Új Szó, 2009. március (62. évfolyam, 50-75. szám)
2009-03-13 / 60. szám, péntek
14 lZVILÁG ÚJ SZÓ 2009. AAÁRCIUS 13. www.ujszo.com Kiváló vacsora egy hétvégi meghitt beszélgetéshez Mártogatósok héjában főtt burgonyához ISMERTETÉS Egy kilogramm keményre főtt burgonyához háromféle mártást ajánlunk. Paprikás mártogatós Hozzávalók: 300 g sovány túró, 100 g joghurt, 1 piros húsú paprika, 1 sárga húsú paprika, 1 fej hagyma, 1 ek. fehér bors, 2 ek. finomra vágott snidling, 2 ek. mustár, só, őrölt bors. fokhagymát. A hagymát finomra vágjuk, a fokhagymát átnyomjuk a fokhagymanyomón. Összekeverjük a hozzávalókat, ízesítjük sóval és borssal, majd megszóljuk a petrezselyemmel. Túrós mártogatós füstölt lazaccal Hozzávalók: 200 g túró, 100 g tejföl, 150 g szeletelt füstölt lazac, só, őrölt bors, finomra vágott kapor. Elkészítése: Megmossuk, megtisztítjuk a paprikát, kimagozzuk és kis kockákra vágjuk. Megtisztítjuk a hagymát, felaprítjuk. Összekeverjük a hozzávalókat, sóval, borssal ízesítjük. * 1 Elkészítése: Simára keverjük a túrót és a tejfölt. ízlés szerint kisebb darabokra vágjuk a füstölt lazacot, és beleforgatjuk a krémbe. Ízesítjük sóval és borssal, majd megszórjuk kaporral, (stop) Zöldfűszeres mártogatós Hozzávalók: 250 g sovány túró, 1Ó0 g tejföl, 1 fej vöröshagyma, 1 gerezd fokhagyma, 2 ek. vegyes zöldfűszer, só, őrölt bors, finomra vágott petrezselyem. Elkészítése: Megtisztítjuk a hagymát és a ____ EZT JÓL KIFŐZTÜK „Nehéz feladni a szokásokat” Sárközy Júlia újságíró, Róma „Már régen, tízéves koromban jöttem Rómába a családommal. Édesapám azóta a római tudományegyetem magyar tanszéket vezeti, édesanyám a nápolyi tudományegyetemen lektor, ezért elmondhatom, lényegében Rómában nőttem fel. Nekem gyerekként könnyű volt átszokni az olasz konyhára. A paradicsomos tésztát a gyerekek szeretik, a »magyarul« nagyon jól főző édesanyám gyorsan megtanult »olaszul« főzni, az articsókától a kagylós spagettiig, megtapasztalta, hogyan vágják másképpen az olasz hentesek a húst. De vannak magyaros üzletei Rómában: a vatikáni zöldséges, ahol a német apácák vásárolnak, ott van igazi magyar karalábé, anyukámnak van saját hentese, aki úgy vágja a húst, ahogy a magyarnak kell. Talált magyaros csemegeuborkát és savanyú káposztát is. Amikor közel harminc évvel ezelőtt kijöttünk Olaszországba, anyu hozta otthonról a tehéntúrót. A gasztronómiai integráció is egy folyamat, és a beilleszkedés elején a táplálkozási szokásokat nehéz feladni, de a váltás nem volt hosszú, annál is inkább, mivel negyven fok melegben nem lehet babgulyást enni, jobb a mozzarella paradicsommal. A táplálkozás az éghajlatot követi, az olasz konyhának más az alapíze, frissebb, kevésbe zsíros, de az olasz alapvetően szegény konyha, főleg a római: kiválóan főző római anyósom egy kezemen megszámolható ételt tud készíteni (azt nagyon jól: rántott zöldségei hét nyelven beszélnek), de az olasz nem tud versenyezni a magyar konyha gazdagságával. Főleg, ami a leveseket, köreteket, húsételeket illeti. Ettől függetlenül az olasz konyhában jók az ízek, például van olyan olívaolaj, melyet natúr meg lehet enni kenyérre csepegtetve, a szicíliai padlizsánért pedig érdemes élni. A kenyér nem mindenhol finom, városa válogatja. Hiába tengeri ország, a családok nem esznek gyakran halat. Az olasz alapételeket könnyű elkészíteni, de az igazi olasz konyhához jó alapanyagok kellenek. Megfigyeltem, az olaszok nagyon szeretnek főzni, jót enni, de ez a magyarokra is ugyanúgy jellemző. Természetesen azért én is igyekszem becsempészni a magyar ízeket az általam készített olaszba. A rizst magyarosan készítem köretnek, és inkább a kombinációkon látszik, hogy magyar vagyok. Abban, hogy a főtt krumpli helyett pürét adok köretnek, szeretek vajjal főzni, hozok Budapestről csalamádét. Nálam mindig van befőtt, a főtt leveshúshoz nem olajat adok, hanem tormát. Nemrégen kezdtem el rendszeresen főzni, amióta családom van. Kreatív szakács vagyok, ha kitalálok valamit, azt meg tudom csinálni. Az egyik kedvencem, amit mostanában vittem felsőfokra: a bacca- la, ez tőkehal, egész Itália eszi, Velencétől Szicíliáig, de ami az érdekes, hogy nem olasz halból készül, hanem Norvégiából importálják. Ennek a finomságnak a készítési módjával szeretném megismertetni a kedves olvasókat. Hal paradicsomszószban Nagyon fontos, hogy a hal szép és friss legyen, vízben áztatom, akár egy napig is, hogy a só lejöjjön róla, mert a piacra kerülés, szállítás előtt sóban pácolják. A hal bőrét lehúzom, majd a húsát darabokra vágom. Paradicsomos szószt készítek: hagymát pirítok olívaolajon, (a férjem szerint a hagyma megöli a halat, de nekem így ízlik - így csinálják!) beleteszem a darabos paradicsomkon- zervet, hagyom rotyogni, megsózom, de nem nagyon, majd beleteszem a halat. Teszek mellé kap- ribogyót, amit Szicíliából hoztam, és évek óta áll a sóban vagy olíva- bogyót. Összefőzöm, hogy a szósz sűrűsége pont jó legyen, alig tíz perc alatt készre fő. Az elkészült finomság (baccala) jó egytálételnek, és a szósz akár tésztához is. Egy nagyon fontos dolog: figyelni kell, hogy a hal ne legyen gumis, száraz, hanem elolvadjon a szájban, ezért kell a halárussal jóban lenni. Rómában kedden és pénteken hozzák a friss halat, az eladótól általában megkérdezem, mit hogyan ajánl elkészíteni, és eddig egyszer sem kellett kidobni a művemet.” (albert) IZVILAG A mellékletet szerkeszti: Horváth Erika (ízvilág - 02/59233 427). Az ízvilágban használt képek forrása: sxc.hu. Levélcím: ÚJ SZÓ, Lazaretská 12, 811 08 Bratislava, e-mail: izviiag@ujszo.com
