Új Szó, 2009. március (62. évfolyam, 50-75. szám)
2009-03-18 / 64. szám, szerda
DIGITAUA 2009. március 18., szerda 13. évfolyam, 11. szám (Képarchívum) Már mindenhová elkísér bennünket az internet Az első Mosaic funkcióiról öten vitáztak éjfél körül pizzák és kólásüvegek társaságában Húsz éve szörfölhetünk a weben Kevés látnivalót találnánk, ha visszamehetnénk az időben húsz évvel ezelőttre, amikor a World Wide Web megszületett. Nem vágtak át szalagot öltönyös politikusok, nem volt tűzijáték, ünnepély sem volt, sőt, a nevezetes napon nem indult el egyetlen webszerver sem. 1989 márciusában csupán az a tanulmányjelent meg, amely elindította napjaink pezsgő, honlapokkal, blo- gokkal, videómegosztók- kal teli intemetjének kialakulását. FELDOLGOZÁS A dokumentum szerzője Tim Bemers-Lee volt, az eredeti formájában ma is megtalálható írás címe pedig így szólt: Információmenedzsment - egy javaslat. A svájci CERN kutatólaboratóriumában dolgozó tudóst az zavarta, hogy a hatalmas, hatvan nemzet mintegy nyolcezer tudósát foglalkoztató intézményben nyomozni kell minden kutatás, minden hardver leírása után. A probléma Bemers- Lee szerint a könyvhöz hasonló, egyenes vonalon haladó, fa szerkezetbe szerveződő dokumentumokba volt kódolva. A CERN nem egyszeri, nagyszabású kísérleteket hajtott végre, hanem az ötletekkel, a megérkező vendégkutatók elképzeléseivel, a rendelkezésre álló új technológiákkal változó tesztekkel dolgozott. „Ez a gép szerver, ne kapcsold ki!” A megoldási javaslatainak lejegyzésével a web atyjává váló kutató úgy gondolta, hogy a kattintható hivatkozásokkal egymásra mutató jegyzetek alkotta rendszer jobban kiszolgálná a CERN folyamatosan változó kísérleteinek lejegyzését, mit a korábbi naplószerű forma. Ráadásul, ha ezek a jegyzetek több számítógépről is elérhetőek lennének, akkor a dokumentációk utáni nyomozáshoz szükséges időt is le lehetne rövidíteni. Berners-Lee 1989-es javaslatai megértő fülekre találhattak, a következő év elejére elkészült az írás második verziója, melyben a kutató jobbkeze, Robert Cailliau is segített, 1991-re pedig üzembe állt az első webszerver a CERN-ben. Bár az internet ekkor már évtizedek óta létezett, közösségek alakultak ki a hírcsoportokon, elektronikus hirdetőtábla-rendszereken (BBS), Gopher oldalakról olvastak az emberek információt, az új technológia mégis a régi módon indult teijedésnek. A 1991 decemberében elinduló első amerikai webszerver a Berners-Lee által írt szoftvert használta, amelyet egy svájci kiküldetésből hazatérő tudós hozott magával. Világháló már hamarabb volt 1993-ben már elkezdett felpezsdülni a World Wide Web, eddigre több mint ötszáz szerver működött világszerte, köztük az első magyar példány, a Budapesti Műszaki Egyetem Folyamatszabályozási Tanszékének gépe, amely az isz.bme.hu cím alatt volt megtalálható. Az indulás utáni második évben az internet forgalmának már egy százalékát tették ki a weben szörfözők. A WWW hatalmas előnye volt, hogy könnyen lehetett új oldalakat létrehozni. Berners-Lee fejlettebb böngészőjével nemcsak olvasni lehetett weblapokat, hanem - a HTML nyelv elsajátítása után - írni is. Az egyszerű szerkeszthetőségnek hála gombamódra szaporodtak a honlapok, digitalizált katalógusok. Bár az egyszerű írhatóság a kezdetektől fogva jellemzője volt a webnek, sokat kellett arra várni, hogy a felhasználók minden számítógépes tudás nélkül az internetre vihessék írásaikat, képeiket, ödeteiket. Igazán kényelmessé csak a Web 2.0-s címkével fémjelzett új szolgáltatásokkal vált az internet teleírása. Ott a web, de mivel nézzem? A böngészők hiánya volt a születő új internetes szolgáltatás első problémája. Bemers-Lee az App- le-t elhagyó Steve Jobs NeXT nevű cége által gyártott csúcskategóriás munkaállomást használt, így erre a rendszerre született meg az első browser is. Azoknak, akiknek nem jutott a Jobs-féle fekete csodagépekből, csak egy szöveges böngésző jutott, amit azonban a legtöbb rendszeren el lehetett indítani. Az első igazi böngésző, a Mosaic 1993-ra készült el a szuperszámítógépes fejlesztésekért felelős NCSA központban. Ebben a programban jelentek meg a könyvjelzők, az' ikonok, a mai böngészőkben már kényelmesnek számító gombok-címsor elrendezés is a Mosaic-kal debütált. Alternatívákra nem kellett sokáig várni, hamarosan kiadták például a Midas browsert, ami weblapok mellett a tudományos publikációkhoz előszeretettel használt PostScript formátumú fájlokat is meg tudta nyitni, pont úgy, ahogy ma mondjuk a PDF fájlokat gond nélkül olvassuk a böngészőben. Az NCSA nem tudta megtartani a világ első modem böngészőjét létrehozó csapatot. A kampányszerűen, hobbiból három-négy napot is végigdolgozó programozók lelkesedését a cég hirtelen figyelme ölte meg. A pályafutását az NCSA után a Netscape-ben folytató John Mittelhauser úgy emlékszik vissza ezekre az időkre, hogy míg az első Mosaic funkcióiról öten vitáztak éjfél körül pizzák és kólásüvegek között, a második verzióhoz már negyven fős értekezleteket hívtak össze a kutató- központban. A bürokratikus fejlesztés elől a Netscape nevű cégbe mentette át magát a csapat. Új böngészőjük továbbfejlesztette a Mosaic ötleteit, ráadásul új motorjuk jól működött az otthoni ne- tezők 14,4 kilobites betárcsázós intemetjével is. 1994-ben nem csak a Netscape alakult meg, ekkor jelent meg a Microsoft-féle Internet Explorer- nek is az első példánya. A sors különös iróniája, hogy a Windows-t gyártó vállalat a Spyglass nevű NCSA-közeli cégtől licencelte a Mosaicban használt technológiát. Azaz, a böngészőháború valójában furcsa testvérharcként is indult. Ma pedig már szinte elképzelhetetlen a világ internet nélkül. A világhálón olvasunk híreket, ott foglaljuk a repülőjegyet, itt szerezzük be a segédanyagokat az iskolai dolgozatokhoz, banki ügyeinket is itt intézzük. És mindezt már drót nélkül, szinte bárhol az országban, (o, 1) RÖVIDEN Új tarifacsomag az Orange-nál Új tarifacsomagot vezetett be a legnagyobb hazai mobilszolgáltató. A két új csomag 100 illetve 150 percet tartalmaz, és mindkettőhöz járnak előfizetett SMS-ek - 50 illetve 100 darab. Az szolgáltató eddig - kivéve a speciális SMS-csomagokat, illetve az iPhone telefonhoz árusított tarifacsomagokat - nem csomagolt előfizetett üzeneteket a havi keretbe. Az új csomagokkal új stratégiát jelentett be az Orange, ennek értelmében minden alkalommal egy felsőkategóriás telefont is kínál e tarifacsomagokhoz, jelentős kedvezménnyel. Az első ilyen készülék a Sony Ericsson W980L (szí) 02: Facebook a telefonban Az 02 ügyfelei már a mobiltelefonjukon is kapcsolódhatnak a legnépszerűbb közösségi portálhoz. A legfiatalabb szolgáltató ingyenesen kínálja ezt a szolgáltatást, a wapos felületen, csupán az adatforgalomért kell fizetni, a normál tarifatáblázat szerint. (1) Piacon a HTC Dream A francia Orange a napokban piacra dobta a HTC Dream telefonját. Sokan ezt a készüléket az iPhone egyik legnagyobb versenytársának tartják. A franciák 99 euróért vásárolhatják meg az Android operációs rendszerrel működő telefont, kétéves hűségszerződésre, a tarifacsomag havidíja 47 euró. Egyelőre nem lehet tudni, hazánkban mikor jelenik meg ez a telefon, (szí) Egyelőre nem tudni, hozzán mikor érkezik a HTC Dream (Képarchívum) 10 másodperc alatt feltölthető az új aksi Végre elérkezhet a nagy áttörés az akkumulátorok terén, amely érinthet minden elektronikai eszközt, köztük a mobiltelefont is. A MIT (Massachusetts Institute of Technology) tudósainak sikerült egy olyan újfajta akkumulátort kifejleszteni, amely a mostaniakhoz képest extrém gyorsan feltölthető. A találmány több területen is áttörést hozhat, köztük az elektromos autók elterjedésében és a hordozható eszközök, például a mobiltelefonok területén is. A lítium- vas- foszfátakkumulátor, rövidebb nevén LiFeP04 kisebb, könnyebb, sokkal gyorsabban, illetve többször feltölthető, mint a jelenleg forgalomban lévő akkuk. Maga a LiFeP04 akkumulátor már korábban is létezett és az energiasűrűsége is jobb a többieknél, a feltöltés azonban eddig hosszú órákat vett igénybe. Két tudós, Byoungwoo Kang és Gerbrand Ceder megtalálta a megoldást erre a problémára. Újfajta burkolatot fejlesztettek ki, ami a lítiumionokat és elektronokat az akkumulátor anyagának üregei felé tereli, így sokkal gyorsabb a pozitív és negatív pólus közötti áramlás. Az új technológiának köszönhetően egy ádagos elektromos autó feltöltése a mostani 6-8 óra helyett 10 percig, míg egy mobiltelefon töltése mindössze 10 másodpercig tart. Két amerikai cég már megkapta a felhasználási jogokat és a tudósok szerint 2-3 éven belül piacra kerülhetnek az első ilyen akkumulátorok, (mp)
