Új Szó, 2009. február (62. évfolyam, 26-49. szám)
2009-02-12 / 35. szám, csütörtök
T 22 Sport ÚJ SZÓ 2009. FEBRUÁR 12. www.ujszo.com „Nagyon szép pillanatok voltak, amikor odajöttek hozzánk a a kisgyerekek, akiknek a szívemet is odaadnám, és láttam, mennyire örülnek mindennek... r? Kulcsár Gabriella a nap hőse is volt a sivatagban , .Amikor Bamakóban felszálltam a hazafelé tartó repülőre, arra gondoltam, de jó is lesz már újra Európában, mert már nagyon hiányzott az európai kultúra. De most, hogy már pár napot pihentem, úgy érzem, akár most rögtön visszamennék! ” - mondja lelkesen a dunaszer- dahelyi Kulcsár Gabriella, aki a cseh Hummer Team tagjaként teljesítette a Budapest-Bamako ralit. BŐDT1TAN1LLA A cseh Hummer Team hét autóval vágott neki a „Nagy Afrikai Futamnak”, de kis híján már Európában kiesett... „Már az európai részen is feladatokat kellett megoldanunk, s az egyik feladat miatt nem nagyon figyeltük az időt, és egyszer csak azon vettük észre magunkat, hogy négy óra van, este tizenegykor meg már indulna a komp Almeríából Afrikába. Rájöttünk, hogy azt már képtelenség elérni. így kezdődött a vesszőfutásunk, telefonon intézkedtünk, megtudtuk, hogy másnap reggel 7.30-kor megy egy másik komp. Mentünk éjjel-nappal, nagy nehezen elértük a kompot, viszont, mivel máshol keltünk át a tengeren, teljesen máshová érkeztünk, mint a többiek. Át kellett kelnünk az Atlasz-hegységen, hogy másnap reggelre hatra a táborba érjünk, csakhogy a nagy hóvihar miatt az Atlasz-hegység le volt zárva. Csak úgy tudtunk átkelni, hogy - szép, nem szép - lefizettük a helyi rendőrt, hogy engedjen át... Végül éjjel háromra értünk be a táborba, vagyis csak három órán múlt, hogy nem pottyantunk ki az első afrikai szakaszon a versenyből...” - meséli Gabriella, akinek fordítania kellett az afrikai kaland során. A versenyzőknek ugyanis különféle feladatokat kellett megoldaniuk a verseny alatt, s ezek a feladatok ugyan két nyelven, magyarul és angolul is le voltak írva, ám a magyar szöveg sokszor részletesebb, pontosabb volt, mint az angol, így a forA Racing kategória végeredménye: 1. DB Team 733 pont; 2. Go-Go Bamako Team 718 pont, 3. Raid Adventure Team (Juraj Ulrich, Daniela Ulrichová) 710 pont. dítás sokat segített a cseh versenyzőknek. „Nekem köszönhetően könnyebben átszűrődtek hozzánk az információk, a pozsonyi Danka Ulrichováék, akik már háromszor megnyerték a versenyt, most pedig harmadikok lettek, pont arra panaszkodtak, hogy a hírek, pletykák nem jutnak el hozzájuk, mert nem értenek magyarul. Én viszont könnyen tudtam kérdezősködni” - magyarázza Gabi, aki nővérkeként dolgozik, s ez sokszor kapóra jött a sivatagban is. „Az egyik szakaszon egy kiszáradt tómederben kellett haladnunk. A szervezők figyelmeztettek, hogy hiába nyűt a terep, ne hajtsunk nagyon gyorsan, mert a nedvesebb részeken a homok megdobhat. Találtunk is egy felborult autót, előjött belőlem a nővérke, elláttam a sérülteket, megnéztem a sebeiket. Mivel a csomagjaik szétrepültek, és az autóba már nem tudták visszarakni, szétraktuk a cuccaikat a hét autónkba, úgy vittük be a táborba. A nap végén a csapat megkapta ezért a Nap hőse-ván- dordíjat. Egy másik alkalommal pedig egy kemény dűnés napon voltunk túl, hetediknek értünk be. A táborban hallottuk, hogy egy csomó autó ott rekedt a dűnék között, és a szervezőknek ki kellett menniük értük. A táborban viszont az egyik újságíró lány nem volt jól, dehidratáló- dott, nagyon-nagyon rosszul lett, így bekötöttem neki egy infúziót, és gondoskodtam róla, amiért Pihennek a hummeresek másnap én kaptam meg a Nap hőse-vándordíjat. Néha persze a hősök is félnek - Kulcsár Gabriella sem volt mindig nyugodt: „A hét autónk mindig együtt ment, de amikor a Szaharából átértünk a bozótos részre, elvétettük a letérőt, így három autó eltévedt. Láttuk a GPS-en, hogy húsz kilométerre vagyunk a tábortól, de sehogy sem találtuk a helyes ösvényt. Két órán át próbáltuk megtalálni az utat, de hiába. Nagyon félelmetes volt, éjjel ott a semmi közepén, és nem találjuk az utat... A benzin meg csak fogyott, fogyott, fogyott... Itt aztán kapóra jött, hogy a Hummer egy erős autó, mert úgy döntöttünk, hogy légvonalban mindenen keresztülmegyünk, ösvény ide, bozót oda, mentünk át mindenen a tábor felé.” Egyszer Gabi is elveszett, pontosabban elvesztették. „Már nyolc napja tartott a verseny, amikor megálltunk az egyik pontnál, hogy megkeressük az elrejtett ládát. Nem találtuk meg, s mivel siettünk, hogy idejében beéljünk a (Képarchívum) táborba, a fiúk gyorsan beültek az autóba, és elhajtottak nélkülem. Leintettem a következő autónkat, hogy mégis jó lenne, ha bevinnének a táborba. Aztán a rádión odaszóltak a feledékeny csapattársaimnak: Nem hiányzik valami? A fiúk próbálták utána kimagyarázni, hogy annyira problémamentes voltam addig, így szinte észre sem vették, hogy az autóban vagyok... De azért bűntudatuk volt, attól fogva kétszeresen figyeltek rám...” - meséli nevetve Gabi, akit lenyűgözött Afrika. „Az igazi afrikai este gyönyörű. Olyan sötétet Európában nem látni. Koromsötét van, és ha az ember felnéz, rengeteg csillag ragyog az égbolton... - mondja lelkendezve. - Azok is nagyon szép pillanatok voltak, amikor odajöttek hozzánk a nomád családok, a kisgyerekek, akiknek a szívemet is odaadnám, és láttam, mennyire örülnek mindennek... Egy mali kis faluba pedig tanszereket vittünk, és cserébe másnap egy előadást tartottak nekünk, énekkel, tánccal köszönték meg a támogatást.” A Hummer Team a verseny végén meg is kapta a Népek barátsága-díjat, mivel az egész verseny során sokat segített a versenyzőtársaknak és a helybelieknek is. „Számunkra nem az volt az elsődleges, hogy mindenáron nyerjünk. Ä fő célunk az volt, hogy egymást segítve mind a hét autónk jusson el Bamakóba. Persze mindenki nézi a pontokat, és hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem érdekelt minket a helyezés, de nem annyira, hogy most óvásokat adjunk be vagy otthagyjunk valakit a sivatagban, csak azért, mert sietünk. .hangsúlyozza komolyan Gabi, aztán mosolyogva hozzáteszi, hogy volt egy másik dolog is, ami miatt kiemelték a Hummer Team teljesítményét: „Tipikus csehekről lévén szó - s mivel nekünk volt egy hűtőnk is - mi voltunk az a csapat, amelyiknél mindig volt jégbe hűtött sör!”
