Új Szó, 2009. március (62. évfolyam, 50-75. szám)

2009-03-18 / 64. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. AAÁRCIUS 18. Közélet 3 Nagyon fontos, hogy a köztársasági elnök önálló és autonóm döntéseket hozó személy legyen, aki képes kritikusan fellépni egy-egy állami intézkedéssel szemben Iveta Radičová: a demokráciaszint a kisebbségek helyzetével A három „kisebbségi" eset között sok a különbség (SomogyiTiborfelvétele) Az ellenzék közös elnökje­löltje, aki képes megszólíta­ni a kormánykoalíció válasz­tóit is. Úgy véli, a kisebbsé­gek számára a kulturális és nyelvi jogok mellett a szociá­lis és gazdasági jólét szintén fontos, s támogatná a ki­sebbségi törvény elfogadá­sát is. Iveta Radičová. CZAJLIK KATALIN Az elnökválasztásig három nap van hátra. Mivel motiválná a szlovákiai magyarokat, hogy ön­re adják a szavazatukat? Kampányomban a lakosság le­hető legszélesebb spektrumát igyekeztem megszólítani. A de­mokrácia olyan rendszer, amely elismeri a többség akaratát, ugyanakkor tiszteli a kisebbsége­ket is. Meggyőződésem, hogy a demokrácia szintje egy országban egyenesen arányos az ott élő nemzeti kisebbségek helyzetével. Ami pedig a szlovákiai magyar vá­lasztók megszólítását illeti, bízom benne, hogy ezt politikai lépéseim teszik meg helyettem, például szociális téren. Ugyanis azok a ré­giók, ahol magyarok élnek, szá­mos gazdasági-szociális gonddal küzdenek, s ez ugyanúgy része a kisebbségek helyzetének, mint a kulturális és politikai jogok vagy a politikai kultúra szintje. Hogyan ítéli meg a kisebbségi jogok szintjét Szlovákiában? Azt gondolom, hogy jogren­dünkben le vannak fektetve a ki­sebbségi jogok, van antidiszkri- minációs törvényünk is. Ha prob­lémák vannak ezen a téren, azok ezen jogszabályok érvényesülésé­vel függnek össze. Tény, hogy a magyar kisebbség az egyetlen, amelynek parlamenti képviselete van. Ezért úgy vélem - s ezt java­soltam is MKP-s kollégáinknak -, hogy ez a párt vállalhatná a többi kisebbség képviseletét is. Miért gondolja, hogy a ki­sebbségi agendát csak az MKP- nak kellene felvállalnia? Némely szlovák párt program­jában szerepel a kisebbségi kér­dés, s ez a témakör a kormány- programok része is, hiszen a ki­sebbségek támogatása az állami költségvetésből történik. A kisebbségek jogállása ná­lunk jelenleg politikai konszen­zus tárgya. Számos országban azonban törvény garantálja ezt. Nem volna szükség egy kisebb­ségi törvényre Szlovákiában is? A kisebbségek támogatása je­lenleg több tárca közt van eloszt­va, s fontos szerepet játszanak az önkormányzatok és a megyék is. Éppen azért, mert a kisebbségek helyzetének nem csupán kulturá­lis vetülete van, hanem fontos a gazdasági, szociális és oktatás­ügyi szempont is, ez a témakör a regionális politikának ugyancsak a része. El tudom azonban kép­zelni, hogy a kisebbségek jogállá­sának és támogatásának alapel­veit törvényben rögzítsük. De vi­gyázni kell arra, hogy egy ilyen jogszabállyal ne pont az ellenke­zőjét érjük el annak, amit szeret­nénk, tehát, hogy a kisebbségek jogai és támogatása ne korláto­zódjon csupán egy törvényre. Ez ugyanis visszalépés volna a jelen­legi állapothoz képest. A KDH és SDKÚ eléggé tartóz­kodóak olyan ügyekben, ame­lyeknek kisebbségi vetületűk is van, mint például a tankönyv­ügy, Maiina Hedvig esete vagy a dunaszerdahelyi rendőrségi be­avatkozás. Ön elégedett azzal, ahogy a hivatalos szervek eze­ket az ügyeket kezelik? A három említett eset között sok a különbség. Maiina Hedvig ügyé­ben egy szlovák állampolgár etni­kai alapon való megtámadásáról van szó, viszont a másik kettőnek jelentős nemzetközi vetülete van, amely érinti a két ország kapcsola­tát. Maiina Hedvig esetében - Da­niel Tupý meggyilkolásához hason­lóan - egyértelmű, hogy a rendőr­ségi szervek kudarcot vallottak, hi­szen mindkét ügy túl hosszú ideje húzódik. Ez egyáltalán nem segíti a nacionalizmus és neonácizmus el­leni harcot, ami azért is nagyon ve­szélyes, mert gazdasági válság- helyzetekben ezek a tendenciák rendszerint felerősödnek. Ami pe­dig az ellenzéki pártok lépéseit ille­ti, nem érthetek egyet az értékelé­sükkel, hiszen jómagam is konkrét lépéseket tettem hasonló témák­ban. A dunaszerdahelyi rendőri beavatkozás kapcsán például kez­deményeztem a magyar és szlovák parlament képviselőinek találko­zását, ami meg is valósult. Meggyő­ződésem, hogy a politikusok részé­ről az egyetlen megfelelő út ilyen esetekben az, hogy keresik a meg­egyezés és megoldás lehetőségeit, s nem fokozzák a feszültséget. Az a tény, hogy a szlovákiai magyarok 70%-a büszke arra, hogy Szlovákia állampolgára, ami nagyjából azo­nos arány, mint a szlovákok eseté­ben, azt bizonyítja, hogy az ország­ban jó az együttélés a többség és a legnagyobb kisebbség között. Ez rendkívül fontos és kedvező jel, amelyre építenünk kell. A DAC-Slovan mérkőzés kap­csán a rendőrség továbbra sem hajlandó nyilvánosságra hozni azt a videofelvételt, amely állító­lag bizonyítja a beavatkozás jo­gosságát. Úgyvéli, hogy a köztár­sasági elnöknek lépnie kellene ilyen esetben? arányos Először is fontosnak tartom le­szögezni, hogy a futballmérkőzé­sek biztonsága s az, hogy ne válja­nak nacionalista és soviniszta meg­nyilvánulások terepévé, elsősor­ban a szervezők felelőssége. Ez mindenütt Európában így mű­ködik. A DAC-Slovan meccs kap­csán megállapítható, hogy a szer­vező kudarcot vallott. Azáltal, hogy a lelátókon magyar állampolgárok is megjelentek, az ügy azonnal a magyar-szlovák kapcsolat tárgyá­vá vált. Úgy vélem, ha kétségek vannak a szlovák szervek beavat­kozásával kapcsolatban, nyilvá­nosságra kell hozni azt a bizonyos videofelvételt, s meg van oldva a probléma. Lépnie kellene a köztársasági elnöknek is? Határozottan. Az államfőnek jogában áll tájékoztatást kérni a rendőrségtől, tehát akár a szóban forgó felvételt is kikérheti. Meg­győződésem, hogy nem elég csak szóban elítélni a szélsőséges megnyilvánulásokat, tenni is kell ellenük. Államfőként mit tenne a szlovák-magyar viszony javítá­sáért? Nemrégiben találkoztam Göncz Kinga miniszter asszony­nyal, és erről a témáról is beszél­tünk. Országaink közt rengeteg kapcsolat van - egymáshoz járunk bevásárolni, korábban sokan át­jártak dolgozni is, s jó a határon átnyúló együttműködés is. Az ilyen tevékenységek támogatása a hidak építésétől kezdve regionális projekteken át a közös foglalkoz­tatási programokig, valamint kö­zös kulturális kezdeményezések segítése lehet az az út, amely visszavezethet a jó kapcsolathoz, amely nemrégen létezett. Elképzelhetőnek tartja a ki­sebbségi autonómia valamilyen formáját, akár a kultúra és az ok­tatásügyterén? Az autonómia fogalma nem va­ló a 21. századba. Miért? Hiszen önkormányza- tiságotjelent. Nem egészen. Az autonómia fogalmát kétféle értelemben használják: az egyik az önkor­mányzatiság, a másik viszont erő­teljesen területi jellegű - egy önál­ló területi egység kialakítását ta­karja, mint Koszovó vagy koráb­ban Bosznia és Hercegovina. Ezért olyan érzékeny ez a foga­lom. Ellenben a kulturális önkor­mányzatisággal szemben nincse­nek kifogások. A magyar kisebb­ségen múlik, hogyan képzeli el. Elvégre a közösség politikai kép­viselője, az MKP nyolc éven át a kormány része volt. Nem hiszem, hogy van magasabb formája a ki­sebbségek közügyekben való részvételének. Szlovákiában kialakult egy­fajta hagyomány, mely szerint a köztársasági elnök a kormány ellensúlyaként működik. Foly­tatni akarja ezt a trendet? A köztársasági elnöknek van egy nagyon komoly hatásköre, ez pedig az elfogadott törvények al­kotmányosságának és a lakosság számára várható hatásainak a vizsgálata. Ezért nagyon fontos, hogy ez egy önálló és autonóm döntéseket hozó személy legyen, aki adott esetben képes kritikusan fellépni egy-egy intézkedéssel szemben. Az utóbbi hónapokban fe­szültté vált a kapcsolat az SDKÚ és a KDH, valamint az MKP közt. Önt a kampánya során főként Bugár Béla oldalán lehetett lát­ni. Ez üzenet volt? Nem tudom kapásból meg­mondani, hány rendezvényre kí­sért el Bugár Béla, s hányra Csáky Pál, de voltak alkalmak, amikor mindketten elkísértek, sőt, Simon Zsolt is jelen volt. Ennek nagyon örülök. Azért is, mert ha egy pár­ton belül nem sikerülne egysége­sítenem a szemben álló feleket, aligha lehetnék képes ilyesmire egy ország szintjén. Ha megválasztanák államfő­nek, hajlandó lenne legalább néhány mondat erejéig megta­nulni magyarul, hogy anyanyel­vükön szólhasson a szlovákiai magyarokhoz? Amikor most a magyarlakta ré­giókban jártam, elmondtam, hogy négy idegen nyelven beszélek, magyarul sajnos nem. Bár nem tartom kizártnak, hogy néhány mondatot elsajátítsak, mégsem ezzel szeretném elkápráztatni a magyar nemzetiségű polgárokat, hanem valódi tettekkel és lépé­sekkel. Az idegennyelv-tudást egyébként ma már alapkövetel­ménynek tartom, ezért vélem fon­tosnak azt is, hogy a szlovákiai magyarok magas szinten tudja­nak szlovákul. Ha sikerül meg­nyernem a választást, azt terve­zem, hogy rendszeresen látoga­tom majd a déli járásokat, és ak­kor minden bizonnyal rám is több magyar szó ragad. IVETA RADICOVA 1956. december 7-én született Po­zsonyban. Szociológia szakon vég­zett a pozsonyi Komenský Egye­tem Bölcsészettudományi Karán. 1992-ben megalapította az S. P. A. C. E. - Szociálpolitikai Elemzőköz­pont nevű nonprofit szervezetet, amelynek 2005-ig ügyvezető igaz­gatója volt. Ezután a Szlovák Tudo­mányos Akadémia Szociológiai In­tézetének vezetője lett. Egyetemi tanár, a nyitrai Konstantin Egye­tem Társadalomtudományi és Egészségügyi Kara Szociológia Tan­C?__________________________ székén ad elő. Meghívták ameri­kai, brit, svéd, finn és osztrák felső- oktatási intézmények is. A SDKÚ-t képviseli a parlament­ben. 2005 októberétől 2006 júliu­sáig munka-, szociális és család­ügyi miniszter volt a második Dzurinda-kabinetben. Néhai férje, Stano Radič, forgató­könyvíró, humorista, műsorveze­tő 2005-ben váratlanul hunyt el. Egy gyermek édesanyja. Szöveg: SITA VAROSOK MA HOLNAP HOLNAPUTÁN Pozsony zápor 2" 8" tőként felhős ég-r 7* lelhős ég-2" 6” Nyltra zápor r 6" jobbára felhős ég-2“ 6° hózápor-3” 5° Dunaszerdahely zápor 2° 8" általában lelhős ég-2” 6° lelhős ég-2” 6° Komárom jobbára felhős ég V 8“ főként lelhős ég-2" 7" felhős ég-2’ 8” Ipolyság általában felhős ég 1° 7” többnyire felhős ég ■r 5” felhős ég-4° 5’ Rimaszombat jobbára félbős ég r r hózápor-2" 5“ felhős ég-4° 4" Kassa felhős ég r 6° hózápor-ľ 4" hózápor-4" 3° Királyhelmec felbős ég 0° 5” felhős ég 0* 5” felhős ég-3” 4’ Besztercebánya zápor 0“ 4“ hózápor-4' 3“ hózápor-6‘ 3* Poprád havazás-T 2” hózápor-5" |f| hózápor ■V-1* IDŐJÁRÁS a hegyekben rsr_3­Chopok Juh - Kosodrevina 185 cm Štrbské Pleso 130 cm winter park MARTINKY 120 cm Chopok Juh - Srdiečko 110 cm Roháče -Spálená dolina 105 cm elentés a szlovákiai sípályákról Ski Zábava-Hruštín 100 cm Čertovica - STIV 90 cm Tatranská Lomnica - Jamy 90 cm Meander Skipark Oravice 90 cm Chopok Sever - Záhradky 85 cm 2009. március 18., 12:00 U»oa ] —TZ I 5 0 0 0 5 0 10 0 15 0 20 ° 25 ° Pozsony 05.58 Pozsony 17.59 Pozsony 470 apad Besztercebánya 05.50 Besztercebánya 17.51 Komárom 446 árad Kassa 05.42 Kassa 17.43 Párkány 385 árad Csütörtök Jobbára felhős idő, elszórtan zápor, a sík területeken I bózápor. Az ország keleti tósabt számíthatunk. Szél: É, 5-35 km/h ________________ Péntek -176° Túlnyomóan felhős idő, több helyen hózápor, vagy időnként havazás valószínű. Szombat Szél: É-ÉK, 15-30 km/h Általában lelbüs idd. he lyenkánt, főleg északon hózápor lehetséges. Szél: É, 10-25 km/h A hőmérsékletek Celsius-fokban vannak megadva ^ szél .a. melegfront n ciklon hidegfront okkiúziós front v anticiklon Készíti az SHMÚ Szerda 178° Általában felhős idő. Északon és keleten túlnyomóan felhős, borult égbolt. Északon, majd a nap folyamán nyugaton is helyenként zápor, zivatar, 500 méter felett havazás. Az ország más területein szórványos csapadék lehetséges. Az áfwwwlMraléit» a Pá—ráma oldala« olvashaté. A térképen a legmagasabb nappali hőmérsékleteket tüntettük tel.

Next

/
Thumbnails
Contents