Új Szó, 2009. március (62. évfolyam, 50-75. szám)

2009-03-10 / 57. szám, kedd

4 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2009. AAÁRC1US 10. www.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK A cseh átlagbér 840 euró Prága. Tavaly Csehország­ban az átlagbér 1848 koronával nőtt, s elérte a 23 542 cseh koro­nát (kb. 840 euró). Egybeveté­sül: tavaly nálunk az átlagbér 723 euróra rúgott. Az éves nö­vekmény 8,5%-ot tett ki (a ver­senyszférában 9,6%), ami 2001 óta a leggyorsabb ütem, bár ha az infláció hatását leszámítjuk, akkor a reálbérek csupán 2,1%-kal emelkedtek. Csehor­szágban 7,4%-ra növekedett a munkanélküliség februárban (januárban 6,8% volt). Febru­árban ezzel 428 ezerre bővült az állástalanok aránya a januári 398 ezer főről. A fogyasztói árak 2%-ra mérséklődtek a január­ban mért 2,2%-ról. (ČTK) Csőd előtt áll Lettország? Riga. Csődhelyzet közelébe érhet Lettország három hóna­pon belül, amennyiben nem jut az IMF hiteléhez, melynek elő­feltétele a költségvetési hiány csökkentése - közölte Valdis Dombrovskis kinevezett minisz­terelnök. „Ha nem kapunk nem­zetközi hitelt, akkor júniusban csődbe jutunk” - közölte Domb­rovskis. Lettország 1991, a füg­getlenségének kivívása óta nem látott válságba került a gazda­sági recesszió következtében, a tavalyi év utolsó negyedévében 7,5 milliárd eurós hitelre kapott ígéretet, miután a gazdaság 10,5%-kal zuhant, ami magával rántotta az ország második leg­nagyobb bankját. A kormány február 20-án bomlott fel. Lett­ország gazdasági összeomlása az egész balti térséget fenyegeti, ugyanis magával ránthatja a szomszédos országokat, Litvá­niát és Észtországot is, emellett Svédországot is érintheti, mi­után a svéd bankok a balti térség legnagyobb hitelezői. Az utolsó negyedévben Észtország gazda­sága éves szinten 9,4%-kal zsu­gorodott, melyre 15 éve nem volt példa. (ProfL) UniCredit Bank: befektetést kínál Pozsony. A meghatározó fon­tosságú jegybankok csökkentik az alapkamatot, ezért azzal kell számolnunk, hogy a banki meg­takarítások utáni kamat szintén mérséklődik - közölte Ján Tóth, az UniCredit Bank vezető köz­gazdásza. Napjainkban a tőzsde­indexek is zuhannak, a mostani válság eddig 48%-kal vetette vissza az 500 cég papírját rögzítő Standard & Poors fő mutatóját - az amerikai részvényindexek a 12 évvel ezelőtti szintre zuhan­tak vissza. JánTóthszerint2-3 év kell ahhoz, míg az indexek a zu­hanás előtti szintre tornázzák fel magukat. A nehéz helyzetben az UniCredit Bank egy olyan, a ha­táridős betétet a részvénypiaccal ötvöző befektetési lehetőséget kínál, ami jó esetben komoly kamattal (3 év alatt max. 20,2%) kecsegtet. A SafeProfit betét fu­tamideje 3 év, a betét alsó határa 500 euró, és az amerikai, az uni­ós és az ausztrál tőzsdepiac in- dexalakulásáraépít. (só) Az utolsó izlandi nagybank vége Reykjavik. Izlandon az utolsó helyi nagybank, a Straumur Burdaras felett is átvette az el­lenőrzést a pénzügyi hatóság. Ez a bank volt az utolsó, amely működőképes maradt az októ­beri pénzügyi összeomlás óta. A Straumur 616 millió eurós adó­zás előtti veszteséggel zárta a múlt év utolsó negyedét. (VG) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Aktuális középárfolyamok Valuta Árfolvam Valuta Árfolvam Anqol font 0,9114 Lenqyel zloty 4,7460 Cseh korona 27,640 Maqvar forint 310,60 Bolqár leva 1.9558 Román lei 4,2958 Japán jen 124,40 Svájci frank 1,4669 Kanadai dollár 1,6405 USA-dollár 1,2565 VÉTEL ­ELADÁS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,30-1,23 28,39-26,74 324,26-296,33 OTP Bank 1,30-1,23 28,29-26,69 317,40-299,10 Postabank 1,31-1,22 28,52-26,60­Szí. Takarékpénztár 1,31-1,22 28,26-26,69 323,69-295,81 Tatra banka 1,30-1,23 28,21-26,78 320,47-296,11 Dexia banka 1,29-1,22 28,36-26,92 318,68-302,52 Általános Hitelbank 1,30-1,23 28,33-26,76 324,26-296,33 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) A nyugat-európai kereslet csökkenése miatt a hazai autógyártók termelése csaknem a felével esett vissza Bukórepülésben Szlovákia ipara Még nem látjuk a gödör alját. Januárban az utolsó jelentős ágazatnak számító építőipar is megkezdte zuhanórepülését, 2008 elejéhez képest teljesítménye 25,6%-kal esett vissza. (SITA-felvétel) Pozsony. A világgazdasági válság miatt Szlovákia ipa­ra januárban tíz éve nem látott mélyrepülést produ­kált. A termelés 2008 ha­sonló időszakához viszo­nyítva 27%-kal esett vissza, az energiaszolgáltatókat kivéve a statisztikai hivatal által vizsgált összes ágazat katasztrofális eredmé­nyekről számolhatott be. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Tavaly éves szinten még 6,5 szá­zalékkal nőtt az ország ipari terme­lése, a válság első negatív jelei azonban már októberben éreztet­ték hatásukat. Az ágazat termelése azóta hónapról hónapra mélyebbre zuhan. Összességében Szlovákia ipara utoljára 2008 szeptemberé­ben mutatott fel növekedést (+4,0 százalékot), a megtorpanás októ­berben kezdődött (-1,8%), s azóta ez a trend gyorsuló ütemben folyta­tódik. Decemberben 18%-os volt a visszaesés, az idei év elején pedig soha nem látott mélypontra kerül­tünk. A drasztikus, 27%-os januári termeléscsökkenés a gazdasági elemzőket nem lepte meg. A kül­földi kereslet csökkenése a hazai ipari termékek iránt több hónapja kezdődött, az év első hónapjában ráadásul a visszaeséshez hozzájá­rult az orosz gázszállítás szünetel­tetése is - állítja Mária Valachyová, a Szlovák Takarékpénztár elemző­je, aki szerint a statisztikai hivatal által közzétett adatok jobbak, mint amire eredetilegszámítottak. Különösen aggasztó azonban, hogy a legnagyobb visszaesést azok az ágazatok könyvelhették el, amelyek az elmúlt években a szlo­vák gazdaság húzóágazataivá nőt­ték ki magukat. A feldolgozóipari termelés a harmadával zuhant a tavalyi év azonos időszakához ké­pest, miután decemberben 18,4%-kal csökkent. Ezen belül az autógyártás termelése csaknem a felével, pontosan 47,7%-kal ma­radt el a tavaly januáritól. A három autógyár azonban már tavaly de­cemberben is csaknem 45%-kal kevesebb autót gyártott az egy év­vel korábbinál. Mindez azzal ma­gyarázható, hogy a három nagy hazai társaság - a pozsonyi Volks­wagen, a nagyszombati PSA Peu- geot-Citroen és a zsolnai KIA Mo­tors - termékei iránt jelentős mér­tékben csökkent az érdeklődés. A személyautók iránti kereslet csök­kenését a hazai statisztikai adatok is alátámasztják. Míg tavaly febru­árban 15%-kal több személyautót adtak el, mint egy évvel korábban, addig idén februárban 39%-kal esett vissza az értékesítés az elmúlt év azonos időszakához képest. Szlovákiában máig a Škoda számít a legkeresettebb márkának, a piac 17%-át uralva. Tavaly februárhoz képest azonban az idei év második hónapjában csaknem a felével ke­vesebb kelt el belőle, a tavalyi 1482-höz képest csak 777. Ugyan­ekkor 18%-kal kevesebb fogyott a Renault-ból, 32%-kal a Peugeot- ból és 36%-kal a Volkswagenből. A termékeik nagy részét külföldön értékesítő gyártók a válság miatt csökkentették a munkaidőt, be­szállítóik már jelezték, hogy az el­bocsátásokhoz kell folyamodniuk. Az autóiparhoz hasonló mérté­kű, 44%-ot is meghaladó vissza­esést regisztráltak az elektromos berendezéseket gyártó cégek, 42%-osat a fémgyártók, 34%-osat a vegyipari cégek, 23%-osat pedig a textilipar. Szlovákia másik kulcs- fontosságú ágazata, az elektro­technika, valamivel jobban helyt­állt. A Sonyra és a Samsungra épülő ágazat a decemberi 13%-os esést követően januárban további 9,8%-os fékeződést könyvelt el. Az egyedüli ágazat, amely mindeddig pozitív fejlődésről adhat számot, az energiatermelés, amelyben 3,5 százalékos volt az éves növekedés. A válság érzékenyen érinti az építő­ipari vállalatokat is, amelyeknek produkciója januárban 25,6%-kal esett vissza az egy évvel korábbihoz képest, miközben decemberben még 12,6 százalékos növekedést könyvelhettek el. Míg tavaly de­cemberben az ágazat termelése el­érte az 557,2 millió eurót (16,79 milliárd Sk), az idei év első hónap­jára ez 276,5 millió euróra (8,33 milliárd Sk) csökkent. Zuhant az érdeklődés a szlovák építőipari cé­gek iránt külföldön is, ahol a hazai vállalatok termelése a felével esett vissza. A statisztikai hivatal szerint az ágazat rossz eredményei a vál­ság miatti keresletcsökkenéssel és a kedveződen időjárással magya­rázhatók. Azonban ha kizárjuk a szezonális hatásokat, az építőipar termelés-visszaesése akkor is eléri a 19,6 százalékot. Az elemzők nem adnak okot kü­lönösebb optimizmusra az év egé­szét tekintve sem. Minimum az el­ső negyedévben a termelés továb­bi drasztikus csökkenésére szá­míthatunk - vallja Martin Lenko, az Általános Hitelbank elemzője, aki mindezt azzal magyarázza, hogy a szlovák ipar számára mérvadó felvevő piacnak számító Nyugat-Európában továbbra sem számíthatunk a kereslet növeke­désére. (mi, s) Öt év után januárban csökkent a kiskereskedelmi forgalom, külföldi vásárlásaink nagy adókiesést okoznak Már Szlovákiában hirdetnek a magyar üzletek ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Öt év elteltével meg­tört a kiskereskedelmi forgalom folyamatosan felfelé ívelő trendje, januárban ugyanis a Szlovák Sta­tisztikai Hivatal szerint 3,3%-kal visszaesett a forgalom. Az 1,343 milliárd eurós volumen alulmúlta a várakozásokat is, különösen ha tudatosítjuk, hogy 2008 decembe­rében még 5,3%-kal nőtt a forga­lom. Vladimír Vaňo, a Volksbank elemzője szerint a visszaesés főleg a munkanélküliség növekedésé­nek számlájára írható, továbbá a polgárok az elbocsátástól való fé­lelmükben visszafogták fogyasztá­sukat. „Egyre takarékosabbak a vevők. Ezt bizonyítja a januárban felvett fogyasztói kölcsönök nagy­ságának visszaesése is. 2008 janu­árjához képest az év első hónapjá­ban a kölcsönfelvétel 43%-kal csökkent” - magyarázta az elem­ző. A nagykereskedelem még dur­vább visszaesést könyvelt el, en­nek mértéke januárban (2008 ja­nuárjához képest) 23,4%-os volt. Adrián Ďurček, a COOP Jednota kiskereskedelmi üzledánc regio­nális igazgatója szerint a vásárlók a korábbinál kisebb tételekben vesznek, és kezd kiegyenlítődni a hétköznapi és a hétvégi vásárlások nagysága közötti különbség. Ďurček nem tagadta, hogy az utóbbi trend főleg annak köszön­hető, hogy a határ mentén élők a hétvégén élnek a bevásárló-turiz­mus előnyeivel. A szlovák polgá­rok külföldi vásárlásai idén éves szinten 400 millió euró (142,05 milliárd korona) adókiesést okoz­hatnak az államkasszának, a kis­kereskedelem pedig még ennél is súlyosabb csapást szenved el - kö­zölte tegnap Pavol Konštiak, a szlovák kiskereskedelmi szövetség (ZOCR) elnöke. A szlovák polgárok egyre inten­zívebb magyarországi bevásárlá­sai viszont egy új jelenséget keltet­tek életre: a magyar kiskereske­delmi üzledáncok a szlovákiai médiában hirdetik magukat - en­nek hatását napilapunk is érzi, mindeddig győri, esztergomi és miskolci megkereséseket regiszt­ráltunk. „Az utóbbi hetekben lát­ványosan nőtt a magyarországi hirdetőink száma” - közölte Miri­am Hašková, a losonci regionális lap, a Lučenecko munkatársa, fő­leg a salgótatjáni vállalkozók ad­ják fel a hirdetéseket. A Tesco pe­dig magyar szórólapokat osztogat a határ közeli Füleken és Érsekúj­várban. Az akciókat gondosan fel­tüntető szórólapok valóban hatá­sosak, hiszen míg a szlovák olda­lon üresen konganak a bevásárló- központok parkolói, addig Salgó­tarjánban a hipermarketek parko­lói tele vannak szlovák rendszámú autókkal. Ez nem véleden, hiszen a Tesco magyarországi boltjaiban a gyenge forint miatt számos élelmiszer 30-50%-kal olcsóbb, mint a szlovák oldalon, (č, s, só) A bankkönyvek betéti kamatai (érvényes 2009. március 8-tól) Bank Felmondási határidő Felmondási idő 3 hónap 6 hónap 9 hónap 12 hónap 18 hónap 2 év nélkül Privatbanka 1,15 1,25­1,35­3,45 0,20 OTP Bank 1,60 1,80 1,80 2,05­2,10 0,40 Istrobanka 1,50­­1,90­1,90 0,30 Volksbank 1,00 1,80­1,90­1,90 0,60 UniCredit Bank­0,75­1,00­1,00 0,10 Poštová banka 2,00 2,50­2,50­2,50 0,10 Dexia banka 1,00 1,00 1,00 1,00­1,00 0,40 Tatra banka­­­­­­1,00 Slovenská sporiteľňa­­­­­­­Všeobecná úverová banka 1,45 1,65­1,75­1,75 0,10 Az euróbán vezetett számlák betéti kamatai (érvényes 2009. márc. 8-tól) Bank Lakossági 7 nap 1 hónap 3 hónap 6 hónap 12 hónap 24 hónap folyószámla ČS0B 0,10-0,20 0,90-1,20 1,30-1,60 1,50-1,80 1,70-1,90­0,10 Privatbanka­1,85 2,15 2,55 3,40­0,10-0,50 OTP Bank 0,50 1,60-1,90 1,90-2,20 2,30-2,60 2,90-3,30 2,40-2,70 0,00-0,40 Istrobanka 0,10-0,20 0,90-1,20 1,30-1,60 1,50-1,80 1,90­0,10 Volksbank­1,10 1,30 1,39-1,40 1,48-1,50 1,58-1,60 0,10-0,30 UniCredit Bank 0,30-0,80 0,60-1,30 1,10-1,70 1,40-1,90 1,80-2,00­0,00-0,10 Dexia banka­1,60 1,90 2,00 2,10 2,75 0,10 Tatra banka 0,10 1,20 1,60 1,80 2,00 3,00 0,10 Slovenská sporiteľňa­0,90-1,20 1,30-1,60 1,50-1,80 1,60-1,90 1,60-1,90 0,10-0,30 Všeobecná úverová banka­1,10-1,30 1,40-1,60 1,60-1,80 1,70-1,90 2,80 0,10-6,00 Poštová banka 1,30 1,60-1,70 2,00-2,10 2,40-2,50 2,40-2,50 3,35 0,01-0,60

Next

/
Thumbnails
Contents