Új Szó, 2009. február (62. évfolyam, 26-49. szám)
2009-02-18 / 40. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. FEBRUÁR 18. Európai unió-hirdetés 9 Fokozott tevékenységet fejtenek ki az orosz titkosszolgálatok az Európai Unió és a NATO központjának is helyet adó belga fővárosban Kémkedéssel gyanúsított újságírók Brüsszelben Brüsszel Ismét összerúgta a port az újságírókkal az unió kormánya, az Európai Bizottság. A Nemzetközi Sajtószövetség (IPA) a múlt csütörtökön tiltakozott amiatt, hogy az EB egy belső - de kiszivárgott - anyagában az újságírókat is abba a csoportba sorolta, amelynek tagjai kémkedni próbálnak az EB ellen. ÖSSZEFOGLALÓ Lorenzo Consoli, a Brüsszelben dolgozó újságírókat tömörítő IPA elnöke hangsúlyozta: „Elítéljük ezt az általánosítást. Fennáll az a lehetőség, hogy az újságírókat veszélyforrásnak fogják tekinteni csak azért, mert a munkájukat végzik.” Az ügy előzményeként az EB egy nappal korábban megerősítette: tényleg úgy tartja, egyre nagyobb a veszélye annak, hogy bizalmas iratai illetéktelenek, egész konkrétan kémek kezébe kerül- letnek. Ugyanis a német Frank- öl rter Allgemeine Zeitung (FÁZ) észleteket jelentetett meg abból a levélből, amelyet az EB bizton- ;ági főnöke, Stephen Hutchins írt nég decemberben. Ebben az áll, íogy a kémkedés veszélye napról lapra nő, és egy sor ország, lob- lista, újságíró, magánügynökség ólyamatosan arra törekszik, hogy érzékeny és bizalmas információ- cat szerezzen meg. A még decem- >erben kelt dokumentum szerint :zt a munkát titkosszolgálati em- >erek vagy olyan személyek végzik, akik közvetlen kapcsolatban állnak a titkosszolgálatokkal. Valérie Rampi, az EB egyik szóvivője a FÁZ cikkére reagálva emlékeztetett rá: a belga titkosszolgálatok feje, Alain Winants nemrég kijelentette, hogy Brüsszel, ahol nemcsak az Európai Bizottság, hanem a NATO székhelye is van, az orosz kémek célkeresztjében áll. Emellett a nyugati titkos- szolgálatoknak általában az a benyomásuk, hogy az utóbbi időben jelentős mértékben fokozódott az orosz hírszerzés külföldi tevékenysége. Átverték az igazgatót Valérie Rampi azt mondta, az Európai Bizottság arra inti munkatársait, legyenek óvatosak, ami nem jelenti azt, hogy bizalmatlan vagy gyanakodó lenne az újságírókkal szemben. Hozzáfűzte: ugyanakkor önmagáért beszél az a tény is, hogy nyilvánosságra jutott a biztonsági főnök belső használatra szánt szövege. Berlin. Újságírók rendszeres megfigyelését ismerte el a német hírszerzés (BND) vezetője. Ernst Uhrlau a múlt pénteken egy interjúban megerősítette azokat a német parlament által is vizsgált információkat, amelyek szerint a BND jogellenesen figyeltette meg a sajtó képviselőit, illetve kémkedett utánuk. Állítása szerint mindez még 2005 végén - hivatalba lépése előtt - történt, de a Az EUobserver összeállítása szerint az Európai Bizottság legérzékenyebb dokumentumai a versenyjoggal vagy a kereskedelmi döntésekkel kapcsolatosak. Az ilyen dokumentumok megszerzése hatalmas előnyhöz juttathat egy-egy nagyvállalatot. Tavaly szeptemberben például nagy port vert fel egy ilyen eset. Az Európai Bizottság egyik kereskedelmi igazgatója ugyanis pénzért információkat szivárogtatott ki olyan kínai cégekről, amelyek esetében várható volt, hogy mentesülnek az uniós vámok alól. Az ügyet a brit The Sunday Tunes szellőztette meg, a lap újságírói lobbistáknak adták ki magukat, s így kerültek kapcsolatba az igazgatóval. Az EB-szóvivő mindenesetre többször nyomatékosította: az a tény, hogy Hutchins levele újságírókról is említést tesz, nem befolyásolja a sajtószabadságot Brüsz- szelben. Ennek hátterében pedig az áll, hogy Hans-Martin Tillack német újságíró esete után többen megfigyeléseket azonnal betiltotta, amint elfoglalta posztját. Uhr- lau egy nappal korábban a Bundestag ellenőrző bizottsága előtt is beismerte az elsősorban 2000 és 2005 között történteket, utalva arra, hogy hivatala annak idején mindenekelőtt a megfigyelt újságírók szakmai munkájára, illetve magánéletére kiteijedően gyűjtött adatokat. Elismerte azt is, hogy a hírszerzésnek egyes kétségbe vonták, hogy az EB teljes mértékben tiszteletben tartja a sajtószabadságot. Tillackot, a Stem hetilap szerkesztőjét az Európai Csalásellenes Hivatal (OLAF) feljelentése nyomán annak idején azzal gyanúsították, hogy kenőpénzért sikerült megszereznie bizalmas hivatali iratokat. Ezt követően a belga rendőrség több doboznyi jegyzetet, dokumentumot, dossziét, számító- gépes merevlemezt foglalt le nála 2004 márciusában. Tillack - aki az Európai Bizottságot keményen bíráló cikkeiről ismert - később tisztázta magát, ám a rendőrség 2008-ig visszatartotta a dokumentumokat. Senki nem kért bocsánatot Egyébként a Tillack elleni nyomozás csak öt év után zárult le, ezt ő maga jelentette be ez év január 6-án. Az ügy kapcsán heves viták zajlottak az újságírók információ- forrásának védelmével kapcsolatban. A strasbourgi székhelyű Emszerkesztőségekben voltak beépített emberei. Uhrlau szerint a korábbi intézkedés a hírszerzés biztonságának megszilárdítását célozta. Állítólag azt kívánták így megakadályozni, hogy a hivatal saját köreiből „illegális információk” kerüljenek a sajtóhoz. Ő maga viszont úgy ítélte meg, az újságírók információs forrásai utáni kutatás jogellenes, ezért ezt a gyakorlatot leállítatta, (mti) béri Jogok Európai Bírósága 2007 novemberében megállapította, hogy a hatósági eljárás sértette az informátor védelméről szóló sajtójogi alapelvet, és 10 ezer euró kártérítés megfizetésére ítélte a belga államot. Tillack most hangsúlyozta: bár az OLAF állításai tarthatatlannak bizonyultak, azóta sem kért tőle senki bocsánatot. Szerinte jó lenne, ha az Európai Bizottság utánanézne, mennyire jogszerű az OLAF eljárása. Egyes brüsszeli újságírók feltételezése szerint az OLAF csak azért fogalmazta meg az informátor megvesztegetésének gyanúját, hogy legyen indoka a házkutatásra, ugyanis meg akart bizonyosodni afelől, hogy mely EU-alkalmazott volt az újságíró informátora. Talán mondani sem kell: a Tillack-ügy után az uniós tisztviselők valószínűleg kétszer is meggondolták, hogy mit szivárogtatnak ki a médiának. Minderre visszautalva Valerie Rampi azt is fontosnak tartotta megjegyezni, hogy Síim Kallas, a csalás elleni ügyekért felelős biztos a legnagyobb tisztelettel viseltetik az újságírószakma, a sajtószabadság és a források védelmének szükségessége iránt. Mivel a témát, a Hutchins-leve- let az újságírók az elkövetkező napokban is melegen tartották, az EB egy másik szóvivője, Johannes Laitenberger is kénytelen volt megszólalni. Úgyszintén védelmébe vette a biztonsági főnök álláspontját, de hozzátette: az EB az utóbbi években jelentősen bővítette az újságírók információszerzési lehetőségeit. „Itt nem az újságírókról van szó, haHans-Martin Tillack (Képarchívum) nem a tisztségviselőkről. A bizottság új irányelveket adott ki, megengedve, hogy a tisztségviselők nyilatkozzanak a médiának, ha ezzel nem sértik más kötelezettségeiket” - fogalmazott nagyon diplomatikusan Laitenberger. (-nák, mti) Rendszeresen megfigyelték a német újságírókat nyerjen nyugdíja mellé egyszer annyit! Egyedülálló szolgáltatás a nyugdíjasok számára: PLUSZnyugdíj kézbesítés a Poštová bankától! a Retail Banki divízióigazgatója Konverziós ráta: 1 EUR = 30,1260 SKK Mi a PLUSZnyugdíj kézbesítés? Elsősorban a nyugdíj ingyenes, házhoz történő kézbesítése postai kézbesítő révén, pontosan úgy, ahogy a nyugdíjasok ismerik. Szlovákiában már ma több mint 125 000 ügyfél használja a PLUSZnyugdíj kézbesítés előnyeit. Szlovákiában a Poštová banka az egyedüli pénzintézet, amely a személyi számlához a nyugdíjkézbesítést is biztosítja. Jelen szolgáltatás - akárcsak a számlanyitás, illetve a számlavezetés - ingyenes, biztonságos és praktikus. Miért érdemes a PLUSZnyugdíj kézbesítés mellett dönteni? Ha a nyugdíjas elutazott és a postai kézbesítő nem találja őt otthon, a pénzét bármely szlovákiai postán felveheti. További előny, hogy ügyfelünk meghatalmazhatja a hozzá közel állókat (például gyerekeket vagy unokákat), hogy bármely postán átvegyék a nyugdíját vagy kivegyék a pénzét. A megbízott személy a villany-, illetve telefonszámlákat is kifizetheti helyette. Ügyfelünk kérheti egy előre meghatározott összeg kézbesítését, így a postai kézbesítő a nyugdíj csak azon részét viszi el neki, amelyet korábban meghatározott. A többi pénz biztonságban a számláján marad, így nem kell otthon tartania pénzét, ami gyakori lehetőséget nyújt a különböző lopásokhoz és csalásokhoz. Melyek a szolgáltatás további előnyei? A nyugdíj azon része, amely a számlán marad, egyszerű megtakarítást tesz lehetővé - ha például minden hónapban a számlán marad 12 € (361,51 SKK), akkor az egy év alatti megtakarítás 144 € (4338,14 SKK). A szolgáltatás további előnye a közvetlenül a számláról történő állandó utalások automatikus kifizetésének lehetősége. Ügyfelünk a számla- mozgásokat a beállítható - havi, negyedéves, féléves vagy éves - számlakivonatokon követheti. Mit kell tudni a nyugdíjasok versenyéről! Jelenleg is zajlik a „Nyerjen a nyugdíja mellé még egyszer annyit!" című verseny, amelyben a résztvevők egyhavi nyugdíjuknak megfelelő összeget nyerhetnek. A verseny 2009. március 2-án, hétfőn kezdődik a Szlovák Rádióban, és mindennap 13 órakor kisorsolunk egy szerencsés nyertest. A részvétel feltételei a „Sorsolás - PLUSZnyugdíj kézbesítés" verseny- szabályzatban találhatók. A szabályzat a www.pabk.sk honlapon is elérhető, minden postán, illetve a Poštová banka fiókjában is megtalálható. Mit tegyen az, aki igényelni szeretné a PLUSZnyugdíj kézbesítést? A legegyszerűbb, ha érdeklődik a kézbesítőjénél, bármelyik postán vagy a Poštová banka fiókjában, és minden kérdésére választ kap. A PLUSZnyugdíj kézbesítést érintő összes információt a www.pabk.sk honlapon is megtalálja. RI910045
