Új Szó, 2009. március (62. évfolyam, 50-75. szám)

2009-03-12 / 59. szám, csütörtök

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. MÁRCIUS 12. Külföld 9 Charles de Gaulle tábornok a kilépéssel akarta garantálni az önállóan fellépő Franciaország nagyhatalmi státusát Párizs visszatér - hogy beleszólhasson Párizs. Negyvenhárom évvel Charles de Gaulle néhai fran­cia elnök emlékezetes dönté­se után, amellyel kivonta or­szágát a NATO integrált ka­tonai parancsnokságából, Nicolas Sarkozy államfő teg­nap bejelentette Franciaor­szág visszatérését az Észak- Atlanti Szerződés Szerveze­tének teljes jogú tagjai közé. ÖSSZEFOGLALÓ A helyzet érdekessége, hogy Pá­rizs mindkét esetben ugyanazzal az okkal indokolta lépését: csak így lehet meghatározó szerepe az USA által irányított nemzetközi színté­ren. A reintegráció - amelyet teg­nap Washington és az európai szö­vetségesek is üdvözöltek és óriási belpolitikai vitát váltott ki - kevés gyakorlati következménnyel jár. Sarkozy döntésének elemzők sze­Charles de Gaulle (Képarchívum) rint elsősorban politikai és pszicho­lógiai jelentősége van. Javier Sola­na, az EU kül- és biztonságpolitikai főmegbízottja, a NATO korábbi fő­titkára is elégedettségének adott hangot. Solana ugyanazon a párizsi konferenciáján beszélt tegnap, ahol Sarkozy bejelentése elhang­zott. A főmegbízott jobb kapcsola­tokat sürgetett az EU és a NATO kö­zött, a közeledéshez - szerinte - Franciaország lépése adhatja meg a szükséges impulzust. „Franciaor­szág visszatérésével a teljes jogú NATO-tagok közé véget ér a meg­alapozatlan gyanúsítgatások vagy a mesterséges határvonalak kor­szaka”-fogalmazott Solana. Visszatérve a történelemhez: de Gaulle tábornok a hidegháború ide­jén nem kívánta elfogadni a kom­munista-kapitalista ellentétre egy­szerűsített kétpólusú modellt, s a többpólusú világban önállóan fel­lépő Franciaországban látta hazája nagyhatalmi státusának garantálá­sát. Bár Franciaország a NATO ala­pító tagjai között volt 1949-ben, a néhai államfő 1966-ban az USA-val szembeni függetlenségre hivat­kozva vonta ki országát a katonai integrált parancsnokságból. De Gaulle visszautasította, hogy a francia nukleáris haderő amerikai ellenőrzés alá kerüljön, Washing­ton pedig nem fogadta el a francia javaslatot a közös brit-ameri- kai-francia irányításról. Tény, hogy az amerikai és kana­dai katonai bázisokat bezárták francia területen, s a NATO főhadi­szállása Franciaországból Belgi­umba költözött, de Párizs soha nem jelentette ki, hogy többé nem tagja a NATO-nak. Egyszerűen csak meg akarta őrizni ellenőrzését saját hadserege felett. A szövetségesek­kel való megegyezés értelmében egy szovjet támadás esetén a fran­cia erők a Német Demokratikus Köztársaság és Csehszlovákia terü­letére vonultak volna be. A Varsói Szerződés megszűnése és Német­ország egyesülése után, már 1990-ben felvetődött a NATO és azon belül Franciaország új szere­pének kérdése. Francois Mitter­rand volt elnök (1981-1995) úgy tette meg az első közeledő lépése­ket, hogy nem kérdőjelezte meg de Gaulle döntését. A kilencvenes években a francia erők a NATO részeként voltak jelen Koszovóban, 1995-től - Jacques Chirac elnöksége alatt - pedig a NATO valamennyi akciójában (Boszniában, Afganisztánban) részt vesz Franciaország. Chirac éppen ezért már 1996-ban meg­próbálkozott a katonai parancs­nokságba való visszalépéssel azért, hogy Párizs ne csak a katonai akci­ók végrehajtásában, hanem azok kidolgozásában is meghatározó szerephez jusson. Kísérlete azon­ban kudarcba fullad, mert nem tud­ta megszerezni a déli regionális ha­ditengerészeti parancsnokság irá­nyítását Nápolyban. Sarkozy2007 nyara óta azzal ér­vel a visszatérés mellett, hogy Franciaország szuverenitása nem sérül, nukleáris ereje továbbra is nemzeti ellenőrzés alatt marad, be­folyása viszont nagyobb lesz a NA­TO döntéseire. (MTI, ú) Keményen bírálja az RMDSZ a román hatóságokat Sólyom Lászlót eltanácsolták MT1-HIR Bukarest. Sólyom Lászlót a ro­mán illetékes hatóságok eltaná­csolták március 15-i erdélyi látoga­tásától. Ez áll abban a közlemény­ben, amelyet tegnap az RMDSZ adott ki. Budapesten egy nappal korábban már közzétették, hogy a magyar államfő a hivatalos állami ünnepségek után Erdélybe készül, ahol több rendezvényen jelenik meg: kopjafát állít, ünnepi beszé­det mond és fáklyás felvonuláson vesz részt. A Markó Béla elnök és Kelemen Hunor ügyvezető elnök kézjegyét viselő közlemény sajnál­kozik a román hatóságok álláspont­ja miatt. Emlékeztetnek: „1997 óta március 15-i ünnepünket üzene­tükkel minden alkalommal meg­tisztelik a román államfők vagy mi­niszterelnökök, az ünnepségeken természetes módon jelen vannak a magyarországi közélet vezető személyiségei.” Az aláírók épp ezért megdöbbenéssel fogadták a Sólyom Lászlót „eltanácsoló” érte­sülésüket. Markó és Kelemen sze­rint „az ilyen álláspont érzelmileg és eszmeileg is könnyen visszavet­het minket oda, ahonnan elindul­tunk: a kilencvenes évek elejére”. Az RMDSZ meggondolatlan, rossz döntésnek tartja a magyar államfő látogatásának visszautasítását. A Szaddám-rezsim egykori vezetőinek pere Újabb halálos ítéletek MTl-HÍR Bagdad. Szaddám Húszéin né­hai iraki diktátor két féltestvérét halálra, míg Tárik Azíz egykori mi­niszterelnök-helyettest és a Vegyi Ali néven ismert AU Haszan al-Ma- dzsídot 15-15 évi börtönre ítélte emberiesség eUeni bűnök címén tegnap a bagdadi legfelsőbb bünte­tő bíróság. A vád szerint vala- mennnyien felelősek 42 iraki ke­reskedő 1992-es kivégzéséért. A kereskedőkkel azért végeztek, mert élelmiszerár-spekulációban találták őket bűnösnek, miközben Irakot immár két éve, a Kuvait elle­ni invázió óta ENSZ-szankciók súj­tották. A tegnapi tárgyalás alig két hét­tel követte azt a pert, amelyben a legfelsőbb bíróság felmentette Az- ízt iraki síita muzulmánok megölé­sének és kitelepítésének vádja alól. Ugyanabban a perben Madzsídot, Szaddám Húszéin unokaöccsét, akit a kurd falvak ellen 1982-ben elkövetett gáztámadás kitervelése miatt neveznek Vegyi Alinak, már harmadszorra ítélték halálra. Iránnak állítólag még nincs fegyverképes uránja Magát cáfolja az USA ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Irán még nem ren­delkezik olyan magas fokon dúsí­tott uránkészlettel, amely alkalmas lenne atombomba előállítására. Ezt áhította Dennis Blair nemzeti hírszerzési igazgató és Michael Maples altábornagy, az amerikai katonai titkosszolgálat (DIA) veze­tője is szenátusi meghallgatásán. A két hírszerzési vezető úgy vél­te: Teherán még nem döntött arról, hogy előállít-e ilyen fegyverképes uránt. Szerintük a közelmúltban végzett iráni rakétakísérletek nin­csenek közvetlen összefüggésben az iszlám köztársaság atomprog­ramjával. „Az iráni nukleáris és ra­kétaprogram feltehetően különbö­ző fejlesztési irányokat követ, a kö­zelmúltbeli iráni rakétakísérletek nem kapcsolódnak közvetlenül az atomprogramhoz” -hangsúlyozták a szenátus ún. fegyveres szolgála- tokbizottságában. Amerikai kormánytisztviselők korábban úgy nyilatkoztak, hogy a feltételezések szerint Irán atom­fegyver gyártására törekszik, amit Teherán tagad. A hírszerzési főnök és a katonai felderítés vezetője ez­zel szemben most azt mondta: szé­les körű egyetértés van az amerikai hírszerző szervezetek között az iráni kérdésben, vagyis abban, hogy Teheránnak nincs erősen dú­sított uránja, és nem is döntött an­nak előállításáról. Blair arra is ki­tért: Izrael a legrosszabb forgató- könyvvel számolva azt feltételezi, hogy Irán előbbre tart atomfegy­ver-fejlesztési programjában. Mint megjegyezte: Jeruzsálem ugyan­azokkal az értesülésekkel rendel­kezik, mint Washington. (MTI, ú) Az Atocha pályaudvar elleni támadás végrehajtói közül 2007-ben 21 embert bűnösnek talált egy spanyol bí­róság. Összesen több mint 40 ezer évnyi börtönt osztottak ki. De az ügyész szerint három embert, akinek kö­ze volt a merényletekhez, még mindig nem fogtak el. (SITA/AP-archívum) Az öt évvel ezelőtti vonatmerényletekben 191 embert gyilkoltak meg Európa Madridra emlékezett ÖSSZEFOGLALÓ Madrid. Spanyolországban és egész Európában tegnap emlékez­tek meg az al-Kaida legsúlyosabb európai merényletének 5. évfordu­lójáról. 2004. március 11-én a madridi Atocha pályaudvaron el­követett robbantásokban 191 em­ber halt meg, a sérültek száma elér­te az 1800-at. A madridi tragédiát azóta Eu­rópa szeptember tizenegyediké­jeként tartják számon, ezt a napot pár órával a terrortámadások után az Európai Parlament az eu­rópai terroreUenes harc napjává nyilvánította. Az Atocha pályaudvaron össze­sen tíz darab, hátizsákokba rejtett bomba robbant. Az időzítés nem volt véletlen: a merényletek há­rom nappal a parlamenti válasz­tások előtt történtek. A vonatok a reggeli órában tele voltak ingá­zókkal. Még több áldozat is lehe­tett volna, de volt olyan vonat, amelyik késett, így nem a zsúfolt pályaudvaron robbant fel, hanem valamivel előtte. Három héttel később hét ember felrobbantotta magát, miután a rendőrség körbevette lakásukat. Ugyanazt a robbanóanyagot hasz­nálták, amelyet az Atocha pálya­udvaron. Állítólag köztük volt a terroristák két vezetője is. Egy vi- deoüzenetben azt mondták, azért gyilkoltak, hogy bosszút álljanak a spanyol csapatok iraki és afga­nisztánijelenléte miatt. A Jósé Maria Aznar vezette spanyol jobboldali kabinet viszont először az ETA baszk szeparatista szervezetet vádolta a merényletek elkövetésével. Sokan tüntettek is ezért a kormány ellen, amely be­lebukott a tévedésbe. A jobboldal emiatt vesztette el a választáso­kat, pedig ő volt az esélyesebb. Jó­sé Luis Rodriguez Zapatero új szocialista kormánya azonnal ha­zahívta Irakból a spanyol csapa­tokat. (m, t, ú) Öt egyházi épületet emelnének a spanyol főváros történelmi központjában Tiltakozás a spanyol mini-Vatikán ellen ÖSSZEFOGLALÓ Madrid. Számos csatát vívott az elmúlt években a spanyol szocialis­ta kormány és a spanyol római kato­likus egyház, de mindeddig csak a vallást (is) érintő kérdésekben, mint az abortusz, a melegházasság vagy a válás. Most azonban kifeje­zetten földi ügyben csaptak össze, miután az egyház szeretné Madrid egyik legrégibb parkját - a szocia­listák szerint - egyfajta mini-Vati- kánná átalakítani, amelyből csak a pápa hiányozna. A szocialista párt szóvivője a ter­vet történelmi támadásnak nevezte és a párt az Európai Bizottsághoz fordult, hogy próbálja meg a mad­ridi konzervatív városi tanács által 10 nappal ezelőtt jóváhagyott ter­vet megakadályozni. A terv szerint öt egyházi épületet emelnének, köztük egy papi rezidenciát, egy templomot és egy könyvtárat a fő­város La Comisa de San Franciscó- nak nevezett történelmi városköz­pontjának egyik végére. Ez a terü­let, amely látható Goya Szent Izidor mezeje című képén, hajdan az ink- vizíciós perek színhelye volt. Ma népszerű közpark, ahová a madri­diak kikapcsolódni, piknikezni jár­nak. Szép kilátás nyílik innen Mad­rid nevezetességeire, köztük a kirá­lyi palotára és a 18. századi Szent Ferenc bazüikára, éppen ezért nem szabad hozzányúlni. David Lucas, a spanyol szocialisták madridi szóvi­vője úgy véli, a terv „városi gyalá­zat, amely kárt okoz Madrid örök­ségének, építészetének, környeze­tének és identitásának”. A szocia­listák és a környék szervezetei a jogi lépések mellett utcai tüntetéseket is kilátásba helyeztek. Az egyház még nem kommen­tálta a tiltakozást, de korábban az­zal védte a tervet, hogy lesznek is­kolák és sportlétesítmények is a beépítendő parkban. (MTI,ú) RÖVIDEN Pofon az uniós szolidaritásnak Strasbourg. Kétségbe von­ta az európai szolidaritás és a nyitott határok elvét, az új EU-tagországok megsegíté­sének szükségességét egy brit euroszkeptikus képviselő tegnap az Európai Parlamen- ben. „Nem tölthetünk ki üres csekket a keleti-európai or­szágoknak. Nincs rá pén­zünk, gazdaságilag a terv egészen életképtelen, de ami a legfontosabb, politikailag elfogadhatatlan Franciaor­szág, Nagy-Britannia és Né­metország adófizetői számá­ra” - mondta Nigel Faragé brit honatya a jövő heti uniós gazdasági csúcsot előkészítő parlamenti vitában. Most elő­ször öltött nyíltan szavakat az az eddig többé-kevésbé elfe­dett ellentét, amely az unió belső szolidaritásának szük­ségességét vallók, illetve azok közt feszül, akik szerint a régi, gazdagabb EU-orszá- goknak csak nyűgöt jelente­nek az új tagok. (MTI) Lazulnak a korlátozások Washington. Az amerikai kongresszus feloldotta a Ge­orge Bush előző elnök által öt éve bevezetett kubai utazási korlátozásokat. A kubai emig­ránsok ezentúl ismét évente egyszer hazalátogathatnak és korlátlan ideig ott maradhat­nak. Ugyanez vonatkozik azokra az amerikai állampol­gárokra is, akiknek rokonai élnek a karibi szigetország­ban. Eddig háromévente és mindössze 14 napra lehetett meglátogatni Kubában a köz­vetlen családtagokat. (MTI) Obamát bírálja a Vatikán Vatikánváros. A Vatikán bírálta Barack Obama ameri­kai elnök döntését a szélesebb körű őssejtkutatások támoga­tásáról. Rino Fisichella érsek, az Élet Pápai Akadémiájának elnöke kijelentette, hogy ez­zel a rendelettel a politika győzelmet aratott az erkölcs felett. Úgy vélte, valószínűleg bizonyos gyógyszergyártók vagy gazdasági érdekek hú­zódnak meg az amerikai elnök döntésének hátterében. Az amerikai katolikus püspöki konferencia szintén bírálta Obama rendeletét. (MTI) Inzko kerül Lajčák helyére Becs. Szabaddá vált az út Valentin Inzko osztrák diplo­mata előtt, hogy őt nevezzék ki a nemzetközi közösség új boszniai főmegbízottjának - közölték tegnap bécsi külügyi források. Az USA nem hivata­losan ugyan, de zöld jelzést adott az osztrák jelöltnek, az EU pedig kedden este erősí­tette meg a diplomata kineve­zését boszniai rendkívüli kép­viselőjének. Korábban voltak olyan sajtóértesülések, ame­lyek szerint Washington feb­ruárvégén még elutasította az osztrák diplomatát. Azért van szükség új nemzetközi fő- megbízottra, mert a tisztséget korábban betöltő Miroslav Lajčák Szlovákia külügymi­nisztere lett. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents