Új Szó, 2009. február (62. évfolyam, 26-49. szám)

2009-02-13 / 36. szám, péntek

6 Külföld ÚJ SZÓ 2009. FEBRUÁR 13. www.ujszo.com RÖVIDEN Kemény uniós bírálatok Brüsszel. Romániát kemé­nyebben bírálta, de Bulgária ügyében is elégedetlenségé­nek adott hangot tegnap az Európai Bizottság, e két or­szág igazságügyi reformjá­nak, a korrupció és a szerve­zett bűnözés elleni harcnak az eredményeit áttekintve. Jo­hannes Laitenberger EB-szó- vivő szerint Romániában az elmúlt hónapokban nem sike­rült fenntartani a reformok korábbi ütemét. A most ismer­tetett jelentés - amelyből szankciók nem következnek - aztajánljaBukarestnek, adjon új lendületet az igazságügyi reformoknak és a korrupció elleni fellépésnek. Bulgáriá­nak autonóm, szüárd igazság­szolgáltatási rendszert kell felmutatnia, amely képes az összeférhetetlenség, a kor­rupció és szervezett bűnözés kiszűrésére. (MTI) Újfasiszták halállistája Moszkva. Orosz neonácik egy csoportja halállistát állí­tott össze orosz jogvédőkről és a szélsőségesek ellen fellépő más közéleti személyiségek­ről. Ezt a SZÓVÁ jogvédő szervezet vezetője közölte, akinek a neve szintén szerepel a listán. Galina Kozsevnyik- ova e-mailben kapta meg a hosszú listát, amelyen sok egyetemi tanár, újságíró és jogvédő neve szerepel. A levél írói felszólították, maradjon csendben, és készüljön arra, hogy még idén követi Szta- nyiszlav Markelov ügyvédet és a Novaja Gazeta ellenzéki lapnál főleg neonácikkal fog­lalkozó Anasztaszija Babur- ova újságírót. Őket január 19-én Moszkva belvárosában lőtték agyon. Az utóbbi he­tekben több újságírót is meg­fenyegettek. (MTI) Pakisztáni beismerés Iszlámábád. Részben Pa­kisztánban készítették elő az indiai Mumbai (Bombay) belvárosa ellen intézett múlt novemberi terrortámadást, amelyben 179 ember halt meg. Ezt Rehman Malik, a pakisztáni kormányfő bel­ügyi tanácsadója tegnap is­merte el. India szerint az el­követők mind pakisztáni ál­lampolgárok voltak, és pa­kisztáni területen készítették elő a terrorakciót. (MTI) Még nincs parancs Brüsszel..Cáfolta tegnap a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) a The New York Times azon értesü­lését, hogy letartóztatási pa­rancsot adtak ki Omar el-Besir szudáni elnök ellen. Ha az ICC kiállítaná a letartóztatási pa­rancsot, az a maga nemében egyedülálló lenne, hiszen hi­vatalban levő államfővel üyen még nem történt. Luis More- no-Ocampo, a bíróság főügyé­szének tavaly nyári beadvá­nya szerint a szudáni elnök­nek a vádlottak padján lenne a helye a súlyos, tömeges áldo­zatokkal járó dárfúri konflik­tus miatt. (MTI) Növekszik az esélye egy szélesebb koalíció létrejöttének - Livninek nem elég az erkölcsi győzelem Netanjahu egyre magabiztosabb Jeruzsálem. Miközben tegnap Izraelben mindenki a keddi választások nyomán kiala­kult patthelyzetet elemezte, a szavazatok összeszámlálá- sa is folytatódott. Simon Pe- resz államfő pedig állítólag megkezdte a politikai kon­zultációkat: egy hete van ar­ra, hogy valakit megbízzon a kormányalakítással. ÖSSZEFOGLALÓ A kaszárnyákban, börtönökben és külföldi diplomáciai képvisele­teken leadott mintegy 150 ezernyi szavazat összeszámlálása folyt tegnap, ezek még befolyásolhatták néhány mandátum sorsát, de meg­figyelők egyetértettek abban, hogy a szerdán hajnalban ismertetett majdnem-végeredmény alapján kialakult erőviszonyokon lényegé­ben nem változtatnak. A 150 ezer voks összeszámlálása utáni vég­eredményt tegnap estére ígérték, de lapzártáig ez nem történt meg. A szerdán még patthelyzetnek nevezett felállásról tegnapra mó­dosult a szakértők véleménye. Elő­zőleg, az umazárás után a legtöbb, 28 mandátumot szerzett centrista Kadima elnöke, Cipi Livni külügy­miniszter is győztesnek kiáltotta ki magát, meg az eggyel kevesebb (27) képviselői helyhez jutott jobboldali Likud vezére, Benjamin Netanjahu is. És mindketten kor­mányalakítási szándékukról bizto­sították a közvéleményt. Tegnap még 150 ezer voksot kellet összeszámolni (SITA/AP-felvétel) De mivel a jobboldal tíznél több fős többséggel bír az új kneszetben, a tegnapi izraeli média egybehang­zóan azt állapította meg: biztosan Netanjahu fog kormányt alakítani, Livninek nincs koalíciós potenciál­ja. Avraham Diskin politológus pro­fesszor szerint Livni kormányalakí­tási esélyei egyenlőek a nullával, s ezen az sem változtat, hogy erkölcsi győzelmet aratott. Akkor sem len­ne esélye, ha a harmadik helyen végzett szélsőjobboldali Iszrael Be- itenu párt vezére, Avigdor Lieber- man esetleg úgy döntene - ami tel­jesen kizárt, csak elméleti a lehető­ség -, hogy Livnit fogja támogatni. A Jediót Ahronót szerint „Livniből még Lieberman sem tudna kor­mányfőt kreálni”, azaz nem lesz második Golda Meir. Elemzők sze­rint csak az nem volt még tegnap egyértelmű, hogy Bibi Netanjahu, aki egyszer már volt kormányfő, most egy szűkebb, tisztán jobbol­dali kabinet létrehozásában gon­dolkodik-e, vagy netán szélesebb koalíciót akar. Estére kiderült, Netanjahu in­kább ez utóbbi megoldás felé haj­lana. A Háárecnek kijelentette: „Széles koalíciót tervezek, és más pártoknak azt fogom mondani, ha aggódtok a nemzeti érdekek mi­att, akkor tegyétek félre pártérde­keiteket, és csatlakozzatok az ál­talam vezetett kormányhoz.” A brit The Daily Telegraph tudósító­ja pedig azt írta, Netanjahu máris miniszteri posztot kínált Livninek az általa vezetett kormányban. Livni állítólag maradhatna a kül­ügyminisztérium élén, a Kadima második embere, Saul Mofaz pe­dig védelmi miniszter lehetne. (Ezt a posztot jelenleg a választá­sokon nagyon gyengén szerepelt Munkapárt vezetője, Ehud Barak tölti be.) Egy megállapodás Livnivel az USA előtt is jobb színben tüntetné fel Netanjahut, hiszen Washing­ton egyáltalán nem örülne annak, ha egy, a szélsőjobboldalt is ma­gában foglaló kormánya lenne a zsidó államnak. Ugyanakkor valószínű, hogy Netanjahunak így is szüksége lesz az ultranaciona­lista Avigdor Lieberman támoga­tására, aki tárgyalni sem igen akar a palesztinokkal. Egyelőre azon­ban minden nyitott, annyit lehet tudni, hogy Lieberman már Livni­vel is, meg Netanjahuval is talál­kozott. (SITA, TASR, ČTK) Franciaország visszatér Kulcspozíciók Párizsnak a NATO-ban Párizs. Kulcspozíciókat ígért tegnap a NATO főtitkára a katonai szervezetbe a közeljövőben vissza­térő Franciaországnak. Jaap de Hoop Scheffer a francia parlament védelmi és külügyi bizottságának tagjait arról biztosította, Francia- ország nem veszített szuverenitá­sából azzal, hogy az elmúlt évek­ben egyre nagyobb szerepet vállalt az észak-atlanti szövetség misszió­iban, s azután sem fog, ha visszatér a NATO katonai szervezetének tel­jesjogú tagjai közé. Charles de Ga­ulle néhai francia elnök 1966- ban vonta ki országát a NATO ka­tonai szervezetéből, és emiatt köl­tözött Belgiumba a NATO főhadi­szállása is. A döntéssel Párizs a má­sodik világháborút követő hideg- háborús időszakban a független­ségét kívánta hangsúlyozni. Az ag­godalmaskodó honatyákat Schef­fer azzal is megpróbálta meg­győzni, hogy kijelentette: „Fran­ciaország nélkül a NATO-missziók nem működnének.” Nem nevezte meg azokat a posztokat, amelyeket a szervezet Franciaországnak szán, de európai diplomaták ko­rábban már jelezték: a franciák tölthetnék be a lisszaboni regioná­lis parancsnoki tisztséget, vala­mint az USA-ban, a norfolki pa­rancsnokságon a katonai szervezet átalakításáért felelős parancsnoki posztot. A hivatalos reintegráló- dásra jó alkalmat kínálhat a NATO április elején sorra kerülő ünnepi csúcstalálkozója a franciaországi Strasbourgban. (MTI) XVI. Benedek: tűrhetetlen a holokauszt tagadasa Újabb pápai állásfoglalás Az egyeztetésen valamivel kisebb ösztönző csomagot sikerült elfogadni Négymillió munkahelyet teremtenének ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Megállapodtak a gazdaságélénkítő programcsomag végső változatáról az amerikai kongresszusban, a szenátus és a képviselőház által korábban kü- lön-külön elfogadott törvényjavas­latokat összehangoló konferencia szerdai ülésén. Az egyeztetett ver­zió végösszege 789 milliárd dollár, ez kevesebb mind az alsóházban, mind pedig a felsőházban megsza- vazottnál. A képviselőház koráb­ban 819 milliárd dolláros élénkítő programról döntött, a felsőház 838 milliárd dollárt hagyott jóvá. Az Obama-kormány által kez­deményezett ösztönző csomag a 2007 decembere óta recesszióban levő amerikai gazdaság fellendíté­sét célozza. A program főbb elemei: adócsökkentések, infrastrukturális projektek, illetve a recesszió áldo­zatainak megsegítése. Max Baucus demokrata szenátor közlése szerint a csomagban 35 százalékot képviselnek a különbö­ző adócsökkentések és -kedvezmé­nyek. Susan Collins republikánus szenátor úgy tájékoztatott, hogy a csomagban 150 milliárd dollár sze­repel új infrastrukturális fejleszté­sekre. Egyéb részletek egyelőre nem ismertek, de annyit tudni, hogy a szövetségi államok 44 milli­árd dollár segélyt kapnak. Ha mindkét ház jóváhagyja az az összehangolt javaslatot, akkor Barack Obama elnök már hétfőn aláírhatja a minden korábbinál nagyobb méretű élénkítő prog­ramról szóló törvényt, amellyel az elnök szerint 4 millió munkahe­lyet lehet teremteni, illetve meg­menteni. Obama szerint a 80 éve nem látott súlyosságú krízisből a fogyasztói költekezés önmagában nem jelent kiutat, ezért van szük­ség a szövetségi ösztönző cso­magra. (MTI, ú) Vatikánváros. Tűrhetetlennek és elfogadhatatlannak nevezte XVI. Benedek pápa a holokauszt taga­dását vagy kisebbítését, amikor tegnap a Vatikánban amerikai zsi­dószervezetek vezetőit fogadta. „Az a gyűlölet, férfiak, nők, gyere­kek semmibevétele, ami a soában megnyilvánult, Isten és az emberi­ség elleni vétek volt. Ennek min­denki számára világosnak kellene lennie, különösen az egyházi sze­mélyek számára” - szögezte le a római katolikus egyházfő a több mint félszáz amerikai zsidó vezető előtt. Kijelentette, hogy a katolikus egyház „mélységesen és vissza­vonhatatlanul” elutasítja az anti­szemitizmus minden formáját. „Soha nem merülhet feledésbe tör­ténelmünknek ez a sötét fejezete.” XVI. Benedek megismételte elődje, II. János Pál néhány évvel ezelőtt a zsidókhoz intézett bocsá­natkérő szavait. A lengyel pápa 2000 márciusában Jeruzsálemben a siratófal előtt a katolikus egyház nevében Isten bocsánatát kérte mindazokért a szenvedésekért, amelyeket a zsidóknak el kellett vi­selniük a történelem során. XVI. Benedek megerősítette azt is, hogy-várhatóanmájusban-hi- vatalos látogatásttesz Izraelben. Szerb bírálatok a Seselj-per felfüggesztése miatt Megfélemlítették a tanúkat ÖSSZEFOGLALÓ Hága/Belgrád. Hevesen bírál­ták tegnap Szerbiában a hágai Nemzetközi Törvényszéket, mert a bírósági eljárás befejezésére meg­szabott határidő előtt felfüggesz­tette Vojislav Seselj perét. Az egykori csetnik vajdát, aki még most is - a börtönből - irányí­tani tudja a legerősebb szerbiai el­lenzéki erőt, a Szerb Radikális Pár­tot, a délszláv háborúk idején elkö­vetett gyilkossággal, embertelen bánásmóddal, emberek üldözésé­vel és vagyontárgyak, köztük egy­házi épületek elpusztításával vá­dolják. Tény, a törvényszék ügyészségének már csak hét órája volt a vádak igazolására, amikor a .felfüggesztő döntés szerdán meg­született. Az évek óta folyó Seselj-per fel­függesztése mellett a háromtagú bírói testület 2:1 arányban döntött. A bíró csak a határozat egyes szaka­szait olvasta fel, a teljes szöveget egyelőre nem hozták nyilvánosság­ra. Közölte: egy tanúvallomást még meghallgatnak, mielőtt a jövő hé­ten felfüggesztik az eljárást. A szer­dai bírói határozatot 71 tanú meg­hallgatása után hozták, és már csak tíz tanú vallomása van hátra. „Ezek a meghallgatások azonban egyelő­re nem lehetségesek, mert a terhelő vallomásokat tevő tanúk személyi biztonsága nem garantálható” - közölte Nerma Jelacsics, a törvény­széknek a volt Jugoszlávia ügyében illetékes szóvivője. ,A még meg­hallgatandó tanúknak fontos köz­lendőik vannak, de ezt olyan kör­nyezetben és feltételek mellett kell megtenniük, amelyek garantálni fogják, hogy nem kell félniük” - hangsúlyozta a szóvivő. A Rasim Ljajics miniszter által vezetett, a Hágával folytatott együttműködésért felelős szerb bi­zottság is nyilatkozatban adott hangot kétségeinek. Szerinte a döntés tovább csökkentette a szerb közvéleménynek a törvényszék iránti, már amúgy is erősen meg­rendültbizalmát. (MTI,ú) Beugratás Szabadkán Szabadka. Betelefonált a he­lyi rádió egyik élő műsorába egy hallgató, sviccbőlközölte, hogy a nyugdíjával együtt kézhez kapta az állami válla­latok privatizációjából a pol­gároknak korábban ígért ezer eurót. A műsor után az embe­rek ellepték a város központi postahivatalát, követelve az ingyenes részvényekért járó pénzüket. A posta alkalma­zottai órákon keresztül pró­bálták magyarázni, hogy nincs pénz, valaki rossz tréfát űzött velük. A naivabbak még este sem voltak hajlandóak elhagyni a postát és beletö­rődni, hogy nem számíthat­nak az ezer euróra. Tavaly ja­nuárban ingyenes privatizá­ció kezdődött Szerbiában: az állampolgárok hat állami vál­lalat térítésmentesen kiosz­tandó részvényeké nyújthat­ták be igényüket. (MTI) Állítólagos kormányellenes összeesküvés Chávez puccstól retteg ÖSSZEFOGLALÓ Caracas. Venezuelában kor­mányellenes katonai összeeskü­vést hiúsítottak meg a hatóságok. Ezt maga Hugo Chávez elnök jelen­tette be. Állítólag több katona arra készült, hogy behatol az elnöki pa­lotába. Elmondta, a katonák egy Függetlenség fedőnevű művelettel kapcsolatban országszerte üzene­teket küldtek a katonai egységek­nek azon szövetségi államokba, amelyek az ellenzék irányítása alatt állnak. Chávez közölte: azokat vették őrizetbe, akikhez eljutottak ezek az üzenetek, ám erről nem értesí­tették a feletteseiket. A hatóságok fegyvereket és robbanószert is le­foglaltak az ország nyugati részé­ben. Az U SA-ellenességéről hírhedt elnök kemény fellépést ígért azok­kal szemben, akik lázadást szítanak a hadseregben. Chávez már tavaly ősszel is elő­állt azzal, hogy nyugállományú katonatisztek az USA-val össze­Hugo Chávez (SITA/AP) játszva arra szövetkeznek, hogy megöljék. 2002-ben katonatisztek egy csoportja államcsínnyel meg­döntötte Chávez hatalmát, az ál­lamfőhöz hű erők azonban két nappal később visszahelyezték őt hivatalába. A puccsisták többségét elfogták, a többiek elmenekültek Venezuelából. (MTI, ű)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents