Új Szó, 2009. február (62. évfolyam, 26-49. szám)
2009-02-20 / 42. szám, péntek
14 IZVILÁG ÚJ SZÓ 2009. FEBUÁR 20. www.ujszo.com „Azt szeretném elérni, hogy az iparosított barbárság visszaszoruljon, és hogy az emberek áldozzanak kevéssel több pénzt a biocsirkére“ (AP-félvétel) A britek leghíresebb szakácsa, Jamie állatvédő lett Kampány a biocsirkéért ISMERTETÉS A britek leghíresebb szakácsa, Jamie Oliver kampányt hirdetett a nagyipari baromfitartás gyalázatos körülményei ellen - vagyis a fogyasztók érdekében. Ez persze nincs ingyen, viszont közös érdek. Mindig szívesen hallunk olyan sztárokról, akik harcolnak az állatok jogaiért vagy azok megfelelő körülmények között tartásáért. Jamie Oliver, a brit sztárszakács most az RSPCA, azaz a Brit Királyi Állatvédő Társasággal együtt kampányol a nagyüzemi csirketartás ellen. Jamie egy speciális főzőműsor keretein belül mutatja be a nézőknek a csirketartás számára elfogadhatatlan körülményeit, természetesen főműsoridőben. Sötét, apró kis épületeket láthatunk, ahol egymást tapossák a zsúfoltságtól a riadt állatok, iszonyatos a bűz, ráadásul az itt nevelt csirkéket levágás után minimális összegért adják tovább az áruházláncoknak. Áz országban felhasznált baromfinak mindössze 5%-a származik tenyésztéssel foglalkozó farmokról, ahol sokkal tovább élhetnek az állatok, kiegyensúlyozottabb és komfortosabb körülmények között. Jamie Oliver szerint ha mindenki hajlandó lenne kicsivel több pénzt áldozni a farmokról származó baromfiért, akkor a nagyáruházak üzletpolitikája is szükségszerűen megváltozna. „Azt szeretném elérni, hogy az iparosított barbárság visszaszoruljon, és hogy az emberek áldozzanak kevéssel több pénzt a biocsirkére. Vásárolj brit csirkét, de kizárólag olyat, amit jó körülmények között neveltek” - szólít fel Jamie a The Daily Telegraph-ban. Hogy mennyire lesz eredményes a kezdeményezés, nem tudni, mindenesetre nem kétséges: hosszabb távon mindenkinek kifizetődőbb a jó minőség, a biztonságos és megbízható termékekbe vetett bizalom pedig nincs ingyen. Talán elég idézni a legkézenfekvőbb mondást: olcsó húsnak híg a leve... (o) Hosszú távon mindenkinek kifizetődőbb a jó minőség (Képarchívum) EZT JÓL KIFŐZTÜK-%,r- v . >. 1 .... v y. - .--í:- v.^•>»jw „Nem vagyok nagy ínyenc” Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere „Számomra a konyha a lakás egyik legkisebb helyisége, amelyben szerencsére lassan kezdem kiismerni magam. Rengeteget utazom, fogadásokra járok és a konyhában sokáig csak »átutazóban« fordultam meg az esti hazaérkezésemkor, illetve a reggeli munkába indulásom előtt. Számtalan gyermekkori ízemlékem van, amelyre nagyon szívesen visszagondolok. Leginkább a tejeskávé vagy a sütőből frissen kivett bukta illatára. Mégis a legmelengetőbb emlékem az, amikor a sok családtag körülüli az asztalt, a halk vagy hangosabb beszélgetések két fogás között, amit mi, gyerekek ámulva hallgattunk... Édesanyám soha nem igényelte a segítségemet a konyhában, de ennek meg is volt a maga oka. Szerencsémre idejekorán felismerte kétbalke- zességemet, és belátta, hogy ő is sokkal jobban jár, ha konyhai közreműködés helyett inkább enged olvasni vagy játszani. Talán azért is volt engedékeny velem, mert Anna, a testvérem tényleg nagy segítségére volt a háztartásban. Ä főzésre nem vitt rá a kényszer. Mindig volt körülöttem valaki, aki gondoskodott az étkezésemről. A fáradozást én azzal igyekszem meghálálni, hogy mindent válogatás nélkül megeszem, nem finnyáskodom, és nem támasztok nagy elvárásokat az étellel szemben. Éppen ezért az étkezésem csak a legkisebb mértékben nevezhető igényesnek. Természetesen legyen gusztusos a tálalás, és legyen íze az ennivalónak, de túlzott vagy sajátos igényeim nincsenek. Már a fentiekből is kiderül, hogy nem vagyok nagy ínyenc. A gyümölcsön kívül kifejezetten kedvencem nincs. De szívesebben eszem a natúr sülteket, mint mondjuk a zsíros cupákot, és köretnek is jobban kedvelem a salátát a sült krumplinál. Nem idegenkedem a reformkonyhától, és inkább választom a könnyű, egészséges ételeket a _ nehéz, gyomrot megterhelő fogásokkal szemben. Sajnos tejérzékeny vagyok. Ez azt jelenti, hogy nem ehetek semmilyen tejet tartalmazó ételt. Ezért szinte a világ valamennyi nyelvén el tudom mondani, hogy »nem ehetek tejes ételt«. Sőt! Kagylót sem eszem azóta, hogy Törökországban gyomormérgezéssel kórházba kerültem miatta. Az ázsiai konyhát szeretem, de kedvelem a horvát halételeket is. Egyébként mindent kipróbálok, amit elém raknak a vendéglátóim. Főzni természetesen tudok. Remek teát készítek! Az ízesítést persze mindenki végezze el magának, hiszen nálunknál jobban ki is ismerhetné az ízlésünket?! Nem okoz nehézséget a főtt tojás elkészítése sem, és egy kis odafigyeléssel megbirkózom a pirítóssal is. Nem véletlen, hogy amikor két héten át velem nyaraltak a gyerekek, az első próbálkozások után a tizenhárom éves lányom vette át tőlem az élelmezés feladatát. Mindannyian jobban jártunk. Már hagyomány, hogy nyáron, Andris fiam születésnapján grillezünk a kertben. Ilyenkor jó előre bepácoljuk a sütnivalót, asztalra kerül a szárnyas, a sertés, a marha egyaránt. Készítünk nyárson sült zöldségeket is, de nagyon finom és nagy a keletje a mézbe mártott és így megpirított különféle gyümölcsöknek is, vagyis ez az egyik kedvenc, de mégsem ennek a gyártási tudományát szeretném elárulni az érdeklődő olvasóknak. Ausztriából származik a következő finomság, amelyet így télen jó fogyasztani.” (albert) Burgonyás-sajtos rudak savanyú káposztával Hozzávalók a salátához: 50 dkg savanyú káposzta, 2 alma, 1 evőkanál almaecet, 2 evőkanál napraforgóolaj, bors, 1 evőkanál aprított petrezselyem zöldje. Hozzávalók a rudacskáldioz: 2 burgonya, 20 dkg száraz zsemle (fehér kenyér), kb. 2 dl tej, 20 dkg sajt, 3 evőkanál liszt, 2 tojás, só, 2 evőkanál aprított petrezselyem zöldje. Továbbá: zsiradék a kisütéshez. Elkészítése: A salátához a savanyú káposztát villával szétszedjük, hogy lazább legyen. Az almát megmossuk, meghámozzuk, a magházat eltávolítjuk, a gyümölcshúst kis kockákra vágjuk. Az almaecetből, olajból, frissen őrölt borsból és petrezselyemből marinádot készítünk, ráöntjük a salátára. A héjában főtt burgonyát meghámozzuk, áttörjük. A kevés tejbe beáztatott zsemlét, az áttört krumplit, finomra reszelt sajtot, lisztet, tojást, sót és petrezselymet tálban összekeverjük, és annyi tejet öntünk hozzá, hogy a massza jól formálható legyen. Hosszúkás hengereket sodrunk belőle, és kevés felforrósított zsiradékban szép aranybarnára sütjük. A salátát tányérokra rendezzük, és rárakjuk a burgonyás-sajtos rudakat. IZVILAG A mellékletet szerkeszti: Horváth Erika (ízvilág - 02/59233 427). Az ízvilágban használt képek forrása: sxc.hu. Levélcím: ÚJ SZÓ, Lazaretská 12, 811 08 Bratislava, e-mail: izvilag@ujszo.com
