Új Szó, 2009. január (62. évfolyam, 1-25. szám)

2009-01-07 / 4. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. JANUÁR 7. Szülőföldünk 27 A község vezetése úgy döntött, pályázni fognak - sikerrel jártak, 3,7 millió korona támogatást kaptak Hideg vízzel fűtik az iskolát A régi fűtőházban a gázkazánok mellett kaptak helyet az új hőszivattyúk - mutatja Tončko Mária igazga­(Szőcs Hajnalka felvétele) Egyesek bojkottra szólítottak fel Tizenkét roma család jutott bérlakáshoz B. JÓZAN MÓNIKA Vezekény. Nem mindennapi fűtési technológiát alkal­maznak a galántai járásbeli község magyar tannyelvű négyosztályos kisiskolájá­nak fűtésére - hőszivattyú alkalmazásával aránylag hideg, kb. 12 Celsius fokos vízből nyerik a fűtési ener­giát. Abban pedig bizonyá­ra egyedülálló az iskola, hogy a fűtői munkakört is az igazgatónő látja el. GAÁL LÁSZLÓ Amikor pár évvel ezelőtt a falu terveiről beszélgettünk a polgár- mesterrel, Tončko Miklós még ar­ról az elképzeléséről számolt be, hogy a helyi kisiskolát a közeli nyomda ún. hulladékhőjével pró­bálnák meg kifűteni. Aztán egy Diószegen megtartott szakmai fó­rumon, a Galántai Regionális Fej­lesztési Ügynökség által Megújít­ható energiaforrások - jelen és ki­látások címmel szervezett nem­zetközi konferencián már azokról az - igaz, csupán néhány hetes - tapasztalatokról számolt be, ame­lyeket a megújítható energiával, ún. hőszivattyúval történő fűtés terén szereztek. Tončko Miklós felhívta a konferencia résztvevőit, akit érdekel a téma, azt a helyszí­nen, a vezekényi iskolában is szí­vesen fogadják. Az első fecske Természetesen éltünk az alka­lommal és megtekintettük a mo­dem, a régióban első fecskének is tekinthető berendezést. A pol­gármester elmondta, amikor pedig egy volt diákjától hallott a hőszi­vattyús technológiáról, és megtud­ta, hogy a környezetvédelmi mi­nisztériumban az environmentális alapoknál lehet pályázni a beruhá­zási költségek támogatására, a köz­ség vezetése úgy döntött, pályázni fognak. Sikerrel jártak, 3,7 millió tonő korona támogatást kaptak, ehhez járult hozzá a község 5 százalékos önköltséggel. Kútvízből vonják el a hőt A helyszínen a polgármesterrel és Tončko Mária iskolaigazgató­val tekintettük meg az új beren­dezést, amelyet szeptemberben helyeztek üzembe. A hőszi­vattyús technológia olyan elven dolgozik, hogy az aránylag ala­csony hőmérsékletű környezet­ből, földből, vízből, levegőből, képes hőt elvonni, ezt a hőt hasz­nálni a központi fűtésnél, vagy a melegvíz előállításánál. A veze­kényi iskolában installált hőszi­vattyúk a kútvízből vonnak el hőt. A működési elve az, hogy a két hőszivattyúhoz két-két, 10 méter mély kutat fúrtak, az egyik furatból szivattyúzzák a kb. 12 fokos hőmérsékletű vizet, a hő­szivattyú ebből von el hőenergi­át, és az ezáltal lehűtött vizet a másik furaton visszabocsátják a földbe. A kútvízből ilyen módon nyert és akkumulált hővel az épü­let központi fűtésében keringő vizet 50-55 Celsius-fokosra képe­sek felmelegíteni. A két hőszi­vattyú egyenként 51 kilowatt teljesítményű, amelyek teljes mértékben helyettesítik az eddig használt két gázkazánt. Egyelőre a gázfűtés költségeinek egyne­gyed részét tudják megspórolni, de még csak most kezdik igazán kitapasztalni a technológia adta lehetőségeket, és a gyártó szerint a gázfűtéssel szemben a költsé­gek a felére csökkenthetők. Az igazgató a fűtő Mivel bonyolult, számítógépes vezérlésű berendezésről van szó, a kezelése szakértelmet igényel. Az igazgatónőt bízták meg ezzel a feladattal. így állt elő a kurió­zumnak is mondható helyzet, hogy a vezekényi kisiskolában az igazgató a fűtő. Tončko Mária be is mutatta a berendezést, ame­lyen digitális kijelzőn állíthatók be a kívánt adatok. Arra is ügyel­nek, hogy minél többet üzemel­jen a berendezés az olcsóbb éj­szakai árammal. A közeljövőben az egész berendezést az interne­ten keresztül fogják irányítani a technológiát szerelő cégből. A vezérlőberendezést már besze­relték, csak egy stabil internet- vonalat kell még kiépíteni, amely állandó megbízható összekötte­tést biztosít majd. Ha a hőszi­vattyúrendszer bármilyen meg­hibásodás miatt kiesne, automa­tikusan bekacsolódnak az eddig használt gázkazánok, amelyek továbbra is készenlétben állnak a fűtőházban. Az iskolának jelen­leg mindössze 13 diákja van, 2009-ben nagyobb létszámra számítanak, de szeptembertől a közös igazgatás alatt jelenleg 23 gyerekkel működő magyar és szlovák óvodát is az iskolaépü­letbe akaiják költöztetni, és ezzel még nagyobb megtakarítást tud­nak majd elérni. Nagymagyar. Tizenkét, egyenként 530 ezer korona értékű bérlakás épült a dunaszerdahelyi járásbeli roma községben. A helyi roma bizottság közreműködésé­vel választották ki a szerencsés családokat, akik karácsony előtt beköltözhetnek az összkomfortos, mégis alacsony bérleti díjas laká­sokba. Az ingatlanok jelentős, 75 szá­zalékos állami támogatással épül­tek. Eleinte alacsonyabb komfort- fokozatú házakat terveztek, de a roma közösség közbenjárására, önkormányzati támogatással és a lakók hozzájárulásával összkom­fortos, gázzal, vízzel, villannyal, és külön fogyasztási mérőműsze­rekkel felszerelt otthonok épül­tek. Az átadáson jelen volt Ladi­slav Fizik, az építésügyi miniszter tanácsadója, a Roma Parlament elnöke, és a roma kormánybiztos hivatalának képviselője. Mindket­ten elismerően szóltak a megvaló­sult projektről. A terepszemlén üdvözölték a leendő lakókat, akik épp az utolsó simításokat végez­ték a házak környékén. A leendő lakók közül a Rigó család nyilat­kozott lapunknak. A lakásokat csodálatosnak tartják, és örülnek, hogy két gyerekükkel tágas, vilá­gos szobákban fognak lakni. Ladislav Matiaško polgármes­ter lapunknak elmondta, bár a környék még rendezetlen, igye­keztek, hogy hamarabb beköltöz­zenek a lakók, hogy ne kelljen to­vább őriztetni az épületeket. „Vol­tak ugyanis, akik ellenezték a ter­vet, akik arra buzdították a romá­kat, hogy ne jöjjenek ide lakni, mert közös zuhanyzók lesznek, és istállókban fognak lakni. Ezek az emberek betörték az ablakokat, tönkretették a friss betonozást és szemetet hordtak a környékre” - mondta a polgármester. A laká­sokra ugyanis sokan, kb. 50-en je­lentkeztek. A kiválasztottak fiata­lok, nagycsaládosok közül kerül­tek ki, és fontos kritérium volt, hogy legyen munkájuk. Rigó Im­re, a roma bizottság vezetője úgy fogalmazott, példás családok köl­tözhettek a lakásokba. A bizottság tagjai egyébként a bérlakásokban élők segítségére lesznek a prob­lémáik orvoslásában. Nemrég a község más részében is átadtak két kilenclakásos bér­házat, a jövőben pedig a közvilá­gítás és a főtér felújítását tervezi az önkormányzat. Az utolsó simításokat végzik a bérlakásokon (A szerző felvétele) A megyei költségvetésben az elmúlt évre 7,8 millió koronát különítettek el a kórház konyhájának felújítására - az osztály megszűnt, a konyha feleslegesé vált Növelik az ágyak számát a kórház egyetlen megmaradt részlegén GAÁL LÁSZLÓ Vágsellye. Habár a megszünte­tett fekvőbetegrészlegeket egye­lőre nem sikerül újjáéleszteni, ja­nuártól az egyetlen megmaradt osztály bővítését tervezik. A Forli- fe nonprofit szervezet által működtetett vágsellyei kórház fekvőbetegrészlegén mintegy fél éve már csak egyetlen osztály, a hosszan tartó ápolást igénylők osztálya (LDCH - liečebňa dlho­dobo chorých) működik. Ez a részleg jelenleg 20 ágyas kapaci­tással üzemel, januártól 60 ágyra tervezik bővíteni. Botka Ferenctől, a Forlife fel­ügyelő tanácsának elnökétől, Nyitra megyei képviselőtől azt is megtudtuk, azon igyekeznek, hogy a sebészeti részleget is újra­élesszék, ha nem is fekvőbeteg­osztályként, de legalább ún. egy­napos sebészet bevezetésével. ,A megyei költségvetésben az idei évre 7,8 millió koronát (259 ezer €) különítettek el a kórház kony­hájának felújítására. Mivel a fek- vőrészleg szinte teljesen meg­szűnt, a konyha felújítása is feles­legesnek bizonyult. Ezért olyan javaslatot nyújtottam be a megyei tanácshoz, hogy az erre elkülöní­tett pénzt mentsük át a jövő évi költségvetésbe, és azt olyan átépí­Szarka László, a megszüntetett gyermekosztály volt főorvoshelyettese 30 éves tapasztalattal kezeli a kis bete­geket (Szőcs Hajnalka felvétele) Másik városba kell utazni Amióta a gyerekosztályt meg­szüntették Vágsellyén, a kór­házi ellátásra szoruló gyere­keket a szülő kénytelen Ga- lántára, Nyitrára vagy Érsek­újvárba utazni. Ez nemcsak kényelmetlenséget jelent, ha­nem sokszor a gyerek életét is veszélyeztetheti. „Igaz, hogy van ügyelet, de azelőtt, ha egy gyerekről megállapította az ügyeletes orvos, hogy kórházi kezelésre van szüksége, elég volt két emelettel feljebb kül­deni. Előfordult, hogy egy ful­dokló gyerekkel a kaiján ma­ga az orvos rohant fel a gye­rekosztályra. Most kénytelen egy másik kórházba küldeni” - mondta Szarka László, a megszüntetett gyerekosztály volt helyettes főorvosa, (gl) tésre használjuk fel, hogy a sebé­szeten úgynevezett egynapos el­látást lehessen működtetni.” A képviselő elárulta, a tanácsban nem aratott osztatlan sikert a ja­vaslata, a döntés azonban a me­gyei parlamenten áll. A pénzügyi bizottságban újra tárgyalnak a kérdésről, és az a testület januári ülésén ismét napirendre kerül. A vágsellyei MKP-s képviselő több szlovák képviselőtársától is ígére­tet kapott, hogy támogatni fogják a javaslatát. Azt már Szarka Lász­lótól, a megszüntetett gyermek- osztály volt főorvoshelyettesétől tudtuk meg, hogy az egynapos el­látás bevezetését a gyermekosztá­lyon is tervezték. „Miután az Álta­lános Egészségügyi Biztosító kezdte lefaragni az anyagiakat, már januárban világos volt, hogy előbb-utóbb a gyerekosztályt is bezárják. Akkor kidolgoztam egy tervezetet, hogy milyen betege­ket lehetne ellátni egynapos ke­zeléssel. Egy orvos két nővérrel reggel héttől fél négyig tartó műszakban többféle kezelést vé­gezhetett volna.” - A volt főor­voshelyettes konkrét betegsége­ket is említett: „Sokan jártak hozzánk infúziós kezelésre kü­lönféle neurológiai betegségek­kel, főleg kamaszkori gerincbán- talmakkal. Egy-egy ilyen kezelés két-három órán át tart, naponta visszajárhatott volna « páciens. Nagyon jó műszereink voltak légúti megbetegedések kezelésé­re, ionos kezelésre alkalmas be­rendezés, ultrahangos inhalátor, biolámpa és hasonló, ezeket is ki lehetett volna használni az egy­napos kezelésben. A súlyos szék­rekedés gyógyítására alkalmazott beöntések is elvégezhetők ilyen formában. Műtét előtti kivizsgá­lásokat is végezhettünk volna.” Szarka doktor szerint egy húsz­ágyas osztályt lehetett volna így működtetni. Persze erre sokkal kevesebb pénzt fizetett volna a biztosító, mint a fekvőbetegek után. Az osztályon egy-egy kezelésért 9000 koronát (271 c) fizetett a biztosító attól függetlenül, hogy a terápia hány napig tartott. Egy­napos kezelésért napi 300 koro­nát (9,03 €) térítettek volna bete­genként. Végül a tervekből nem lett semmi, mert a korábbi igazga­tót leváltották. Akkor Szarka Lász­ló még a kórház igazgatóhelyette­si posztját is ellátta. „Több orvos felmondott, a sebészeten vagy a belgyógyászaton az ügyeleteket is alig tudták biztosítani, nem tud­tam tovább vállalni a garanciát az orvosi ellátásért, és lemondtam a posztomról.” Miután nyáron a gyerekosztályt is megszüntették, Szarka László szeptemberben fel­mondott, és a városközpontban nyitott magánrendelőt.

Next

/
Thumbnails
Contents