Új Szó, 2009. február (62. évfolyam, 26-49. szám)

2009-02-04 / 28. szám, szerda

4 Régió ÚJ SZÓ 2009: FEBRUÁR 4. www.ujszo.com RENDŐRSÉGI HAHÓ Őrizetbe vették a pofozkodókat Szepesváralja (Spišské Podhradie). Illetéktelenül hatolt be egy szepesváraljai családi házba két férfi. A 33 és 35 éves ittas be­hatoló felpofozta a 48 éves házigazdát. A kiérkező rendőrök még a helyszínen őrizetbe vették őket. Eljárás indult ellenük, (ú) Hátbaszúrta az élettársát Zemplénszuha (Suché). Veszekedés közben hátbaszúrta élet­társát egy büntetett előéletű férfi a Nagymihályhoz (Michalovce) közeli Zemplénszuhán (Suché). A nő körülbelül tíz napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett - közölte a Kassai Kerületi Rend­őr-főkapitányság. (ú) Tanórák százairól hiányoztak Gömörhorka (Gemerská Hôrka). Összesen 422 tanórát mu­lasztott igazolatlanul egy 13 éves gömörhorkai fiú, két évvel idő­sebb nővére is 422 óráról hiányzott. Szüleik ellen az erkölcsös ne­velés veszélyeztetése miatt indul eljárás. Ha bűnösnek nyüvánít- ják őket, akár két év szabadságvesztésre is ítélhetők, (ú) A misszióból visszatérő katonák ünnepélyes seregszemlét tartottak (Képarchívum) Nem mindennapi látványosság a Bányászok terén Ünnepélyes katonai díszszemle Rozsnyón ÚJ SZÓ-HÍR Rozsnyó. Ünnepélyes sorako­zó volt a Bányászok terén. A KFOR koszovói és az EUROFOR- ALTHEA boszniai-hercegovinai missziójából hazatérő katonák sorakoztak fel Rozsnyó központ­jában. A seregszemle alkalmával ki­tüntetéseket is átadtak, köztük néhány rozsnyói katonának is. Az ünnepségen, amelyen köszöntöt­ték a misszióból visszatérőket, néhány magas rangú katonai és állami vezető is részt vett, vala­mint a rozsnyói katonai alakulat képviselői is jelen voltak. A misszióban résztvevő katonák 2008 júliusától ez év januárjáig teljesítettek szolgálatot a balkáni térségben. A KFOR-erők 13. szlo­vák kontingensét Koszovóban Alexander Kollárik, a 6. csoportot Bosznia-Hercegovinában pedig Martin Šepík vezette. A rozsnyói katonai alakulat és a város a polgárokat is várta a nem mindennapi eseményre, amely 11.45-kor ünnepélyes felvonulás­sal kezdődött a Bányászok terén. Nem hiányoztak a repülőgépek sem, három sugárhajtású gép szállt el a főtér fölött, (kov) Sok család megélhetése került veszélybe, a város polgármestere szerint tragédia lenne, ha bezárna a CSM A válság szele keleten: rövidített munkahét a tiszolci gépgyárban Tiszolc. Háromnaposra csökkentették a munkahe­tet a tiszolci CSM részvény- társaság építőipari gépeket és berendezéseket előállító gyárában. Ha nem lesz elég megrendelés, 450 munka­hely szűnhet meg. SZÁSZ1 ZOLTÁN A cégvezetés nem nyilatkozott a kialakult helyzetről, csak annyit árultak el, hogy intenzíven tár­gyalnak különböző kereskedelmi cégekkel és bankokkal a vállalat megmentéséről. A piac alakulá­sán múlik a gyár további sorsa, de a vállalat egyik, neve elhallgatá­sát kérő vezetője az sem tartotta kizártnak, hogy a kormány vál­ságkezelő csomagjából kémek támogatást a munkahelyek fenn­tartására. Tömeges elbocsátást egyelőre nem terveznek a tiszolci gépgyárban, ilyenről a rimaszom­bati Munka-, Család és Szociális- ügyi Hivatalban sem tudnak. A tömeges elbocsátást a munkáltató köteles meghatározott időn belül bejelenti a hivatalnak. Január vé­gén már 28 százalék körüli mun­kanélküliséget mutattak a statisz­tikák a járásban. Ebben az adat­ban még nem szerepel a Taurisból elbocsátandó 106, és a tejüzem­ből utcára kerülő negyven fő. Tavaly év végével minden nyugdíjas korba lépett dolgozójá­nak felmondott az építőipari gé­peket gyártó tiszolci CSM válla­lat, januártól pedig háromnapos­ra szűkítették a munkahetet. Csak kedden, szerdán és csütörtökön dolgoznak a csarnokokban, a gyártási kapacitást félig használ­ják ki. A vüágválság jeleit már 2008 novemberében megérezték a tiszolci üzemben, ekkor roha­mosan csökenni kezdtek a 2009-re szóló megrendelések. In­formációink szerint a megrende­lések száma több mint kétharma­dával csökkent, a hazai piac pedig a termékek alig harminc százalé­kát képes felvenni. Az építőipari gépeket és berendezéseket gyártó üzem a maga 450 fős alkalmazotti létszámával a koreai érdekeltségű Yura Corporation után a Rima- szombati járás második legna­gyobb munkáltatója. Pavol Mináč, Tiszolc polgár- mestere a napokban egyeztető tárgyalásra hívta a helyi vállalko­zókat és az üzemek vezetőit, hogy megoldást keressenek a kialakult válsághelyzetre. Az elmúlt év ele­jén még bizakodásra adott okot, hogy a foglalkoztatottsági arány javult a térségben, ami a koreai kábelgyártó cég letelepedésének volt köszönhető. Mináč szerint Ti­szolc számára katasztrófát jelen­tene, ha a CSM bezárna. A gyár­ban sok olyan család dolgozik, amelynek mindkét kenyérkereső­je hosszú évek óta dolgozik a vál­lalatnál. Az öt és fél ezres Tiszol- con és környékén nagyon kevés esély van munkát találni, a CSM a gépipar egyik utolsó bástyája Gömörben. Vevőre várnak a gépek a gyárudvaron (Szekeres Éva felvétele) Számos országba exportáltak A CSM építőipari gépeket és berendezéseket gyártó cég 1992-ben a volt Nehézgépipari Művek magánosítása után alakult meg. A ki­lencvenes évek elején szétesett kelet-európai piac miatti nehézsé­gek után önálló termelési és fejlesztési programot indítottak, az ezredfordulóra már jól prosperáló gyárrá nőtte ki magát a tiszolci üzem. Európában csehországi, magyarországi, romániai, fehér­oroszországi, oroszországi, lengyelországi értékesítő hálózatot si­került kiépíteniük, gyümölcsözőek voltak a törökországi üzletek is. A közelmúltban amerikai és nyugat-európai építőipari gépgyár­tókkal vették fel a kapcsolatot, a vállalat termékei a tengeren túlra is eljutottak, (szász) Több mint nyolcvan lakásigénylést tartanak számon a Nagykaposi Városi Hivatalban Nem vesznek bérházat 1,3 millió euróért LECZO ZOLTÁN Nagykapos. Bár az Ung-vidék központjában viszonylag nagy a kereslet a bérlakások iránt, a he­lyi önkormányzati testület leg­utolsó tanácskozásán mégis úgy döntött, nem vásárol meg egy 33 lakóegységből álló, teljesen fel­újított bérházat, a képviselők ugyanis sokallták az eladó által kért 797 eurós (24 ezer korona) négyzetméterenkénti árat. Ifj. Gyimesi György, a Nagyka­posi Városi Hivatal vezetője la­punknak elmondta, az 50-55 négyzetméter alapterületű laká­sokból álló ingatlan teljes vétel­ára 1 327 760 euró (40 millió ko­rona) lett volna, ám az összeget a képviselők elfogadhatatlanul ma­gasnak találták. A Hviezdoslav lakótelepen lévő ház megvásárlá­sát még azzal a feltétellel sem vállalhatták, hogy a jelenlegi tu­lajdonos megígérte, segít a vá­rosnak kedvező feltételű hitelhez jutni. így Nagykaposnak csak a vételár 25 százalékát, 298 745 eurót (9 millió korona) kellene kifizetnie, a fennmaradó 75 szá­zalékos részt a Lakásépítési Alap­tól felvett kölcsönből fedeznék. A képviselők egyhangúlag az adás­vételi szerződés megkötése ellen szavaztak. A hivatalvezető tájé­koztatása szerint jelenleg 13 vá­rosi tulajdonú bérlakás áll üre­sen, a hivatalban azonban több mint 80 igénylést tartanak szá­mon. Problémát jelent az is, hogy az igénylők többsége szociálisan nehéz helyzetben lévő személy, így fennáll a veszélye, hogy egy drágább lakás bérleti díját nem lennének képesek rendszeresen fizetni. (Nagykaposon nemrégi­ben jó néhány nem fizető bérlőt kellett városi tulajdonban lévő lakásokból kiköltöztetni, többen március végéig kaptak haladékot tartozásaik rendezésére - a szerk. megj.) Az önkormányzati képvi­selők a tanácskozáson arról is döntöttek, folytatják a Centrum Il-es lakótelepen lévő hat bérla­kás építését, melyeket a tavasz folyamán adnak át. Ezt követően újabb négy ingatlan építése kez­dődik el Nagykaposon, a beruhá­zás megvalósításához állami tá­mogatást igényelnek. Az összejövetelen önkormány­zati határozat született arról, hogy a település központjában ta­lálható egyik bérházat a jövőben kiürítik, majd az ingatlant felújít­tatják. A Hviezdoslav lakótelepen található bérházat a tulajdonosai felújítot­ták, a több mint egymillió eurós vételárat azonban sokallja a helyi ön- kormányzat (Szabó Bernadett felvétele) Az eredeti kiírás szerint a jelentkezőnek főiskolai végzettséggel és legalább ötéves, önkormányzati vagy ellenőri szakmai gyakorlattal kellene rendelkeznie Főellenőrt választanak - a feltételeket a jelenlegi főellenőrre szabták • ÚJ SZÓ-ÉRTESÜLÉS Rozsnyó. Katarína Balážová fő­ellenőr hatéves megbízatása már­cius végével lejár. Mielőtt a képvi­selők megválasztják az új főellen­őrt, új határozatot hoztak, és meg­jelölték a feltételeket, amelyeket a jelentkezőknek teljesíteniük kell. A legutóbbi képviselő-testületi ülésen a városatyák megegyeztek abban, hogy az újonnan megvá­lasztott főellenőr is teljes munka­időben dolgozik majd. A válasz­tást március 26-ra tűzték ki. A képviselők titkos szavazással dön­tik el, ki lesz a város új főellenőre. A jelentkezőnek főiskolai vég­zettséggel kell rendelkeznie, el­engedhetetlen feltétel továbbá a kommunikációs készség, szerve­zői és irányítói képesség, leg­alább 5 éves szakmai gyakorlat önkormányzati vagy ellenőri te­rületen. Egyes vélemények sze­rint szándékosan támasztanak üyen akadályokat, hiszen a je­lenlegi főellenőr az összes felté­telnek megfelel. Juraj Dubovský független kép­viselő szerint néhány kitétel je­lentősen csökkentheti a jelentke­zők számát. „A közigazgatásról szóló törvény megszabja az elvá­rásokat a főellenőrrel kapcsolat­ban. Az illetőnek például közép­iskolai végzettségűnek kell lennie” - jegyezte meg a képvise­lő. „Nincs okunk korlátozni a je­lentkezők számát például az ön- kormányzat területén szerzett 5 éves gyakorlattal” - tette hozzá. Dubovský azt javasolta, ezt húz­zák ki, valamint a többi elvárást is, például a kommunikációs készséget vagy az irányítói és szervezői képességet. „Ha példá­ul olyan jelentkezne, akinek van ugyan ötéves gyakorlata, de nem az önkormányzat területéről, ez a kitétel kizárná a jelentkezők köréből” - magyarázta. A polgármester szerint azon­ban nem sértenek törvényt. „Hi­szen akinek van főiskolai végzett­sége, annak középiskolai is van” - mondta. Vladislav Laciak megje­gyezte, a főellenőr segítője és nem ellensége a városnak. Ezért indokolt, hogy ismeije az önkor­mányzati munkát, ehhez pedig szükséges az ötéves szakmai gya­korlat. A képviselők szavaztak Du­bovský javaslatáról. A döntés ér­telmében nem feltétel a kom­munikációs képesség, az irányí­tói és szervezői készség, vala­mint az önkormányzat területén szerzett ötéves gyakorlat. Meg­követelik viszont a főiskolai vég­zettséget. (kov)

Next

/
Thumbnails
Contents