Új Szó, 2009. március (62. évfolyam, 50-75. szám)

2009-03-07 / 55. szám, szombat

Iľl tiimmíĽllUl.ILLI IliUllli JÉUMJUUI II LJlll I .UJJJLi-LL l U. I 2 Közélet ÚJ SZÓ 2009. AAÁRC1US 7. www.ujszo.com RÖVIDEN Kusý 30%-os részvétellel számol Pozsony. A választók harminc százaléka járul az urnákhoz a március 21-i köztársaságielnök-választáson - véli Miroslav Kusý politológus. Ez kevesebb lenne, mint öt évvel ezelőtt, amikor az el­ső fordulóban a szavazásra jogosultak 47,94, a másodikban 43,50 százaléka vett részt. Kusý szerint a várhatóan alacsony részvételi aránynak az az oka, hogy nincs akkora belpolitikai örvénylés, ami voksolásra késztetné az embereket. Az első közveden elnökválasz­tás első fordulójában 73,89, második körében pedig 75,45 száza­lékos volt a részvételi arány. (TASR) Esterházy Jánosra emlékeznek Budapest. Vasárnap az egykori szlovákiai magyar politikusra és pártelnökre, gróf Esterházy Jánosra emlékeznek a Rákóczi Szö­vetség által szervezett budapesti Esterházy Emlékünnepségen. Az ünnepség 10 órakor koszorúzással kezdődik a politikus Szép utcai emléktáblája előtt, majd az Esterházy Emlékbizottság emlékpla­kettet adományoz azon intézményeknek és személyeknek, akik Esterházy János szellemi örökségének megóvása és a szlovákiai magyarság megerősítése érdekében jelentős tevékenységet fejtet­tek ki. (MSz) Félmilliárdért pályázhatnak az iskolák Pozsony. Idén 550 millió euró összegben (16,6 milliárd koro­na) ír ki az oktatásügyi minisztérium uniós pályázatokat a Kutatás és fejlesztés operatív program keretén belül. A programra elsősor­ban a felsőoktatási és kutatással foglalkozó akadémiai intézmé­nyek pályázhatnak kutatási infrastrukturális projektekkel. A Kuta­tás és fejlesztés program keretén belül 2007 és 2013 között közel 1,4 milliárd eurót (42,2 milliárd koronát) osztanak szét. (TASR) Kivonná az aprót az SNS Pozsony. Kivonná a forgalomból az egy-, két- és ötcenteseket a Szlovák Nemzed Párt. A párt képviselője, Jozef Ďuračka törvény- módosító javaslatot terjeszt be a parlamentbe, melynek értelmé­ben az árakat kerek tíz centre kerekítenék. A nemzeti párti hon­atya elmondta, az euróbevezetés előtt 5 pénzérme volt forgalom­ban, az euróbevezetés után számuk nyolcra emelkedett. Ďuračka úgy véli, a kis címletű aprópénzek feleslegesen terhelik a lakossá­got és a kereskedőket. Félő azonban, hogy a javaslat megvalósítá­sa dráguláshoz vezetne. (SITA, ú) Pozsony után razzia Komáromban Pozsony/Komárotn. Kábítószerekkel való kereskedés vádjával kezdeményezett bűnvádi eljárást a rendőrség a cseh Jozef Ch. el­len, akinél szerdán a ligetfalui vasútállomáson egy kiló amfeta- mint találtak. A tettes komáromi drogkereskedők nyomára vezet­te a rendőrséget. A Komáromban tartott razzia során csütörtökön két személyt tartóztattak le: a 40 éves Tibor H.-t. és a 34 éves Gab­riel T.-t. Mindhárman vizsgálati fogságba kerültek - közölte az Új Szóval Tatiana Kurucová, a Pozsonyi Kerületi Rendőr-főkapitány­ság szóvivője. A gyanúsítottak 15-25 év szabadságvesztésre szá­míthatnak. (ú) Életbe lép a füstmentes törvény Pozsony. Ivan Gašparovič államfő tegnap aláírta a dohányzás­korlátozást bevezető törvényt. Szeptembertől fallal kell elválasz­tani az éttermekben a dohányzó- és a nem dohányzószakaszt. A cigarettázás csak olyan vendéglátóhelyeken lesz engedélyezve, ahol nem szolgálnak fel ételeket. Az eredeti javaslat az összes vendéglátóhelyen betiltotta volna a dohányzást, ez a pénzügymi­nisztérium és a gazdasági minisztérium nyomására változott meg. A teljes dohányzási tilalom miatt ugyanis feltehetően hatalmas adóbevételektől esett volna el az ország. (TASR, ú) Nem tárgyal a gazdasági válság enyhítéséről a kormánykoalíció Titokzatos járvány a parlamentben? Pozsony. Elmaradt tegnap a parlament rendkívüli ülése, mert a kormánypárti képvise- lőkbojkottálták az ülést, nem kívántak vitázni a gazdasági válság hatásainak enyhítésé­ről. Mindkét nekifutásra csak ellenzéki képviselőknyomták meg a jelenléti gombot. Isme­retlenjárvány üthette fel a fe- jétaparlamentben, amely csak a kormánypárti képvise­lőket dönti ágynak: közülük 46-an beteget jelentettek teg­napra, más okkal igazolták távollétüket. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A teremben alig néhány koalíci­ós képviselő tartózkodott, de ők sem nyomtak gombot, tehát nem volt jelen a határozatképességhez szükséges 76 képviselő. A tegnapi rendkívüli parlamenti ülést az el­lenzék kezdeményezte, hogy az ál­tala kidolgozott válságkezelő in­tézkedésekről tárgyalhasson a par­lament. „Nagyon sajnálatos, hogy ebben a nehéz gazdasági helyzet­ben így viselkedik a kormányoldal. Obstruálni normális esetben az el­lenzék szokott, néma kormánykoa­líció. Javaslatokat akartunk tenni a válság kezelésére, mert a kormány által elfogadott csomag nagy része jó, de nem elégséges. Komolyabb változások kellenek, ezt akartuk megtárgyalni. Nem tudok más par­lamentről, amely ilyen súlyos vál­A válság hatására üresen maradtak a kormánypárti padsorok sághelyzetben ne tárgyalna a kiút- ról, a lehetőségekről” -mondta la­punknak Bárdos Gyula, az MKP frakcióvezetője. Pavol Paška házelnök jövő kedd­re hívta össze a parlament követke­ző, rendes ülését. Bárdos Gyula elmondta, akkor ismét indítvá­nyozzák, hogy az ellenzéki csoma­got első napirendi pontként tár­gyalja mega parlament. Ha ezt sem fogadja el a törvényhozás, akkor nem kezdeményezik több rendkí­vüli ülés összehívását, a következő, áprilisi ülésen teijesztik be javasla­taikat. „Azt hittem, lehetőség nyílik a konstruktív párbeszédre. Nem kell egyetérteni a javaslattal, de tárgyaljuk meg. Ez most nem a poli­tikai harc, hanem a politikai fele­lősségvállalás ideje” - szögezte le Pavol Hrušovský, a KDH elnöke. „A válság nem válogat, nem nézi, hogy kormánypárti vagy ellenzéki vá­lasztóról van-e szó. A kormánykoa­líció elutasította, hogy tárgyalhas­sunk arról, amitől ma Szlovákia szenved” - mondta Mikuláš Dzu- rinda, az SDKÚ-DS elnöke. Miroslav Číž, a Smer frakcióve­zetője, a parlament alelnöke sze­rint az ellenzék csak mediális cir­kuszt akart, válságkezelő csomag­jának megvitatását semmi sem in­dokolja. A kormánypárti obstruk- ciót, amely nem tette lehetővé a (TASR-fe I véte I) rendkívüli ülés megtartását, Číž azzal magyarázta, hogy az ellen­zéktől a választók is elfordultak., Á választásokon elutasították őket, ránk szavaztak” - mondta Číž. Ra­fael Rafaj, az SNS frakcióvezetője szerint a jövő keddi ülésen az ellen­zéknek lesz tere javaslatai bemuta­tására, „ha már egyszer erőnek-ere- jével konfrontálni akarnak ebben a témában”. Zdenka Kramplová (HZDS) úgy véli, az ellenzék bizo­nyára tisztában van azzal, hogy ja­vaslataikat úgysem fogadja el a par­lament. Javaslatait a kormány gaz­dasági válságtanácsában is előter­jesztheti az ellenzék, szögezte le Kramplová. (sán, t, s, akt) Ilyen súlyos helyzetben egy értelmes, okos kormány meghallgatja az ellenzéki javaslatokat is A válságot nem kellene politikai harcra használni ÚJ SZÓ-INTERJÚ Hogyan lehet értékelni azt, hogy a kormánykoalíció meg­akadályozta a parlamenti ülést? A koalíció véleményem sze­rint presztízskérdést csinál a témából. Meg akarja akadá­lyozni, hogy az ellenzék előáll- jon saját elképzeléseivel, hogy a válságkezelő javaslatok úgy je­lenjenek meg a közvélemény előtt mint az ellenzék álláspont­ja. Ezért spekulál úgy a kor­mány, hogy a soron következő ülésen ez úgyis téma lesz, de akkor a saját javaslataikról fog­nak tárgyalni. Helyénvaló az ilyen politi­kai játszadozás a gazdasági válság idején? Természetesen nem. Gro­teszk a helyzet. A válságkeze­lésről tárgyalni kell, mert a krí­zis Szlovákiát is elérte, a kor­mányzatnak lépnie kell. Azt, ami most folyik az ellenzék és a koalíció között, kommunikációs csatának nevezném. Ám nem túl szerencsés kommunikációs csatának. Az ország egészét súj­tó gazdasági válságot nem kel­lene politikai harcra használni, értelmes megoldások keresésé­re lenne szükség, megoldásokat találni a válságra, konstruktív vitát folytatni. Ez az a helyzet, amikor ellenzéknek és kor­mánypártnak együtt kellene működnie, nem pedig arra tö­rekedni, hogy ezt a helyzetet is népszerűséghajhászásra hasz­nálják. Elképzelhető, hogy esetleg mégiscsak megtárgyalja a parlament valamelyik ellen­zéki javaslatot? Ezt nehéz megmondani. Ha az ellenzék értelmes és felelős­ségteljes álláspontot akar kép­viselni, akkor a jó kormányja­vaslatokat támogatja. Egy ér­Öllös László politológus (Somogyi Tibor felvétele) telmes, okos kormány viszont ilyenkor meghallgatná az ellen­zéki javaslatokat is. (sán) Még száz évnek kell eltelnie, hogy a nők ugyanannyit keressenek ugyanazzal a munkával, mint a férfiak? Nőnapi kampány az azonos bérezésért Elejet akarjak venni a funkcióhalmozásnak Választási stratégiákról tanácskozik az MKP ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Az MKP Országos Ta­nácsa ma megvitatja a köztársa- ságielnök-választásra való felké­szülést. „Szerepel az ülés prog­ramján az is, hogy a párt a kéthe­tes választási kampány során ho­gyan segítheti jelöltjét, Iveta Radičovát” - mondta lapunknak Farkas Iván, az országos tanács elnöke. A júniusi európai parla­menti választások kapcsán szó esik a választási programról. A párt szerint nem lehet klasszikus programot kidolgozni, hiszen leg­feljebb 2 képviselő bejuttatásával számolhatnak, akik csak korláto­zott számú bizottság munkájában vehetnek részt az Európai Parla­mentben. Az őszi, megyei választások kapcsán a jelöltekkel szemben támasztott feltételeket is megha­tározzák, elejét akarják venni a funkcióhalmozásnak. A javaslat szerint nem indulhat a választá­son olyan személy, aki a jelölés pillanatában már két választott funkciót is betölt - például par­lamenti képviselő és polgármes­ter is. Eldöntik azt is, hogy med­dig kell összeállítani a megyei lis­tákat. A tanács megvitatja és újabb nyilvános vitára bocsátja az MKP hosszú távú programjának terve­zetét. A vita a májusra tervezett kongresszuson zárul, melyen el­fogadják a program végleges vál­tozatát. Tavaly tavasszal már le­zajlott egy nyilvános vita, annak eredményeit állítólag a párt veze­tése már bedolgozta a program- tervezetbe. A májusi kongresszus­sal kívánják elindítani a párt kampányát a júniusi európai par­lamenti választások előtt. Clpj) Pozsony/Brüsszel. Szlovákiá­ban a nők csaknem 24%-kal keres­nek kevesebbet, mint a férfiak - derül ki az Európai Bizottság e hé­ten közzétett jelentéséből. Ezzel a 27 tagú unióban Csehországgal és Hollandiával a lista 23. helyén vé­geztünk. Az uniós átlag 17,4% - ennyivel kapnak kevesebbet a nők ugyanazért a munkáért. A bérezési , diszkrimináció megszüntetése ér­dekében az Európai Bizottság a nemzetközi nőnap alkalmából uniós szintű kampányt indított „Egyenlő értékű munkáért egyen­lő díjazást” mottóval. A nők és fér­fiak bére közti szakadék több okra vezethető vissza, és többféle meg­oldást is igényel. „Kötelezettséget kell vállalnia minden érintettnek, a munkáltatóktól és szakszerveze­tektől kezdve a nemzeti hatóságo­kig és a polgárokig. Kampányunk eredményeként az emberekben jobban tudatosul, mi az oka annak, hogy Európában a nők még mindig sokkal kevesebbet keresnek, mint a férfiak, és hogy mit tehetünk ez ellen” - mondta Vladimír Špidla esélyegyenlőségért felelős uniós biztos. A pozsonyi Esélyegyenlő­ségi Központ igazgatója, Anna Klimáčková szerint a fő ok, hogy nem sikerült leküzdeni azt az évti­zedes társadalmi berögződést, hogy a nők munkája kevesebbet ér. „Sokszor a nők maguk sem tudják, hogy kevesebbet keresnek, mint férfi kollégáik, mert a bérek sok munkahelyen úgymond nem publikusak” - nyilatkozta lapunk­nak az Esélyegyenlőségi Központ igazgatója. „Másrészt az is tény, hogy nem ez az az időszak, amikor a nők előrukkolhatnak fizetéseme­lési igényükkel. Gazdasági válság idején mindenki annak örül, hogy egyáltalán van munkája, még ak­kor is, ha tudja, hogy anyagilag nem értékelik kellőképpen” - fej­tette ki Anna Klimáčková. Nem tartja meglepőnek, hogy a közép- kelet-európai országokban e téren is rosszabb a helyzet, mint a nyu­gati államokban. ,Á régi EU-tagor- szágok többségében sokkal koráb­ban elkezdtek foglalkozni a prob­lémával, és próbálnak megoldást találni. Azonban egy sajnálatos je­lenség is megfigyelhető: a térsé­günkben letelepedő nyugati cégek otthon nem merik megtenni, hogy szembeötlően kevesebb bérért fog­lalkoztatják a nőket, de nálunk igen” - fejtette ki Klimáčková. „Ke­let-Európábán magasabb a mun­kanélküliség, ezért is nehezebb a nőknek. Főleg a szegényebb régi­ókban örülnek, ha munkát talál­nak, a férfiakénál kisebb fizetésért is vállalják a munkát.” Vladimír Špidla uniós biztos rámutatott, a bérek közti szakadék miatt a nőknek nemcsak a fizeté­sük, hanem később a nyugdíjuk is kisebb. A 65 évnél idősebb nők 21%-át fenyegeti a mélyszegény­ség, ez az arány a férfiaknál 16%. Bauer Edit EP-képviselő, az Európai Néppárt-Európai De­mokraták női jogok és esély- egyenlőségért felelős koordiná­tora hangsúlyozza, 1957-től az európai jog szerint egyenlő mun­káért egyenlő bér jár, ám a való­ság nem ezt tükrözi. „Az unióban a nők átlagosan 17%-kal kisebb órabérért dol­goznak, mint a férfiak. Igaz, hogy a különbségek fokozatosan csök­kennek, de ha csak ilyen lassú tempóban, még száz évre lesz szükség, hogy a nők annyit keres­senek, mint a férfiak. A bérkü­lönbség a korral és a foglalkozta­tás hosszával csak nő, és főleg az első gyerek megszületése után válik szemmel láthatóvá. Az egy­re jobban elöregedő Európának nem így kell értékelnie az anyaságot” - áll Bauer Edit sajtó- nyilatkozatában. (sán, t)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents