Új Szó, 2009. március (62. évfolyam, 50-75. szám)

2009-03-13 / 60. szám, péntek

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. MÁRCIUS 13. Kultúra 9 Ünnepi műsorok a Magyar Televízióban Március idusa Nyolcvanegy esztendős korában elhunyt Bacsó Péter Kossuth-díjas filmrendező, forgatókönyvíró Régi korok tanúja volt (Képarchívum) Vérbeli filmes volt. Imádta a szakmáját. Bacsó Péter még a nyolcadik iksz küszöbén is forgatott: Majdnem szűz című rendezését 2007-ben fejezte be. Az idei magyar filmszemlére, igaz, nagyon megrokkant egészségi álla­potban, még elkísérhette utolsó munkáját, és még át­vehette a szemle életműdíját. MISLAY EDIT Tisztelgés és köszönet. A ma­gyar filmesek ezzel a díjjal tiszte­legtek a szakma nagy öregje előtt, ó pedig azzal is jelezte, milyen so­kat jelent neki az elismerés, hogy fájdalmai ellenére, a mentősökkel vitette magát a szemle helyszíné­re, és személyesen köszönte meg a díjat. Talán már érezte is, hogy hamarosan elmegy, és búcsúzni ment a szemle forgatagába. Március 11-én, 81 esztendős ko­rában Bacsó Péter végleg elkö­szönt. Személyében a magyar film tör­ténetének egy olyan jeles alakja távozott, aki több mint hat évtize­det töltött ezen a pályán - sokat élt és sok mindent megélt. Volt miből merítenie, volt miről mesélnie. Ó pedig mesélt. Gyökerei ide kötik, hiszen Kas­sán született 1928-ban. A művé­szetek szeretetét, mondhatnánk, az anyatejjel szívta magába, hi­szen édesanyja Palotai Boris írónő volt. A későbbi rendező mindössze hétéves, amikor anyja férjhez megy Nagy Lajoshoz. (A család 1940-ben költözött Budapestre.) A filmes szakma műhelytitkaiba a magyar filmtörténet olyan legen­dás egyénisége mellett leshetett bele, mint földije, a szintén kassai születésű Radványi Géza - Bacsó Péter a Valahol Európában forga­tásán segédrendezőként dolgozott mellette. Pályáját a Színház- és Filmmű­vészeti Főiskola elvégzése után forgatókönyvíróként és drama­turgként kezdte. Később rendező­ként sem intett búcsút ennek a munkának, számos filmben műkö­dött közre ilyen minőségben, ő volt a forgatókönyvírója például Makk Károly remekének, az Egy erkölcsös éjszaka címűalkotásnak. Azt pedig talán még kevesebben tudják, hogy dalszövegeket is írt, az ő nevéhez fűződik például a hajdani nagy sláger, az Egy esős vasárnap délután című is, melynek zeneszerzője Fényes Szabolcs. Bacsó Péter neve a köztudatba azonban elsősorban rendezőként - nagy közönségsikert arató filmek rendezőjeként ivódott be. Több mint harminc filmet forgatott, ám neve kapcsán legtöbbünknek első­ként a remek és megunhatatlan, kultuszfilmmé vált filmszatírája, A tanú címe villan be. Az ötvenes évek koncepciós pereit megidéző, hideglelősen szórakoztató alkotá­sa 1969-ben készült, de csak tíz év­vel később került közönség elé. Nemzedékek meghatározó élmé­nye Pelikán József gátőr története, amelyet Kállai Ferenc és Őze Lajos zseniális alakítása is felejthetet­lenné tesz. A film hőseinek monda­Bacsó Péter (1928-2009) tai szállóigévé váltak. Zongora a levegőben, Ki beszél itt szerelem­ről?, Te rongyos élet, Hány az óra, Vekker úr?, Banánhéjkeringő, Sztálin menyasszonya, Titánia, Ti­tánra - hogy csak néhány filmcímet emeljünk ki a gazdag életműből. De filmre vitte Karády Katalin éle­tét is (a búgó hangú mozilegendát is személyesen ismerte) Hamvadó cigarettavég címmel, Nagy-Kálózy Eszterrel a főszerepben. És elkészí­tette A tanú folytatását is, Megint tanú címmel. Grendel Lajos egyik regényét is filmvászonra szerette volna vinni - e tervét sem tudja már megvalósítani. Bacsó Péter nem volt újító, nem kísérletezett a filmnyelvvel - me­sélni szeretett, filmjei történet- központúak. A legkiválóbb színé­szekkel dolgozott, érzéke volt a pontos szereposztáshoz. A szí­nésznők közül Kari Györgyi volt a kedvence, fél tucat filmjében adott neki szerepet. Bizonyára azért is, mert Kari Györgyi játéká­ra éppen az a fanyar irónia, a gro­teszk a jellemző, amely Bacsónak is sajátja. Ki tudja, mit üzenne nekünk onnan fentről, ha lenne rá lehető­sége. Talán azt, hogy ne vágjunk olyan szomorú képet, és inkább va­lami vidám dologra gondoljunk - mert a helyzet, noha „az élet nem habos torta, élvtársak”, soha nem lehet annyira tragikus, hogy ne ta­lálnánk legalább valami apró dol­got, amin, ha fanyarul is, de moso­lyoghatunk. Az 1848 49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján elő­ször fél 10-kor jelentkezik vasár­nap a Kossuth térről a Magyar Te­levízió. A Nemzeti Múzeum kertjéből 11 órától sugározza az ml a Kö­zös tavaszunk című szabadtéri előadást. A produkcióban - amelynek Román Sándor a veze­tő koreográfusa - fellép a Nemze­ti Lovas Díszegység, és bemutat­koznak a Győri Balett szólistái is. A nemzeti főadó 13 órától a Pető- fi-szobortól a fővárosi megemlé­kezéseket, este 8 órától pedig a Művészetek Palotájából közvetíti az ünnepi díszelőadást a Zene- akadémia növendékeiből álló Akadémiai Szimfonikus Zenekar közreműködésével. Vasárnap délután Petőfi Sándor felvidéki utazását követhetik nyo­mon az Unokáink sem fogják látni különkiadásából (ml, 14.35). Petőfi 1845. április 1-jén indult útnak Pestről, s három hónap alatt bejárta Eperjest, Késmárkot, Rozsnyót, Rimaszombatot, Loson­cot. Ráday Mihály az út 24 állomá­sán keresi a Petőfi-emlékeket, a költő 1845-ben megjelentetett Úti jegyzeteiből pedig Mácsai Pál ol­vas fel részleteket. Aznap este vetí­ti Bereményi Géza A Hídember című, gróf Széchenyi István életút­ját ábrázoló történelmi filmjét ugyancsak az ml (21.20) Eperjes Károllyal a főszerepben. Az m2 Vámos László Névtelen hősök című zenés tévéjátékával indítja az ünnepi műsorkínálatot március 14-én, 21 órától, másnap pedig az egész délelőtti és koradélutáni adásidőt a forradalmi témájú is- meretteijesztő produkcióknak szenteli. A beavatások kora című film az 1800-as évek első évtizede­ire vonzó, nyitott szellemű várossá lett Pestet mutatja be (9.00), ké­sőbb pedig a 48-as zászlók történe­tét ismerteti meg a tudáscsatorna (10.00). Szőnyi G. Sándor alkotá­sa, az Egy forradalom hétköznap­jai az 1848 márciusa és szeptem­bere közötti időszak eseményeit eleveníti fel (10.15), a Kortársunk Vörösmarty című dokumentum­film a Szózat költője előtt tiszteleg (15.25). Este vetíti az m2 Mihályfy Sándor Szigorú idők című film­jét: a 21 órától látható tévéjáték a „forradalmár grófnő”, Teleki Blanka és Vasvári Pál kapcsolatát dolgozza fel. (MTV) Filmszakmai méltatások Bacsó Péter az utóbbi 50 év ma­gyar filmművészetének egyik kulcsfigurája volt, aki elérte azt, amit rajta kívül talán egy magyar filmrendező sem: kultuszfilmet készített - mondta Báron György filmesztéta. Kiemelte: „Bacsó nyilvánvalóan egy megkerülhe­tetlen figura volt, aki nemcsak rendezőként, hanem forgató­könyvíróként és dramaturgként is rengeteg filmen dolgozott. Mészáros Márta azt emelte ki, hogy Bacsó Péter különleges, összetett tehetség volt, aki együtt „lélegzett a szakmával”, írt, stúdiót vezetett, rendezett, dramaturgként dolgozott, har­colt a szakmáért. Rég beteg volt, de iszonyúan küzdött, mert sze­retett élni, filmjeiben is ez lát­szik: tele voltak azzal az élettel, ami ót körülvette. Bacsó Péter személyében „egy fantasztikus nagy művész”, egy „atyai jó barát” hunyt el, halála az egész magyar filmszakma számára óriási veszteség - fo­galmazott Szekeres Dénes pro­ducer, aki számos alkotást, pél­dául a Megint tanú és a Sztálin menyasszonya című filmeket együtt készítette Bacsó Péterrel. Mint mondta, a Kossuth-díjas rendező briliáns alkat volt, re­mek dramaturg. (mti) RÖVIDEN Tagfelvétel a Szőttesben A pozsonyi Szőttes Kamara Néptáncegyüttes sok szeretettel vár minden táncolni vágyó fiatalt tánckarába. Aki szeretne megismer­kedni a Kárpát-medence népzenéjével és táncaival, ugyanakkor tag­ja lenni egy jó csapatnak, látogasson el próbáikra! T agfelvétel márci­us 16-án, hétfőn 18.00 órakor. Helyszín: a Szőttes próbaterme (Má­jus 1. tér 12, Pozsony- a Magyar Könyvesbolt melletti bejárat). (ú) Kiosztották az OTO 2008 díjait Pozsony. A Szlovák Nemzeti Színház történelmi épületében szerdán este kiosztották az OTO 2008 - a legnépszerűbb tévés személyiségek díjait. Az év televíziós sportriportere kategóriában Lenka Hriadelovej-Čvirikovát, a publicisztika kategóriában pedig Zlatica Puškárovát szólították győztesként a pódiumra. Az énekes kategóriában Mário Kuly Kollár, az énekesnő kategóriában Jana Kirschnerová vitte el az OTO-szobrot. A színész OTO-díját Tomáš Maštalír, a színésznőnek járó díjat pedig Diana Mórová vehette át. A szórakoztató műfajok győztese Adela Banášová lett. OTO-díjat kaptak a Teljesítjük legtitkosabb álmát, valamint a Rendelő a ró­zsakertben című televíziós programok. A halhatatlanok új tagjává Emília Vášáryová színművészt választották, (tasr) Peter Kerekes alkotása több, mint tényfeltáró dokumentumfilm: elgondolkoztató, metaforikus vizuális játék „a háborús nagy zabálás" motívumára Tábori szakácsok vallomásai arról, hogyan főzték a történelmet TALLÓSI BÉLA Akár egy nagy művészfilm len­dületéhez is elég erővel és látvá­nyos monumentalitással indul Pe­ter Kerekes új munkája, a Hogyan főzték a történelmet (Ako sa varia dejiny). Harci helikopter emel a magasba egy nagy tábori üstöt, egy mozgókonyha-tartályt, szakmai megnevezéssel: moduláris tábori konyhát, feltehetően forró étellel megtöltve. A légi szállítóeszköz erős légkavarással és süketítő zaj­jal emeli fel a szállítmányt, és indul neki a nagy távnak, hogy harci fel­adatokat teljesítő katonák egyszeri jóllakatásához hozzájáruljon. Aki volt katona, az tudja, mennyi hoz­závaló kell egy ekkora ételtartály, egy regiment katona bendőjének megtöméséhez - aki nem volt be­sorozva, annak a filmből kiderül. Aki volt katona, tudja, milyen ér­zés akár szárazföldi, akár légi úton szállított konyha megérkezésére várni, és szakácstudománnyal hozzájáulni ahhoz, hogy az an­gyalbőrbe bújtatott közlegény ne a biológiai igényeire, hanem a ki­adott parancs teljesítésére tudjon összpontosítani. Felszáll a helikopter, és a film dramaturgiája szerinti időutazás­sal tizenkét különböző helyszínen állomásozik. Olyan helyeken - ezeket virtuálisan, különféle nar­ratív és képi módokon megidézve - tesz szimbolikus megállókat, ahol történelmi időkben, távolabbi és közelebbi múltban tábori kony­ha valamilyen harci feladatok el­végzésére kivezényelt legénységet szolgált ki. A helikopter röptével, különféle hadszíntereknek, valamint múlt­beli harci manőverek helyszínei­nek a fiktív megidézésével a film rengeteg irányba indítja el képze­tet. Sokmindenról elgondolkoztat. Egyebek között arról, ami még hadtapasztalt tartalékosnak se biz­tos, hogy eszébe jutna, holott evi­dens: mennyire fontos a hadi­konyhát ellátó szakács. Adódik a kérdés: ha nem főzne, vajon nem lennének háborúk? Természete-. sen költői a kérdés, hiszen mindig van (volt és lesz), akinek parancs­ba adják, s teljesíti a parancsot - mint ahogy a filmben elhangzik: jobb közelebb lenni a Jcondérhoz, mint a tűzvonalhoz. De mégis ér­dekes a filmmel elgondolkodni a kérdésen: milyen szerepük van a szakácsoknak a történelem alakí­tásában. Tizenkét helyszínen, ti­zenkét hadi szakács megszólításá­val keresi a film valósága a választ a kérdésre. Megszólal egy német szakács, aki a Wehrmacht katonái­nak sütötte a kenyeret, egy kon­centrációs tábort túlélt férfi, aki bosszúból méregkenyeret sütött a német hadifoglyoknak. Egy idős nő, aki Leningrád blokádja alatt húsos palacsintát „gyártott”’ a szov­jet légierőnek. És egy másik orosz nő, aki a Csehszlovákiát 68-ban megszállt, valamint egy magyar férfi, aki a Magyarországot 56-ban megszállt orosz csapatoknak fő­zött. De képi és narratívmegidézés- sel elidőzünk az algériai hadszínté­ren, a csecsen frontközeiben és a balkáni konfliktusok helyszínein is. A film azonban nemcsak inter­júk, vallomások, feltámasztott haditudósítások láncolata a tábori tűzhely melege mellől. Peter Ke­rekes alkotása több, mint tényfel­táró dokumentumfilm: metafori­kus vizuális játék „a háborús nagy zabálás” motívumára, amely tole­ranciáról, ám főleg tolerancia­vesztésről, gyilkos indulatokról, azok elfogadásáról, kiszolgálásá­ról egyformán üzen. (Fotó: SPI-lnternational) ... ~ ••««» .....__________;.:____ -r,,A....................._ri_------t! Éhes mészárosok a csecsen-orosz háború színteréről

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents