Új Szó, 2009. február (62. évfolyam, 26-49. szám)
2009-02-24 / 45. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. FEBRUÁR 24. Vélemény És háttér 5 Télen a legszebb a falunk, amikor hó borítja a szemétdombokat. (Peter Gossányi rajza) Száztíz évvel ezelőtt halt meg a Reuters hírügynökség alapítója „Kövesd a kábelt” FIGYELŐ Rice memoárjait írja Condoleezza Rice volt amerikai külügyminiszter három memoárkötetet ír az elmúlt nyolc évről és családjáról - közölte a Crown Publishers kiadó. Rice először azt a visszaemlékezést úja meg, amelyben összefoglalja a Bush-admi- nisztrációban töltött éveit; 2001 és 2005 között George Bush elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója volt, 2005-től 2009-ig az amerikai diplomáciát irányította. Rice őszinte beszámolót, pontos elemzést tár az olvasók elé fehér házi és külügyminiszteri éveiről, az amerikai nemzetbiztonsági és külpolitika alakulásáról - tartalmazza a Crown Publishers közleménye. 2011-ben lát napvilágot a memoár; névtelenséget kérő források szerint a szerző legalább 2,5 miihó dollárt kap érte. Az 54 éves Rice családjáról is ír egy visszaemlékezést, amelynek lesz fiataloknak szóló változata is; mindkét kötet megjelenését 2012-re tervezik. Rice-t gyakran búálták, amiért túlságosan hű volt Bush elnökhöz és annak külpolitikai elképzeléseihez, például az iraki háború kapcsán, de a kiadók szerint rokonszenvesebb és kevésbé ideologikus személyiség, mint Bush, Dick Cheney volt alelnök, így az ő könyve iránt lesz nagyobb az érdeklődés. Élettörténete is figyelem- reméltó:pályájaegy elszigetelt városkából, az alabamai Birminghamből indult, a Stanford Egýetem rektora, végül első afroamerikai nőként külügyminiszter lett. (mti) Kibékíthetetlen ellentét? Kibékíthetetlen ellentét feszül a Romániai Magyar Demokrata Szövetségen (RM- DSZ) kívüli magyar szervezetek vezetői, elsősorban Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke közt - írta a Krónika című napilap. A kolozsvári újság annak kapcsán írt erről, hogy vasárnap Markó Béla és Tőkés László aláírta az összefogásról és az együttműködésről szóló megállapodásokat, amelyek értelmében a két szervezet közös listát indít a júniusi romániai európai parlamenti választásokon. A Krónika szerint kisebbfajta magyar-magyar megbékélés a „marosvásárhelyi paktum”, de nem beszélhetünk „a romániai magyar politikai-társadalmi spektrum egészét átfogó kiegyezésről”, mert az MPP és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elutasította a választási összefogásban való részvételt. A kolozsvári Szabadság szerint is fokozódott a nézeteltérés az RMDSZ-en kívüli szervezetek körében. Az összefogás tényén nem változtathat sokat sem az SZNT, sem az MPP ellenkezése. „Az összefogás az RMDSZ-en és az EMNT- n múlik. Ha a két szervezet vezetői bebizonyítják, hogy járható a kompromisszumokkal teletűzdelt út, az SZNT-vel és az MPP-vel szimpatizáló székelyföldi választók belátják: több megoldást kínál politikai célkitűzéseikre ez az egyezség, mint a székely tanács és a polgári párt távolmaradása a politikaijátéktértől”. (mti) Postagalambokkal kezdte és a világ legnagyobb hír- ügynökségének élén fejezte be életét száztíz éve, 1899. február 25-én Paul Julius Reuter. MTl-ÖSSZEFOGLALÓ A németországi Kasselben született 1816. július 21-én egy zsidó családban, a Reuter nevet és a keresztséget 1845-ben vette fel. Néhány, banktisztviselőként töltött év után felcsapott újságírónak, de mivel politikai pamfletjei nem nyerték el a hatóságok tetszését, 1848-ban Párizsba költözött. Az itteni lapokból készített újságkivonatait és kereskedelmi híreit Németországban adta el, s vállalkoza csődbe jutott, a Havas hírügynökségnek dolgozott. 1849-ben postagalamb-szolgálatot állított fel a részvényárak továbbítására Brüsszel és Aachen, a német és a francia-belga távíróvonalak végpontja között. A szolgáltatás a vonalak meghosszabbításáig élt, a galambok négyszer gyorsabban tették meg a távolságot, mint a menetrend szerint közlekedő vasúton szállított üzenetek. 1851-ben a londoni Tőzsde MT1-HÁTTÉR A gazdasági válság, a munkahelyek elvesztése miatt folyamatosan nő Ukrajnában a társadalmi feszültség, amely a nemzetiségek körében már amúgy is jelen volt az oktatási minisztérium kisebbségellenes rendeletéi miatt - írta hétvégi számában az ungvári Igazi Kárpáti Igaz Szó című lap. Az újság szerint Kárpátalján megoszlanak a vélemények arról, hogy a válság és a kisebbségellenes intézkedések összhatása előidéz- het-e etnikai konfliktust. A lap által megkérdezett Ludvig Filip, a ruszin Duhnovics Társaság elnöke nem tartotta kizártnak, hogy megnő a feszültség az ukránok és az országban élő nemzetiségek között. Hozzátette: ezt mindenképpen közelében, egy hivatalsegéddel hozta létre távirati ügynökségét Reuter's Telegram Company néven. Kezdetben üzleti táviratokat továbbított London és Párizs között, majd hamarosan már általános és gazdasági híreket is kínált. Alapelve, a „kövesd a kábelt” volt: 1858-ra már több irodát nyitott a kontinensen, s a vezetéket Írország felé is kiépítette: az Amerikából érkező hajók Corknál ládában kidobták a híreket, ezeket kihalászták, majd távírón továbbították Londonba, így azok jóval előbb érkeztek meg, mint maga a hajó. Szolgáltatásaira 1858-ban fizetett elő az első újság, s a példát a kezdetben vonakodó The Times, majd az egész sajtó követte. 1859-ben a Reuters ismertette elsőként II. Viktor Emánuel szárd-piemonti királynak a pie- monti-francia-osztrák háborút megjósoló beszédét, s Európában elsőként számolt be Lincoln amerikai elnöknek a pénzpiacokat megrázó meggyükolásáról. Reuter hírre érdemesnek tartotta a természeti katasztrófákat, súlyos baleseteket, zavargásokat, a híres emberek halálát, a kegyetlen gyilkosságokat is. Alapkövetelményként megfogalmazta: előbb a tényt kell jemeg kell akadályozni, a nacionalizmust attól függetlenül el kell ítélni, hogy az a többségi ukránok vagy valamely nemzetiség részéről nyüvánul meg. A mostani helyzetben mindenkinek arra kell törekednie, hogy érvényesüljenek az együttélés demokratikus normái - emlékeztetett. A ruszin vezető azt is elmondta, hogy a radikalizálódásnak vannak jelei, s tartani lehet a helyzet romlásától. Válság idején a politikusok igyekeznek bűnbakot találni, s ez akár egy nemzetiség is lehet - jegyezte meg, hozzáfűzve, hogy feszült légkörben, utcai demonstráció esetén minden megtörténhet. Ha vér fog folyni, akkor már nagyon nehéz lesz megállítani a lavinát, ezért törvényhozási szinten kell kezelni a helyzetet - fogalmazott Filip. lenteni, utána a részletekről kell hírt adni, majd követni kell a fejleményeket. A tengeralatti kábelek lefektetése lehetővé tette, hogy szolgáltatásait más kontinensekre is kiterjessze. A Reutersnek a század végére már majdnem minden jelentős térségben volt irodája, a Távol- Keleten éppúgy, mint Amerikában. Ádáz versengés után 1870- ben békét kötött legnagyobb vetélytársaival, a francia Havas és a német Wolff cégekkel, s „felosztották a világot”: ezután évtizedekig ők hárman uralták a hírek piacát. Reutert, aki 1857-ben felvette a brit állampolgárságot, 1871- ben emelték hazájában bárói rangra, kiváltságait Angliában is elismerték. Az ügynökség alapítója 1878-ban, 62 éves korában vonult vissza az aktív munkától, a halál 1899. február 25-én érte nizzai villájában. A család utolsó élő tagja néhány hete halt még. A Reuter név azonban tovább él: a Thomson Reuters részvénytársaság részeként működő hírügynökség a médiapiacnak is meghatározó szereplője, de bevételeinek oroszlánrésze üzleti és pénzügyi információk értékesítéséből származik. Gajdos István, Beregszász polgármestere, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke a lap érdeklődésére kifejtette: mind a válság, mind a kisebbségellenes intézkedések elégedetlenséget váltanak, válthatnak ki az emberek körében, s ezt csak fokozza a munkahelyek elvesztése. A politikus azonban nem hiszi, hogy emiatt nemzetiségi konfliktus alakulna ki, jóllehet nem zárta ki „kisebb ellenségeskedés” előfordulását. Az UMDSZ elnöke úgy vélte, a mindenkit érintő válság és az elsősorban a magyarokat, oroszokat, románokat sújtó kisebbségellenes rendeletek kiválthatnak némi feszültséget, de annak mértéke a helyzet további alakulásától függ. Válságban a politikusok igyekeznek bűnbakot találni, ez egy nemzetiség is lehet Ukrajnában egyre fokozódik a társadalmi feszültség KOMMENTÁR Bokros-csomagot, rögtön! GÁL ZSOLT Ezermilliárdos kiadáslefaragásra és adócsökkentésre, anagy ellátó- rendszerek átfogó átalakítására - Bokros Lajos volt pénzügyminiszter szavaival a „reformok kritikus tömegére” - van szükség Magyar- országon. Ellenkező esetben beüt az államcsőd, csak az a kérdés, fél vagy másfél éven belül. A2001 végétől2008-ig tartó magyar gazdaságpolitika iskolapéldája lehet „a műtét sikerült, de a beteg meghalt” stílusú operációnak. A gazdaság élénkítését és a lakossági jövedelmek növelését sikerült (átmenetüegés hitelből) elérni, de az ország a csőd szélére jutott. A páciens halálát ma már nem lehet megakadályozni sem a Gyurcsány- féle maszatolással, egy-két százmilliárd ide-oda rakosgatásával, pláne nem hosszú távú felzárkóztatási tervekkel (a szakadék szélén ne tessék 2014-re tervezni!), de az Orbán-féle „csökkentsükdrámai- an az adókat, majd csak drasztikusan visszaesnek az állami kiadások is” típusú alibizmussal sem. A cselekvés indikátora a 13. havi nyugdíj eltörléselesz.Ezareformigyekezetlakmuszpapúja.Erég elkésett lépés azonban édeskevés, további átfogó változtatások kellenek. Olyanok, amelyeket a Fidesz szótárában„hiper-brutális, őrült megszorításoknak” neveznének, amelyeknek az MSZP szerint a társadalmihatása „dermesztő”, sőt jobb, ha „teljességgel elviselhetetlen”. Az 1995-ös Bokros-csomagnál is bátrabb lépések kellenek, amelyek vélt hatásaitól a magyar szociológusok és humán értelmiségiek többsége infarktust kap, s sz átlagpolgár beledermed. Frontális támadást kell indítani az elmúlt évtized tévutas magyar modelljének alappillérei ellen. Ez a modell csak feketemunkára, munkakerülésre és visszaélésekreösztönöz. Miközben arra motivál, hogyazember korkedvezményes nyugdíjba menjen, leszázalékoltassa magát, állami segélyeken, „szocpolon” élj en, ezeknek az ellátásoknak a csillagászati költségeit úgy próbálja előteremteni, hogy a hárommillió adófizetőről a hetedik bőrt is lenyúzná. Az állam azt üzeni a polgároknak: nehogy hülyék legyetek dolgozni, hamégis, nehogy becsületesen befizessétek az adót és ajándékokat. Ehhez jön még a „nekem jogom van” kultúrája. Mire is? Mindenre (egészségügyi ellátásra, oktatásra, segélyre, nyugdíjra, utazásra) ingyen, akkoris, ha egy forintot sem tettem a közös kasszába- fizessen más (a hülye adófizető). Az átfogó reform egyikalappillérea„nincsjogod”bevezetése, ami az állami kiadásokatis csökkenti. Ezentúl nincs 13. havi nyugdíj, „ingyen” utazás, korkedvezményes nyugdíjazás, rokkantnyugdíjba menekülés, szocpol, segélymunkanélkül. Déván vizitdíj, kórházi napi- díj, mert mindennek ára van. Az itt megtakarított pénzt lehet adó- csökkentésre fordítani, hogy megérj e dolgozni és foglalkoztatni. A sorrend nem lehet fordított. SemazMSZP,semaFidesznem valósítana meg egy ilyen programot, ahogy az állampolgárok többsége sem kér belőle. Talán egy szakértői kormány realizálhatná, Bokros vezényletével. Hogy a páciens életben maradjon. A másik alternatíva az euró 400 forintos árfolyama, az egymillió munkanélküli, az élet- színvonal drámai zuhanása. A lakosság és a politikai elit örülne, hogy sikerült elkerülni a 13. havi nyugdíj eltörlését, és ennek az lett az eredménye, hogy már a 12. havit sincs miből fizetni? JEGYZET Amit szabad Jupiternek PÉTERFl SZONYA Quod licet lövi, non licet bovi (Amit szabad Jupiternek, nem szabad az ökörnek!) hangsúlyoz- tákszüleim, amikornem tetszett, hogy az idősebb testvéreimnek olyasvalamit engedtekmeg, amit nekem-alegfiatalabbnak-nem. Gyakran szembesültem azzal, hogyegyesekJupiterkéntbasás- kodnak, ökröknektartva bennünket, a többséget. Sajnos, ma is ez a helyzet. Épp anapokban emlegette ezt a szólást egy kisebb kisvárosi kórház igazgatója az ál- lamikórházaktetemeseladóso- dása és büntetlensége kapcsán. Hiszenmígők(ésahasonló megyei, nonprofitstb. egészségügyi intézetekéién állók) emberfeletti erővel próbálják biztosítani a betegellátást, téríteni arezsit, időben rendezni a számlákat, addig az állami kórházak továbbra is milliós adósságokat termelnek. Nohaugyanazokértaszolgálta- tásokért jóval több pénzt kapnak azegészségbiztosítóktól. Akivételezett kórházak szinte biztosak abban, hogy az állam átvállalja a terheket, kiegyenlíti tartozásukat. Nemkellrettegniükavégre- hajtóktól, IvanValentovič, az előző egészségügyi miniszter gondoskodott arról, hogy az állami intézetekszámláit ne nyúlhassa le senki. Akis kórház igazgatója mesélte aztis, hogy míg neki és társainaka modem sebfedőket, tapaszokat, egyszer használatos műtéti termékeket gyártó cég számláit 90 napon belül rendezni kell, addig azállamikórházakamajdegy- éves lejáratú számláktérítésére sem képesek. Jópéldaerreaz egyiknémet cég, melynekszlová- kiaiképviselője sajnálkozva mondta, az értesülések valósak. Hozzáfűzte azt is: bár a kormány mégtavalynovemberbenkilátás- ba helyezte az állami kórházak adósságtörlesztését, ajelenlegi pénzügyi válság miatt valószínűleg ismét kitolódik a számlák rendezése. (Azállamikórházakmás beszállítókkal szemben sem tart- jákbe a határidőket.) És mert az uniósnormákkötelezikakórhá- zakatakorszerűműtétisegéd- eszközökhasználatára, szinte biztos,hogyajelenlegimajd 150 milliós adósságez évvégére 200 millióra duzzad. A gyártó mégis reménykedik abban, hogy a kormány rendezi az állami egészségügyi intézetektetemes adósságait, svalamikorhozzájut a pénzéhez. Nem csoda, hogy a kormány terveit a kis kórházak diszkriminációnak tartják, hiszen nekiknemnyújt segítséget senki, sőt, közvetve (az egészségbiztosí- tókonkeresztül) azágazatnem- egy intézet megszüntetését tervezi, megnehezítve ezzel abete- gekhelyzetétis. Ámondás, amit szabad Jupiternek... mitsemveszítidőszerű- ségéból.
