Új Szó, 2009. március (62. évfolyam, 50-75. szám)

2009-03-21 / 67. szám, szombat

8 Kultúra ÚJ SZÓ 2009. MÁRCIUS 21. www.ujszo.com Cruise új filmje a firenzei rémről Róma. Tom Cruise nyáron kezdi meg új filmje, A firenzei rém for­gatását, amely arról a sorozatgyilkosról szól, aki 1965 és 1985 kö­zött nyolc szerelmespárt lőtt le és csonkított meg - közölte a La Repubblica római napilap csütörtökön. Aki véres vadászjelenetek­re számít, annak csalódnia kell. A film az olasz történelem egyik leglátványosabb és legbonyolultabb bűntényének kalandosan hosszadalmas nyomozását mutatja be. Tom Cruise elöljáróban annyit mondott, hogy ez hollywoodi produkció lesz a rosszul működő olasz igazságszolgáltatásról. A forgatókönyvet Douglas Preston és Mario Spezi firenzei újságíró A firenzei rém című köny­véből az Oscar-díjas Chris McQuarrie írja. 2006-ban maga Spezi is a rendőrség látókörébe került, amikor letartóztatták a nyomozás zavarása miatt, valamint bűnszövetkezethez való tartozás, sőt a gyilkosságsorozat elkövetésének vádjával is. Végül azonban fel­mentették. (mti) Megjelent az Irodalmi Szemle márciusi száma Otthonosság és patriotizmus LAP AJÁNLÓ A száz éve született Radnóti Miklós életét, munkásságát ele­veníti fel Pomogáts Béla írása. Fe­lejthetetlen verse, a Nem tudha­tom című költeményének vüág- képe idézi meg számunkra az ott­honra, közösségre vágyó költő mindennapjait, a közösségre talá­lás élményével együtt. Otthonra vágyott, otthont keresett, s embe­ri sorsának különös tragédiája volt, hogy otthonkereső küzdel­mei után, akkor fedezte fel a maga szellemi otthonát, amikor erő­szakkal hurcolták el abból a kö­zösségből, melyet a magáénak ér­zett, s minden idegszálával ra­gaszkodott hozzájuk. Ahhoz a kö­zösséghez, mely a szellemi ellen­állást is vállalta. Köztük talált ott­honra, meg a magyar nyelvben és kultúrában. A hagyomány, a kö­zös sors vállalása, a nemes és őszinte magyar patriotizmus feje­ződik ki egyik legszebb költmé- nyében, a Nem tudhatom címűben. Ebben a versben igazi hazafiságát és nemzeti elkötele­zettségét vállalja egy olyan kor­ban, mely megfosztotta nyugal­mától, szabadságától, és a bélye­ges üldözöttek közé sorolta. Az otthonosság érzése, a „kis ország, messzeringó gyermekkorom világa” a ragaszkodást, a „hival- gástól mentes magyarságtudatot” egyaránt jelenti. Sorsvállaló elkö­telezettsége egyszerre juttatja eszünkbe Vörösmarty Mihály Szózatát vagy Kölcsey Ferenc Himnuszát. Okkal és joggal sorol­ja Pomogáts Béla a „nemzet szak­rális szövegei” közé ezt a verset. Magyar líra és epika a XX. szá­zadban címmel közli a lap Gren­del Lajos tanulmányát. A korszak jelentős prózaíróival, nevezetesen Ottlik Géza, Szilágyi István, Ker­tész Imre, Konrád György és Gion Nándor mukásságával ismerked­hetünk meg. Németh Zoltán esszéjében is a kortárs magyar irodalom egyik legizgalmasabb je­lenségével találkozunk. Egy al­ternatív női irodalom kánonának a létrehozásával és a körülötte zaj­ló folyamatokkal ismerkedhetünk meg. A „létezik, létezhet-e sajáto­san női írás” kérdésére Németh Zoltán egyértelmű választ ad. Nemcsak glédába állítja az elmúlt években megjelent ilyen jellegű műveket, hanem kiderül az is, a feminista irodalom „kellékeivel” a szlovákiai magyar prózairodalom „bőviben” van. Bánki Éva (Esővá­ros című) regénye mellett, (mely témájában felvidéki!), Bárczi Zsó­fia, M. Csepécz Szilvia és Szűcs MI. ŕ.Vfí. 0X SZÁM ) 2WW. MÁHC'UÍS n ARA «,66 E! Z0.-SK Faiudy György; Magyarország Szélhámosok hajója Magvar líra la epika a Y\. vka&m (30) Szellemi ingóságaink megingatása Napló 2006 0) IRODALMI SZEMLE ^ 2009 »RODÁKOM a KRITIKA □ TARSaOAI.OMTVDOMAnV Enikő egy-egy regényét, prózáját idézte meg (nagy műgonddal) a kritikus. Az összegezés szándéká­val olvashatjuk Árdamica Zorán írását, akinek Hizsnyai Zoltánról készült monográfiájának egy feje­zetét közli a lap, a költő ötvenedik születésnapja alkalmából. A prózairodalmat képviseli Mács József Szélhámosok hajója című regényrészlete, olvashatjuk továbbá Gál Sándor Naplóját, Ko- zsár Zsuzsanna és Faltis Roberta novelláit, valamint Fülöp Antal verseit. Erdélyi Margit pedig Ja­kab István Anyanyelv és magyar­ságtudat című kötetéről írt kriti­kát. A lapot Nagy Zoltán műveivel illusztrálták, (zsolt) A kassai aranykincsek láthatók március 19-étől a pozsonyi vár Lugins­land bástyájában. A fővárosban először állították ki a teljes gyűjteményt. Az Európában is egyedülállónak számító, 11 kg súlyú érmegyűjtemény a 17. századból származik, a pénzérmék Európa 81 pénzverdéjében készül­tek. Képünkön az aranykincs egyik darabja: III. Ferdinánd korabeli, 1645-ben Körmöcbányán vert aranypénz. (Fotó: SNM) Christian Molina filmje tömény erotika, ám ugyanolyan domináns eleme a lelkiek kiteregetése Egy nimfomániás naplója Belén Fabra kitárulkozó, őszinte játékkal formálja meg Val alakját (Képarchívum) Nyitottság, elfogadókészség, rá- és beleérzés, kiművelt rá­látás, valamint az a szándék szükségeltetik ehhez a film­hez, hogy előbb ismerjünk meg valamit, ami (valószí­nűleg) nem vonatkozik ránk, vagy ha mégis, azonosuljunk azzal, hogy nemcsak ránk, hanem másra is vonatkozik, s csak azután ítélkezzünk a filmben látottak, a nem annyira általános szexuali­tásforma létezése felett. TALLÓSl BÉLA Azután ítélkezzünk a felett, le­hetőleg pozitív értelemben, és el­fogadással, hogy az, amit látunk, valakinek az élete része. Olyan probléma, amellyel a film hősnő­jének így vagy úgy együtt kell él­nie, esetenként keményen, áldo­zatok árán meg kell küzdenie ve­le. A hősnő kibontakozását követ­ve, a film kezdő képsoraiban első látásra ijesztően tömény az eroti­ka, amely azonban ez esetben funkciós eszköz: annak a szexuá­lis magatartásformának a megle­hetősen naturális, kiteregető il­lusztrálása, amelyet nem igazán ismerünk. Az erotikus jelenetek ennek ellenére nem izgatóan pro­vokatívak, inkább csak izgatóan elgondolkoztatóak. A spanyol Val, vagyis Valérie (Belén Fabra) első alkalommal tini lányként éli át a testi együttlétet egy korban hozzá illő helyes, jóképű, szép testű, copfos sráccal, amolyan álomfiúval, de neki az a pár pillanat, amíg a fiú fokozódó hévvel nekilát és gyors kisüléssel végez vele, nem nyújt semmit. S mivel Val meggyőződése, hogy a férfi és a nő közti testi együttlét nagyobb élményt kell, hogy nyújt­son a nő számára is annál, mint amit ő kapott a fiútól, még egyszer ráfordul a teljesítményétől önelé­gült fiúra. De ezúttal maga irányít­ja az aktust, s elnyújtja