Új Szó, 2009. február (62. évfolyam, 26-49. szám)
2009-02-27 / 48. szám, péntek
6 Külföld ÚJ SZÓ 2009. FEBRUÁR 27. www.ujszo.com RÖVIDEN Csúcs előtti Barroso-levél Brüsszel. Egy esetleges szociális válság megelőzésére szólította az unió tagországainak vezetőit Jósé Manuel Du- rao Barroso EB-elnök az állam- és kormányfők vasárnapi rendkívüli találkozójához kapcsolódóan írt levelében. Úgy vélte, a munkahelyek megszűnése, a gazdasági lassulás szociális következményekkel is fenyeget, és ezek elkerülésére uniós szinten kellene intézkedéseket tenni. Barroso újfent állást foglalt a szabad verseny biztosítása és a protekcionizmus elutasítása mellett. (MTI) A Patriotok nem számítanak Moszkva. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint Oroszországot nem aggasztja Lengyelország haditechnikai együttműködése más országokkal. Ezt az amerikai Patriot rakéták lengyelországi telepítéséről napvilágot látott hírrel kapcsolatban mondta. „Más kérdés, hogy az amerikai rakétapajzselemek telepítésére vonatkozó tervek érdeklik Moszkvát, mivel Oroszország biztonságát érintik, erről azonban konzultálunk az amerikai, a lengyel és a cseh féllel” - tette hozzá. (MTI) Bosszantja a bírálat Kínát Peking. Visszautasította és az ország belügyeibe való beavatkozásnak minősítette a tegnapi hivatalos kínai sajtó az amerikai külügyminisztérium bírálatát az emberi jogok kínai helyzetét illetően. Az Új Kína szerint a washingtoni külügy előző nap kiadott jelentése „nem veszi figyelembe az emberi jogok terén elért kínai eredményeket, véletlen- szerű és felelődén megállapításokat tesz Kína etnikai, vallási és jogi viszonyairól”. Az 1977 óta minden évben kiadott jelentés „ürügyként szolgál ahhoz, hogy Washington beavatkozzon más orszá- gokbelügyeibe”. (MTI) Elfogták a kalózokat Peking. Kalóztámadásokat hiúsítottak meg kínai és dán hadihajók Szomália partjai közelében. A kínai haditengerészet egy olasz hajót mentett meg a tengeri rablóktól tegnap az Ádeni-öbölben. A Ha- ikou torpedóromboló helikoptere védte meg a libériái zászló alatt közlekedő hajót: figyelmeztető lövéseket adott le a gyorsnaszádokkal támadó kalózokra. A dán hadihajó, az Absalon HDSM egy kínai teherhajó elleni támadást hiúsított meg szintén az Ádeni- öbölben, miután vette a bajba került hajó kapitányának vészjelzését. A kínai hajó legénységének egy ideig sikerült távol tartania a tengeri rablókat azzal, hogy tűzoltófecskendőkkel locsolta őket. A támadási kísérlet közben két kínai matróz megsérült - tudatta közleményben a Bahreinben állomásozó V. amerikai flotta. (MTI) Dakkában az utcai tűzpárbaj elől egy üzletbe menekültek a civilek. Tegnap már tucatnyi vidéki városra is átterjedt a bangladesi határőrök lázadása, fővárosi főhadiszállásukon, ahol a zendülés kezdődött, ismét lövöldöztek. A kormány bevetette ellenük a hadsereget, a média szerint megindultak a harckocsik Dákká felé. Csak szerdán 50 halálos áldozata és sok sérültje volt a lázadásnak. A kormány utasítására az egész országban leállt a mobiltelefon-szolgáltatás, hogy megakadályozzák a rémhírterjesztést. A határőrök tegnap este állítólag megígérték, hogy leteszik a fegyvert. (ČTK/AP-felvétel) Hágai törvényszék Felmentették Milutinovicsot Hága. Felmentette tegnap a hágai törvényszék Milan Milutinovics egykori (1998-2002) szerb elnököt a Koszovóban a múlt évtized végén elkövetett háborús bűnök vádja alól, és ő azonnal él is hagyhatja a börtönt. A többi vádlott közül Nikola Sainovics volt kormány- fóhelyettest 22 év, Dragoljub Ojda- nics volt vezérkari főnököt 15 év, Nebojsza Pavkovics tábornokot 22 év, Vladimír Lazarevics tábornokot 15 év, Steren Lukics rendőrtábornokot pedig 22 év börtönbüntetésre ítélte a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló törvényszék. Mindannyiukat a koszovói albánok 1999-es üldözéséért tették felelőssé egy közös megfélemlítési és erőszakkampány irányítóiként. A műveletek célja az volt, hogy a főként albánok lakta tartomány etnikai összetételét megváltoztassák. Ez az első érdemi ítélet a Koszovóban elkövetett bűnök ügyében. (MTI) Tízezer embert szeretne elhelyezni az EU-ban az ENSZ - uniós küldöttség utázik Washingtonba a guantánamói ügyben Prága nem fogad be iraki menekülteket Brüsszel/Washington. Elutasítja az EU soros elnökségét adó Csehország a különösen veszélyeztetett helyzetű, Szíriában és Jordániában tartózkodó iraki menekültek befogadását. Magas rangú uniós küldöttség utazik az USA-ba, hogy megvitassa a Washington által bezárásra ítélt guantánamói fogolytáborban jelenleg fogva tartottak elhelyezésének ügyét. ÖSSZEFOGLALÓ Mindkét bejelentés az EU bel- és igazságügyi minisztereinek tegnap kezdődött, kétnaposra tervezett ülésén hangzott el. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) kérte az EU-t tízezer iraki befogadására. A tegnapi értekezlet előtt azonban az elnöklő Ivan Langer cseh belügyminiszter azt mondta újságíróknak, hogy kormánya szerint helyesebb lenne, ha ezek az emberek visszatérnének Irakba. Korábbi közlések szerint Németország 2500 kiválasztott baki menekültnek hajlandó új hazát biztosítani. Eric Besson francia bevándorlásügyi miniszter tegnap arra emlékeztetett, hogy Párizs már befogadott 650 irakit, és a továbbiakban is kiveszi részét a közös erőfeszítésekből. Mindazonáltal az ENSZ által kért létszámnak csupán a felére, mintegy ötezer iraki menekültnek a befogadására látszik hajlandóság az EU tagállamok részéről. Az uniós szakminiszterek tavaly novemberben abban állapodtak meg, hogy minden tagállam a saját belátása szerint, önkéntes alapon fogadhat be iraki menekülteket. A statisztikák alapján több millió iraki menekült el az elmúlt években a hazájában dúló erőszak elől. Leginkább a különböző etnikai és vallási kisebbségekhez tartozók vannak olyan kilátástalan helyzetben, hogy nincs reális esélyük a biztonságos hazatérésre. A németek például a keresztények közül válogatják ki azokat, akiket hajlandóak befogadni. Langer szerint a guantánamói foglyok elhelyezésének ügyében van esély közös uniós álláspont kialakítására. Mint közölte, március 16-án és 17-én látogat Washingtonba, Jacques Barrot-val, az EB igazságügyi és biztonsági kérdésekben illetékes alelnöké- vel együtt. A Kuba szigetén található guantánamói amerikai támaszponton belül kialakított fogolytáborban különböző állampolgárságú terroristagyanús személyeket őriznek. Barack Obama amerikai elnök elrendelte, hogy a fogolytábort egy éven belül zárják be, ám az ott őrzöttek egy részét - kb. hatvan személyről van szó - szabadon lehetne ugyan engedni, de nem akarják visszaküldeni őket saját hazájukba, mert félő, hogy ott önkényeskednének velük a hatóságok. A cseh belügyminiszter a maga részéről azt hangsúlyozta, a foglyok befogadására egyetlen EU- országot sem lehet kötelezni, minden szigorúan csak az önkéntesség elve alapján történhet. Eric Holder, az új amerikai igazságügy-miniszter szerdán azt mondta, a guantánamói tábor bezárása nehéz folyamat lesz. Holder, aki hétfőn járt a létesítményben, jól irányított, professzionális intézményként jellemezte a fogolytábort. Leszögezte ugyanakkor: ezek a pozitív tapasztalatok nem változtatnak a kormánynak azon a célján, hogy a börtönt 2010 januárjáig be kell zárni. Holder közölte, az év nagy részét azzal fogják tölteni, hogy tüzetesen megvizsgálják minden rab ügyét. A táborban jelenleg 250 embert tartanak a világtól elzárva. (MTI, č, ű) Óvatos közeledés a Hamász és a Fatah között Új egységkormányt akarnak Nem tudják egyhamar ellenőrizni a beutazók biometrikus adatait Késni fog az új schengeni rendszer ÖSSZEFOGLALÓ Kairó/Ankara. Egy új nemzeti egységkormány megalakításának reményében kezdett tegnap tárgyalásokat 12 palesztin szervezet, köztük a Fatah és a Hamász a Kairó melletti Heliopoliszban, az egyiptomi hírszerzés székhelyén. A felek között közvetítő Omar Szüléimén, az egyiptomi titkos- szolgálat vezetője kifejezte reményét, hogy a találkozó egy új korszak kezdete lesz, amellyel a palesztinok véget vetnek a túlságosan is régóta fennálló megosztottságnak. A találkozó résztvevői mind úgy nyilatkoztak, a párbeszéd új nemzeti egységkormány megalakításához vezethet, amely majd felügyeli az izraeli offenzíva nyomán súlyos károkat szenvedett Gázai övezet újjáépítését, s megszervezi a parlamenti és az elnökválasztást. A két legnagyobb rivális szervezet, a Fatah és a Hamász között egyiptomi közvetítéssel folytatott dialógus tavaly novemberben szakad meg, de a Gázai övezet elleni hadjárat után ismét felújították a párbeszédet. Szerdán este bejelentették: bizalomépítő lépésként véget vetnek a politikai okból történő letartóztatásoknak, és szabadon bocsátják a másik szervezet soraiba tartozó politikai foglyokat. Mindkét szervezet előterjesztette a Gázai övezet újjáépítésére vonatkozó elképzeléseit, mindkettő 2,8 milliárd dolláros külső segélyt tart szükségesnek a rekonstrukcióhoz. Az övezet újjáépítéséről hétfőn rendeznek nemzetközi konferenciát az egyiptomi Sarm-es-Sejk- ben. A térségben tartózkodó Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai főmegbízottja úgy vélekedett, a sarm-es-sejld találkozónak erőteljes gazdasági és politikai üzeneteket kell majd küldenie. Kairóba érkezett tegnap Ofer Dekel izraeli tisztségviselő is, aki a Hamász fogságában lévő izraeli katona, Gilád Sálit szabadon engedéséről, illetve palesztin foglyokra való kicseréléséről tárgyal Omar Szuleimánnal. Törökország kulcsszerepet fog játszani a közel-keleti béke elérését célzó washingtoni erőfeszítések valóra váltásában, ami Barack Obama elnök külpolitikájának egyik sarkalatos eleme. Ezt tegnap jelentette ki George Mitchell, az amerikai elnök közel-keleti kü- lönmegbízottja, aki rövidesen ellátogat Izraelbe és Ciszjordániába. E körút előtt tárgyalt Ankarában, rámutatva: Törökország az USA egyik legfontosabb szövetségese, ugyanakkor szoros kapcsolatokat tart fenn Izraellel és az arab országokkal egyaránt. Mindez fontos ütőkártya lehet az Obama-kor- mányzat kezében. (MTI, ú) ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Műszaki nehézségek miatt már nem reális az az elképzelés, hogy szeptemberben üzembe helyezzék a schengeni elektronikus ellenőrző rendszer új változatát. Ezt tegnapi brüsszeli tanácskozásukon állapították meg az EU belügyminiszterei. A schengeni övezet azokat az európai országokat öleli fel, amelyek között megszüntették a határellenőrzést. A körözött szeÖSSZEFOGLALÓ Moszkva/Kijev. Andrej Kruglov, a Gazprom gazdasági-pénzügyi osztályának vezetője kijelentette, hogy ha az ukrán Naftogaz március 7-ig nem fizet, 8-án el kell zárni a gázcsapot. Az ukrán importőrnek március 7-én 400 millió dollárt kellene fizetnie a februári szállításokért, de orosz lapértesülések szerint nincs pénze, mert neki is tartoznak. A problémát az oldhatja meg, ha a Naftogazt kisegíti az ukrán állam, vagy ha ukrán állami bankok hitelt nyújtanak, mert korábbi külföldi hitelezőire - a Crédit Suisse- re, a Deutsche Bankra és az Alpha mélyek, illetve járművek kiszűrésére azonban működik egy SIS elnevezésű rendszer, amely a strasbourgi központi adatbankkal kapcsolja össze a helyszíni ellenőr- zéstvégzőket. A schengeni övezet 2007. végi nagy mértékű kiterjesztése előtt alkalmazott rendszert SIS—I néven emlegették, a bővítés utáni rendszer az SIS—I+jelölést kapta. Ennél lényegesen fejlettebb műszaki nemzedéket testesítene meg a Bankra - különböző okokból már nem számíthat. Az ukrán állami Oscsadbank elnöke kijelentette, kész hitelt nyújtani a Naftogaznak, de csak akkor, ha ehhez az eszközöket megkapja az Ukrán Nemzeti Banktól. A januári gázválságnak véget vető, a 2009 és 2019 közötti időszakra szóló orosz-ukrán szerződés előirányozza, hogy késedelmes fizetés esetén a felek az előre fizetésre térnek át. De nyilvánvaló: ha a vásárló a már átvett gázt nem tudja kifizetni, akkor előre sem tud fizetni a következő szállításokért. A szerződés értelmében az eladónakjogában áll egyoldalúan csökkenteni vagy leállítani a szállítást, ha a vevő nem telSIS-II, amely már biometrikus adatok - ujjlenyomat, szemírisz - ellenőrzését is lehetővé tenné. Ennek a beüzemelése azonban a vártnál több nehézséggeljár. A miniszterek tegnap úgy döntöttek, legkésőbb májusra kémek jelentést arról, milyen reális megoldás képzelhető el, és nem lenne-e célszerűbb az eltérő műszaki alapokon nyugvó SIS—II helyett az SIS-I+ rendszer továbbfejlesztésében gondolkodni. (MTI,ú) jesíti kötelezettségeit. E lépés előtt azonban tájékoztatni kell a vásárlót. Nos, ezért tartanak a szakértők attól, hogy ismét kirobbanhat egy, a januárihoz hasonló gázmizéria, amely főleg a kelet-európai országoknak okozott súlyos károkat. Ezen túlmenően mélyítette az amúgy is kiéleződött feszültséget Oroszország és Ukrajna között, és rontott Moszkva meg Kijev nemzetközi megítélésén. Nem segíti elő az orosz-ukrán viszony javítását az a tegnapi hír sem, amely szerint Kijev leállítja a munkácsi és a szevasztopoli radarállomást, miután felmondták a használatukról szóló ukrán-orosz szerződést. (MTI, ú) Fizetne a Naftogaz, de nem tud- Kijev leállít két orosz radarállomást Újabb gázválság fenyegeti térségünket
