kétszer, délelőtt-dél- után. Mit gondol, mekkora esélye van rá, hogy bekerüljön a kűrbe, és ezzel olimpiai kvótát szerezzen Magyarországnak? Igyekszem a pillanatnyi maxi­mumot kihozni magamból, de ez­zel mindenki így lesz. Reméljük a legjobbakat! Nem tartom lehetet­lennek a 24-be kerülést, de mivel az olimpia előtti vüágbajnokságról van szó - ami mindig nehezebb a többinél -, és volt egy sérülésem is a szezonban, vannak nehezítő té­nyezők, ám mindent meg fogok tenni az ügy érdekében! Konkrétan milyen sérülése volt? Trombózisom lett a bokámnál, mert a cipőm folyamatosan nyo­mott egy eret. Nem olyan nagy sé­rülés ez, ha futok, nem zavar, csak akkor, ha nyomom. Viszont kap­tam egy új cipőt, az kemény volt, és ez teljesen betett a lábamnak. Mit szeretne elérni műkor­csolyázóként? Mi az az álom, ami miatt minden nap elindul edzésre? Szeretnék olimpián részt venni, s Eb-ken, vb-ken szerepelni, minél jobban. Egy Eb-n már bekerültem a legjobb huszonnégybe, Torinó­ban, ami az eddigi egyetlen vüág- versenyem volt. Nagyon örültem, hogy sikerült bejutnom a kűrbe, utána viszont sajnos voltak prob­lémák: motivációval, edzésmorál­lal, nagyon-nagyon sok mindennel -jött a tinédzserkor. Valaki ezt jól éli meg, én sajnos ellustultam, s ez meg is mutatkozott. Tavaly viszont észbe kaptam, talán még nem túl későn, elkezdtem rendesen dol­gozni, s ennek meg is lett az ered­ménye. Tavaly januárban még 5. voltam, idén viszont második let­tem az ob-n. Minek hatására kapott észbe? Elgondolkoztam azon, hány évet öltem a korcsolyába, és mi­lyen lehetőségeim vannak. Min­dig is szerettem korcsolyázni, so­ha nem akartam abbahagyni, csak nem dolgoztam akkora erővel, amekkorával kellett volna. Nem vagyok nagyképű, de abból, hogy ekkora munkával mit értem el, tudom, hogy ha rendesen dolgoz­tam volna, már sokkal előrébb le­hetnék. Rájöttem, ez egyfajta ön- zőség magammal szemben, ha nem használom ki a saját tehetsé­gemet. Elgondolkoztam azon, hogy tulajdonképpen csak ma­gammal babrálok ki. Ha egy kicsi­Ritkaság, hogy valaki magá­tól rádöbben: valamit rosszul csinál. Kellettek azért ehhez kudarcok. Nem az történt, hogy fél évig vol­tam lusta, aztán egyszer csak rá­jöttem, hogy ez így nem jó... Még mindig úgy gondolom, hogy le­hetnék szorgalmasabb... De ami­kor egy versenyen annyira elron­tottad a rövidprogramot, hogy a kűrben olyanok között futsz, akiknél már tízévesen többet tud­tál, akkor szégyelled magad saját magad előtt, hogy hogyan enged­heted meg ezt magadnak. A tava­lyi országos teljesen betett, a fe­jemet fogtam, látva, kik kerültek elém. Akkor azt mondtam: jó, ak­kor most vagy abbahagyjuk, vagy csináljuk tovább rendesen, mert felesleges napi kétszer edzésre járnom azért, hogy utána csak szégyenkezzek. Versenyző típusnak tartja magát vagy edzésen fut jobban? Szerintem azt adom vissza a versenyen, amire edzésen képes Egész héten? Hétvégén nem, de hétköznap mindig. Melyik a kedvenc eleme? Én ugrálni szeretek, forogni ke­vésbé - ez meg is látszik. De mu­száj lesz ebbe is időt és energiát fektetni, mert az új rendszerben már nagyjából egyforma értékű egy jól végrehajtott forgás és egy ugrás. Ez nem feltétlenül jó, mert ha valaki korcsolyázik x éve, ak­kor meg tud tanulni egy négyes szintű forgást, de a tripla lutzot gyakorolhatja öt évig, lehet, hogy soha az életben nem fogja megta­nulni. Ezért szerintem nem he­lyes, hogy a kettőnek szinte azo­nos értéke van. Az Eb-n is voltak vitatott pontszámok... Nem néztem az Eb-t. Kicsit el­ment tőle a kedvem. Lehet, hogy nem szép dolog, hogy a saját sportágamban egy ilyen nagy versenyre nem fordítottam időt, de elég rossz érzés volt erre gon­Pádár Bianka élete első világbajnokságára készül dőlni az előtte lévő helyzetből fa­kadóan. Mit gondol a magyar műkor­csolya helyzetéről? Sebestyén Júlia 2004-ben Európa-bajnok volt, de mögötte nem nagyon mutatkozik hasonló kaliberű versenyző. Mi ennek az oka? Egyre kisebb az utánpótlás, a már meglévő versenyzők száma is megcsappant, egyre kevésbé hajt­ják egymást, és nincs olyan em­beranyag, amelyből lehetne válo­gatni. Én vagyok az utolsó olyan versenyző, aki normál válogató keretében, felmérő alapján került be az NB I-be. A többiek így-úgy- amúgy jutottak be, mert ma már ez nem is számít. Régen volt olyan szintfelmérés, hogy tizenhat éves korig két tripla, tizenhat felett há­rom tripla kellett, meg volt szab­va, mi kell ahhoz, hogy az ember bekerüljön az NB I-be, ami akkor nagy dolog volt. Mára már lejjebb mentek a mércék, és az ilyesmi­nek már nincs jelentősége. Ha önnek kellene reklámoz­nia a műkorcsolyát, mit mon­dana a gyerekeknek, miért ér­demes elkezdeniük ezt a spor­tot? Nem mondanék semmit, mert az már rég rossz, ha valakit meg kell győzni. Aki nem'akar, az ne korcsolyázzon. Valaki vagy meg­szereti rögtön a jeget, vagy a szü­lők erőltetik a dolgot - ez a két verzió van. Önnél hogyan kezdődött? Teljesen tipikusan, a szokásos történettel: kaptam egy korcso­lyát karácsonyra, levittek a műjégre. Ott vagánykodtam kör- be-körbe, aztán odajött hozzánk egy oktató, hogy ügyes ez a gye­rek, a nagyok között kolbászok de azért nem lesz jó, hogy csak megy- megy, de megállni nem tud, in­kább vigyenek be oktatásra. On­nan egy hét után továbbkerültem, mert túlnőttem a kicsiket, és ezzel indult a dolog. Hány éves volt ekkor? Öt vagy hat, és az első egy-két évben a szüleim engem inkább még le is akartak beszélni a műkorcsolyáról, minthogy erőltet­ték volna. Elég messze laktunk a jégpályától, hatra kellett edzésre járni, anyukám mindig kérdezte is: „Tényleg akarod ezt csinálni?” Én pedig mondtam, hogy igen. Szóval nálunk nem a szülő próbálta a gye­reke által megvalósítani az egykori álmait, bár sok ilyet látni. Ki volt az első példaképe? Dorofejev Tamara, Czakó Kriszti... És a mostaniak közül? Vannak korcsolyázók, akiket nagyon nagyra tartok, de főleg magammal foglalkozom, senkit nem imádok a jelenlegi mezőny­ből. Inkább a régiek között akad­nak olyanok, akikre felnézek: Ka­tarina Witt, Irina Szluckaja, meg Surya Bonaly, ahogy szakozott... Az ő stüusukat szeretem. Surya Bonaly által inspirálva a szakot nem próbálta még ki? Nagyon sokáig ki akartam. Az volt a mániám, hogy én ezt biztos meg fogom tanulni, de aztán nem került rá sor. Pedig jártam fitnesz- re, csak hogy kiegészítsem a mű­korcsolyát, és ott megtanultam a flicket, ami egy félszaltó. De hát műkorcsolyában a szaltó szabály­talan, sőt, ponüevonás jár érte. Gálán azért bemutathatná. Ha egyszer odakerülök, ígé­rem, ezen nem fog múlni!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents