Új Szó, 2009. február (62. évfolyam, 26-49. szám)

2009-02-17 / 39. szám, kedd

2 Közélet ÚJ SZÓ 2009. FEBRUÁR 17. www.ujszo.com RÖVIDEN Megugrott a munkanélküliség Pozsony. Jelentősen, több ezer fővel nőtt, és ezzel sokéves re­kordot állított be decemberben a munkanélküliségi járadékon élők száma. A tavalyi év utolsó hónapjában több mint 25 700 embernek folyósította ezt a járadékot a Szociális Biztosító, ami több mint kétezer fős növekedést jelent egy hónap alatt. A tavaly decemberi volt a legrosszabb hónap a munkanélküliség mértéke szempontjából, hosszú évek óta először nőtt ebben a hónapban a munkanélküliek száma. A novemberi adatokhoz képest az előző években általában csökkent a járadékból élők száma. A szociális ügyi minisztérium szerint januárban mintegy 10 ezer munkahely volt veszélyben a válság miatt, ez a szám azonban napról napra nő. A szaktárca nem számolja bele ebbe azokat, akik a határon túl, például Magyarországon veszítették el állásukat. Az ő szá­muk is több ezerre tehető, hiszen a válság Csehországot és Ma­gyarországot még nagyobb mértékben érinti, mint Szlovákiát. A Szociális Biztosító csak a munkanélküliek egy részének folyósítja a munkanélküli-járadékot, mivel ennek feltétele, hogy az elbo­csátott munkaerő az utóbbi négy évben legalább három évet, vagyis 1095 napot ledolgozott. A januári munkanélküliségi ada­tokat a napokban hozzák nyilvánosságra, (lpj) Drágul a munkaerő az euró miatt Pozsony. ,A visegrádi térség legolcsóbb munkaerejű államából Szlovákia fokozatosan a második legdrágábbá válhat, ha abból indulunk ki, hogy az iparban az átlagos órabér 7,4 euró” - mondta Ján Tóth, az UniCredit Bank elemzője. A régiónkban továbbra is a cseh órabérek a legmagasabbak, az átlag 7,6 euró - ezzel a két or­szág bérszínvonala az Európai Unió fejlett részének egynegyedén mozog, míg a magyar és a lengyel átlag a 20 százalékán. Tévedés ne essék, az utóbbi hónapokban nem nőttek nálunk látványosan a fizetések, mindössze arról van szó, hogy mi a stabil euróra váltot­tunk, míg szomszédaink devizái látványosan zuhannak, így vi­szonylagosan értékét vesztik az ottani fizetések. Például egy euró tegnap már 304 forintot ért. (ú, t) Lajčák második útja Budapestre vezet Pozsony. Ma Budapestre utazik Miroslav Lajčák külügyminisz­ter, ahová magyar kollégája, Göncz Kinga hívta meg. A két külügyi tárcavezető elsősorban a kétoldalú kapcsolatok alakulásáról, va­lamint a gazdasági válság hatásainak enyhítéséről tárgyal. A két­oldalú tárgyalást követően Miroslav Lajčákot fogadja Sólyom László köztársasági elnök és Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, ta­lálkozik az Országos Szlovák Önkormányzat vezetőivel is. A talál­kozók témáiról Ján Škoda külügyi szóvivő tegnap nem kívánt rész­leteket elárulni lapunknak. (MSz) Nagy különbségek a régiós EU-munkanélküliségben Közép-Szlovákia leszakadt ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Hatalmas különbsé­gek vannak a munkanélküliségben az egyes európai térségek között - ez derül ki az Európai Unió tegnap közzétett, a 2007-es adatokon ala­puló statisztikája szerint. A dél­hollandiai Zeeland régióban 2,1 százalékkal mérték a legkisebb (Prága 2,4%-kal a második legjobb helyezett), a francia tengerentúli Réunion szigetén pedig 25,2%-kal a legnagyobb munkanélküliséget azEU-ban. A 263 uniós régió közül Közép- Szlovákia a maga 15,3%-os muta­tójával a 251. helyen kullog - mö­götte már főleg olyan Európán kí­vüli területek találhatók, mint a francia Réunion, Guadeloupe, Gu­yana, Martinique Karib-tengeri, vagy a spanyol Ceuta és Melilla af­rikai régiói. 2007-ben az uniós munkanélkü­liségi átlag 7% környékén moz­gott, miközben nálunk a 4 régióból kettő is a 14 legrosszabb pozíciójú csoportjába tartozott, hiszen Ke- let-Szlovákia a maga 14,9%-ával szintén a 250. hely környékén ta­nyázik. Másrészt Pozsony megye 4,3%-os mutatójával a legjobb 50 között van, a 7,8%-os munka­nélküliségű Nyugat-Szlovákia pe­dig az átlaghoz tartozik. Ami Magyarországot illeti, Kö- zép-Magyarországon (Budapest és Pest megye) volt a legjobb a hely­zet, 4,7%-os munkanélküliséggel, a legrosszabb pedig Észak-Ma- gyarországon (Borsod, Heves, Nógrád megye) 12,3 százalékos aránnyal, (t, m) A válság csökkentheti a kormány népszerűségét Előrehozott választások? ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A kormánypártok vezetői foglalkoztak azzal a le­hetőséggel, hogy előrehozott parlamenti választásokat tart­sanak, jelentette ki Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt elnöke. „Nem akarom azt hazudni, hogy senki sem beszél róla” - mondta a pártelnök. Az előrehozott választásokról már korábban is felmerültek ta­lálgatások, ezt most felerősítette a gazdasági válság, mely várhatóan hatással lesz a kormánypártok népszerűségére is. A Smer a leg­utóbbi felmérések alapján jóval 40 százalékos népszerűség felett jár, vagyis előnyös lenne számára, ha mielőbb parlamenti választá­sokat tartanának. Robert Fico az utóbbi napokban az ellenzéket és a sajtót vádolta azzal, hogy a kormányt akarják felelőssé tenni a válság okozta nehézségekért. Sze­rinte ugyanis erre utal, hogy a Sme napilap internetes oldalán azt a kérdést tette fel olvasóinak, hogy szerintük befolyásolja-e a válság a Smer magas támogatott­ságát. A HZDS tegnap cáfolta, hogy támogatná a választási ciklus lerövidítését. A Smer sem is­merte el, hogy tárgyaltak volna erről a témáról. ,A Smer nem egyeztetett erről a partnereivel” jelentette ki Katarína Kližanová Rysová. (lpj, t) Már a vállalkozók 80 százaléka érzékeli a negatív hatásokat, és csak 4 százalékuk továbbra is optimista Mindenhová begyűrűzik a válság Pozsony. A hazai vállalko­zók egyre jobban érzik a pénzügyi válság hatását - derül ki a Szlovákiai Vál­lalkozók Szövetsége (PÁS) legfrissebb felméréséből. A február első felében vég­zett adatgyűjtés szerint a megkérdezett vállalkozók 80 százaléka azt válaszol­ta, negatívan érinti a vál­ság, 2008 októberében még csupán 58 százalékuk mondta ezt. ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ * 12 „Három hónap leforgása alatt 12 százalékról 4 százalékra olvadt azok aránya, akik úgy vélik, őket nem suhintja meg a válság szele” - olvasható a PÁS jelentésében. A vállalkozók 58 százaléka szerint a krízis eddigi legkedveződenebb hatása a megrendelések vissza­esésében mutatkozik meg, 41 százalék pedig azt emelte ki, högy máris tovább romlott a fizetési morál. Tehát: ha rendelnek is árut, a pénzhiány miatt alapos ké­séssel vagy egyáltalán nem fizet­nek érte. Míg októberben csupán a cégek 22 százaléka mérlegelte az elbocsátások lehetőségét, ad­dig februárra ez a mutató már 30 százalékra ugrott. „Hitelszűkében viszont még nem szenved a ver­senyszféra, mindössze a válasz­adók 12 százaléka panaszkodott a megnehezült hitelezés miatt” - mondta Róbert Kičina, a PÁS ügy­vezető igazgatója. Leáll a gyártás, leáll a teherfuvarozás A fuvarozásban is óriási visszaesés tapasztalható. A fuva­rozó vállalatokat tömörítő egye­sület, a ČESMAD szerint október óta 30%-kal esett vissza a meg­rendelések száma. Számos válla­lat kénytelen megszabadulni a hitelre vásárolt teheijárműveitől. Információink szerint vannak már olyan parkolók, ahol százá­val állnak a törlesztőrészletek elmaradása miatt lefoglalt teher­gépjárművek. Se export, se import „Október óta érzik a fuvarozók a visszaesést, és egyre intenzí­vebb ez a hatás. Ez a szlovákiai és a Szlovákiában jelen lévő külföldi befektetők csöl&entett termelése miatt alakult így” - nyilatkozta lapunknak a ČESMAD főtitkára, Pavol Reich. A Szlovákiába irá­nyuló importra is rányomta a bé­lyegét a válság. A több mint 1300 fuvarozó vállalatot - az összes szlovákiai fuvarozó mintegy fele - tömörítő egyesületnek már több cég jelezte, hogy befejezi te­vékenységét. Több vállalat időle­gesen kijelenti a feleslegessé vált járműveit a nyilvántartásból - így próbálnak spórolni az adókon és a biztosításokon. Reich szerint nem lehet meghatározni, hogy a kisebb vagy a nagyobb vállalatok vannak-e nagyobb veszélyben. „Fontos, hogy a fuvarozók ponto­san kiszámolják a költségeiket és csak olyan fuvarokat vállaljanak el, amit nem zárnak veszteséggel és lefedik összes költségüket” - nyilatkozta Reich. A legnagyobb kiesést a három hazai autógyár termelésének visszafogása okoz­ta, amelyekbe eddig számos al­katrészt szállítottak külföldről és több hazai vállalatból is. A vasúti teherfuvarozó cég, a Cargo szintén megrendeléshi­ánnyal küzd. (shz.jéem) Vladimír W. tagad, titkárnője mellette tanúskodott, a koronatanú nem jelent meg, ezért bírságot kapott Bíróság előtt az egykori futballfunkcionárius Vladimír W. állítja, hogy sose látott kenőpénzt (Pavol Funtál felvétele) ÖSSZEFOGLALÓ Bazin. Ártatlannak vallotta magát tegnap a Speciális Bírósá­gon és elutasította az ellene fel­sorakoztatott vádakat Vladimír W., a Szlovák Labdarúgó Szö­vetség (SFZ) egykori második embere, aki ellen hét korrupciós ügyben indult eljárás - konkré­tan 166, valamint 332 euró (5, illetve 10 ezer korona) kenő­pénz átvétele, valamint több karton bor és egy láda alma el­fogadása miatt. A tegnapi tárgyaláson egyéb­ként nem jelent meg a koronata­nú, Stanislav Szabó, az ŠK Eldus Močenok futballklub egykori el­nöke - ő volt a beépített ügynök Vladimír W. ügyében. Mivel nem igazolta távollétét, 500 eurós bírságot kapott. A vádlott azt ál­lítja, nem vett át soha kenőpénzt. A borítékot, amely letartóztatá­sakor az asztalán hevert, szerinte Szabó dobta oda, ő hozzá sem nyúlt. Ezt a verziót titkárnője is megerősítette tegnap a bírósá­gon. Bevallása szerint látta, ahogy Szabó egy borítékot dob az asztalra, azt nem tudta, hogy mi volt benne. A bíróságon leve­títették a kenőpénz átvételéről készített rejtett kamerás video­felvételt, amelyen egyértelműen látni, hogy Szabó nem dobott az asztalra borítékot. A titkárnő ezt az ellentétet nem tudta megma­gyarázni a bíróság előtt. Vladimír W. közel két évvel azután állt bíróság elé, hogy ki­pattant a szlovák labdarúgás ed­digi legnagyobb korrupciós ügyének tartott botrány. A talá­ros testület két nap alatt 18 ta­nút hallgat meg - tájékoztatott Katarína Kudjáková, a Speciális Bíróság szóvivője. Ez lesz egyéb­ként az első eset, amikor speciá­lis bírók egy sportszövetség ve­zető képviselőjének korrupciós ügyében döntenek; eddig nagy­részt rendőrök, megyei politiku­sok, bírók, ügyvédek, orvosok vagy ügyészek ültek a vádlottak padján. Vladimír W. ellen hét bűncse­lekmény elkövetésének gyanújá­val november 20-án emeltek vá­dat. Az ügy aktája összesen 699 oldal. Az SFZ egykori vezető képviselőjét 2007 márciusában tartóztatták le 332 euró (10 000 korona) kenőpénz átvétele után. Az összeget egy futballklub fő­nökétől kérte egy játékos átiga­zolásáért. Vladimír W. máig tagadja a vádakat. A botrány kipattanása után egy sajtótájékoztatón hatá­rolódott el minden vádtól, azóta nem hajlandó kommunikálni az újságírókkal, (s) Találkozott a közszolgálati szlovák és magyar rádió igazgatója, eredmény még nincs Zemková szerint Biró nem tudja, mit beszél ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Miloslava Zemková, a Szlovák Rádió vezérigazgatója szerint elfogadhatatlan és példát­lan, hogy az MKP a közrádió ve­zetésébe akar beleszólni. A vezér- igazgató úgy véli, Biró Ágnes képviselőnő lapunknak múlt hé­ten adott interjújában többször is pontatlanul fogalmazott. Zem­ková elmondása szerint a Pátria rádió ultrarövid-hullámhosszra (URH) való átállását tavaly au­gusztus óta készítették elő, tehát semmiképpen sem nevezhető el­hamarkodottnak. Both Enikő, a magyar adás ve­zetője szerint ugyanakkor erede­tileg ez év végére tervezték az át­állást, melyet végül amiatt kellett már február elsejétől realizálni, mert a kormány nem adott dotá­ciót a középhullámú sugárzás fenntartására. Biró szerint a köz­rádiónak az összes adót meg kel­lett volna tartania. „Én úgy tu­dom, hogy a nyitrai adó fenntar­tása 3 millió koronába (100 ezer euró) került volna” - mondta la­punknak a képviselőnő. Zemková mindent cáfol Miroslava Zemková szerint Biró félrevezető kijelentéseket tett, a nyitrai középhullámú adó fenntar­tása ugyanis éves szinten 12,3 mil­lió koronás (408 ezer euró) kiadást jelentene az intézménynek, és Po­zsony környékén ezzel is nehezen fogható az adás. Zemková szerint a képviselőnőnek abban sincs igaza, hogy az FM rádiónak Pozsonyban több hullámhossza is lenne. „Biró vagy nem tudja, mit beszél, vagy szándékosan hazudik” - tette hoz­zá Zemková. „Bármilyen frekven­ciát kap a Szlovák Rádió a tanács­tól, azt nem egy konkrét adója kap­ja, hanem a rádió. Ezeket a frek­venciákat aztán az intézmény ve­zetősége saját belátása szerint osztja szét adói között” - mondta Biró. Zemková szerint ez nem igaz, ugyanis a frekvenciatanácsnál konkrét adókkal kell pályázni. Both Enikő lapunknak megerősí­tette: 2008-ban, amikor legutóbb pályázott a közrádió új frekvenci­ákra, konkrétan a Pátria számára kérte a hullámhosszokat. Pozsonyi próbaüzem - kevés sikerrel A Pátria pozsonyi középhullá­mú adója továbbra is próba­üzemmódban üzemel, az 1 kW-os teljesítmény felével sugároz. Both elmondása szerint ezzel Somorjá- ig lehet hallani a magyar adást, olvasóink szerint viszont még a főváros - ahol az adó található - több pontján is problémát okoz a vétel. Both nem tudta pontosan megmondani, mikor fog teljes tel­jesítménnyel sugározni az adó. A rádió vezetőségének tervei alapján a következő hetekben új, tízszer nagyobb teljesítményű adókészüléket vesznek. Ezzel leg­alább Komárom környékéig le tudnák fedni a Csallóközt. A jelen­leg Pozsonyban használt adót Kassán helyezik üzembe, ahon­nan az URH-adással lefedetlen Kassa-vidéki járásban fogják su­gározni a magyar adást. Ajelenleg tesztelt adókészülék 25 ezer dol­lárba került (19 500 euró, 587 ezer korona). „Egyszeri befekte­tés, ami összehasonlíthatatlanul alacsonyabb összeg, mint az ed­digi középhullámú sugárzás“ - fejtette ki Zemková. A Magyar Rádió vezetőségével tárgyaltak A napokban Such Györggyel, a Magyar Rádió elnökével tárgyalt a Szlovák Rádió vezérigazgatója és a Pátria rádió igazgatónője. A találkozón részt vett Lovász Atti­la, az MR6 vezetője is. A találkozó egyik fő témája a két közrádió kö­zötti műsorcsere volt. Mint már korábban írtuk, az MR6 győri és mosonmagyaróvári adójáról hét­köznap délutánonként három órán át a Pátria műsorát sugároz­nák. Azonban a találkozó után is kérdéses, mikortól kerülhet sor a műsorcserére. (MSz)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents