Új Szó, 2009. február (62. évfolyam, 26-49. szám)

2009-02-11 / 34. szám, szerda

nim r jí Lűlüii mim i I I I Mill I MIIMIIIIII—■!■■■! II tHÜLTÜ 1 IlB'lí UIlii 1/II1II '.LILI II ü FADDTUD JValvmijJLv 2009. február 11., szerda 5. évfolyam, 6. szám „Mindenképpen Szlovákiában szeretnék élni és dolgozni. Csak annak javasolnám a magyarországi felsőoktatási képzést, aki ott is akar maradni." Mit ér a munkavállaló, ha magyar anyanyelvű? A rendszerváltás után a ko­rábbinál jóval hangsúlyo­sabbá vált az idegen nyel­vek tanulása, ismerete. Köz­tudott, hogy valamennyi között elsőséget élvez az angol, ennek okai is ismer­tek. Ám a nyelv ismereté­nek kérdése a szlovákiai magyarság munkaképes ré­sze számára még külön szempontból is megvilágí- tásba kerül. INTERJÚ A kérdés: Mi a cél a nyelvtanu­lással: csupán a szakismeret for­rásainak a bővítése vagy a kül­földön való elhelyezkedés? S az itthoni környezetben vajon meny­nyire számít előnynek a kétnyel­vűség illetve hátránynak az, ha valaki magyar tannyelvű intéz­ményben szerezte alap- vagy kö­zépfokú ismereteit? Ezúttal az egyik lehetséges szempont szerint kíséreljük meg a válaszadást. Jelenleg Galántán működteti saját cégét Szolárd Dezső, aki magyar anyanyelvű lévén ma­gyar tanítási nyelvű alapiskolába járt és ugyancsak magyar okta­tási nyelvű gimnáziúmban érett­ségizett. Sohasem okozott gondot, hogy az anyanyelvem magyar. Kicsit tartottam ugyan attól, hogy az egyetemen - Pozsonyban a Ko- menský Egyetemre jelentkeztem - hogyan tudok majd érvényesül­ni, de megbizonyosodtam afelől, hogy a gimnáziumban jól felké­szítettek. A tananyagot mindig jól el tudtam sajátítani és teljes mér­tékben elfogadták, hogy az anya­nyelvem magyar. Mérnöki geoló­gia - hidrogeológia szakból sze­reztem diplomát. Nem ötlött fel benned, hogy magyarországi főiskolára je­lentkezz? Nem tartottam volna szerencsés dolognak. Mindenképpen Szlová­kiában szeretnék élni és dolgozni. Csak annak javasolnám a magyar- országi felsőoktatási képzést, aki ott is akar maradni. Élő példa erre ,az egyik ismerősöm, aki Magya­rországon szerzett diplomát azzal az elhatározással, hogy majd visz- szajön. Közben mind szakmaüag, mind társadalmilag úgymond ki­esett a hazai környezetből, csak ott tudott érvényesülni. Más volt a köznyelv, más a szaktermmológia. Volt néhány „kiugrási kísérlete”, de végül már csak annyit tudott­tenni, hogy a határhoz közeire költözött, így néha hazalátogat­hat, ha az idejéből futja. Geológus lettél, de ezt a szakmát egyáltalán nem gya­koroltad. Nem, mert közben megválto­zott az érdeklődésem. Kezdett ér­dekelni a pénz vüága - azzal a nem titkolt céllal, hogy pénzt ke­ressek. Egy fejvadász céggel kerül­tem kapcsolatba, végül - mit ad is­ten - az IBM-ben olyan marketin­ges munkakörbe kerültem, amely­ben a magyarországi piaccal kel­lett tartanom a kapcsolatot. Szer­vereket forgalmaztam, magyaror­szági kis- és középvállalkozások­kal voltam kapcsolatban. Attrak­tív, de nagyon fársztó munka volt és ami nagyon fontos, nagyon ta­nulságos. Egy call centerben dol­goztam, soha nem tudtam, ki fog megszólalni a vonal másik végén, tehát nagyon megtanultam az ügyfelekkel a kommunikálást. Itt idővel csapatvezető lettem és nemcsak a magyar, hanem a cseh, a lengyel, az osztrák piaccal fenn­tartott kapcsolatok is az irányítá­som alá kerültek ezen a téren. Bár nem a szakmában tevékenyked­tem, a diploma megszerzését min­denképpen fontos dolognak, amo­lyan ugródeszkának tartom. Alkalmazottként nem ez volt pályafutásod utolsó állomása. Egy idő után vüágossá vált a szá­momra, hogy itt már nem tudom többre vinni, kezdtem körülnézni, amikor egy érdekes ajánlatot kap­tam. Egy norvég üzletember zöld­mezős - tehát a nulláról építkező - vállalkozást akart létrehozni - egy call centert, amely munkaerő köz­vetítéssel foglalkozott elsősorban Norvégia irányába. A piacfelmé­réstől kezdve a stratégia kidolgo­zásáig mindent én csináltam, tehát szabad kezet kaptam, a tulajdonos csak néha utazott le Szlovákiába, így egy idő után a működőképes vállalkozás ügyvezetői posztját tölthettem be. Itt nagyban tudtam kamatoztatni a korábbi munkahe­lyemen szerzett tapasztalatokat. Ugyancsak rengeteget tevékeny­kedtem - szintén norvég háttérrel - egy luxus gépkocsi importtal fog­lalkozó cég létrehozásán, amely nemrég nyitotta meg a szalonját Pozsonyban. Ám a végső célom nem az volt, hogy autókkal foglal­kozzam, s a saját kreativitásom is a háttérbe szorult, miközben a teljes felelősség rám hárult, ezért arra a következtetésre jutottam, a leg­jobb ha az ember bizonyos tapasz­talatokkal a saját lábára áll. Egy jó kis csapatot hoztam össze itt Ga­lántán, s hogy a korábbi norvég munkaadóm az én cégemnél ren­delte meg az ukrán és az orosz piac számára a weboldalát, azt bizo­nyítja, hogy a jó kapcsolatunk to­vábbra is megmaradt, s ez így is van rendjén. Egyetlen személy példája azon­ban korántsem számíthat általá­nos konzekvenciának, ezért erre a témára rovatunkban rendszere­sen visszatérünk, (cs) Egy a megoldások közül Munka helyett tanulás ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Az elmúlt évtizedhez képest je­lentősen megnőtt a felsőoktatás­ban részt vevők száma. A fiatalok átlagosan később kezdenek mun­kába állni, mint egy-két évtized­del ezelőtt. Emellett egyfajta „diplomagyűjtési verseny" is jel­lemzi a mai diákokat, vagyis mi­nél több papírt akarnak szerezni, hiszen ezt tartják a siker előfelté­telének. Mindezzel csak akkor van probléma, ha két-három kép­zést is elvégeznek úgy, hogy köz­ben nem függetlenednek, és nem szoknak bele a munka világába. A szociológusok szerint ez ma már valóban létező irányvonal. Azokban a családokban, ahol ezt megengedhetik maguknak, a szülők általában tolerálják, hogy gyermekük akár 24-26 éves korá­ban is úgy dönt, hogy a munka helyett az iskolát választja. Emel­lett az is jellemző rájuk, hogy fő­iskola vagy egyetem után kül­földre küldik a gyereket nyelvta­nulás céljából, hiszen tudják, hogy ez jó befektetés. A kevésbé jómódú családoknál pedig az je­lenti a gondot, hogy sokan csak azért tanulnak tovább, mert nem találnak maguknak állást. Ők az úgynevezett karrierdiákok. Nem kétséges, hogy hasznos a tanulás, ám ha valaki nem tapasz­talja meg idejében az „életet", ké­sőbb annál nehezebb lesz bele­szoknia. A legtöbb felsőoktatási intézményben ugyanis még min­dig az elméleti oktatás van túl­súlyban. A tanuló fiatalok állás­pontja szinte egyöntetű ebben a kérdésben. Bár bőven akadt gya­korlati képzés a főiskolán, mégis kell a munkatapasztalat ahhoz, hogy aztán bárki megállja a helyét a szakmában. Sok főiskolás igyekekszik minél több olyan tan­tárgyat felvenni, ahol élesben pró­bálhatja ki magát és a gyakorlat­ban fejlődhet, (cs) Fontos a munkabírás és a precizitás Válság, munkaidő, munkahely, pályakezdés ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ keresztül a repülőutak esetében a megtett kilométerekre vonat­A csökkentett munkaidő a megoldás - állítják a szakembe­rek egyes nyugati országokban, válaszul a gazdasági válságnak a munkanélküliség-növelő hatásá­ra. Ennek egyik iskolapéldáját egyik nyugati szomszédunk, Ausztria produkálja, ahol már a tavalyi év utolsó hónapjaitól kezdve fokozottan élnek ezzel a lehetőséggel. A megoldások sora végtelen. Az egyik szerint az elbocsátások ellen azzal védekeznek, hogy előre hozzák szabadságaikat, mint például Spanyolországban. Vannak olyan európai példák, amelyek arról szólnak, hogy bi­zonyos üzemekben a három mű­szakos munkaidő helyett átálltak a kétműszakosra, másutt a cégek megengedik alkalmazottaiknak a karitatív tevékenységet egy bi­zonyos ideig. Sok németországi cégnél - a takarékossági szempontokat fi­gyelembe véve a szolgálati utak pontos kimutatását követelik meg - kezdve az pontos útleírás­tól az üzemanyag fogyasztáson kozó kártyáig. Hosszan lehetne sorolni a vál­ság megnyilvánulásait, az azok­ra történő reagálást, ám óhatat­lanul is felmerül a kérdés: Mi lesz azokkal a fiatalokkal, akik a. helyüket, legalábbis a munkahe­lyüket keresik, akik családot, ne­tán otthont szeretnének alapíta­ni? Talán célkitűzéseik újraérté­kelése és elérésének lépésről-lé- pésre történő megvalósítása len­ne a megoldás? Minden esetre figyelemre mél­tó, hogy a közelmúlt tapasztala­tai szerint a diploma önmagában ma már sehova nem jelent belé­pőt a pályakezdők munkaerőpia­cán. Az elvárások inkább a precizi­tást, az önálló munkavégzés készségét, az új készségek elsa­játításának képességét, a nagy munkabírást és a számítógépes ismereteket tartják fontosnak, mint a diploma meglétét. Ugyan­csak fontos, hogy a pályakezdő vagy a munkahelyet kereső fiatal a társadalmi kérdésekben legye­nek jártasabbak. (cs) 4> Petit Press A Petit Press Rt. Lapkiadó Vállalat Dl VÍZ IÓ IGAZGATÓ-^ ASSZISZTENST keres. Az asszisztens a divízióigazgató titkárságának zökkenőmentes működéséért felel. Feltételek: ■* középfokú végzettség érettségivel <+ a szlovák és a magyar nyelv tökéletes ismerete szóban és írásban a német nyelv tökéletes ismerete (beleértve a német nyelvű telefonos kommunikációt) '»igazgatóasszisztensi gyakorlat ■* kiváló számítógép-felhasználói ismeretek «* kommunikációs készség További elvárás: <+ B típusú jogosítvány Kínálatunk: ^ jó nevű lapkiadó-vállalatnál végzett munka ■►jelentős kedvezmények a vállalat által kiadott lapokra * kiegészítő nyugdíjbiztosítás lehetősége •* kulturális programok, műsorok az alkalmazottak gyermekeinek Kapcsolatfelvétel: A szlovák nyelven megírt pályázatot és a rövid szakmai életrajzot 2009. február 19-ig a personalne@petitpress.sk e-mail címre küldje. Megjegyzés: Az e-mail tárgyaként (predmet) kérjük, tüntesse fel: „Asistentka RD". Csak a kiválasztott jelentkezőknek válaszolunk. A Petit Press Rt. Lapkiadóról részletes tájékoztatót a www.petitpress.sk honlapon olvashat. (Fotó: k) Szolárd Dezső: „Idehaza szeretnék érvényesülni"

Next

/
Thumbnails
Contents