Új Szó, 2009. március (62. évfolyam, 50-75. szám)

2009-03-03 / 51. szám, kedd

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. AAÁRC1US 3. Agrárkörkép 19 Nagyon fontos pontosan megfigyelni a kártevők megjelenését, mivel védekezni csak a bogarak ellen lehet A repce tavaszi kártevői ellen (Illusztrációs felvétel) A repce növényvédelme ko­moly feladat, a többi szán­tóföldi növényhez viszo­nyítva sok és veszélyes, nagy károkat okozó kár­tevője van. SEDLIAK ILONA Ilyenkor tavasszal nagyon oda kell figyelni, mert a legveszedelme­sebb kártevők, az ormányos boga­rak már igen korán megjelennek a növényállományban. Megtörtént, hogy az éjszakai hőmérséklet még a fagypont alatt volt (a sárga tálban meg volt fagyva a víz), de már ta­láltunk benne bogarat. Nagyon fontos pontosan megfigyelni a kár­tevők megjelenését, mivel védekez­ni csak a bogarak ellen lehet. A lár­vák ugyanis a szár belsejében él­nek, és a vegyszerrel már elérhetet­lenek. A szakirodalomban gyakran csak egy szárormányosról írnak. A repceszárormányos (Ceutorhyn- chus pallidactylus - quadridens) az elterjedtebb. A nagy repceormá­nyost (Ceutorhynchus napi) csak ritkábban (és inkább az északi terü­leteken előforduló fajt) említik. Megfigyeléseink szerint nálunk, Szlovákiában mindkét faj megta­lálható, és a nagy repceormányos okozza a nagyobb károkat. A két kártevő nagyon hasonlít egymásra. Szürkésbama színű ormányos bo­garak, a repceszár-ormányos ki­sebb 2,5-3,2 mm nagyságú, a háta közepén van egy világosabb folt. A nagy repceormányos 2,6-4,0 mm nagyságú. Egy nemzedékű kár­tevők, a bogarak a fák alatt az avar­ban, száraz fűben stb. telelnek át. A nagy repceormányos már 6 °C-on elkezd mozogni, ha a nappali hőmérséklet tartósan 10-12 °C-ra emelkedik, tömegesen repülnek a repceföldekre. A nőstények a tojá­saikat a repce szárába süllyesztik, a lárvák a szár belsejében rágnak fe­lülről lefelé. A repce szára a meg- szúrás után görbül, S alakot vesz fel, gyakran meg is reped, és köny- nyen fertőződik a gombabetegsé­gekkel. A repceszár-ormányos később 7-9 °C körül kezd mozogni, és 15 °C-nál tömegesen betelepedik a repcetáblába. A nősztények a to­jásaikat a levélnyélbe rakják, itt kelnek ki a lárvák, amelyek aztán a növény szárában rágnak lefelé. A sárgatálas csapdázás tehát azért mutat gyakran, főleg hűvös időjá­rás esetén két rajzáscsúcsot, mert két, nagyon hasonló fajról van szó. Védekezni az első berepülés után egy héten belül kell, de a sárga tál­ban továbbra is figyelni kell a boga­rakat. A károsítási küszöb 6 bogár 3 nap alatt. Ezért amint a nappali hőmérséklet tartósabban 6 °C fölé emelkedik, tegyünk a repcetáblába sárga tálba vizet néhány csepp mo­sogatószerrel (jár, pur), és naponta figyeljük a bogarak berepülését. Az ormányos bogarak közül a repcebecő-ormányos (Ceutor-hyn- chus obstrictus assimilis) kezd leg­később betelepülni a repcetáblába. A bogár a repce becőibe rakja tojá­sait, ahol a lárvák a magkezdemé­nyekkel táplálkoznak. A károsított becők korán kinyílnak, és a magok kihullnak. A szakemberek szerint a repce-becő-gubacsszúnyog (Dasy-neura brassicae) nősté­nyei is azokba a becőkbe rakják petéiket, amelyeket az ormá­nyosbogár már megszúrt. Ennek a kártevőnek 4, esetenként 5 ge­nerációja is lehet. Mindkét kár­tevő főleg a parcellák szélein ká­rosít, ilyenkor elég a széleket le­permetezni ellenük. Minden évben megjelenik, és je­lentős kárt okoz a repcefénybogár (Meligethes aeneus). Az áttelelt bogarak 9 °C-on kezdenek mozog­ni, és 15 °C-nál tömegesen repül­nek a repceföldekre. A tojásrakás előtti táplálkozás 1,5-2 hétig tart. A nagy károkat a bogarak akkor okozzák, amikor még nincsenek a virágok kinyílva. Kirágják a bim­bók belsejét, és ilyen helyeken nem fejlődik becő. Amikor a repce kivi­rágzott, és van elég kinyüt virág, már nem károsítanak. Tojásaikat a bimbókba rakják, de a lárvák nem teszik tönkre a virágot. Védekezni ellenük a virágzás előtt kell, ha 10x10 tövön 5-nél több bogár talál­ható, permetezni kell. A nagy repceormányos betele­pülése jóval megelőzheti a repce­fénybogár megjelenését, ezért főleg hűvös tavaszon, két permete­zéssel kell számolni, külön az or­mányosbogarak és külön a fénybo­gár ellen. A repcebecő-ormányos és a repcebecő-gubacsszúnyog el­len még harmadik védekezés is in­dokolt lehet. A vegyszerek kiválasztásánál fi­gyelembe kell venni a méhekre va­ló ártalmasságot. A vegyszerek ha­tása a méhekre az új jelölés sze­rint: Vč 1 - pre včely jedovatý - a méhekre kifejezetten veszélyes, Vč 2 - riziko pri dodržaní predpisov prijateľný - méhekre mérsékelten veszélyes, Vč 3 - riziko prijateľný - méhekre nem veszélyes. (A szerző növényvédelmi szaktanácsadó) 638 euró az integrált szőlőtermesztés támogatására Környezetkímélő termesztés, versenyképesség ÚJ SZÓ-ISMERTETŐ A 2007-2013-as időszakra szó­ló Vidékfejlesztési tervben a kör­nyezetkímélő termesztési techno­lógiák támogatása keretében az integrált termesztési rendszerek bevezetése és működtetése támo­gatásra jogosult. A hazai mező- gazdasági termelésben elsősor­ban a zöldség- és gyümölcster­mesztésben, valamint a szőlőter­mesztésben alkalmazzák. Legel­terjedtebb a szőlőtermesztésben, ahol a szomszédos országok min­tájára (Csehország, Ausztria) már 2002-ben nálunk is megalakítot­ták az integrált szőlőtermesztés bevezetésére és elterjedésére össz­pontosító önkéntes szervezetet, az IPROVIN Slovakia Polgári Társu­lást, amely elsősorban az említett környezetkímélő termesztési eljá­rás iránt érdeklődő és annak felté­teleit felvállaló szőlőtermelőket tömörítve a rendszer alkalmazá­sának jogi és technológiai elemeit dolgozta ki és ültette át a szakmai gyakorlatba. Törekvéseik eredmé­nyeként a szakminisztérium ille­tékeseivel együttműködve a ha­zai agrártámogatási rendszerben is megjelent az integrált termesz­tési rendszerek számottevő támo­gatása. Ennek keretében az integ­rált termesztési rendszerbe beje­lentett termőterületek után hek­táronként 638 euró támogatást kapnak azok a szőlőültetvények, amelyek teljesítik az említett ter­mesztési rendszer követelménye­it. A rendszerben újonnan telepí­tett (1-3 éves) ültetvények hektá­ronként 366 euróra (11 030 Sk) jogosultak. (Illusztrációs felvétel) Az Európai Unió Közös Agrárpo­litikájának reformja keretében egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy az agrártámogatások súlypontja fokozatosan a többfunkciós mező- gazdaság második pillérére, a kör­nyezetkímélő, öko-szociális és vi­dékfejlesztési funkciókra helyező­dik át. Csökkennek a termelési kvótákhoz, megszabott mennyisé­gekhez, vagyis az első pilléihez kö­tött támogatások, és az így felsza­baduló forrásokat fokozatosan át­irányítják a második pillérhez kap­csolódó kifizetésekhez, amelyek elsősorban agrárkömyezeti, vidék- fejlesztési célokat követnek. Az integrált termesztési rend­szer környezettudatos és környe­zetkímélő tevékenységek gyakorla­ti alkalmazása olyan védekező és megelőző készítmények használa­tával, melyek szelektívan és célirá­nyosan fejtik hatásukat. Megkímé­lik a hasznos élő szervezeteket, nem szennyezik a természetet, így kevesebb lesz a szermaradvány a környezetünkben, (sz) Módosítások a növényvédelmi készítmények uniós szabályozásában Vegyszervita bizonytalanságokkal EU-ÖSSZEFOGLALÓ Noha az Európai Unió tagorszá­gainak mezőgazdasági miniszterei már tavaly nyáron megállapodtak a növényvédőszerek forgalmazá­sát és alkalmazását szabályozó új EU-rendeletről, - amelyet ugyan Nagy-Britannia, Írország, Magyar- ország és Románia képviselője nem fogadott el, illetve tartózko­dott a szavazástól, de a többségi szavazás döntött - szakmai és fel­használói körökben továbbra is élénk vita folyik a jogszabály által kiváltandó hatásokról. Hozzá kell tenni, hogy még nem teljesen vég­leges döntésről van szó, mert az uniós miniszteri tanács az Euró­pai Parlamenttel közösen alkotja a rendeletet, amely az EP elé ke­rül, majd onnan vissza a miniszte­rekhez. A rendelet szigorítja, egy­szerűsíti és az egyes termékekre is kiterjeszti a hatóanyagok enge­délyezési rendszerét. A Bizottság eredetileg jelentősen ki akarta bővíteni a forgalomból kivonandó növényvédő szerek körét, de a tag­országoknak nem sikerült egyez­ségre jutniuk a kizárás egységes követelményrendszerében. Az ér­vek és ellenérvek között elhang­zott, hogy nincs tudományos bizo­nyíték a betiltandó szerek ártal- masságára, és valamennyi növény­védő szert a tagországok illetékes hatóságai törvényes keretek között engedélyezték. Ugyanakkor azt is hangsúlyozták, hogy az emberi egészségre ártalmas - különösen a rákkeltő - szereket ki kell vonni a forgalomból. A jogszabály terveze­te azonban lehetővé teszi, hogy kü­lönleges veszély esetén, ha más szerekkel nem hárítható el a ve­szély, illetve a kártétel, kivételesen és szigorúan eseti jelleggel egyes ártalmasnak nyilvánított szerek is bevethetők lesznek. A javaslat egy új zónarendszer bevezetését is ter­vezi. Eszerint három részre oszta­nák fel az EU-t (észak, közép, dél), ennek keretében a középsőbe tar­tozna Nagy Britanniától Romániá­ig 13 ország. Az új, módosító javaslat egyrészt harmonizálni kívánja a vegyszerek engedélyezési folyamatát, amely­nek eredményeként az engedélye­zett készítmények az unió összes tagországában hozzáférhetőkké válnának, másrészt a hatóanyagok engedélyezési szabályainak szigo­rításával ki akarják zárni a bizonyí­tottan mutáns, karcinogén (rák­keltő) és retrotoxikus anyagok fel- használását a készítményekben. Felhasználói körökben mintegy húsz kockázatosnak minősített nö­vényvédelmi készítmény forgalom­ból való kivonásáról beszélnek. A hazai és nemzetközi növényvédő szervezet képviselőjének vélemé­nye szerint azonban a rendeletben konkrét kizárásra javasolt készítmé­nyek jegyzéke nem szerepel. Csu­pán az egyes hatóanyagok elbírálási feltételeinek szigorításáról van szó, amelyeket egyértelműen és ponto­san meghatározzák a minősítési fel­tételeket. A módosító javaslatba új kritériumok kerültek, amelyek alapján az engedélyezett készítmé­nyeket várhatóan 2011 vagy 2014 után már ezen követelmények alap­ján fogják elbírálni. A jelenleg en­gedélyezett készítmények jegyzéké­ben egészen a 2014 és 2018 közötti időszakig terjednek az engedélye­zési időpontok. A növényvédelmi készítmé­nyekben szereplő vegyi anyagok toxicitásuktól függően különböző időpontokig kapják meg a felhasz­nálási engedélyt. Ha az egyes ké­szítményeknél biztonságosabb, kevésbé káros hatású szer kerül a piacra, a javaslat szerint az eddigi öt év helyett három év alatt foko­zatosan helyettesíteni kell az ere­detit. A tagországok a készítmé­nyeket vagy saját belső szabályaik alapján fogják engedélyezni, vagy a kölcsönös elismerés szabályait alkalmazzák egymás között az adott zónákban. Egy-egy zónán belül azonban a tagországok el­utasíthatják bizonyos készítmé­nyek használatának engedélyezé­sét, ha ezt kellő súllyal indokolni tudják, például egy-egy adott tér­ség környezetvédelmi, vagy mezőgazdasági feltételeinek be­tartásával. A jóváhagyási folya­matban a tagországoknak 4 hó­napjuk lesz arra, hogy az adott ter­mék engedélyezése ellen a zóna keretén belül fellépjenek. A jelen­legi készítményeket az érvényben levő tanácsi rendelet mellékleté­ben megszabott időpontokig lehet korlátozás nélkül felhasználni. Az új szabályozás egyes megkö­téseit és a termékforgalmazás szi­gorúbb korlátáit a növényvédő sze­reket gyártó és forgalmazó cégek, valamint a mezőgazdasági ter­melők is bírálják. Elsősorban azt kifogásolják, hogy az unión belül vállalt élelmiszerbiztonsági kötele­zettségek a harmadik országokból behozott termékek esetében nem érvényesülnek, másrészt a jelenleg alkalmazott hatékony készítmé­nyek forgalomból való kivonásával némely esetben a mezőgazdasági termékek előállításának verseny- képessége kerülne veszélybe. A szakemberek véleménye szerint nem várható a növényvédelmi ké­szítmények tömeges kivonása a pi­acról. (eu-info) 1 x 400 g a gabonafélékbe! 3 x ÍOO g Pike Szelektív gyomirtószer vízben oldódó granulátumok formájában, amely a kétszikű egyéves gyomnövények irtására szolgál az őszi búzában és a tavaszi árpában. Posztemergens, kontakt hatású gyomirtószer a búzába, az árpába, a rozsba és a tátikáiéba. Az Aurora 40 WG kiválóan hat a ragadós galaj, a veronikafélék, a fehér árvacsalán, a fekete csucsor ellen és nagyon jó a hatása a mezei árvácska ellen. Ne tétovázzon, és lépjen kapcsolatba kereskedelmi képviselőinkkel Pnikfl F&N Agro Slovensko, s.r.o., ■ Tel.: 02/43 42 99 03, Fax: agro Nagyszombati I., Pozsonyi kerület Trenčín Nagyszombati II., Nyitrai I. kerület Nyitrai II. kerület Besztercebányai kerület Eperjesi I. és Kassai I. kerület Eperjesi II. és Kassai II. kerület Rožňavská 34, 821 04 Bratislava 02/43 42 99 36, http://www.fnagro.sk Kollár Rastislav Kántor Zoltán Šimončič Jozef Marcinek Štefan Cernický Ivan Vdovjak Jozef 0903 265 501 0903 730 489 0905 618 449 0903 265 509 0903 265 502 0903 265 503 kollar@fnagro.sk kantor@fnagro.sk ekosystem@stonline.sk marcinek@euroweb.sk cernicky@fnagro.sk vdovjak@gbs.eu.sk

Next

/
Thumbnails
Contents