Új Szó, 2009. március (62. évfolyam, 50-75. szám)
2009-03-12 / 59. szám, csütörtök
2 Közélet ÚJ SZÓ 2009. AAÁRCIUS 12. www.ujszo.com RÖVIDEN Gond nélkül zajlott a Tesztelés 9 Pozsony. Tegnap visszásságok nélkül zajlott a kilencedikesek tesztelése. A magyar iskolákban a minisztérium ígéretéhez hűen a tanterv alapján készített szlovák nyelvi feladatsorok várták a diákokat. Tavaly a matematikatesztekben hibás fordítások és szlovák szövegek is megjelentek, idén viszont már minden rendben volt. „Örülünk annak, hogy a miniszter úr tudatosította, tavaly micsoda durva hibákat követett el - mondta lapunknak Fibi Sándor, az Iskolavezetők Országos Társulásának elnöke. - Még arra is ügyeltek a fordítók, hogy azt a szakterminológiát használják, amelyet a tankönyvekben alkalmaznak.” A diákok szerint a szlovák nyelvi teszt nem volt nehéz, a szlovák iskolások viszont panaszkodtak a szlovák tesztek bonyolultságára. (M-Sz) Még optimista a Peugeot-Citroen Nagyszombat. A gazdasági válság a PSA Peugeot-Citroen nagyszombati autógyárát nem érinti olyan súlyosan, mint az ágazat többi cégét - állítja Peter Švec, a társaság szóvivője, aki szerint az általuk összeszerelt középkategóriás gépkocsik iránt továbbra is van kereslet. Ennek köszönhetően nem tervezik az alkalmazottak számának a csökkentését, és szeptemberig 13 alkalommal szombaton is dolgoznak. Jelenleg naponta 850 Peugeot 207-es és Citroen C3 Picasso hagyja el a gyártószalagot, (s) Egyre kevesebb kölcsönt nyújtanak Pozsony. A szlovákiai pénzintézetek januárban 54%-kal kevesebb hitelt nyújtottak, mint tavaly decemberben - derül ki a jegybank elemzéséből. Az óév utolsó hónapjában újonnan folyósított hitelek összege még elérte az 1,717 müliárd eurót, viszont januárban már csak 779 millió eurót tett ki. A lakossági hitelfelvétel az év első hónapjában 51,6 százalékkal mérséklődött - a 147 millió eu- róból 101 milliót ingatlanvásárlásra fordítottak a kérelmezők, (s) Üj tulajdonosa van a Szabad Újságnak Pozsony. Március 11-étől a galántai MEDIA1MPRESS Kft. tulajdonába került a Szabad Újság. Varga Péter cégtulajdonos a Madách-Posonium Kft.-től vásárolta meg a közéleti hetilapot. Az új kiadó a lap tartalmát nem kívánja módosítani, a külső viszont áprilistól megváltozik, a mostani, úgynevezett napilapformátumot klasszikus hetilapformátum váltja, (ú) Nem lesz kisebb éttermi áfa Pozsony. Nem csökkenti a kormány az éttermek esetében az áfát. Ján Počiatek pénzügyminiszter szerint Szlovákia egyelőre nem tervez ilyen lépést, ez ugyanis „gigantikus mértékben” terhelné meg az állami költségvetést. A forgalmi adó csökkentését a vendéglátóipar számára Franciaország javasolta, ám a pénzügy- és a gazdasági miniszterek nem egyeztek meg. Robert Fico miniszterelnök a hét elején még azt mondta, Pozsony támogatja Párizs kezdeményezését, melynek célja, hogy a válság idején rendkívül nehéz helyzetbe kerülő éttermek adóterhét mérsékelje, (s) A Konzervatív Intézet az emblémák sokféle áráról Lógókra kidobott milliók ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Több mint két és fél millió korona volt a különbség a legkisebb és a legnagyobb összeg között, amelyet az európai operatív programok lógóinak elkészítésére kifizetettek az egyes minisztériumok. A Konzervatív Intézet vizsgálódása szerint a legalacsonyabb összeget az egészségügyi tárca fizette az egyik emblémáért, mindössze 10 000 koronát (331,94 euró), a legtöbbet az építésügyi minisztérium, 2 569 805 koronát (85 301 euró). Az építésügyi tárca „logóügye” már hónapokkal ezelőtt botrányt keltett, miután kiszivárgott, milyen összegért készíttette el három regionális operatív programjának emblémáját, a legdrágább 2 569 805 korona (85 301 euró) volt, de a legolcsóbb is 1925 420 korona (63 912 euró). Ezzel szemben a gazdasági tárca csak 50 ezer koronát (1659,70 euró) költött, s az összes többi minisztérium közül is a legmagasabb összeg a környezetvédelmi tárca által kifizetett 800 000 korona (26 555 euró) volt. A botrányt fokozza, hogy az építésügyi minisztérium - a többivel ellentétben - nem végzett piackutatást, nem a közbeszerzési törvény értelmében járt el, nem írt ki versenypályázatot. A lógó elkészítését egyszerűen megrendelte az elhíresült „faliújságos” tender győztesénél. Szakértők szerint elképesztően magas és irreális összegekről van szó. Marek Švec, a grafikai tervezéssel foglalkozó PWD munkatársa lapunknak elmondta, egy embléma elkészítése legfeljebb 20 000 koronába (664 euró) kerül, de ilyen árat rendkívül ritkán kérnek. Egy átlagos lógó ára 350-5000 korona (11,62-166euró). (sán) Mi a különbség a két kép között? regionálny operačný program • 2:569.805,-Sk Változatok logóárakra OPERaCnV l'ROGRAM KONKURENCIHSCHOPNOST A HOSPODÁRSKY RAST 50.000,- Sk (Új Szó-reprodukció Mennyi pénzt költenek el a köztársaságielnök-jelöltek március 19-éig? Valaki megmondta, valaki titkolja Számítógépkalózok a kampányban Pozsony. Több ezer eurót költenek választási kampányukra a köztársaságielnök-jelöltek, a kiadások nagy részét politikai pártok, magánemberek és szponzorok fedezik. Viszont akadnak olyanok is, akik saját családjuk pénzét használják fel. A választási kampányba egyébként közismert személyiségeken kívül már hackerek is „bekapcsolódtak”, akik néhány jelölt honlapjára különböző közleményeket töltöttek fel. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A március 19-éig tartó választási kampányra az egyes jelöltek 132 775 eurót (négymillió korona) költhetnek. Többségük csak a kiadások összesítése után akarja nyüvánosságra hozni, hogy pontosan mennyibe került a kampány. Ivan Gašparovič jelenlegi államfő eddig csak annyit árult el, hogy a kampányára fordított kiadások nem lépik túl a törvény által meghatározott összeget, konkrétumokról viszont egyelőre nem akart nyilatkozni. Iveta Radičová három nagy koncertet szervez Pozsonyban, Zsolnán és Kassán, a kiadások jelentős részét saját pártja, az SDKU finanszírozza. Az MKP 33194 ezer eurót különített el Radičová kampányáPlakátközelben ajelöltek nak támogatására, ebből az összegből fedezik a jelölt „déli” látogatásait. Ezenkívül legalább ezer óriásplakátot rendelt meg, a médiában is hirdetéseket fizet a párt- főleg a másod ikforduló előtt. Zuzana Martináková már korábban jelezte, hogy a gazdasági válság miatt jelentősen csökkenti kiadásait, nem lesz nagyszabású kampánya - nem lépi túl a 100 ezer eurót. František Mikloško kampányát - saját bevallása szerint - szponzori támogatásból finanszírozzák; a konkrét összeget szintép csak március 19-e után hozza nyilvánosságra. Dagmar Bollová független jelölt sem akart bővebben beszélni kampányának finanszírozásáról, csupán annyit mondott: a kiadásokat saját családjának költségvetéséből akaija fedezni, s annyit költ rá, amennyire lehetősége lesz. Milan Sidor, a kommunista párt jelöltje valamivel konkrétabb volt, kampányára legalább 9958, illetve legfeljebb 11 618 eurót szán, azaz a maximális összeg kevesebb mint egytizedét. Kedden Martináková honlapjára töltöttek fel engedély nélkül különböző szövegeket, tegnap pedig már Radičovának és Gašparovič- nak is meggyűlt a baja a számítógépkalózokkal. Honlapjára valaki a következő szöveget „csempészte”: „Ami itt van, azt Fico bácsi verte a fejembe, de erről senkinek sem szabad beszélnem. Az igazat megvallva nem nagyon hiszem, hogy a javamra szolgál, amit csinál. Másrészt elégedett vagyok az elnöki fizetéssel, ezért gondoltam, miért ne engedelmeskednék neki. Nem akaródzik nyugdíjba mennem.” Jozef Grapa, Gašparovič kampányfőnöke kijelentette: az incidens miatt ismeretlen tettes ellen büntetőjogi feljelentést tettek a rendőrségen. „Ez a piszkos kampány kizárólag Ivan Gašparovič ellen folyik. Ilyen szintre nem kívánunk lealacsonyodni” - fűzte hozzá Grapa. Martináková honlapján olyan információ jelent meg, mely szerint a Szabad Fórum jelöltje saját megfontolásból visszalépett, ezért a kampánya is véget ért. „Ezt a döntést a polgárok és a Szabad Fórum képviselőivel való tárgyalás után hoztam meg. Mindenkit, aki rám akart szavazni, arra kérek, hogy voksoljon a jelenlegi elnökre, Gašparovičra” - állt a közleményben. Martináková ezeket az információkat cáfolta. A történteket szintén a személye ellen irányuló lejárató kampány részének tartja, s tegnap feljelentést tett a legfőbb ügyészségen, (dem, s) Fico szerint a neoliberalizmus okozta a válságot Indokolatlanul szól bele a magánéletbe a jogszabály Parlamenti szavazógép Szigorítják a nyelvtörvényt ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Újra politikai ellenfeleit ostorozta és a kormány intézkedéseit dicsérte Robert Fico kormányfő. Az ellenzék szerint a kabinetnek fogalma sincs, mit kezdjen a mostani helyzettel. „Nincs ereje megkeresni a válság okát, ha ezt nem tudja megállapítani, akkor hogyan akarja orvosolni? - tette fel a kérdést Mikuláš Dzurinda SDKÚ-elnök. - Az 50 perces felszólalás alatt egyetlen új intézkedést sem ismertetett, amit a kormány meg akar valósítani.” Fico szerint a kormány nem fogad el semmilyen intézkedést, mely előzetesen ne kapta volna meg a kormány válságtanácsának „alapvető támogatását”. Miroslav Kusý úgy véli, a kormány egyfajta szavazógépnek használja a parlamentet, hiszen a válságtanácsban elfogadtatott intézkedésekre a kormányképviselők általában kritikátlanul rábólintanak. „A parlamenti koalíciós többséggel szabadon rendelkezik- véli a politológus. - Ezzel azonban nem oldja meg a problémákat, csak helyzeti előnyhöz jut, ideiglenesen növeli népszerűségét.” Szerinte Fico attól tart, hogy a válság elhúzódik, és komolyabb megszorító intézkedéseket kell életbe léptetnie. Mint mondta, az is megszokott, hogy a válságért a liberalizmust teszi felelőssé. „Az üyen támadások jellemzőek a kormányfőre, szerinte mindenért a neoliberalizmus okolható - nyilatkozott lapunknak Kusý.- Ez nagyon egyszerű és naiv magyarázat.” Szerinte Fico ki akarja hozni a maximumot ebből a válságból. .Ahelyett, hogy közösen keresné a kiutat, megvádolja az ellenzéki pártokat a válság kirobbantásával - magyarázta Kusý. - Kezdettől fogva visszaélt a helyzettel.” (lpj) ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A minisztérium az államnyelvtörvény szigorításának szükségességét annak egyre gyakoribb megsértésével és figyelmen kívül hagyásával indokolta. „Az államnyelvtörvény módosítása nem jár lényegi változással, csak az érvényesíthetőséget étjük el általa” - véli Marek Maďarič kulturális miniszter. Ezzel nem értenek egyet a civil szervezetek. A módosítás ötödik paragrafusa a nyilvános érintkezésbeli nyelvhasználatot szabályozza, s ez új fogalom a törvényben. Ezt a paragrafust kifogásolták a munkáltatók és a civil szervezetek is, melyek azt kérték a tárcától, hogy a cikkelyt húzza ki a tervezetből. A minisztérium nem tett eleget kérésüknek. A módosítás ezen része alapján az emlékműveken, szobrokon, emléktáblákon első helyen kell állnia a szlovák szövegnek, s csak azt követheti más nyelvű felirat is. Ugyanez vonatkozik az egyéb felhatokra, reklámszövegekre, lógókra is. így gyakorlatilag mindenféle szöveg, ami megjelenik a nyilvánosság előtt - kivéve az újságokat és könyveket -, szlovákul is olvashatónak kell lennie. A vállalkozók szerint indokolatlan ilyen módon beavatkozni a magánszférába. Reklámszakemberek rámutatnak: a polgárok számára érthetetlen szöveget eleve nem is készítenek, mert a reklám célja a termék eladása. A törvény újra bevezeti a büntetés lehetőségét - ezt 1999-ben törölték. A miniszter szerint így nehezebb volt neki érvényt szerezni. 100-tól 5000 euróig terjedő bírságra számíthatnak a törvény ellen vétók abban az esetben, ha ismételt felszólítás után sem szüntetik meg a .jogsértő” állapotot. A jogszabály a cseh nyelvet is elismeri hivatalos nyelvként Szlovákiában. (MSz, s) A törvényhozás tegnap jóváhagyta, hogy a költségekre csak a kezelt vagyon 0,025%-át használhatják fel Nyugdíjpénztárak: kevesebbet tarthatnak meg ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Jóváhagyta a parlament a magánnyugdíjpénztárak működési költségeinek lefaragásáról rendelkező módosítást. Ennek értelmében július elsejétől a társaságok mindössze a kezelt vagyon 0,025 százalékát tarthatnák meg a jelenlegi 0,065 százalék helyett. Az ellenzék, sőt a Szlovák Nemzeti Bank érvelése szerint ez némelyik társaságot padlóra küldheti, Štefan Kužma (SDKÚ) a nemzeti bankra hivatkozva 0,047 százalékot indítványozott, ám Jana Valová (Smer) szerint a 0,025 százalék sem teszi tönkre a pénztárakat. Sárközy Klára (MKP) a nyugdíjtakarékosságról szóló törvény visszavonását kérte a szociális minisztériumtól, mivel a parlament szociális bizottsága olyan módosító javaslatokat akar a törvényhez beterjeszteni, amely a filozófiáját változtatja meg. Robert Madej (Smer) azt indítványozta, hogy a jelenlegi 60 hónapról fél évre csökkenjen az az időszak, amelyet a nyugdíjpénztárak alapul vesznek a kezelési költség nagyságának megállapításához. A szociális biztosításról szóló törvény módosítása értelmében az egyéni vállalkozók 2010-től nem a minimálbérből, hanem a két évvel korábban mért országos átlagkereset 44,2 százalékból fizetnék a társadalom- és egészségbiztosítási járulékot. Áprilistól 2010 végéig pedig a jelenlegi 4,75 helyett 2 százalékot kell befizetniük a Szociális Biztosító tartalékalapjába. A parlament döntése értelmében azok, akiknek még van a 90-es évek elejéről a vagyonjegyes privatizációból származó értéktelen részvényük, azt felajánlhatják a Nemzeti Vagyonalapnak, s nem kell magas kezelési költségeket fizetniük a nyilvántartásért. (sán, t, s) Hosszabb vizsgálati fogság Pozsony. Jóváhagyták a képviselők a büntető törvénykönyv módosítását is. Ennek értelmében bizonyos esetekben a vizsgálati fogságot a jelenlegi négyről öt évre hosszabbíthatnák meg. A módosítás az olyan eseteket rendezi, amikor a vádlott rendkívüli súlyos bűncselekményt követett el, viszont előzetes letartóztatásának időtartama még azelőtt lejár, hogy jogerős ítélet születik ügyében, így szabadlábra kellene helyezni, (t, s)
