Új Szó, 2009. március (62. évfolyam, 50-75. szám)

2009-03-19 / 65. szám, csütörtök

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. AAÁRCIUS 19. Külföld 9 Szexuális irányultság Már az USA is aláírja Washington. Az USA csatlako­zik a homoszexualitás büntetése el­leni ENSZ-nyilatkozathoz, amelyet a George Bush vezette előző kor­mányzat nem volt hajlandó aláírni. Ezt névtelenül nyüatkozó amerikai tisztviselők közölték. Washington szándékáról már értesítette a nyi­latkozat védnökét, Franciaorszá­got. A Bush-adminisztrációt tavaly decemberben bírálatok érték azért, mert egyedüli nyugati országként elutasította a dokumentum aláírá­sát. A nyilatkozatot hatvanhat ál­lam írta alá, közte az összes uniós tagország, Brazília, Izrael és Japán. Nem csatlakozott azonban Orosz­ország és Kína sem. A felhívás az emberi jogok egyetemességére hi­vatkozik, és az emberi jogok egye­temes nyüatkozatát idézve meg­erősíti: az egyenlő bánásmód elve megköveteli, hogy az emberi jogok a nemi irányultságtól és a nemi identitástól függetlenül is megü- lessenek minden embert. (MTI) Szíriái nyilatkozat Közvetítőnek ajánlkozik Róma. A szíriai államfő remé­nyét fejezte ki, hogy találkozhat Ba­rack Obama amerikai elnökkel, és jelezte: kész közvetíteni Irán és a Nyugat között. Bassár el-Aszad a La Repubblicában tegnap közölt inter­jújában szavatartó embernek ne­vezte az új amerikai elnököt. Oba­ma jelenleg felülvizsgálja az USA Szíria-politikáját, többek között azt, hogy küldjenek-e újra ameri­kai nagykövetet Damaszkuszba. Washington 2005-ben, Rafik Hariri volt libanoni kormányfő meggyü- kolása után hazahívta onnan nagy­követét, mert felelősnek tartotta Szíriát a merényletért. Az ame- rikai-szíriai viszony éveken át el­lenséges volt, Szíria szerepel a ter­rorizmust támogató államokról ké­szített amerikai listán. (MTI) Visszafizettetik az amerikai óriásbiztosítóval a jutalmakat - szenátori javaslat: kössék fel magukat Nem csitul a felháborodás ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Barack Obama amerikai elnök rendkívül éles kiro­hanása után Timothy Geithner pénzügyminiszter közölte: az AIG biztosítónak teljes egészében vissza kell fizetnie az adófizetőknek a vita­tott jutalmakat - ezek összegével csökkentik a cégnek nyújtandó ál­lamitámogatást. Obama ugyanis felszólította Ge- ithnert, minden eszközzel akadá­lyozza meg a jutalmak kifizetését. A kormány eddig 180 milliárd dollár hitelt nyújtott az óriásbiztosítónak az életben maradáshoz. Az AIG vi­szont ebből a pénzből 73 vezetőnek fizetett ki 1 millió dolláros vagy an­nál nagyobb jutalmat, összesen 165 millió dollárt. A kongresszus mindkét házának vezetői, republi­kánusok és demokraták egyaránt gyors fellépést, a jutalmak kemény megadóztatását helyezték kilátás­ba. Max Baucus, a szenátus pénz­ügyi bizottságának demokrata el­nöke rangidős republikánus társá­val 70 százalékos adót javasolt ki­vetni az állami segélyben részesí­tett cégeknél kifizetett vezetői ju­talmakra. Mások 100 százalékos adót javasoltak. Egy republikánus szenátor azt is a vállalatvezetés fi­gyelmébe ajánlotta lehetőségként, hogy önkezükkel vessenek véget életüknek. Szintén közfelháboro­dást keltett, hogy az AIG a szövet­ségi segély egy részét - egyes érte­sülések szerint a felét, 93 milliárd dollárt, más információk szerint 120 milliárd dollárt - más intézmé­nyeknek, köztük európai bankok­nak juttatott. A The Wall Street Journal ennek kapcsán egyenesen azzal vádolta meg a kormányt, hogy pénzmosásra használta az AIG-t. (MTI, nol, ú) Lawrence Summers, Obama vezető gazdasági tanácsadója: „Számos szörnyűség történt az elmúlt 18 hónapban, de a legvérlázítóbb az, amit az AlC-nél csináltak." (Reuters-felvétel) A sokadik válságcsúcs kezdődik Brüsszelben, és megint mindenki az egységről fog beszélni Üres frázis az esélyegyenlőség Brüsszel. A nemzetközi pénz­ügyi válság elleni fellépés lesz a legfontosabb téma a mai és holnapi európai uniós csúcstalálkozón. Barroso EB- elnök tegnap figyelmezte­tett: több közpénzt kellene költeniük gazdaságösztön­zésre az unió tagországai­nak, a Világbank pedig a G20 csoportról szedte le a ke­resztvizet. ÖSSZEFOGLALÓ A kétnapos EU-csúcs viszonylag zsúfolt napirendjén szerepel még a kelet-európai szomszédokkal indí­tandó partnerségi program jóvá­hagyása, az intézményes reform- szerződéssel kapcsolatos helyzet áttekintése, a nagyszabású nem­zetközi klímakonferencián köve­tendő uniós álláspont megvitatása, valamint az ötmilliárd eurós gaz­daságélénkítési javaslat jóváha­gyása. Nicolas Sarkozy francia el­nök és Angela Merkel német kan­cellár közös levelet írt a résztve­vőknek, azt sürgetve, hogy „ragad­ják meg a történelmi lehetőséget, amelyet az április 2-i londoni G20- csúcstalálkozó nyújt a válság gyö­kereinek kezelésére”. Hozzátették, hogy az „első számú prioritás az új nemzetközi pénzügyi architektúra kiépítése”. Vagyis elmondható: az uniós értekezlet fő célja egyér­telműen az EU egységének erősíté­se a szélesebb körű nemzetközi egyeztetések előtt. A huszonhetek állam- és kor­mányfőinek legutóbbi, kötetlen csúcstalálkozóján sok szó esett a szolidaritásról, az esélyegyenlő­ségről, és mindannyian elvetették a protekcionizmust. Ezért érdekes a Világbank tegnapi közleménye, amely megállapítja: a G20-hoz tar­tozó szinte valamennyi ország pro­tekcionista intézkedéseket hozott a novemberi washingtoni csúcs óta, amelyen vállalták, hogy a válság el­lenére nyitva tartják a határaikat. A csoport 20 tagja közül 17 ho­zott ilyen intézkedéseket., A politi­kai vezetőknek nem szabad enged­niük a protekcionista megoldások szirénhangjának, legyen szó keres­kedelemről, gazdaságélénkítésről vagy bankmentésről” - hangsú­lyozta Robert Zoellick, a Világbank elnöke. Hozzátette: a gazdasági el­zárkózás politikája olyan kedvezőt­len eseményláncolathoz vezethet, mint amilyet már láttunk a harmin­cas években, s amely csak tovább rontotta az amúgy is rossz helyze­tet. A Világbank nemzetközi szin­ten 66 olyan intézkedést sorolt fel, amelyek hátrányosan befolyásol­hatják a kereskedelmet, s ezekből 47-et már meg is valósítottak. Barroso EB-elnök tegnap azt mondta, támogatja azt, hogy a Nemzetközi Valutaalap megdup­lázza a pénzügyi gondokkal küsz­ködő országok rendelkezésére álló forrásait. Az IMF jelenleg 250 mü- liárd dolláros támogatási alappal rendelkezik, és ebből nyitott meg hitelkereteket mintegy 48 milliárd dollár értékben Magyarországnak, Lettországnak, Izlandnak, Pakisz­tánnak és más országoknak. Félő, hogy az IMF rendelkezésére álló összegek elégtelennek bizonyul­nak, ha további országok is bajba jutnak. Az EU vezetői fogják eldön­teni a mostani csúcson, mekkora lesz az unió hozzájárulásának mér­téke az IMF-hez. Barroso felszólította a kormá­nyokat, tegyék félre az EB által ki­dolgozott ötmilliárdos energiabiz­tonsági csomagterv körüli vitákat, és jussanak egyezségre a pénz fel- használásáról. (MTI, s, n, ú) Megpróbálta megakadályozni a kormányfő egy leleplező tévériport sugárzását Bukhat Mirek Topolánek kormánya KOKES JÁNOS Prága. Kormányválság szélére sodródott Csehország, miután ki­derült, hogy a miniszterelnök meg­próbálta megakadályozni egy olyan riport televíziós sugárzását, amely kedvezőtlen színben tüntet­te volna fel a jobbközép koalíciót. A hétfőn este sugárzott riport szerint a belső viszályok során meggyen­gült koalíció sorsa most egy olyan volt ellenzéki képviselőtől függ, aki azzal gyanúsítható, hogy vissza­élést követett el egy 11 millió koro­nás állami támogatással. Mirek To­polánek kormányfő manipuláció­nak minősítette a riportot, de beis­merte: legfőbb tanácsadója meg­próbálta rávenni a riportert, hogy ne kerüljön adásba az anyag. Petr Wolf parlamenti képviselő a szociáldemokrata párt (ČSSD) lis­táján szerzett mandátumot. Né­hány éve többmilliós állami támo­gatást kapott egyik üzleti tervéhez és egy tanulmány kidolgozásához. Mirek Topolánek. Mindent el le­het simítani? (ČTK-felvétel) Tavaly kiderült: költségkimutatá­sában súlyos hibák vannak, az el­számolt projekt pedig egy webol- dalról leemelt anyag. Wolf az ellen­zéki ČSSD-t tavaly nyáron hagyta el, amikor megtudta, hogy gazda­sági ügyletei iránt a rendőrség is érdeklődik. Üzletet kötött a koalí­cióval: támogatni fogja a kor­mányt, ha kihúzzák a csávából. A zavaros ügyről azonban a közszol­gálati televízió tényfeltáró riportot készített. Topolánek tanácsadója pénzt ajánlott a riporternek, ha az anyag nem kerül adásba. A riporter a beszélgetést titkon rögzítette, és a tévé levetítette a filmet. A ČSSD azonnal támadásba len­dült, és sikerült elérnie, hogy a jövő kedden bizalmi szavazásra kerül­jön sor a kormány ellen. Ez akár a kabinet bukásához is vezethet. A 200 tagú képviselőházban a Topolánek-kormány már 2007 ja­nuárjában is csak két, a szociálde­mokrata pártot elhagyó képviselő támogatásával szerezte meg a bi­zalmat. Azóta a helyzet tovább bo­nyolódott. A Zöldek Pártja néhány képviselőt ki is zárt soraiból. Wolf szavazatának megtartása létfon­tosságú a koalíció számára. Az ellenzék - és a cseh sajtó többsége - a demokratikus szabá­lyok és az alkotmány megsértésé­vel, korrupcióval vádolja a kor­mányt. Topolánek tegnap ellen- támadásba lendült. A képviselő­ház ülésén kijelentette: bizonyíté­kokkal rendelkezik arról, hogy a szociáldemokrata ellenzék tavaly februárban megpróbálta manipu­lálni az államfőválasztást. A bizo­nyítékokat egy zárt ülésen az alsó­ház elé terjesztené. A kormányfő azt állította: az értesülés új, ame­lyet csak most kapott kézhez. Az el­lenzék szerint a kormányfő blöfföl, hogy mentse a helyzetet. Visszavonták a radarszerződéseket Prága. A tegnapi parlamenti ülés napirendjén az amerikai radar csehországi elhelyezéséről szóló szerződés is szerepelt. A cseh kormány kedd esti rendkívüli ülésén úgy döntött, hogy ideiglene­sen kiveszi a parlamenti ratifikációs folyamatból a radar befoga­dásáról szóló szerződéseket, mert attól tartott, hogy az ellenzék leszavazhatja azokat. A kormányfő a televízióban leszögezte, ez nem jelenti a ratifikálás feladását, később visszatérnek rá. (-kés) Bush nem bírálja az utódját Washington. George Bush nem hajlandó bírálni az utódját. Ezt ő maga mondta a kanadai Calgaryban, ahol első ízben mondott be­szédet a nyilvánosság előtt a Fehér Házból való távozása óta. „Megérdemli a hallgatásomat” - közölte Bush, hozzátéve, szeret­né, hogy az új elnök sikerrel járjon. Bush jelezte, hogy könyvet akar írni elnökségének 12 legnehezebb döntéséről. Bush látogatá­sával egy időben mintegy 200 fős tömeg tiltakozott Calgaryban a volt amerikai elnök látogatása ellen. Némelyek cipőt dobáltak egy Bush-bábura. (MTI) Négy új zászlóaljat kér a NATO főtitkára Katona kell a választáshoz ÖSSZEFOGLALÓ Kabul/Varsó. A NATO-főtitkár szerint még további négy zászlóalj, csaknem négyezer katona kell az augusztusi afganisztáni elnökvá­lasztás biztosítására. Jaap de Hoop Scheffer erről tegnap Kabulban, a Hamid Karzai afgán elnökkel kö­zösen tartott sajtókonferencián nyilatkozott. Scheffer az afganisz­táni nemzetközi biztonsági erőben (ISAF) részt vevő 42 ország képvi­selőinek küldöttségével érkezett az afgán fővárosba. A látogatást az április elejére tervezett NATO- csúcs elé időzítették, amelynek egyik fő témája szintén Afganisz­tán lesz. Jelenleg körülbelül 70 ezer külföldi katona állomásozik Afganisztánban. Karzai arra számít, hogy újravá­lasztják. De egyre erőteljesebbek az tálibok akciói, az erőszakcselek­ményekben csak tavaly - az ENSZ adatai szerint -ötezren vesztették életüket, köztük kétezer civü. A ka- buli kormányt élesen bírálja az amerikai és több nyugati kormány, mert gyengének és korruptnak tart­ják. A washingtoni kormányzat Irakról Afganisztánra tenné át ka­tonai tevékenyéségnek súlypont­ját, ezért Barack Obama elnök el­rendelte az USA közép-keleti stra­tégiájának felülvizsgálatát. Obama 17 ezer fős új amerikai egység Af­ganisztánba való vezénylésére adott parancsot és sürgette NATO- szövetségeseit, hogy vállaljanak nagyobb részt a feladatból. Lengyelország rövid időn belül 400 katonával - összesen 2 ezer fősre - növelné Afganisztánban ál­lomásozó csapatait - írta tegnap a Gazeta Wyborcza. Varsó a leg­utóbb tavaly novemberben erősí­tette meg afganisztáni kontingen­sét: 1200-ról 1600 főre növelte a létszámot. (MTI, ú) RÖVIDEN mmmmmmmmMmwmmimtmmmmmmmmm EU-tárgyalások Kubával Brüsszel/Madrid. A Kubá­ban bebörtönzött 57 másként gondolkodó szabadon enge­dését kérte az Amnesty Inter­national (AI) nemzetközi em­berijogi szervezet az Európai Unió egyik biztosának havan­nai látogatása előtt. Louis Mi­chel, az unió humanitárius ügyekért és fejlesztéspolitiká­ért felelős biztosa tegnap kez­dett tárgyalásokat a két fél együttműködésének konkrét kérdéseiről, miután ez hat éven át szünetelt. Brüsszel azután vetett ki meglehetősen jelképes erejű szankciókat Kubára, hogy 2003 március 18. és 20. között a kubai ható­ságok letartóztattak számos ellenzékit, akikközül 75-ötsú- lyos, 14-től 28 évig terjedő börtönre ítéltek villámperek keretében. Válaszul Fidel Castro, Kuba akkori vezetője megszakította az együttmű­ködést az EU-val. (MTI) Aleijevről szólt a népszavazás Baku. Azerbajdzsánban tegnap tartották az alkotmány módosításáról kiírt népszava­zást, amelynek során a válasz­tók várhatóan támogatták Il­ham Alijev államfő korlátlan újraválaszthatóságának be­vezetését is. Sokan járultak az urnákhoz, a népszavazás ér­vényessége már délben sem volt kétséges. Bírálói szerint az államfő korládan újravá­lasztásának lehetősége komo­lyan visszavetné a demokrá­ciát a többségében muszlim lakosságú országban. Azer­bajdzsán hatalmas olaj- és földgázkészletei, rohanó tem­póban bővülő gazdasága, va­lamint Iránhoz való közelsége miatt a Nyugat és Oroszország számára egyaránt stratégiai jelentőséggel bír. Az ellenzéki pártok a referendum bojkott­jára szólítottak fel, de ez a tak­tika nem vált be. A 4,8 millió választásra jogosult állam­polgárnak az alaptörvény negyven különböző módosí­tásáról kellett állást foglalnia. Ezek közül a legfontosabb: el­törölnék azt a korlátozást, hogy ugyanaz a személy leg­feljebb két egymást követő öt­éves időszakra választható ál­lamfővé. (MTI) Váltságdíjat fizettek Bogota. Visszanyerte sza­badságát a svéd Erik Ronald Larsson, akit 2007 májusában rabolt el a Kolumbiai Forra­dalmi Fegyveres Erők (FARC) szélsőbaloldaliszervezet. Ako- lumbiai hírszerzés szóvivője elmondta, a 69 éves mérnököt az ország északkeleti részében fekvő Monteríától, Córdoba tartomány székhelyétől nem mesze, Tierra Alta faluban en­gedték el. A gerillák ötmillió dolláros váltságdíjat követel­tek érte. F ogva tartásának föld­rajzi körülményei miatt nem lehetett szó mentőakcióról, ezért kiszabadulása „közvetí­tésnek” volt köszönhető. Lars­son legyengült egészségi álla­potban van, egyelőre egy kato­nai kórházban kezelik. Ő volt az egyetlen túszként fogva tar­tott svéd állampolgár nemcsak Kolumbiában, hanem az egész világon. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents