Új Szó, 2009. február (62. évfolyam, 26-49. szám)

2009-02-27 / 48. szám, péntek

I i I i I Mil JII UHUI Ilii II i n min m i mu m m 11 ■! i íl m i ■ u_i KERTESZKEDO 2009. február 27., péntek ________________________________________________________________________________ ________________________________________________________ 6. évfolyam 9. szám Csak átmelegedett földkeverékbe vessünk, tűzdeljünk Neveljünk zöldségpalántát ÖSSZEFOGLALÓ A január-februárban a fényhi­ány, március-áprilisban pedig a túl alacsony talajhőmérséklet a zöld­ségpalánta nevelés kritikus pontja. Az alacsony hőmérséklet lassítja a palánta fejlődését, és olyan stresszt válthat ki a növényben, ami csak később, a termésérés idején válik nyilvánvalóvá. A zöldségpalántá­kat csak átmelegedett földkeverék­be szabad vetni, tűzdelni, ezért a palántázó közeget a téli tároló helyről időben vigyük ki a szabad­ba, és helyezzük a napra. Az ubor­ka 20-21, a paprika 20, a paradi­csom 18-19, a fejes saláta 14-16, a (Képarchívum) káposztafélék (a karfiol és a kínai kel kivételével) 12-14 °C-os ta­lajhőmérsékletet igényel. Az utóbb említett két faj számára az ültető közeg hőmérséklete 16-18 fokos le­gyen. Hideg talajban a gyökér­fejlődés vontatott, és hiába adagol­tunk megfelelő mennyiségben műtrágyát a közeghez, a növények hiánybetegség tüneteit mutatják. Ha a közeg amellett, hogy hűvös, még nedves is, fokozottabb a pa­lántadőlés veszélye. Mindezért fontos a talajhőmérséklet ellenőr­zése a tűzdelést megelőzően. Ám nem elég, ha léghőméróvel ren­delkezünk, mihamarabb szerez­zünk be talajhőmérőt is. A léghómérő elhelyezését a palán­tanevelő házban (fóliában) ne a mi kényelmünk határozza meg, hanem a növény helyzete. A léghőmérőt ne szemmagasságba tegyük, hanem lógassuk a növé­nyek közé, és ott méljük a léghőmérsékletet. A növénytől 1­1,5 méter magasabban elhelye­zett hőmérők 5-6 °C-kal többet is mutathatnak, így ha ott a hőmér­séklet megfelelő, a növény fázik. A „fázás” jelei a vontatott fejlődés, a nem megfelelő termőrügy-diffe- renciálódás, valamint komolyabb esetben a levélfonák kékes-vörö­ses elszíneződése. (gazdabolt.hu-papp) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK | Aktuális középárfolyamok Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam Anqol font 0,89130 Lenovel zloty 4,6960 Cseh korona 28.333 Maqyar forint 300,02 Bolqár leva 1,9558 Román lei 4,2904 Japán jen 125,33 Svájci frank 1,4848 Kanadai dollár 1,5885 USA-dollár 1,2782 VÉTEL - ELADÁS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,31-1,23 29,22-27,51 314,56-287,46 OTP Bank 1,32-1,24 29,12-27,48 307,90-290,36 Postabank 1,32-1,23 29,33-27,34­Szí. Takarékpénztár 1,32-1,23 29,18-27,56 315,64-288,46 Tatra banka 1,31-1,24 29,12-27,64 312,01-288,29 Dexia banka 1,31-1,25 29,09-27,61 307,42-291,84 Általános Hitelbank 1,31-1,24 29,16-27,55 314,56-287,46 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Próbálkozzunk sajáttörzsű ribiszkefával. Könnyebb gondozni, metszeni és a gyümölcs sem érintkezik a földdel Milyen gyümölcs a riszméte? Kiváló gyümölcs a tüskementes földiszeder (Fotó: Hocsi) E héten folytatjuk a bogyós- gyümölcsűekről szóló soro­zatunkat. Kertészmérnök szakértőnk ez alkalommal a sajáttörzsű ribiszke, az eg­zotikusán hangzó riszméte, valamint a közkedvelt tüs­kementes szeder termeszté­si tudnivalóit foglalja össze. BELUCZ JÁNOS Előző írásomban taglaltuk a kü­lönbséget a bokor és a koronás- törzses forma között. Az alábbiak­ban a sajáttörzsű ribiszkére hív­nám fel a kertészek figyelmét. An­nál is inkább, mert viszonylag egyszerűen kialakítható, miköz­ben egyesíti a két forma előnyeit. Hogyan neveljünk sajáttörzsű ribiszkefát? A sajáttörzsű ribiszkefa abban különbözik a bokor formától, hogy a földből nem a gyökeres termórészek jönnek elő, mindjárt elágazódva, hanem van egy meg­vastagodott törzs, amely a föld felett 40-50 cm magasságban ko- ronaszerűen elágazódik. A koro­nástól pedig abban különbözik, hogy saját gyökerű, tehát nincs aranyribiszkére oltva, továbbá nem olyan magasan hozza koro­náját, mint a törzses-koronás for­ma. Előnye, hogy művelése lénye­gesen könnyebb, mint a bokoré. Alatta a talaj művelhető, a gyö- mölcs nem érintkezik a földdel. Jobb a bokor növényvédelme is, miközben könnyebben szaporít­ható, mert nem kell oltani arany- ribiszkére, metszése jobban vé­gezhető, a korona áttekint­hetőbb. Bár a koronás formától többet terem, a bokortól keveseb­bet, viszont nem kell félni attól, hogy kitörik vagy kifagy. Az éven­kénti metszése szintén a két for­ma közötti. A sajáttörzsű formát úgy kell ki­alakítani, hogy elültetjük az ül­tető anyagot. Ha el van ágazva, akkor a legfejlettebbet meghagy­juk, ezt két-három szemre vissza­vágjuk, a többi elágazást lemetél­jük. Évközben továbbra is csak ezt az egy hajtást visszük fel, a többit lemetéljük. Amikor ezzel az egy hajtással elértük a kívánt magas­ságot, pl. 40-50 cm, akkor vissza­vágjuk, elágaztatjuk. A további metszésekkel a következő évben körkörösen több (8-10) termő­részt nevelünk ki, később már a helyzet mutatja a metszés szüksé­gességét. Mi fán terem a riszméte? A riszméte (Josta) új gyümölcs­hibridnek számít, két gyümölcs­fajból, a köszmétéből és a fekete ribiszkéből lett Németországban kinemesítve. Magyarországon is folytak kísérletek a két faj keresz­tezésével, a fertődi gyümölcsne­mesítő állomáson ifj. Porpáczy Aladár a fajtának-hibridnek a Rikő nevet adta. A josta esetében kevesebb, mindössze 3-4 bogyó kötődik meg egy fürtön, ugyanakkor az átlagos bogyótömeg 2,4 g, át­mérője 14,5 mm. íze kellemes, a fekete ribiszke illata és íze eny­hén, vagyis elégségesen érződik. Nagyüzemileg nem termesztik, ám a kertészkedők érdekesnek tartják. Friss fogyasztásra, mély­hűtésre és konzervipari feldolgo­zásra egyaránt alkalmas. Egy-két tövet minden házikertbe ajánla­tos telepíteni. A josta metszésénél kevesebb termőrésszel dolgozunk, így min­den évfolyamból esetleg egy termőrész van. Ugyanakkor a bo­kor magas. Az elágazásokat is a felsőbb részben évente meg­metsszük, így ifjítunk. Nem elter­jedt gyümölcs, biztos vannak olyanok, akik nem is ismerik. Pe­dig a bokor saját gyökerű, így a tősarjak gyökérrel együtt kive­hetők és üítethetők. Koronás for­mája nem terjedt el. A tüskementes szeder metszése A szederfajták lehetnek kúszók, részben kúszók, valamint merev- szárúak. Az előbbiek a hajtáscsú­csok legyökerezésével, az utóbbi­ak satjakkal szaporodnak. A tüs­kementes fajták nemesítése 1920- ban kezdődött, Amerikában 1966-ban állították elő a Thorn- free tüskéden fajtát, melyet Szlo­vákiában 1989-ben regisztráltak. Magyarországon már 1980-ban 316 ha volt kiültetve belőle. Nálunk az utóbbi időben főleg a hétvégi kertekben terjedt el ter­mesztése. Éghajlati igényei a szőlő igényével azonosak. Nem szereti a szelet. Ha gyümölcsérés­kor megázik, könnyen megtelep­szik rajta a szürkepenész. Felhasz­nálása a málnával azonos, bár a gyümölcs vitamintartalma nem túl magas, íz-, aroma-, valamint színanyaga gazdag és érdekes. Nem igényes sem a talajra, sem a trágyázásra, ennek ellenére má­sodik éves korától évente akár 3-4 méteres hajtásokat is növeszt. Igényli a támrendszert és időn­ként a kötözést. Korban nem kifejezhető, úgy mint a málnánál, hogy letermés után eltávolítjuk a töveket. Van, hogya tövek két, máskor három év után kezdenek elhalni. Már ter­més után fonnyad a levélzet, a termőtő sötét színűvé válik. Mivel a kétéves tövek a legterméke­nyebbek, így ha van belőlük elég, akkor az időseket mindenképpen tőből kivágjuk. Akár már ősszel a termés után, akár most, tavasszal. A termő egyedeket a támrendsze- res sorban egymástól 30-35 cm-re ültessük. A szeder metszése évközben, júliusban, augusztusban kezdő­dik. Ilyenkor a fő hajtást azért kurtítjuk meg, hogy fölöslegesen ne nőjön 3-4 méter magasra, ha­nem a környező növényzetnek és a támrendszernek megfelelően mindössze 2-2,5 m legyen. Ugya­núgy az oldalhajtásokat is 30-40 cm-re visszavágjuk. így a megma­radó részek jól kifejlődnek, tele lesznek termő rügyekkel, ame­lyek kedvező körülmények esetén beérnek. Ha a visszavágást ősszel elvégeztük, most csak korrigáljuk az őszi metszést, tőből kivágjuk, ami elhaltnak vagy feleslegesnek bizonyul. Főleg az oldalhajtások hossza érdekes most, a 3-4. rügy után úgy 25-30 cm-re vágjuk- vissza a vesszőt. Metéljük le a ta­valyi leveleket, termésmaradvá­nyokat. egészségesen a hetet! Új köntösben, új tartalommal 2050-ben mindenki allergiás lesz? A nőknél gyakoribb a vesemedence-gyulladás Uniós rendelet a lisztérzékenységről A három legjobb zsírégető Gyógyító térkép a talpon Jobb a gyermeknek az anyja ölében Tömör növényi erő a bőrnek A ragyogó haj titka Keresse az Új Szót az újságárusoknál! A zöldségben lévő vitaminok jelentősen lassíthatják a memóriaromlást Több zöldség, jobb agyműködés! ÖSSZEFOGLALÓ A közvélekedés szerint naponta egy alma az orvost távol tartja, egy új felmérés szerint egy egész tál zöldség segít a memória ébrentar­tásában. A vizsgálat adatai szerint azoknál az embereknél, akik na­ponta legalább háromszor fogyasz­tottak zöldséget, a memóriaromlás és más mentális hanyatlás mértéke 40 százalékkal lassult a hatéves fel­mérés során, összehasonlítva azok­kal, akik naponta csak egyszer fo­gyasztottak zöldséget. Ez rendkívül reményt keltő hír - véb Martha Cla­re Morris a chicagói Rush Univer­sity orvostudományi központjának kutatója, hiszen segíthet megtarta­ni kognitív képességeinket idősebb korunkban is. A vizsgálatot a kuta­tónő csapatával végezte el, amely­ben 3718, 65 éves vagy ennél is idősebb chicagói ember vett részt. A résztvevők egy kérdőívet töltöt­tek ki arról, hogy milyen ételeket fogyasztottak, és ki végezte el a mentális képességüket felmérő teszteket a vizsgálat periódusa alatt. Az eredményekből a kutatók azt a következtetést vonták le, hogy akik a legtöbb zöld leveles növényt, például salátát vagy spenótot fo­gyasztották, azok átlagosan kisebb mértékben veszítettek memóriájuk képességeiből. A hüvelyes növé­nyeknek, mint például a lencsének sokkal kisebb hatása van. Bár a rendszeres gyümölcsfogyasztás sem igazolt semmilyen hatást, a kutatók hozzátették: ez a megáll­apítás általánosságban vonatkozik a gyümölcsökre is. Egy egészen más tanulmány szerint, amit a Hifts Egyetemen végeztek el, a bo­gyós gyümölcsökben gazdag ét­rend javítja az agy funkcióit az idősebbeknél is. A kutatók szerint a zöldségek nagy mennyiségben tartalmaznak E-vitamint, amely kapcsolatba hoz­ható az agy jobb működésével. A zöldségeket ráadásul valamilyen zsiradékkal fogyasztjuk, melyek öntetként, vajként, margarinként vagy. majonézként vannak jelen a salátákon, és az E-vitamin zsírban oldódik. Egy másik független vizs­gálatban arra a megállapításra ju­tottak a kutatók, hogy az egészsé­ges zsírok, a teh'tetlen és a többszö­rösen telíteden zsiradékok megta­lálhatók a növényi olajokban is, amelyek szintén csökkentik a me­mória romlásának sebességét és az Alzheimer-kór kialakulásának koc-

Next

/
Thumbnails
Contents