Új Szó, 2009. február (62. évfolyam, 26-49. szám)
2009-02-06 / 30. szám, péntek
8 Vélemény-hirdetés ÚJ SZÓ 2009. FEBRUÁR 6. www.ujszo.com (Reuters-felvétel SZEMPONT Grammy előtt, kiábrándulva PUHA JÓZSEF Most, hogy belefogtam a jegyzetbe, azonosíthatatlan mosoly ült az arcomra. Talán édesen nosztalgiázó, talán kényszeredett, sírás előtti, talán cinikus, önmagámon gúnyolódó mosoly - tényleg nem tudom. Zenei tekintetben gyerekként, a nyolcvanas és kilencvenes évek fordulóján éreztem magam a legjobban. Tűkön ülve vártam a Grammyt, a világ legfontosabb zenei díjkiosztóját. Pedig nem volt sem elérhető tévéközvetítés, sem internet, az egyetlen magyar zenei rádió is javarészt németül beszélt, s én - német és angol szakos tanárok hiányában - még évekig oroszt tanultam, így csak egykét kukkot értettem belőle. Figyeltem minden elképzelhető híradást, hátha mondják, kik a győztesek. Csak napok múlva mondták, akkor is csupán a legfontosabbakról adtak hírt. Egy ideje nézhetem az összes díjátadót, de már csak szakmailag hoznak lázba. Nem az a fő bajforrás, hogy időközben felnőttem, hanem, hogy a (zenei) világ legalább kilencvenfokos fordulatot vett. A kilencvenes évek közepén, egy akkortájt népszerű brit producer mondta, saját jelentőségét bizonygatva, hogy ha találomra kiválasztanak neki egy személyt, rövid időn belül a slágerlisták csúcsán trónoló sztárt kreál belőle. Ez valóban így működött, a kilencvenes években nagy lendületet vett a zenei rothadás, aztán sorra „buktak le” az énekelni nem tudó, tátogó széplányok és szépfiúk. Most sokkal jobb a helyzet, és jobb dalok születnek. Csakhogy ezeket nem díjazzák sem a Grammyn, sem máshol, ezek a rádiók műsoraiban sem igazán hallhatók. Fia jó zenét akarok, felmegyek a netre, keresgélek és találok. Nem kitalált, stúdió- szagú sztároktól, hanem harmadvonalbeli zenészektől. Ők látszólag nem törekednek arra, hogy az élvonalba kerüljenek, mert valószínűleg nem akarnak sztárok lenni. Akik azzá akarnak válni, szólnak apunak, hogy tömje meg a bugyellárist, vagy bebújnak egy-két fontos ágyba, esetleg jelentkeznek a tévés tehetségkutató versenyekre, amiket én is nézek, de komolyan venni nem tudok. Hogyan is tudnám, amikor botrányok övezik, az apuka állítólag megveszi fiának a győzelmet?! Igen, ez is lehetséges, mert mindent a pénz irányít! Ma is bárkiből lehet zenei sztár (a szó degradálódott értelmében), a csúnyából szép, vagy legalábbis érdekes annyira, hogy ideig-óráig eladható legyen. A kilencvenes évekkel szemben az énekhang nem hátrány. A Grammyt sem tudom komolyan venni, látom, micsoda lobbi folyik a háttérben! Nem csoda, a leghatásosabb példányszámnövelő reklámmá lépett elő, miután kiderül, kié, mondjuk, „Az év albuma” díj, az emberek megveszik a lemezt. S az csak né- hányunkat zavar, hogy korántsem a legjobbakat díjazzák. Azok el sem jutnak a közönséghez. Elakadnak, valahol félúton. Az eltelt időben egyre világosabbá vált, hogy a kényszerűen létrehozott Magyar Koalíció agyaglábakon áll Vajdasági magyar közügyek: kiábrándultak pártja Kivételesen kedvező helyzetbe került a Szerbiában élő magyarság: nem pusztán a három itteni pártot tömörítő Magyar Koalíció (MK) ügybuzgó gondviselésében bízhat, hanem egy negyedik (igaz, autóbusznyi létszámú) bejegyzett pártban is, az ötödik pedig éppen megalakulóban van. E szélesre nyílt demokratikus közegben nincs, aki ne találná meg a saját helyét. Más kérdés persze, hogy újabb választások alkalmával ez a sokszínű szétszabdaltság mennyire lesz előnyös. S1NKOV1TS PÉTER Nos, történt a minap, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) nagybecskereki szervezetének tizenöt tagja demonst- ratívan kilépési nyilatkozatot tett közzé. Bár (egyelőre) elszigetelt jelenségről van szó, megemlítendő mégis, hogy e csoport tagjai kifejezetten értelmiségiek (akad közöttük sebész főorvos, egyetemi tanár, okleveles közgazdász stb.). Bírálatuk arra irányul, hogy a VMSZ vezetőségében túlsúlyba kerültek a szabadkaiak (a Bánság képviselete így elenyésző), a köztársasági szkupstinába bekerült négy képviselő nem végez eredményes munkát, Pásztor István VMSZ-elnök nem vállalt posztot Belgrádban, holott ott lenne a helye, Nagybecskerekre és környékére nem érkeznek a beígért pénzek, az új vezetés pedig elhanyagolja a szórványban élők gondjait. Időközben Kasza József (hosszú időn át a VMSZ elnöke, jelenleg tiszteletbeli elnöke) az Újvidéken megjelenő szerb nyelvű napilap (Dnevnik) hasábjain élesen bírálta a VMSZ tevékenységét, így sokan úgy vélekedtek, ő állhat a háttérben. Keddi számában a Dnevnik - elsőként - már arról is hírt adott, hogy új magyar párt van megalakulóban, a tekintélyes belgrádi Politika című napilap pedig tudni vélte, annak Kasza lesz az elnöke. Visszapörgetve az időt emlékeztetnünk kell arra, hogy a legutóbbi, másfél évvel ezelőtti országos parlamenti választások alkalmával a három vajdasági magyar párt koalícióra lépett. Ezt jobbára az tette lehetővé, hogy Kasza visszavonult, utódjaként pedig Pásztor István már inkább szót tudott érteni Ágoston Andrással, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Pártjának (VMDP) elnökével, valamint Páll Sándorral, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének (VMDK) első emberével. Ez utóbbi két pártban azonban - sokak elvárása ellenére - nem következett be őrségváltás, ami előrevetítette az „alkalmi” magyar tömörülés viszonylagosságát. (A zentai székhelyű Magyar Polgári Szövetség nem lett a koalíció tagja.) Nemrégiben ugyanakkor egyfajta „puccskísérlet” zajlott le a VMDP berkeiben, László Gyula és társainak akciója azonban sikertelenül végződött. A történéseknek szokatlanul nagy teret adó szerb nyelvű sajtó röpítette világgá azt a hírt is, hogy az új alakulat főszervezője éppen a nevezett László Gyula. Az eltelt időszakban egyre világosabbá vált, hogy a kényszerűen létrehozott Magyar Koalíció agyaglábakon áll; a választások idején megalkotott program végrehajtása akadozik, s időnként újból jelentkeztek a személyi ellentétek. Ugyanakkor megfigyelhető, hogy az MKMost csak az látszik bizonyosnak, hogy egy újabb választáson a vajdasági magyarok szavazatai még jobban megoszlanak. nak nem sikerült egységes taktikát alkalmaznia az új ellenféllel, a Borisz Tadics által vezetett (s országos szinten egyeduralkodóvá váló) Demokrata Párttal szemben, holott számos jelentős, túlnyomórészt magyarok lakta városban velük kell osztozkodniuk a hatalmon. A VMSZ kettős szorításba került, s Pásztorék taktikai érzékén múlott, hogy az egyre szűkülő manőverezési feltételek közepette nem sérült a párt tekintélye. Sőt, elnökösködése időszakában eddig a VMSZ közel 1500 új taggal gyarapodott, azaz egynegyedével bővült, miközben a pártot elhagyók száma elenyésző. A tizenöt kilépő tehát, mondhatnánk, nem sok vizet zavar, úgyszintén erélyesen cáfolták, hogy Kasza Józsefnek bármi köze lenne a történtekhez. Ezt maga a politikus is bejelentette, mondván, bár a vezetéssel sok mindenben nem ért egyet, továbbra is Pásztor rendelkezésére áll, s megőrzi tiszteletbeli elnöki pozícióját, ám a VMSZ legfőbb testületéinek ülésein ezentúl nem kíván részt venni. Jóval érdekesebb így az új pártformáció valószínűsíthető létrejötte. László Gyula egy lapnak kifejtette, elsősorban azokra számítanak, akik korábban más (magyar) pártok tagjai voltak, de munkájukhoz „azok a pártok nem biztosítottak elég teret”. Megcélozva tehát a kiábrándultak. Megtudható továbbá, hogy tevékenységük középpontjába „az itt élő magyarság mindennapi gondjait helyezik”, támaszkodva eközben az anyaországra és a nemzetközi intézmények figyelmére. Valamint hivatkoznak egy felmérésükre is, mely szerint „a vajdasági magyarok több mint ötven százaléka azt szeretné, ha egyetlen párt képviselné az érdekeit”. Ez utóbbi minden bizonnyal nem kétséges, ám annál inkább az, mire viszi majd az elégedetlenkedők egyelőre titokzatos pártalakulata. Most csak az látszik bizonyosnak, hogy egy újabb választások alkalmával a vajdasági magyarok szavazatai még jobban megoszlanak. OLVASÓI LEVÉL Merjünk jobbak lenni! A lap január 24-i számában kissé eltűnődtem Iveta Radi- čová plakátjának a fényképén. Vajon találkozom-e valaha az eredeti (és ép) példánnyal? Az az érzésem, jó hasonmása lenne Angela Merkelnek. Ráférne már erre a zabolátlan ifjú országra egy női vezető. Ésszel, tapintattal kivezetné a pattanásos kamaszkorból. Az elmúlt időszakban gyakran bizonyított szociális érzékenysége vitathatatlan, és az istenadta nép ezt méltányolni tudja. Pláne a kisebbségben élő magyarok, akik előreláthatóan a nevét sem fogják mindig helyesen kiejteni, de elfogadják anyai oltalmát. Egyetlen mondatát ragadnám ki. Kifogásolta, hogy az illetékes intézmények nem reagálnak megfelelően a lakossági panaszokra, ami csak fokozza az emberek passzivitását, és fokozatosan csökkenti az állami intézményekbe vetett bizalmat. így igaz. Jómagam személyes tapasztalatok árán állítom, hogy még a bíróság munkájában is megtalálható a vitatható döntés. A károsult pedig kiábrándult és keserű lesz. Merjünk jobbak lenni! így szól magyar nyelven is a felhívás. A jelölt finom női érzékkel konstatálja, hogy a hibák, vétségek beismeréséhez bátorság szükséges. Ezen túl a változtatáshoz aztán jókora merészség kell(ene). A társadalom nagy része nem is képes rá, sőt, akarata sincsen. Még akkor sem, ha a külső világ igényelné. (Mi közünk hozzá!) Képesek vagyunk rá. Hangzik a következő mondat a plakáton. Erre csak a Bibliából Krisztust tudom idézni: Asszony, nagy a Te hited! Győri Sarolta, Szepsi MŰEGYETEM 1782 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Szlovák állampolgárok előtt is nyitott a nagy múltú budapesti Műegyetem, a magyar műszaki felsőoktatás fellegvára. Az Uniós csatlakozás óta a magyar állampolgárokkal azonos feltételekkel, tandíjmentesen tanulhatnak nálunk szlovákiai hallgatók, akik ösztöndíjra is pályázhatnak, és kollégiumi elhelyezést igényelhetnek. Tanulj fizikusnak, matematikusnak Budapesten! Cl Ni tfí CD O O CM • Fizika alapképzés (BSc) • Matematika alapképzés (BSc) • Fizikus mesterszak (MSc), alkalmazott fizika, nukleáris technika és kutatófizikus szakirányokkal • Matematikus mesterszak (MSc) A Magyarországon felvételizők teljesítménye hagyományosan a Műegyetemen a legjobb a fizikus és a matematikus szakokon is, ahol nemzetközi hírű professzorok és jó oktatási körülmények várják a hallgatókat. Diplomásaink sikerrel helyezkednek el az Európai Unió iparvállalatainál, a pénzvilágban és a tudományos kutatóközpontoknál. • Alkalmazott matematikus mesterszak (MSc), alkalmazott analízis, operációkutatás, pénzügy-matematika, sztochasztika szakirányokkal Jelentkezési határidő: 2009. február 15. Részletes tájékoztatás és elektronikus jelentkezés a www.felvi.hu honlapon az E-felvételi címnél. Természettudományi Kar www.ttk.bme.hu, ttk-dekani@ttdh.bme.hu, +36 1463 1919
