Új Szó, 2009. február (62. évfolyam, 26-49. szám)
2009-02-04 / 28. szám, szerda
10 Európai unió - hirdetés ÚJ SZÓ 2009. FEBRUÁR 4. www.ujszo.com Törökország megkerülhetetlen, Ankara az uniós tagság elnyerését szabná feltételül - Irán is ajánlkozott, vele még nagyobbak a gondok • Nabucco-terv: már csak sok pénz és gáz kell NABUCCO GÁZVEZETÉK Déli Áramlat Évente 31 milliárd köbméter orosz gázt szállítana. T E ___\ I'* '•W ® Baumgarten \\ Shevelinka® Ara. 6 \\ OROSZORSZÁG Létező gázvezetékek Tervezett és megkezdett gázvezetékek [-♦ Forrás: World Energy Atlas A múlt keddi budapesti Na- bucco-csúcs legnagyobb eredménye az volt, hogy az uniós gázvezeték-tervezet kimozdult a holtpontról. A projekt két leggyengébb pontja: nem tudni, honnan lesz hozzá pénz, és azt sem, honnan kerül gáz a vezetékbe. Ezekre az alapvető kérdésekre most sem kaptunk választ. ÖSSZEFOGLALÓ Tizenkét ország képviseltette magát nagyon magas - állam- vagy kormányfői - szinten is, s lényegében az egyetlen dolog, amiben a résztvevők egyetértettek, és ami enyhe optimizmusra adhat okot, az az, hogy mindenki azt mondta, elkötelezett a Nabucco mellett. A jobboldali sajtó ellentmondásként értékelte és ironizált azon, hogy a Nabucco-csúcs házigazdája a magyar kormányfő volt. Hiszen Gyur- csány Ferenc, amikor tavaly februárban aláírta Vlagyimir Putyinnal a megállapodást a Déli Áramlat (South Stream) gázvezeték magyarországi szakaszának megépítéséről szóló megállapodást, ezt azzal indokolta, hogy a Nabucco csak egy álom, álommal pedig nem lehet fűteni, ezért Magyarország két vasat tart a tűzben. De az a lényeg, hogy a hivatalos magyar álláspont még időben változott, ennél sokkal rosszabb a pozsonyi: a szlovák kormány nem képviseltette magát a csúcson. ígéretek már vannak Némi bizakodásra ad okot az is, hogy az orosz-ukrán politikai viták nyomán kirobbantott januári gázválság egész Európát rádöbbentette, ideje komolyan hozzálátni mind a szállítási útvonalak, mind a beszerzési források diverzifikálásához. Gyurcsány a csúcson arról beszélt, hogy legalább kétmilliárd eu- rós uniós támogatásra lenne szükség. Másnap az EB, amely kb. 3,5 milliárd eurót különített el különböző energetikai projektekre, a Nabuccóra (egyelőre) csak 250 milliót utalt ki, az induláshoz talán ez is elég. Egyéb forrásokból akkor lesz pénz, ha a dolog komolyra fordul, vagyis 2-3 hónapon belül elkészül a Nabucco-projekttel kapcsolatos kormányközi megállapodás végleges szövege, s azt majd alá is írják. Philippe Maystadt, az Európai Beruházási Bank (EIB) elnöke a csúcson azt mondta, ők a projekt 25 százalékát is hajlandóak finanszírozni, Thomas Mirow, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) elnöke pedig úgy nyilatkozott, hogy elvben ők is készek részt vállalni a finanszírozásban, de látni szeretnék az aláírt kormányközi megállapodást és a beruházásokkal kapcsolatos szerződéseket; Reinhard Mitschek, a Nabucco- konzorcium ügyvezető igazgatója szerint viszont nem a finanszírozás az igazi kérdés, hanem a jogi keretek és a gázforrások meghatározása. Tegyük hozzá: a Törökországot Ausztriával összekötő, kb. 3300 km hosszúra tervezett csővezeték költsége a legújabb számítások szerint elérheti a 9-10 milliárd eurót. Közvetlenül a csúcs után a független elemzéseket készítő texasi Stratfor intézet úgy látta, a konzorcium tagjai egyelőre nem sok ponton jutottak közös nevezőre; sem arról nincs egyetértés közöttük, hogy a vezeték pontosan hol haladjon, sem arról, miképpen történjen a finanszírozás. Mindenekelőtt azt nem határozták meg, hogy annak a gáznak a nagy része, amellyel megtöltenék a vezetéket, honnan származzon. Problémás lehetőségek Töbh lehetőség is van, de mindegyik problémás. Az azer- bajdzsáni Sah-Deniz gázmező második fázisa 2013-tól csak 8 milliárd köbméter gázt fog termelni, a Nabuccónak jóval többre lesz szüksége. Elakadt az a terv, hogy a Kaszpi-tengert átszelő, víz alatti vezetéken szállítanának gázt Kazahsztánból vagy Türkmenisztánból Azerbajdzsánba. Bár Kazahsztánnak és Türkmenisztánnak is bőséges készletei vannak a Nabucco megtöltéséhez, mindkét ország elfordulni látszik a projekttől Moszkva nyomására. A Gazprom például a türkmén gázt négyszeresen áron adja tovább Európának. Az iráni gáz - annak ellenére, hogy Teherán felajánlotta, beszállítana a Nabuc- cóba - az ország elleni amerikai és EU-szankciók miatt aligha megvalósítható, a Nyugatnak előbb ki kellene békülnie Iránnal. Törökország gondot okoz Törökország is akadályt jelenthet a Nabucco számára. Ankara most már a török EU-tagsághoz köti a projektben való részvételét. Törökország területére mindenképpen szükség van az európai diverzifikációs tervekhez, akár a Kaukázus térségéből, akár Közép-Ázsiából vagy a Közel-Keletről érkezne a földgáz. Ha Brüsszel nemet mond a török EU-tagságra, és Ankara állja a szavát, akkor az egész Nabucco-el- képzelés elhal. Ugyanakkor persze Törökország is enyhíteni szeretne az orosz gázszállításoktól való függőségén, tehát az EU-tagság elutasítása miatt, csupán sértett büszkeségből nem utasítaná el a Nabuc- cót. Mindezen túlmenően Törökország állítólag ahhoz is ragaszkodik, hogy Azerbajdzsán - az egyetlen ország, amely már vállalta, hogy gázt szállít a Nabuccó- hoz, ezért is volt Ilham Alijev azeri elnök a csúcs főszereplője - a határon neki adja el a gázt, s majd ő adja tovább az európai vásárlóknak. Azerbajdzsán viszont egyenesen az európaiaknak akarja eladni a gázt, s Törökországnak csak tranzitdíjat fizetne. Ankara már árajánlatot is tett, ez azonban alacsonyabb a Gazprom ajánlatánál, így Azerbajdzsánnak ennél az is kifizetődőbb lenne, ha Oroszországnak adná el a gázt. A Nabucco lényege tehát az, hogy nem orosz gázt szállítana, vagyis nem Putyin csodafegyverétől, a Gazpromtól függene. (Oroszország mellett természetesen a januárban megbízhatatlan partnernek bizonyult Ukrajnát is elkerülné.) Atöbbi, napjainkbanlegtöbbet emlegetett vezeték - Északi Áramlat, Déli Áramlat, Kék Áramlat - kizárólag az orosz gázra épül. Merkel másképp látja Két nappal a budapesti Nabuc- co-konferencia után az Oroszországot Németországgal összekötő, tervezett balti-tengeri földgáz- vezeték (Északi Áramlat - North Stream) határozott támogatására szólította fel az Európai Uniót Angela Merkel. A német kancellár ennek érdekében külön levélben fordult Jósé Manuel Barroso európai bizottsági elnökhöz és Mi- rek Topolánekhez, az unió soros elnöki tisztét betöltő Csehország miniszterelnökéhez. Ez utóbbinak címzett levélben egyébként Merkel elutasította azokat a bírálatokat, amelyeket Topolánek Budapesten fogalmazott meg mind az Északi, mind a Déli Áramlat tervével szemben. Merkel szerint a biztonságos földgázellátás érdekében az EU-nak a szállító országokat és a tranzitútvonalakat illetően is erősebb diverzifikálásra kell törekednie, ezért egyaránt döntően fontosnak tartja a Na- buccót, az Északi és a Déli Áramlatot is. A kancellár - lapértesülések szerint - elutasította azokat a törekvéseket, hogy a jövőbeni lehetséges gázellátási válságok megelőzését közösségi eszközökből finanszírozzák (vagyis a Gyurcsány által kért 2 milliárdot). * Merkel ehelyett azt sürgette, hogy az energiakonszemek maguk fi- 9 nanszírozzák a hiányzó infrastruktúra kiépítését, a különböző szolidaritási-támogatási mecha- 9 nizmusokat, valamint az esetleges válságok idején alkalmazandó szükségterveket is. A Financial Times Deutschland ennek kapcsán rámutatott: a tervezett földgázvezetékek megépítésével kapcsolatban ellentétesek Németország és több kelet-európai uniós tagállam nemzeti érdekei. Két nappal később az Európai Bizottság egyik szóvivője kifejtette: az unió a szállítási források, illetve útvonalak diverzifikálása terén elsősorban a Nabuccót tá- 9 mogatja. ,A Nabucco az első szá- ^ mú projekt diverzifikálási politikánkban” - állította, hozzátéve, hogy a balti-tengeri vezeték csak £ ez után jöhet szóba, (-nák, mti) A három legtöbbet emlegetett földgázvezeték ÉSZAKI ÁRAMLAT (North Stream). A balti-tengeri vezeték megépítésében még Gerhard Schröder állapodott meg Vlagyimir Putyinnal, s a tervet a Merkel-kabinet is teljes szívvel támogatja. Az Oroszországot Németországgal a Balti-tenger alatt - a balti államok és Lengyelország megkerülésével - összekötő vezeték 2011-től évente maximum 55 milliárd köbméter földgázt továbbítana Oroszországból Németországba. A vezeték megépítésében az orosz Gazprom mellett a német E.ON Ruhrgas és a BASF, továbbá a holland Gasunie ener- giakonszem vesz részt. Lengyelország és a balti államok attól tartanak, hogy ezáltal kizárják őket a gázellátásból, ezért határozottan ellenzik a tervet, míg Svédország és Finnország környezetvédelmi okokból lép fel ellene. ságának tanulmányozására. A létesítményt 2013-ban szeretnék átadni. DÉLI ÁRAMLAT (South Stream). Az Oroszországot a Fekete-tengeren és a Balkánon keresztül Dél-Európával összekötő földgázvezeték megépítéséről 2007. június 23-án Rómában írt alá szándéknyilatkozatot a Gazprom és az olasz ENI menedzsmentje. A lépést november 22-én Moszkvában Vlagyimir Putyin orosz elnök és Romano Prodi olasz miniszterelnök jelenlétében konkrét megállapodás követte. Ennek értelmében közös céget hoznak létre a 10 milliárd dollár összköltségűre becsült vezeték megvalósíthatóKÉK ÁRAMLAT (Blue Stream). A Fekete-tengeren áthaladó csővezeték Oroszországból szállít földgázt Törökországba. Építője a Blue Stream Pipeline B:V., az orosz Gazprom és az olasz ENI hollandiai bejegyzésű vegyesvállalata. A Kék Áramlatot 2005 novemberében avatták fel Durusunál, Vlagyimir Putyin orosz elnök, Recep Tayyip Er- dogan török és Silvio Berlusconi olasz miniszterelnökök jelenlétében. A Kék Áramlatot a Balkán és Közép-Európa felé tervezték meghosszabbítani, de ezt az elképzelést később felváltotta a Déli Áramlat terve, (nák) « i « • jövedelmező kamatozás ^ • a lekötési időt ön választja meg, a betét már 7 napra is leköthető* • a betéti ajánlat a lakosságra, a vállalkozókra és az önkormányzatokra vonatkozik • az akciós ajánlat 2009. 3. 31 -ig érvényes * a 7 napos lekötés a vállalkozókra és az önkormányzatokra vonatkozik. i < www.otpbanka.sk • otpdirekt 0850 111 222 <& otpbanka «
