Új Szó, 2009. február (62. évfolyam, 26-49. szám)

2009-02-20 / 42. szám, péntek

14 IZVILÁG ÚJ SZÓ 2009. FEBUÁR 20. www.ujszo.com „Azt szeretném elérni, hogy az iparosított barbárság visszaszoruljon, és hogy az emberek áldozzanak kevéssel több pénzt a biocsirkére“ (AP-félvétel) A britek leghíresebb szakácsa, Jamie állatvédő lett Kampány a biocsirkéért ISMERTETÉS A britek leghíresebb szakácsa, Jamie Oliver kampányt hirdetett a nagyipari baromfitartás gyaláza­tos körülményei ellen - vagyis a fogyasztók érdekében. Ez persze nincs ingyen, viszont közös érdek. Mindig szívesen hallunk olyan sztárokról, akik harcolnak az álla­tok jogaiért vagy azok megfelelő körülmények között tartásáért. Jamie Oliver, a brit sztárszakács most az RSPCA, azaz a Brit Királyi Állatvédő Társasággal együtt kampányol a nagyüzemi csirke­tartás ellen. Jamie egy speciális főzőműsor keretein belül mutatja be a nézőknek a csirketartás szá­mára elfogadhatatlan körülmé­nyeit, természetesen főműso­ridőben. Sötét, apró kis épülete­ket láthatunk, ahol egymást ta­possák a zsúfoltságtól a riadt álla­tok, iszonyatos a bűz, ráadásul az itt nevelt csirkéket levágás után minimális összegért adják tovább az áruházláncoknak. Áz ország­ban felhasznált baromfinak mind­össze 5%-a származik tenyésztés­sel foglalkozó farmokról, ahol sokkal tovább élhetnek az állatok, kiegyensúlyozottabb és komforto­sabb körülmények között. Jamie Oliver szerint ha min­denki hajlandó lenne kicsivel több pénzt áldozni a farmokról szár­mazó baromfiért, akkor a nagy­áruházak üzletpolitikája is szük­ségszerűen megváltozna. „Azt szeretném elérni, hogy az iparosított barbárság visszaszo­ruljon, és hogy az emberek áldoz­zanak kevéssel több pénzt a bio­csirkére. Vásárolj brit csirkét, de kizárólag olyat, amit jó körülmé­nyek között neveltek” - szólít fel Jamie a The Daily Telegraph-ban. Hogy mennyire lesz eredmé­nyes a kezdeményezés, nem tud­ni, mindenesetre nem kétséges: hosszabb távon mindenkinek kifi­zetődőbb a jó minőség, a bizton­ságos és megbízható termékekbe vetett bizalom pedig nincs ingyen. Talán elég idézni a legkézen­fekvőbb mondást: olcsó húsnak híg a leve... (o) Hosszú távon mindenkinek kifizetődőbb a jó minőség (Képarchívum) EZT JÓL KIFŐZTÜK-%,r- v . >. 1 .... v y. - .--í:- v.^•>»jw „Nem vagyok nagy ínyenc” Demszky Gábor, Budapest fő­polgármestere „Számomra a konyha a lakás egyik legkisebb helyisége, amely­ben szerencsére lassan kezdem ki­ismerni magam. Rengeteget uta­zom, fogadásokra járok és a kony­hában sokáig csak »átutazóban« fordultam meg az esti hazaérke­zésemkor, illetve a reggeli mun­kába indulásom előtt. Számtalan gyermekkori ízemlékem van, amelyre nagyon szívesen vissza­gondolok. Leginkább a tejeskávé vagy a sütőből frissen kivett bukta illatára. Mégis a legmelengetőbb emlékem az, amikor a sok család­tag körülüli az asztalt, a halk vagy hangosabb beszélgetések két fo­gás között, amit mi, gyerekek ámulva hallgattunk... Édesanyám soha nem igényelte a segítsége­met a konyhában, de ennek meg is volt a maga oka. Szerencsémre idejekorán felismerte kétbalke- zességemet, és belátta, hogy ő is sokkal jobban jár, ha konyhai köz­reműködés helyett inkább enged olvasni vagy játszani. Talán azért is volt engedékeny velem, mert Anna, a testvérem tényleg nagy segítségére volt a háztartásban. Ä főzésre nem vitt rá a kényszer. Mindig volt körülöttem valaki, aki gondoskodott az étkezésemről. A fáradozást én azzal igyekszem meghálálni, hogy mindent válo­gatás nélkül megeszem, nem finnyáskodom, és nem támasztok nagy elvárásokat az étellel szem­ben. Éppen ezért az étkezésem csak a legkisebb mértékben ne­vezhető igényesnek. Természete­sen legyen gusztusos a tálalás, és legyen íze az ennivalónak, de túl­zott vagy sajátos igényeim nincse­nek. Már a fentiekből is kiderül, hogy nem vagyok nagy ínyenc. A gyümölcsön kívül kifejezetten kedvencem nincs. De szívesebben eszem a natúr sülteket, mint mondjuk a zsíros cupákot, és kö­retnek is jobban kedvelem a salá­tát a sült krumplinál. Nem ide­genkedem a reformkonyhától, és inkább választom a könnyű, egészséges ételeket a _ nehéz, gyomrot megterhelő fogásokkal szemben. Sajnos tejérzékeny va­gyok. Ez azt jelenti, hogy nem ehetek semmilyen tejet tartalma­zó ételt. Ezért szinte a világ vala­mennyi nyelvén el tudom monda­ni, hogy »nem ehetek tejes ételt«. Sőt! Kagylót sem eszem azóta, hogy Törökországban gyomor­mérgezéssel kórházba kerültem miatta. Az ázsiai konyhát szere­tem, de kedvelem a horvát haléte­leket is. Egyébként mindent ki­próbálok, amit elém raknak a vendéglátóim. Főzni természete­sen tudok. Remek teát készítek! Az ízesítést persze mindenki vé­gezze el magának, hiszen nálunk­nál jobban ki is ismerhetné az íz­lésünket?! Nem okoz nehézséget a főtt tojás elkészítése sem, és egy kis odafigyeléssel megbirkózom a pirítóssal is. Nem véletlen, hogy amikor két héten át velem nyaral­tak a gyerekek, az első próbálko­zások után a tizenhárom éves lá­nyom vette át tőlem az élelmezés feladatát. Mindannyian jobban jártunk. Már hagyomány, hogy nyáron, Andris fiam születésnap­ján grillezünk a kertben. Ilyenkor jó előre bepácoljuk a sütnivalót, asztalra kerül a szárnyas, a sertés, a marha egyaránt. Készítünk nyárson sült zöldségeket is, de na­gyon finom és nagy a keletje a mézbe mártott és így megpirított különféle gyümölcsöknek is, vagyis ez az egyik kedvenc, de mégsem ennek a gyártási tudo­mányát szeretném elárulni az ér­deklődő olvasóknak. Ausztriából származik a következő finomság, amelyet így télen jó fogyasztani.” (albert) Burgonyás-sajtos rudak savanyú káposztával Hozzávalók a salátához: 50 dkg savanyú káposzta, 2 al­ma, 1 evőkanál almaecet, 2 evőka­nál napraforgóolaj, bors, 1 evőka­nál aprított petrezselyem zöldje. Hozzávalók a rudacskáldioz: 2 burgonya, 20 dkg száraz zsem­le (fehér kenyér), kb. 2 dl tej, 20 dkg sajt, 3 evőkanál liszt, 2 tojás, só, 2 evőkanál aprított petrezse­lyem zöldje. Továbbá: zsiradék a kisütéshez. Elkészítése: A salátához a savanyú káposz­tát villával szétszedjük, hogy la­zább legyen. Az almát megmos­suk, meghámozzuk, a magházat eltávolítjuk, a gyümölcshúst kis kockákra vágjuk. Az almaecetből, olajból, frissen őrölt borsból és petrezselyemből marinádot készí­tünk, ráöntjük a salátára. A héjá­ban főtt burgonyát meghámoz­zuk, áttörjük. A kevés tejbe beáz­tatott zsemlét, az áttört krumplit, finomra reszelt sajtot, lisztet, to­jást, sót és petrezselymet tálban összekeverjük, és annyi tejet ön­tünk hozzá, hogy a massza jól for­málható legyen. Hosszúkás hen­gereket sodrunk belőle, és kevés felforrósított zsiradékban szép aranybarnára sütjük. A salátát tá­nyérokra rendezzük, és rárakjuk a burgonyás-sajtos rudakat. IZVILAG A mellékletet szerkeszti: Horváth Erika (ízvilág - 02/59233 427). Az ízvilágban használt képek forrása: sxc.hu. Levélcím: ÚJ SZÓ, Lazaretská 12, 811 08 Bratislava, e-mail: izvilag@ujszo.com

Next

/
Thumbnails
Contents