Új Szó, 2009. március (62. évfolyam, 50-75. szám)

2009-03-09 / 56. szám, hétfő

2 Közélet ÚJ SZÓ 2009. AAÁRCIUS 9. www.ujszo.com _________________RÖVIDEN ______________ Kezdődik a büdzsé lefaragása Pozsony. Ján Počiatek pénzügyminiszter a héten aláírja azokat a rendeleteket, amelyekkel lefaragják az egyes költségvetési feje­zetek kiadásait a kormány által előre jelzett 332 millió euró (10 milliárd korona) értékben, melyet a válságkezelő csomagra akar­nak felhasználni. A Szlovák Televízió tegnapi déli vitaműsorában Peter Kažimír pénzügyi államtitkár kifejtette: „Eljött a szerénység ideje. Az államigazgatásban és a közigazgatásban mindenkinek éreznie kell, hogy takarékoskodásra van szükség.” Szavai szerint visszafogják a kiadásokat az energia-, a bérlet- és az útiköltségek terén, továbbá a közbeszerzésekben. „Leállítjuk az olyan eszkö­zökre kiírt közbeszerzést, amelyek nem a hazai keresletet, hanem a behozatalt támogatják” - fejtette ki az államtitkár, (sán-) Állami segítséget kaphat a U.S. Steel Epeijes. Állami segítséget nyújt a kormány a U. S. Steel magán­cégnek a gazdasági válság leküzdésére - mondta a hét végén Ro­bert Fico miniszterelnök. Az amerikai kézben lévő vállalat mint­egy 14 ezer embernek ad közvetlenül munkát Kelet-Szlovákiában. A kormány korábban ígéretet tett arra, hogy a válságkezelés során kiemelt figyelmet fordít a munkahelyek megőrzésére, mégpedig függetlenül attól, hogy állami vagy magáncégről van-e szó. „Mindegyiknek komoly problémái vannak, amelyeket közösen kell rendeznünk. A U. S. Steellel közösen most olyan megoldást keresünk, amely segíthet a társaságnak és a vele együttműködő cégeknek is” - jelentette ki Robert Fico. A válság következtében a U. S. Steel négynaposra rövidítette a munkahetet. Fico megígérte: a társaságra is vonatkozik az a kormánydöntés, mely szerint ilyen esetekben a kormány két hónapra átvállalja az egészség- és társa- dalombizosítási járulékok fizetését. A privatizációs szerződés azonban gátolja a U. S. Steelt, hogy felhasználhassa ezt a segélyt. Fico azt mondta, megpróbálnak megoldást találni, s tárgyal Brüsszellel is, mert ehhez a segítséghez az EU beleegyezése is szükséges. A kormány azt tervezi, hogy nagy cégek esetében a se­gély felső határát 200 ezer euróról 500 ezer euróra emelné, (m, s) A miniszter és Mikloš a magánnyugdíjpénztárakról Tomanová: a kilépők pénze vándoroljon magánszámlára ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Viera Tomanová munka-, szociális és családügyi miniszter szerint sok ezer személy számára előnytelen a magán- nyugdíjpénztárakban való taka­rékoskodás. A Markíza televízió tegnapi vitaműsorában a tárcave­zető kijelentette, több mint 300 ezer ügyfélnek a második pillér­ben semmilyen jövedelme nincs, és mintegy 800 ezerre tehető azoknak a száma, akiknek nem éri meg ott takarékoskodni. A miniszter cáfolta vitapartne­re, Ivan Mikloš SDKÜ-képviselő, volt pénzügyminiszter állítását, hogy a kormányfő ijesztgeti az embereket azzal, hogy csak veszí­tenek, ha a második pillérben ma­radnak. Tomanová úgy fogalma­zott: a kormány csak az emberek javát akarja, s a szociális miniszté­rium kezdeményez egy olyan le­hetőséget, hogy a második pillér­ből kilépők pénze ne a Szociális Biztosítóba kerüljön vissza (ez most ugyanis így működik), ha­nem személyi számlát nyithassa­nak. Az így megspórolt pénzt pe­dig például jelzálogkölcsönök visszafizetésére is felhasználhat­ják. Ivan Mikloš alapjában véve ezt nem tartja rossz ötletnek, de mégis ellenzi, mert a nyugdíjtaka­rékoskodás lényege épp annak hosszú lejáratában rejlik. Mikloš szerint ha ez a pénz már most el: költhető lenne, akkor épp a lényeg veszikel. Tomanová azt is cáfolta, hogy vita alakult ki a szociális és a pénz­ügyminisztérium között a nyug­díjpénztárak által kiszabható keze­lési illetékek lefaragásának mérté­kéről. A szociális tárca azt javasol­ta, hogy a mostani 0,065-ről 0,047 százalékra csökkenjen, ám végül a pénzügyminisztérium 0,025 szá­zalékra vonatkozó javaslatát fo­gadták el. Ez azonban Mikloš sze­rint oda vezet, hogy egyes magán- pénztárak tönkremennek. (-sán) Frone: a miniszter megsértette a status quót Csak védik Ján Mikolajt UJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Anna Belousovová alelnök szerint csak Ján Mikolaj minisztert akarják védeni azzal, hogy a Szlovák Nemzeti Párt az alkotmánybírósághoz akar for­dulni az oktatási törvény módosí­tása miatt, amely a földrajzi nevek kisebbségi tankönyvekben való írásának módját tisztázza. Az SNS alelnöke elmondta: ,A tárcavezetőnek mint állami hiva­talnoknak tiszteletben kell tarta­nia az alkotmányt és a törvénye­ket. De nem tudja ezt a jogsza­bályt respektálni, mert ellentétes az alaptörvénnyel és végre­hajthatatlan.” A Szlovák Televízió tegnap déli vitaműsorában a párt alelnöke közölte, a Szlovák Nem­zeti Pártnak nem számít, „kinek az érdeme lesz”, ha a törvény az alkotmánybíróság elé kerül, a lé­nyeg, hogy olyan beadvány szü­lessen, amely „rendezi a probléma lényegét”. Vitapartnere, Martin Fronc KDH-képviselő, volt oktatá­si miniszter azt vetette az SNS al- elnökének szemére, hogy sokkal komolyabb problémái is vannak az iskolaügynek; például tan­könyvek hiányoznak, vagy sok is­kolában nem tudtak félévi bizo­nyítványt adni. A tiltott történelemtankönyvek kapcsán Anna Belousovová el­mondta, hogy „nem felelnek meg a reform paramétereinek”. Az SNS elnöke szerint megengedhe­tetlen, hogy Szlovákiában ma­gyarországi tankönyvekből tanul­janak (a szóban forgó gimnáziumi történelemtankönyvet szlovákiai magyar történészek írták - a szerk. megj.) Fronc közölte: ezzel a kormány megsértette a status quót. (-sán-) A képviselői és a polgármesteri funkciót sorolták az „összeférhetetlenek" közé Ügynök nem lehet a listán Csáky Pál Simon Zsoltról: „Felfüggesztették az egyszerű tagsággal járó jogait, de ez nem vonatkozik tisztségeire." (TASR-felvétel) Pozsony. A Magyar Koalíció Pártja Országos Tanácsá­nak (MKP OT) szombati ülésén teljes jogú tagként vehetett részt Simon Zsolt, akinek esetében a párt or­szágos etikai bizottsága februárban felfüggesztette a párttagsággal járó jogok gyakorlását. ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS „Felfüggesztették az egyszerű tagsággal járó jogait, de ez nem vonatkozik funkcióira, tehát mint járási és kerületi elnök gyakorol­hatja jogait” - magyarázta Csáky Pál elnök az MKP OT álláspontját. A járási elnök az alapszabályból kifolyólag alanyi jogon tagja az OT-nek. ,A testület úgynevezett végrehajtó döntést fogadott el az országos etikai bizottság határo­zatához: Simonnak április végéig bizalmi szavazást kell kérnie járá­si és kerületi szinten egyaránt” - folytatta Csáky. Simon szerint az OT felülbírál­ta az országos etikai bizottság döntését. „Az etikai testület korlá­tozta jogaimat, az OT viszont úgy döntött, hogy teljes jogú tagként vehetek részt az ülésen - mondta lapunknak Simon. - Járási és ke­rületi elnökként minden egyes pártszerv munkájában részt vehe­tek, szavazhatok.” Nem tart az el­következő voksolásoktól. „A ri­maszombati járási elnökség már szinte egyhangúlag bizalmat sza­vazott nekem” - emlékeztetett a Csákyt gyakran bíráló parlamenti képviselő. Az OT foglalkozott a megyei vá­lasztásokon induló jelöltekkel szemben támasztandó kritériu­mokkal is. Csáky szerűit ez a pont váltotta ki a legélénkebb vitát. „Ez is arra utal, hogy a regionális poli­tika egyre fontosabbá válik” - je­lentette ki a pártelnök. Nem ke­rülhet fel a listára az, aki a kom­munista rendszer titkosrendőrsé­gének, az ŠtB-nek az alkalmazá­sában állt, vagy beszervezett ügy­nök volt. Azok jelölését a párt re­gionális szervezetei mérlegelhe­tik, akik a Nemzeti Emlékezet Hi­vatalának listáján csak ügynökje­löltként vagy bizalmi emberként szerepelnek. Minden jelöltnek be­csületbeli nyilatkozatot kell ten­nie arról is, hogy nem működik együtt a jelenlegi szlovák titkos- szolgálattal vagy a kémelhárítás­sal. Az OT foglalkozott a tisztség­halmozás kérdésével is; enyhítet­te az elnökség javaslatát, mely a helyi önkormányzati képviselői funkcióra is vonatkozott volna. „Meg akarjuk akadályozni, hogy bárki túl sok tisztséget szerezzen magának” - jelentette ki Csáky. Az OT határozata csak a parla­menti képviselői és a polgármes­teri funkciót sorolta az „ösz- szeférhetetlenek” közé, vagyis nem indulhat a megyei választá­sokon az a honatya, aki egyben polgármester is. (lpj) Gašparovič nyilatkozata a TASR hírügynökségnek a magyar-szlovák viszonyról Aktív volt a feszültség enyhítésében ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A köztársasági elnök meg van győződve arról, hogy aktí­van hozzájárult a magyar-szlovák viszonyban keletkezett feszültsé­gek enyhítéséhez. Ivan Gašparovič a TASR hírügynökségnek adott in­terjúban elutasította azt a felvetést, hogy a módosított oktatási törvény (amely lehetővé teszi a földrajzi nevek magyar használatát is) alá­írásának az elutasítása megosztot­ta volna a társadalmat. „És aláírása nem osztotta volna meg a szlovák politikai színteret?” - kérdezett vissza az államfő. Megismételte ko­rábbi véleményét, hogy a tanügyi törvény ellentétes az alkot­mánnyal, illetve más törvényekkel. A magyar-szlovák viszonyban fel­merült problémák megoldásához való hozzájárulására vonatkozó kérdésre Gašparovič azt válaszolta, hogy tavaly decemberben Érsekúj­váron az ő kezdeményezésére tár­gyalt magyar partnerével, Sólyom Lászlóval. A találkozón a jószom­szédi kapcsolatokról beszéltek, s elutasították a szélsőségesség min­den fajta megnyilvánulását a Duna mindkét partján. Szintén saját kez­deményezésének mondta, hogy 2006-ban Besztercebányán és Pi- liscsabán egyetemi hallgatókkal beszélgettek, (ú) Holnapután mérik fel országosan a szlovákiai alapiskolák végzőseinek tudását Eggyel több teszt a magyar diákoknak ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Futárok szállítják az alapiskolákba a kilencedikesek központi vizsgáztatására szolgáló tesztlapokat. Ezeket szerdán kell kitölteniük az alapiskolák végzőse­inek a Tesztelés 9 keretében, mely tavaly váltotta fel az addig Monitor 9 „névre hallgató” felmérést. A kisebbségi iskolákban - ez nagyrészt a magyar tannyelvű in­tézményeket érinti - a szlovák alap­iskolákkal szemben nem kettő, ha­nem három tesztet kell a diákoknak megírniuk. Eddig mindenütt csak matematikából és az iskola tanítási nyelvéből tesztelték a végzősöket, idén szlovákból is kötelező lesz a vizsga. Mivel a szlovák iskolákban az államnyelv egyben a tanítás nyelve is, ott továbbra is csak két tesztet íratnak. Az Állami Pedagó­giai Intézet állítja, hogy a kisebbsé­gi iskoláknak szánt teszteket az adott iskolatípus szlovák nyelvi kö­vetelményei alapján állították össze, azaz nem a szlovák iskolák­nak szánt nyelvi teszteket töltetik ki a magyar végzősökkel. A felada­tokkal holnapután, március 11-én kell megbirkózniuk a tanulóknak, a pótterminus időpontja március 16-a. Az oktatási tárca adatai sze­rint a tudásfelmérés 58 ezer diákot érint, közülük hozzávetőlegesen 3500 magyar iskolábajár. A tesztlapokat - mint az elmúlt években is - futárokkal juttatják el az intézményekbe. A múltban ez­zel a kézbesítési formával több­ször is meggyűlt a minisztérium baja: az érettségi vizsga kérdései Meghozta a futár a csomagot a tesztlapokkal (SITA-felvétel) és a kilencedikesek számára írt tesztfeladatok is idő előtt kikerül­tek, s az interneten hozzáférhet­tek a diákok. A tárca emiatt az írásbeli érettségi feladatlapjait már más módon forgalmazza: ezeket a középiskolai igazgatók a kerületi tanügyi hivatal által meghatározott helyen vehetik át. A kilencedikesek tesztelésére szánt feladatlapokat ma kezdik kézbesíteni, kedden már minden iskolának meg kellene kapnia. A tesztelés viszont csak szerdán lesz. A szaktárca nem tart attól, hogy valahol idő előtt kibontanák a bo­rítékokat. „Minden pillanatban át­tekintésünk van, pontosan ki felel a borítékokért” - mondta Romana Kanovská, a tesztelésekért felelős minisztériumi intézet vezetője. Két évvel ezelőtt több iskolában korábban bontották fel a külde­ményeket, ám a minisztérium vé­gül nem büntette meg az érintett intézményeket, éspedig arra hi­vatkozva, hogy a kézbesítés során is megsérülhettek a borítékok. Pe­dig a küldemények átvételekor az igazgatók már akkor is aláírásuk­kal igazolták, hogy sértetlenül vet­ték át a pakkokat. (MSz, s) Michael Kocáb mondja: Magyarország „apró lepény” Pozsony. A cseh emberi jogi miniszter szerint a szlovák politi­kusok számára nem okozhat prob­lémát, hogy megértsék a magya­rok érzéseit, és megpróbálják túl­tenni magukat a bonyolult szlovák-magyar viszonyon. ,A magyarok elvesztették nagy or­szágukat, és a térképen egy apró lepénnyé váltak - mondta Mi­chael Kocáb a TASR hírügynök­ségnek. - Ezt a problémát már az első Csehszlovák Köztársaság ide­jéből ismerem.” A prágai tárcavezető úgy véli, hosszú távú vitáról van szó, amelynek rendezéséhez nagy adag türelemre van szükség. ,Á magyaroknak pedig meg kell ér­teniük, hogy a szlovákok soha nem mondhatnak le arról, amit megszereztek. Bármennyire logi­kusnak tűnnek is a két állam közti viták, az lenne a legjobb, ha egy nagyvonalú gesztussal lezárnák őket” - mutatott rá az ismert cseh rockzenészből lett emberi jogi miniszter. Hozzátette: éppen a nagyvonalúság az az „áru”, amely Közép-Európában napjainkban „hiánycikknek” számít. „Nélküle azonban a magyar-szlovák kap­csolatoknak nincs hová fejlőd­niük” - fejtette ki véleményét Ko­cáb. Szerinte a másik változat csak az lehet, hogy a két ország vi­szonya drámai módon megrom­lik, s ennek következménye sosem lehet kedvező, (t, k) Gömöri túrán a Jobbik Koszorúztak, söröztek, hazamentek Péterfala. A Jobbik egri szer­vezetének mintegy 20-25 tagja je­lent meg szombaton a Medvesal­ján. Péterfalán zászlót bontva ko­szorúztak, majd sörözés után bé­késen hazaindultak a Domaháza felé vezető turistaúton. A rendőrségnek csupán egyszer kellett figyelmeztetnie a jobbiko- sokat, amikor zászlót bontottak Péterfala első és második világhá­borús emlékművénél. A felszólí­tásra a zászlót összegöngyölték, a rendőrség ezek után már csak megfigyelte a túrázókat. Mária Faltániová, a Besztercebányai Ke­rületi Rendőr-főkapitányság szó­vivője megerősítette, hogy sem­milyen rendbontás nem történt. Köböl Gyula, Péterfala polgár- mestere lapunknak elmondta, egyáltalán nem volt tudomása ar­ról, hogy valakik demonstrációt terveznének a faluban. Előre sen­ki sem jelentett be semmit. A pol­gármester is csak az egyik keres­kedelmi televízió stábjától tudta meg, mi is történt szombaton dél­után a faluban. A helyszínre ér­kezve békésen sörözgető társasá­got talált, a rendőrök részéről sem érkezett semmilyen információ jogsértésről. „Jöttek, koszorúztak, söröztek, hazamentek Domaháza felé. Ennyi történt, semmi több. Nem volt szónoklat, nem volt masíro- zás zárt alakzatban, még Árpád­sávos lobogók sem voltak, csak a Jobbik mozgalom zászlaját hoz­ták magukkal, ám felszólításra azt is eltették. Szerintem fölöslegesen felfújt ügy az egész” - mondta Köböl Gyula. Tavaly ősszel komoly magyar­szlovák diplomáciai konfliktust okozott, hogy a Nemzeti Őrsereg nyíregyházi egyenruhás tagjainak egy csoportja a kelet-szlovákiai Királyhelmecen akart megemlé­kezni a bécsi döntés évfordulójá­ról. (szász)

Next

/
Thumbnails
Contents