Új Szó, 2009. március (62. évfolyam, 50-75. szám)
2009-03-26 / 71. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. MÁRCIUS 26. Külföld 9 Mindenképpen Csehország marad az EU soros elnöke - éles szocialista kirohanás Strasbourgban a prágai kormányfő ellen Topolánek az uniót nyugtatgatta Topolánek tegnap már reggeltől Strasbourgban szerepelt (Reuters-felvétel Volt már ilyen máskor is Brüsszel. Nem a mostani az első eset az unió történetében, hogy egy elnökséget adó országban ekkora horderejű belpolitikai változás történik. 1996-ban Olaszországban Romano Prodi balközép kormánya az elnökségi félév alatt vette át a stafétát a jobboldaltól - beszédes részlet lehet, hogy Prodi később EB-elnök lett. Három évvel korábban Dániában következett be hasonló fordulat a szociáldemokrata Poul Nyrup Rasmussen kormányra kerülésével. Egyik eset sem befolyásolta azonban az elnökségi munkát, (m) Prága/Berlin/Brüsszel. Mirek Topolánek cseh kormányfő keddi bukása utón az uniós elnökségből adódó feladatok ellátása miatt aggódnak a németek. Az Európai Bizottság nem aggódik. Topolánek tegnap reggeltől Strasbourg- ban szerepelt. Prágában mindenki azt vátja, mit fog lépni Václav Klaus államfő. ÖSSZEFOGLALÓ A szűkszavú közlemény szerint „az Európai Bizottság bízik abban, hogy a cseh kormányról megejtett keddi bizalmi szavazás negatív eredménye dacára Csehország uniós elnökségi munkája épp olyan hatékonyan folytatódik, mint eddig”. Az EB emlékeztetett arra, hogy az EU szerződései alapján az elnökséget adó országot a nemzeti alkotmánya szerint illetékes kormány képviseli az uniós munkában. Berlini kormánykörökben viszont úgy vélekednek, hogy Csehország számára még nehezebb lesz az elnöki tevékenység ellátása, mint eddig. Elmar Brok, az EP külügyi bizottságának volt vezetője úgy fogalmazott, a cseh kormányválság következtében az uniós intézmények reformját előirányzó Lisszaboni Szerződés kerülhet veszélybe. Szerinte a prágai törvény- hozásban tovább erősödhet az eu- roszkeptikusok tábora. Berlinben úgy vélekednek, hogy a megbukott cseh kormányfő ügyvezető miniszterelnökként egy* ideig mindenképp hivatalban marad. Hatalma és tekintélye azonban csorbát szenvedett, ami igenis akadályozhatja a hatékony uniós elnöki munkát. Az Európai Parlament tegnapi ülésén, ahol Topolánek a legutóbbi uniós csúcstalálkozó eredményeiről számolt be a képviselőknek, Hans-Gert Pottering, az EP elnöke azt mondta, „a cseh belpolitikai helyzet alakulása nem változtat azon, hogy az uniós tagállamokat képviselő Tanácsban továbbra is a Cseh Köztársaság látja el a soros elnöki teendőket ebben a félévben”. Maga Topolánek azzal érvelt, hogy a soros elnöki tisztség nem valamiféle hatalomgyakorlási eszköz, hanem az EU-n belüli vitákat mederbe terelő, összehangoló, kompromisszumkereső szerepkör. A bizalmi szavazás elvesztése kapcsán bírálóan szólt a cseh szociáldemokratákról. Azt, hogy a prágai kormány bukása nehezíteni fogja a Lisszaboni Szerződés cseh ratifikálásának ügyét, Alexandr Vondra cseh miniszterelnök-helyettes is elismerte az EP-vita után tartott sajtótájékoztatóján. Azt mondta, „nem lesz egyszerű” elfogadtatni a szenátussal a szerződést. Szerinte leginkább azzal szemben mutatkozik ellenállás, hogy a Lisszaboni Szerződés előírja az EU-elnöki poszt létrehozását, ami a központosítás felé mutató lépés, szemben a jelenlegi rotációs elnökségi rendszerrel. Martin Schulz, az EP szocialista frakciójának vezetője élesen bírálta Topoláneket. Felszólította, Stras- bourgban ne folytasson cseh belpolitikát, ne a cseh szociáldemokratákat szidja, hiszen saját párthívei álltak el mellőle a szavazáskor. Azt ajánlotta a cseh kormányfőnek, hogy a Lisszaboni Szerződés ügyében beszéljen a saját pártjához tartozó szenátorokkal. Václav Klaus államfő egyelőre nem kívánja kommentálni a jobbközép kormány bukását, s úgy véli, hogy a kialakult belpolitikai helyzetet az alkotmány szellemében kell megoldani. Prágában tegnap közölték, hogy Topolánek ma nyújtja be lemondását az elnöknek. Valószínű, hogy a hagyományoknak megfelelően az államfő megbízza a kabinetet a folyó ügyek vitelével egészen az új kormány kinevezéséig. A hatályos alkotmány szerint Klausnak szabad keze van abban, hogy kit bíz meg az új kormány megalakításával. Bohumil Doležal, a Károly Egyetem professzora is arra hívta fel a figyelmet, hogy nagyon sok függ Klaustól. ,A kormány addig marad, amíg ő meg nem bízza az új miniszterelnök-jelöltet..., de ezt akkor teszi, amikor akarja, az alkotmány nemkötimegakezét”. (MTI, é, ú) A pokolba vezető út Strasbourg. Meglehetős felzúdulást keltett tegnap Stras- bourgban az előző nap megbuktatott cseh kormányfő azzal a kijelentésével, hogy a válságkezelés során az USA a pokolba vezető utat választotta. Mirek Topolánek a múlt heti uniós csúcs eredményeit ismertetve azt mondta, Amerika megismétli a 30-as években elkövetett hibákat, a hatalmas ösztönző csomagokat, a protekcionizmust, a „vásárolj amerikai terméket” kampányt. „Az USA a pokolba vezető utat választotta, amelyet Európának nem szabad követnie” - fogalmazott, s azzal érvelt, hogy Európának hatalmas előnye az USA-val szemben a fejlett szociális jóléti rendszer. A parlamenti padsorokból többen vitába szálltak Topolánekkel, azzal vádolva őt, hogy az EU soros elnökeként nem kíván hatékony lépéseket kezdeményezni a munkahelyteremtés érdekében. A cseh kormány április 5-én az EU-amerikai csúcstalálkozón látja vendégül Prágában Barack Obama amerikai elnököt, (m) Bizonyos feltételekkel mindhárom jelölt vállalná, az SZDSZ Surányi mellett tette le a voksot Sólyom László előrehozott választásokat szeretne ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Gyurcsány Ferenc kormányfő kedden este, az MSZP elnökségi ülése közben újságírókkal közölte, hogy a szocialistáknak három miniszterelnök-jelöltjük van Glatz Ferenc akadémikus, Surányi György volt jegybankelnök és Vértes András, a GKI elnöke személyében. Az az SZDSZ tegnap úgy döntött, számára egyedül Surányi fogadható el. Ezt Fodor Gábor pártelnök jelentette be a rádióban. Sólyom László államfő pedig az előrehozott választások mellett állt ki tegnap. Glatz Ferenc Széchenyi- és Her- der-díjas történész 1996-2002- ben a Magyar Tudományos Akadémia elnöke volt, 2001 óta az Akadémia rendes tagja. 2003 óta az MTA Történettudományi Intézeté- nekigazgatója. Surányi György közgazdász 1990-1991-ben, majd 1995 és 2001 között ismét a Magyar Nemzeti Bank elnöke, s e funkciójában Magyarország helyettes kormányzója is volt az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankban (EBRD). 1996-ban az Euromoney brit pénzügyi magazin az év legjobb kelet-európai jegybankárának választotta. A szocialisták három jelöltje (balról): Surányi György, Glatz Ferenc és Vértes András (Reuters-felvételek Vértes András közgazdász 1987-92 között a Gazdaságkutató Intézet igazgatójaként, 1992-98 között a Gazdaságkutató Rt. elnökvezérigazgatójaként, 1998 óta elnökeként tevékenykedik. Lényegében mindhárman azt mondták, megtiszteltetésnek veszik, hogy a nevük szóba került, a feladatot bizonyos feltételekkel elvállalnák. Surányi feltétele az lenne, hogy lényegében minden parlamenti párt fogadja ót el. Arra a kérdésre nem válaszolt, hogy miről tárgyalt kedden a Fidesszel. Állítólag annyit kért, hogy az ellenzéki párt ne támadja, ha miniszterelnök lesz. Vértes András közölte, neki van egy programja, ebben meg kell egyezni minél több politikai erővel és ha megegyeztek, akkor tud dönteni arról, hogy elvállalja-e a kormányfő-jelöltséget. Glatz Ferenc a Klubrádiónak tegnap úgy fogalmazott, megfelelő társadalmi és politikai bizalom esetén elképzelhető, hogy vállalná a kormányfői tisztséget. Sólyom László a Magyar Televíziónak adott tegnapi interjújában kijelentette, csak az előrehozott parlamenti választások adhatnak esélyt arra, hogy egy stabil, széles körű felhatalmazással rendelkező kormány állhasson fel. Csak egy ilyen kormánynak lenne elég háttere ahhoz, hogy hosszú távú, többéves programot megvalósíthasson, s így ki tudja vezetni az országot a válságból. Kiemelte: a konstruktív bizalmatlansági indítvány olyan eszköz, mely alkotmányosan ebben a helyzetben nem kifogásolható, azonban tudni kell, hogy kizárólag egy személyi döntésről szól, egy régi miniszterelnök helyett új miniszterelnököt választanak meg, az új kormány programját pedig nem kell sem bemutatni, sem megvitatni. „Ez a jelenlegi kísérlet kifejezetten átmeneti és rövid távú válság- kezelést céloz meg. Ez az az eszköz az összes lehetséges technika közül, amely a legkevésbé demokratikus.” Sólyom szerint a mostani kísérlet egy évvel késleltetheti a helyzetrendezését, (mti, ú) A Pentagon inkább a „tengerentúli elhárító műveletek" kifejezést használja Más NATO-főtitkárt keresnének a törökök Vége a terror elleni háborúnak Nem akarják Rasmussent ÖSSZEFOGLALÓ Washington. A George Bush korábbi amerikai elnök által bevezetett „terror elleni háború” helyett a jövőben inkább a „tengerentúli elhárító műveletek” kifejezést használhatja Barack Obama kormányzata. Ezt tegnap írta a The Washington Post. A lap szerint már korábban is keringtek kormányzati körökben hírek a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után bevezetett kifejezés lecseréléséről, azonban kedden reggel az Obama-kabinet beszédíróit és legtöbb munkatársát e-mailben értesítették a döntésről. A kiszivárgott információk szerint a védelmi minisztérium a „hosszú háború” kifejezést is kerülné ajövőben. A lapnak az e-mail forrásaként megnevezett kormányzati egység részéről azonban jelezték, hogy nem előírásról, hanem valójában csak egyik munkatársuk véleményéről van szó. Kenneth Baer szóvivő azt mondta, a terror elleni háború kifejezés sem tűnik majd elvéglegesen. Ettől függetlenül a Post szerint feltűnő, hogy az elmúlt egy hónapban már egyre többször beszéltek Washingtonban tengerentúli elhárító műveletekről. Többek között a Fehér Ház költségvetési igazgatójának kinevezett, magyar származású Peter Ország, és az előző héten a légierő helyettes parancsnoka is használta már az új kifejezést, (index.hu) MT1-ÖSSZEFOGLALÓ Ankara. A török kormánypárt szerint Ankara számára elfogadha- tadan, hogy Anders Fogh Rasmussen dán miniszterelnök legyen a NATO főtitkára. Suat Kiniklioglu, az Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP) parlamenti képviselője és vezető külpolitikai szakértője kijelentette: „Elfogadhatatlan számunkra egy olyan ember, aki nem tiszteli szent értékeinket.” Hozzátette: amikor a Jyllands-Posten 2006-ban leközölte a muzulmán világban élesen elítélt Mohamed-ka- rikatúrákat, a dán kormányfő „fele- lódertül és kevéssé empatikusán” viselkedett. Rasmussen akkor azt mondta, a sajtószabadsághoz tartozik az ilyen karikatúrák közlése is. Médiajelentések szerint Rasmussen a legesélyesebb arra, hogy a nyáron leköszönő NATO-főtitkár, a holland Jaap de Hoop Scheffer utódja legyen, őt mind az amerikai kormány, mind pedig a legnagyobb európai tagállamok elfogadják. RÖVIPIÜ Szórványügyi munkacsoport Budapest. Vetési László erdélyi református lelkészt választották a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) tegnap megalakult szórványügyi munkacsoportja elnökévé. A csoportja 2010 szeptemberére dolgoz ki stratégiai tervet a Kárpát-medencei és a világban szétszóródott magyar közösségek szórvá- nyosodásának megállítására vagy mérséklésére. Németh Zsolt (Fidesz) és Gedei József (MSZP) egyetértőén elmondták, hogy a szórvány munka- csoport megalakulásához nagyban hozzájárult a Duray Miklós, az MKP stratégiai al- elnöke - kezdeményezésére megtartott első, a magyar szórványokkal foglalkozó konferencia. Ezt 2008-ban tartották meg Alsódobokon. Duray elmondta, alapvetően két csoportra oszthatóak a szórványban élők. (MTI) Csúcsvita az unióban Strasbourg. Helyteleníti az Európai Bizottság elnöke, hogy több EU-tagállam szerint az eredeti tervektől eltérően nem kell májusban újabb rendkívüli EU-csúcsot tartani, ezúttal a foglalkoztatás témájában. Jósé Manuel Barroso tegnap az Európai Parlament strasbourgi ülésén csalódottságának adott hangot amiatt, hogy Franciaország, Nagy- Britannia, Németország, Olaszország és Belgium szerint elég lenne, ha amájus 7-re Prágába meghirdetett teljes körű csúcstalálkozó helyett csak a jelenlegi, a következő és az azt követő soros elnöklő ország - vagyis Csehország, Svédország és Spanyolország - vezetője találkozna a szociális partnerekkel, valamint az Európai Bizottsággal. (MTI) Titkos megállapodás? Jeruzsálem. Titkos megállapodást kötött Benjámin Netanjahu kijelölt izraeli kormányfő a szélsőjobboldali nacionalista Iszráél Béténu párttal arról, hogy bővíteni fognak egy zsidó telepet Ciszjordánia egyik igen érzékeny szektorában. Ezt tegnap közölte a katonai rádió. Értesülése szerint szóbeli megegyezés történt, amelyet - nem akarván felingerelni Washingtont - nem vettek bele a Netanjahu vezette jobboldali Likud és Avigdor Lieberman pártja közötti koalíciós megállapodásba. A titkos alku értelmében összesen 3 ezer lakást, iroda- és szállodahelyiséget építenének a 33 ezer lakosú Maale Adumím teleptömb és Kelet-Jeruzsálem közötti övezetben. (MTI) Megelőző támadás Moszkva. Oroszország a nemzetközi igazságszolgáltatáshoz fordul azért, hogy a grúz politikai és katonai vezetőket vonják felelősségre a tavaly augusztusi dél-oszétiai villámháború során elkövetett „népirtás” miatt. Ezt tegnap jelentette be az orosz ügyészség. (MTI)
