Új Szó, 2009. március (62. évfolyam, 50-75. szám)

2009-03-06 / 54. szám, péntek

Ill lUfllľlUlBBBUSli iimiiJii im i u. 6 Külföld ÚJ SZÓ 2009. AAÁRC1US 6. www.ujszo.com Ritkán sikerül lencsevégre kapni a kalózok elfogását. A német haditengerészet keddi akciójáról tegnap közölték a fotókat: Szomália partjainál 9 banditát vettek őrizetbe, akik éppen támadást intéztek az MV Courier teherhajó ellen. A Rheinland-Pfaltz fregatt az Ádeni-öbölben fogta a teher­hajó vészjelzését, kiküldött egy harci helikoptert, amelyhez csatlakozott egy amerikai helikopter is a Monterey cirkálóról. A két helikopter közbelé­pése véget vetett a kalózok támadásának, akik automata fegyverekkel és gránátvetőkkel lőtték az MV Couriert. (Reuters-felvétel) Döntöttek a külügyminiszterek: a NATO felújítja a hivatalos párbeszédet Oroszországgal Amerikai nyitás Moszkva felé ____ RÖVIDEN ___ Azonosították a támadókat Lahor. Azonosították a pa­kisztáni hatóságok a Srí Lan- ka-i krikettválogatott elleni keddi terrortámadás elköve­tőinek személyazonosságát. Szalmán Taszír, Pandzsáb szövetségi állam kormányzó­ja részleteket nem közölt, mindössze annyit mondott, hogy történtek már letartóz­tatások, nagy mennyiségű fegyvert is lefoglaltak, illetve a még szökésben lévők után fo­lyik a hajtóvadászat. Később egy pakisztáni tisztségviselő elismerte, biztonsági mulasz­tások miatt tudtak fegyvere­sek rátámadni a Srí Lanka-i sportolókra, majd a lövöldö­zés után elmenekülni. „Nem érkezett a helyszínre a rendőri erősítés, amelynek fel kellett volna vennie a harcot a táma­dókkal. A konvoj védelmére kirendelt külső kordon egyál­talán nem, vagy nem elégsé­gesen reagált a támadásra” - hangsúlyozta, (m) Kína tárgyalna Tajvannal Peking. „A Kína szárazföl­di része és a sziget közötti” megbékélést szolgáló politi­kai és katonai kérdésekről Peking hájlandó tárgyalni Tajvannal - jelentette ki a kí­nai kormányfő. Ven Csia-pao a kínai parlament éves ülés­szakának megnyitóján mon­dott beszédében üdvözölte, hogy az elmúlt egy évben je­lentősen javultak a kapcsola­tok, illetve csökkent a feszült­ség a Tajvani-szoros két olda­la között. A kormányfő hang­súlyozta: Peking kész megte­remteni annak feltételeit, hogy véget érjen az ellensé­geskedés. A sziget kormánya úgy véli, bármilyen békemeg­állapodás a két félnek csak hasznára válna, de a gazda­sági világválság által súlyo­san érintett Tajvan előbb gaz­dasági egyezményeket kötne Pekinggel, s csak később sze­retne politikai megállapodá­sokat nyélbe ütni. (MTI) Bakijev alkudozni akar Biskek. A kirgiz kormány még mindig nyitott, hogy tár­gyaljon a főváros mellett el­helyezkedő Manasz amerikai légitámaszpontról, amelynek bezárásáról februárban hatá­roztak. Ezt tegnap nyilatkoz­ta Kurmanbek Bakijev állam­fő a BBC-nek. A bázis bérleti szerződését a múlt hónapban mondták fel, 180 napot adva az USA-nak a kiürítésre. Valószínűsíthető, hogy Bis­kek magasabb bérleti díjat szeretne, (m, ú) Pokolgépes merénylet Bagdad. Gépkocsiba rejtett pokolgép robbant tegnap Hamza baki városban egy pi­acon, a merényletnek 12 ha­lottja van. A sebesültek szá­máról eltérő információk lát­tak napvilágot; a rendőrség 40-ről, a helyi egészségügyi szolgálat 56-ról tud. Az akció hasonlóságot mutat az al-Kai- da által korábban elkövetett, a lehető legtöbb civil áldozatot célzó robbantásokkal. (MTI) Brüsszel. Építő szellemű együttműködést szorgalma­zott a NATO és Oroszország között Hillary Clinton az észak-atlanti szervezet kül­ügyminisztereinek tegnapi brüsszeli ülésén. A NATO ta­valy, az orosz-grúz háború nyomán szüntette be a hiva­talos politikai érintkezést az oroszokkal. ÖSSZEFOGLALÓ A NATO-Oroszország Tanács (NRC) hivatalos üléseinek felújítá­sa volt az egyik fő téma a szövetség diplomáciai vezetőinek tegnapi ér­tekezletén. Miroslav Lajčák szlovák kül­ügyminiszter délután közölte, az észak-atlanti szervezet felújítja a NATO-Oroszország Tanács (NRC) tevékenységét az április 4-én tartandó NATO-csúcsérte- kezlet után. Az erről szóló döntés hosszas vita után született, meg, Litvánia sokáig akadályozta a megegyezést. A résztvevők végül leszögezték azt is, hogy a NATO-orosz párbeszéd során vi­tázni kell azokról a problémákról - így Grúziáról -, amelyekben el­lentétesek az álláspontok. Az amerikai külügyminiszter azt mondta, itt az ideje új fejezetet Kijev/Moszkva. Az ukrán Naf- togaz vállalat a teljes tartozását ki­fizette az orosz Gazpromnak a feb­ruárban importált földgázért. Ezt a Naftogaz tegnap kora este tudatta az AF-vel. Ugyancsak a francia hír- ügynökség közölte, hogy a Gaz­prom visszaigazolta a teljes összeg átvételét. Előzőleg Vlagyimir Putyin orosz kormányfő felhívta az Európai Bi­zottság és az európai országok fo­gyasztóinak figyelmét: ha Ukrajna nem fizet idejében a gázért, a Gaz­prom újra leállítja az Ukrajnának szóló szállítást, ami ez azzal járhat, hogy az európai fogyasztók sem kapnak gázt. Hozzátette: az erő­szakszervezetek Naftogaz elleni fellépése, a vezető tisztségviselők nyitni a Moszkvához fűződő vi­szonyban. „Meg kell találnunk an­nak a módját, miként működjünk együtt Oroszországgal olyan terü­leteken, ahol közös érdekeink van­nak, beleértve Afganisztán megse­gítését, a fegyverzetellenőrzést és az atomsorompót, a kalózkodás és a kábítószer elleni fellépést, vala­mint az olyan fenyegetésekre való reagálást, mint amilyet Irán és Észak-Koreajelent.” Felszólította ugyanakkor a NA- TO-t, hagyja nyitva az ajtót Ukrajna és Grúzia - Moszkva által hevesen állítólagos őrizetbe vétele, vala­mint a hírek szerint az Ukrajnában lévő gáz lefoglalására irányuló szándék mélységesen aggasztó. Putyin a kormányülésen felszólí­totta Igor Szecsin miniszterelnök­helyettest, hogy számoljon be a Naftogaz körüli történésekről, de Szecsin csak annyit tudott monda­ni, hogy az orosz fél értesülései alapvetően a sajtóból származnak, s a Gazpromnak hivatalos tájékoz­tatást nem sikerült kapnia. A janu­árban tíz évre megkötött kétoldalú szerződés értelmében Ukrajnának március 7-ig kell kifizetnie a febru­ári gázimportért mintegy 360 mil­liódollárt. A fizetési bejelentés és a Putyin- nyüatkozat előtt az Ukrán Nemzet- biztonsági Szolgálat (SZBU) mun­katársai tegnap a Naftogaz Ukr­ellenzett - csadakozása előtt, és se­gítse e két ország felkészülését a tagságra. Hangsúlyozta: a NATO- országoknak soha nem szabad el­ismerniük Abházia és Dél-Oszétia szakadár grúziai területeket, és nem szabad elfogadniuk Oroszor­szág azon igényét, hogy saját ér­dekszférájához tartozónak minő­sítse a tőle vonakodó nemzeteket. David Miliband brit külügymi­niszter már az ülésére érkezve úgy nyilatkozott, hogy újra működésbe kell hozni az NRC-t. Diplomáciai források a tanács­transzgaz nevű leányvállalatánál jelentek meg házkutatást tartani, annak ellenére, hogy a Naftogaz el­leni nyomozást egy kijevi kerületi bíróság szerdán este leállította. Vé­gül a házkutatást nem tartották meg. Előző nap, szerdán a nyomo­zók kommandósok kíséretében megrohanták a Naftogaz épületét, elsősorban a Gazprommal január­ban kötött, tízéves gázszállítási szerződés eredeti példányát keres­ték, és jogi értelemben lefoglaltak több mint tízmilliárd köbméter, ukrajnai tárolókban lévő gázt. Ké­sőbb kiderült: az SZBU azt akarta megakadályozni, hogy a két ország közötti gázkapcsolatban az új szer­ződés létrejöttéig közvetítő szere­pet betöltő RoszUkrEnergo ukrán tárolókban lévő, 11 milliárd köb­méternyi gáza a Naftogaz tulajdo­kozás alatt még azt szivárogtatták, ki, hogy Litvánia és Csehország el­lenzi az NRC működésének hivata­los felújítását. Az volt ugyanis az alapkérdés az alaposan elhúzódott tanácskozáson, megteheti-e a NA­TO, hogy feloldja az oroszokkal szemben tavaly elrendelt tárgyalá­si szünetet, amikor Moszkva tá­maszpontok építését tervezi a Grú­ziától elszakadt Abháziában és Dél- Oszétiában. Délután Clinton nemzetközi Af- ganisztán-konferencia megrende­zését javasolta kollégáinak. Szerin­te a közép-ázsiai ország jövőjéről március 31-én Brüsszelben tartan­dó értekezleten részt venne az a 41 állam, amely katonát küldött oda, továbbá Oroszország, Pakisztán és India. A javasolt dátum mindössze néhány nappal előzi meg a NATO április 3-4-én esedékes strasbourg- kehli csúcstalálkozóját, azon tehát már értékelni lehetne az Afganisz- tán-konferencia eredményeit. Clinton azzal érvelt, hogy az Obama-kormány reálisan elérhető célokat kíván kitűzni Afganisztán­ban. E reális cél az ország stabilizá­lásaként fogalmazható meg, szem­ben az eddig vallott céllal: Afga­nisztán nyugati típusú demokráci­ává alakításával. ,Afganisztán összeomlását mindenképpen meg kell akadályozni, az ország nem válhat ismét terroristák mene­dékhelyévé.” (MTI, t, ú) nába kerüljön. Ezt a gázt a szerző­déskötéskor a Gazprom átadta a Naftogaznak, és kedvezményes ára miatt jelentős szerepe van abban, hogy Julija Timosenko, aki Viktor Juscsenko elnök szándéka ellenére kötötte meg a szerződést, arra hi­vatkozhatott, hogy viszonylag cse­kély, 228 dollár/ezer köbméteres éves átlagárat ért el. A feltételezések szerint a bizton­sági szolgálat akciójának célja ép­pen a februári szállítások kifizeté­sének megakadályozása, és az emi­att jelentkező gázhiánnyal a belső helyzet destabilizálása lett volna. Timosenko szerint a nyomozás mögött Juscsenko elnök áll, és arra célzott, hogy az elnök a több milli­árd köbméter gáz eladásából szár­mazó bevételt választási kampá­nyára akaija költeni. (MTI, ú) Orosz figyelmeztetés Űrfegyverek fenyegetnek Moszkva. Oroszország mű­holdelhárító fegyverek fejlesztésén dolgozik, és ellenlépéseket tesz, ha bármely ország fegyvert telepít a világűrbe. Ezt tegnap jelentette ki a fegyveres erők fegyverkezési pa­rancsnoka. Vlagyimir Popovkin hadseregtábomok, védelmi mi­niszterhelyettes sajtótájékoztató­ján úgy fogalmazott: „Rendelkezé­sünkre állnak a kulcsfontosságú alapelemek arra az esetre, ha valaki fegyvert telepítene a vüágűrbe.” Popovkin, aki korábban az orosz űrerők parancsnoka volt, az ameri­kai és kínai műholdelhárító fegyve­rek kikísérletezésével kapcsolatos kérdésre válaszolt. Az amerikai ha­ditengerészet 2008 februárjában rakétával célba vett és eltalált egy meghibásodott kémműholdat. 2007-ben Kína ballisztikus rakétá­val megsemmisítette egyik saját műholdját. Moszkva bírálta az amerikai „csillagháborús” terve­ket, arra hivatkozva, hogy az új fegyverkezési versenyt idézne elő. Oroszország és Kína nemzetközi megállapodást sürgetett az űr­fegyverek tilalmáról, de javaslatai­kat az USA elutasította. Az előző amerikai kormány rakétavédelmi terve keretében a Pentagon műhol­dak megsemmisítésére alkalmas rakéták, lézer és más technológiák kifejlesztéséndolgozott. (MTI) Kína el-Besír mellett Külföldiek kiutasítása Kartúm/Peking. Tíz külföldi segélyszervezetet utasított ki az or­szágból Omar Haszan Ahmed el- Besír szudáni elnök, aki tegnap kö­zölte, hogy határozottan fellép az ország stabilitását veszélyeztetők­kel szemben. Eközben Kartúm köz­pontjában több ezer ember tiltako­zott a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) azon szerdai döntése ellen, hogy letartóztatási parancsot adott ki el-Besír ellen. A szudáni elnök szinte dühöngött, szerinte az ICC neokolonista, az USA és Európa ve­zetői pedig igazi bűnözők. Kína tegnap felszólította az ENSZ BT-t, hogy függessze fel a letartóztatási parancsot. Peking érve: a nemzet­közi közösségnek az a legfontosabb küldetése, hogy fenntartsa a stabi­litást a nyugat-szudáni Dárfúr tar­tományban, és igyekezzen elő­mozdítani a (rendezést célzó) poli­tikai folyamatot. Kína jelentős be­fektetésekkel rendelkezik Szudán­ban, és az afrikai ország olajkincsé­nek első számú vásárlója. (MTI) Buldózeres támadó Hullanak a rakéták Gáza/Jeruzsálem. Három pa­lesztin fegyveres vesztette életét tegnap egy izraeli légicsapásban a Gázai övezet középső részén fekvő Mugazi menekülttábornál. Az izra­eli hadsereg közölte, a légicsapás olyan fegyveres csoport ellen irá­nyult, amely páncéltörő rakétát lőtt ki izraeli területen járőröző kato­nákra. Az Iszlám Dzsihád elismer­te, hogy öt rakétát lőtt ki Izrael terü­letére. Jeruzsálem déli részén pe­dig lelőttek egy palesztin támadót, aki buldózerrel felborított egy rendőrautót és egy buszt a város egyik forgalmas főútvonalán. A ha­tóságok terrortámadásnak minősí­tették az esetet, amelyben két rendőrtiszt könnyebben megsé­rült. A hírek szerint egy taxisofőr és egy rendőr lőtt rá a buldózer veze­tőjére. (MTI) Szerdán Barack Obama elnök és Gordon Brown kormányfő találkozóján demonstrálták a különösen szoros brit-amerikai viszonyt, tegnap a két külügyminiszter, Hillary Clinton és David Miliband tette ugyanezt (SITA/AP-felvétel) Vlagyimir Putyin orosz kormányfő ismét megfenyegette Európát - kifizette tartozását az ukrán Naftogaz Folytatódott a veszélyes ukrán gázpóker ÖSSZEFOGLALÓ

Next

/
Thumbnails
Contents