az élveze­tet, amíg csak lehet. Val újabb pró­bálkozásokra szánja el magát, akár teljesen idegen férfiakkal is, s akarva, akaratlan „ágyfüggővé” válik, ha meglát egy vonzó férfit, elcsábítja egy erős menetre. A kísérletek során Val rádöb­ben, hogy élete értelmét a simoga­tás, a testérintések, vagyis az adja, amikor egy férfi végtelen testi gyönyörökkel ajándékozza meg. Csak egy árnyoldala van a dolog­nak, hogy nem talál olyan férfit, aki egész éjszaka, több menetre állítva, kényeztetné őt. Kedvese, aki egyszeri nekifeszülésre képes bajnok lenni az ágyakrobatiká­ban, nem akar nála maradni éj­szakára, mert tisztában van vele, hogy Val nem hagyná őt aludni. Val viszont biztos benne, semmi mást nem akar, csak élvezni az életet, hiszen francia nagyanyja, aki ugyancsak nem vetette meg a szerelem fáján termő édes gyü­mölcsöket, arra biztatja Vált, hogy ne vesse meg, amit az élet és egy férfi kínál. A nagyanyát alakító Geraldine Chaplin lenyűgöző epi­zódszerepe szinte külön világot teremt a filmben - a megértés, a lehiggadt gyönyör, a nyugalom szigetét. Val él is nagyanyja taná­csával, elfogadja, hogy neki nem a beszéd, hanem a teste a kommu­nikációs eszköze. Aztán Val életében Jaime (Le­onardo Sbaraglia) személyében megjelenik a tökéletes férfi, aki az ágyban ugyan nem teljesít csúcs­díjas menetekben, de olyan ro­mantikus érzelmi töltettel közelít Val felé, hogy a nimfomániás lány halálosan beleszeret. Úgy érzi, a levendulaillattal bűvölő Jaime mellett a családra vágyó, nem nimfomániás nők életét élheti. Ki- virultan fogadja, hogy Jaime olda­lán alább ad az a testi tűz, amely addig megállíthatatlanul űzte. Boldog is lenne, ha a férfi nem volna túlságosan féltékeny. A kapcsolat a féltékenység miatt tönkremegy, s Val házasságelmé­lete megbukik. Rádöbben, hogy az érzelmekre épülő hagyomá­nyos párkapcsolat nem az ő útja. Ezért egy előkelő bordélyházban vállal munkát, ahol arra is hajlan­dó, hogy a második kört ő fizesse a kliensnek. Christian Molina filmje, mely Val naplóját vizualizálja, az eroti­kával nem hatáshajhász. Durva igazságokat kimondó mozi arról, mivel jár az a függő állapot, ha va­laki vágyainak a rabja. S mivel az, ha valaki csak szeretne az lenni, de az élet nem adja meg számára. A látványos mezítelenség mögött rengeteg a megoldásra, kezelésre váró kegyetlenség. Sepsiszentgyörgy európai színházi központ lett Két évad legjobb előadásai MTI-TUDOS1TAS Bukarest. Az európai színpadi kultúra elmúlt két évadának leg- remekebb alkotásai ezekben a napokban Sepsiszentgyörgyön ta­lálkoznak az értő közönséggel a Reflex Nemzetközi Színházi Bi- ennálé keretében. A Tamási Áron Színház ezzel a fesztivállal 60. évadát ünnepli, úgy tekint erre a rendezvényre, mint művészi törekvéseinek kitel­jesítőjére. A fesztivál szervezői­nek célja, hogy olyan rendezvényt hozzanak létre a magyar nyelvte­rület keleti peremén, amely egy­aránt szolgálja Közép-Európa kul­túráinak közeledését, valamint a kortárs színház értékeinek ter­jesztését. Abiennálé március 17-én este a budapesti Katona József Színház A karnevál utolsó éjszakája című előadásával startolt. A március 29-ig tartó fesztiválon olyan elő­adások vesznek részt, melyek saját színházi kultúrájukon belül a leg­rangosabb szakmai díjakat nyer­ték el az elmúlt két évadban. A Lengyelországból, Csehországból, Magyarországról és Romániából meghívott előadások mellett a világhírű berlini Deutsches Thea- tert is vendégül látja a rendezvény, ezáltal kitekintést nyújtva a nyu­gati színházi kultúrák legjelentő­sebb kortárs törekvéseire is. Bár a fesztivál programjának gerincét színházi előadások alkot­ják, a közönséget kísérőprogra­mok is vaijak, melyek ugyanazt a kortárs szemléletet képviselik, mint a főműsor színházi előadá­sai. Ennek keretében koncerteket, kiállításokat, az előadásokhoz kö­tődő szakmai beszélgetéseket is látogathatják az érdeklődők. A fesztivál idején kerül sor a Szín­házkritikusok Nemzetközi Szö­vetségének (AICT-IATC) fiatal kritikusok számára szervezett szemináriumára is. „Örömmel jelenthetem, hogy már nem születőiéiben levő, ha­nem működő színházfesztiválról beszélhetünk, most már a gondo­zás és a továbbfejlesztés a fel­adatunk” - mondta a megnyitó saj­tótájékoztatóján Bocsárdi László, a színház igazgatója. Úgy értékel­te, hogy a kéthetes rendezvényso­rozat az elmúlt 15-20 év legfonto­sabb délkelet-erdélyi, székelyföldi színházi rendezvénye. Azáltal, hogy ezek a társulatok Sepsiszent­györgyön is láthatóvá váltak, bi­zonyítja, hogy európai kulturális központtá válhat egy vidéki kisvá­ros is - mondta a rendező. A Tamási Áron Színház fennál­lásának 60. évfordulójáról szólva Bocsárdi emlékeztetett arra, hogy ebben a hónapban jelentős díjak­ban részesültek a társulat tagjai. Az idén öt kategóriában jelölték UNITER-díjra a sepsiszentgyörgyi színház Yvonne, burgundi her­cegnő című előadását, Nemes Le­vente színművész elnyerte az idei Kaszás Attila-díjat, és Váta Loránd színművész Jászai Mari-díjas lett. Radnóti korai szerelmi költészetéről az m1-en Fanni és Tini közt MŰSORAJÁNLÓ Lehet egyszerre két nőhöz ver­set írni? A Radnóti 100 éve követ­kező adásában Fenyő Iván, Kováts Adél, Stohl András, Szávai Viktó­ria és Rúzsa Magdi segítségével tárják fel a műsor vendégei azt, amiről szemérmesen hallgat az irodalomtörténet. A Magyar Televízió Radnóti 100 éve című sorozatának második epizódja a költő korai szerelmeit tárgyalja, az 1920-as évek máso­dik felét. Azt a korszakot, mikor a lírikusi ambíciókat dédelgető, de még kamaszkorú Radnóti Miklós gyámja, Grósz Dezső kívánságára kereskedelmi érettségit tett a csehországi Reichenberg (ma Li- berec) textilipari szakiskolájában. Ezekben az években születettek Radnóti korai szerelmes és eroti­kus költeményei is. A csak kézirat­ban fennmaradt Die Liebe kommt und geht! ciklus versei azonban nem élete nagy szerelméhez, az ekkor még szinte gyereklány Gyarmati Fannihoz szólnak. A beteljesült szerelmet hirdető sorok ihletőjéről sokáig az iroda­lomtörténet is szemérmesen hall­gatott. A cseh szál legfeljebb úgy vált Radnóti kapcsán beszédté­mává, hogy a szocializmus szel­lemének megfelelően, dolgos munkásként ábrázolták a Rei- chenbergben megismert, rejtélyes gépírónőt, Tinit. De lehet-e egy­szerre két nőhöz szerelmes verset írni? A meghívott költők, irodal­márok mellett a verseket előadó művészek keresik a válaszokat ma 17 órakor az ml-en. (mtv) Kováts Adél és Stohl András (Fotó: mtv)

Next

/
Thumbnails
Contents