Új Szó, 2009. január (62. évfolyam, 1-25. szám)
2009-01-07 / 4. szám, szerda
2 Közélet ÚJ SZÓ 2009. JANUÁR 7. www.ujszo.com MKP: nem védi, hanem rágalmazza a kisebbségeket Čaplovič: jobb a mi kisebbségpolitikánk ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Jobb kisebbségi politikát folytat a jelenlegi kormány, mint az előző - véli Dušan Čaplovič kisebbségekért felelős miniszterelnök-helyettes. „Pár dolgot újragondoltunk, és jobbá tettünk” - mondta. Az előző kormány szerinte csak a magyar kisebbségre koncentrált, a jelenlegi ezt a helyzetet korrigálta. A kormány alelnöke azt állítja, az előző kormány alatt csak olyan települések kaphattak támogatást, ahol MKP-s volt a polgármester. „Nagyon rosszpolitikát folytattak” - tette hozzá. Állítja, az egyik legnagyobb gond, hogy a magyarok asszimilálták a romákat. Čaplovičnak meggyőződése, hogy a magyar kisebbség helyzete nem romlott, ahogy a magyarok és a szlovákok közti kapcsolatok sem. Ezt dél-szlovákiai látogatásaira hivatkozva állítja, és azt mondta, a legtöbb karácsonyi üdvözletét magyar polgármesterektől kapta, „mert tudják, hogy az emberekért dolgozom”. A két ország közti viszony Čaplovič szerint még 2002-ben romlott meg, amikor Mikuláš Dzurinda elment a Medgyessy Péterrel folytatott tárgyalásról. Meglátása alapján jelenleg azért rossz a viszony, mert az MKP már nem kormánytényező, és megváltozott a párt vezetése. Leszögezte, már az európai szocialisták is úgy gondolják, hogy nincs különbség Ján Slo- ta és Csáky Pál között. Az MKP azzal reagált Čaplovič fejtegetésére, hogy vissza kellene adnia a fizetését. „Čaplovič nem értette meg, hogy az állampolgárok azért fizetik, hogy védje a kisebbségeket, nem pedig rágalmazza őket. Mivel nem tesz eleget kötelességeinek, szociálisan érzékeny emberként vissza kellene utalnia fizetését a költségvetésbe” - áll az MKP állásfoglalásában. Čaplovič erre tegnap azzal válaszolt, hogy sokkolja az MKP kommunikációs stratégiája. „Az MKP ortodox képviselői igazán megbékélhetnének vele, hogy jelenleg nincsenek kormányon - mondta. - Az MKP sértő megjegyzései nemcsak éles ellentétben vannak a modern európai politikával, hanem veszélyes feszültséget szítanak a Szlovák Köztársaság állampolgárai között.” (SITA) A pénzcsere eddig nem okozott érdemi drágulást Euróval csenget a postás ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Nem hozott érdemi árváltozást az élelmiszerpiacon az euró bevezetése -jelentette hétfőn a Szlovák Statisztikai Hivatal. A hivatal az euró bevezetésével összefüggésben augusztus közepe óta kiemelten figyeli a legfontosabb termékek árának alakulását. A196 cikkre kiterjedő megfigyelői rendszer június végéig fog működni, azután értékelik a tapasztalatokat. Most az év első két napján 73 kiválasztott élelmiszer, illetve üzemanyag árának alakulását ellenőrizték. A december eleji árszinttel egybevetett eredmény: 32 esetben drágulás, 25 esetben árcsökkentés volt, 16 esetben változatlan maradt az ár. Csökkentek az üzemanyagárak, drágultak az ásványvizek, az alkoholmentes italok és a különféle gyümölcslevek. A kávé, a tea, a kakaó ára lényegében változatlan. A legnagyobb mértékben a Niva penészes sajt drágult: ára koronában kilónként 8,93 eurónak felelt meg az év végén, januártól pedig 9,25 euró. Másrészt legjobban a paprika ára esett, 2,41 euróról 2,14 euróra kilónként. Az euróra való átállás a kereskedelemben és a szolgáltatásokban általában nem okozott gondokat. A kettős pénzforgalom a kisebb üzletekben - különösen faluhelyeken - lassítja a forgalmat, mert azt új pénzben való számolás mindenkinek nehezebben megy. Sokan, különösen az idősebbek arra is panaszkodnak, hogy sok az érme, és nehezen lehet őket megkülönböztetni. Hogy elkerülje ezeket a bonyodalmakat és az esetleges hibákat, számos kisebb üzlet két hétre egyszerűen bezárt. Becslések szerint jelenleg a kis üzletek mintegy 20 százaléka van zárva. Néhány nagyobb városban a lakosok arra panaszkodnak, hogy a közlekedési vállalatok megdrágították a tömegközlekedést. A cégek többnyire azt állítják, hogy ennek semmi köze az euró bevezetéséhez, és a menetjegyek drágulása a kiadások megugrásának következménye. A Szlovák Posta jelezte, teljesen átállt az euróra. Juraj Danielis, a társaság szóvivője közölte: január másodikától már euróbán postázzák a nyugdíjakat, lehetőség szerint kisebb címletekben. Az ügyfeleknek a legtöbb gondot az okozta, hogy az utalványokon euróra kellett átírni a még koronában feltüntetett összegeket. (s, m, ű) RÖVIDEN Fico Gašparovičot bírálta Pozsony. Robert Fico kormányfő Ivan Gašparovič államfőt bírálta amiatt, hogy újratárgyalásra visszaadta a parlamentnek az oktatási törvénymódosítását. Fico szerint mindenki, az egyszerű emberek is felelősek a szlovák-magyar viszony alakulásáért. „Elvárom az elnöktől, hogy ő is tegyen hozzá a jó kapcsolatokhoz” - mondta Fico. Emlékeztetett, a szavát adta, hogy a tankönyvekben kétnyel- vűek lesznek a földrajzi megnevezések, a parlament el is fogadta a törvényt, de az elnök megvétózta, s a másodszori megtárgyalásnál elbukhat a parlamentben. A kormányfő azonban ismét hangsúlyozta, hogy ez a kérdés nem fontos, számára és az emberek számára egyáltalán nem fontos, hogy lesz-e ilyen törvény vagy sem. (ú) Počiatek a legjobb pénzügyminiszter Pozsony/London. Ján Počiatek Európa legjobb pénzügyminisztere 2008-ban, legalábbis a brit pénzpiaci szaklap, a The Banker szerint. Fő érdeme, hogy nagyban hozzájárult az euró szlovákiai bevezetéséhez, sokat tett a közpénzek konszolidációjáért. Az elismerést a szerkesztőség értékélése és befolyásos európai bankárok, közgazdászok körében végzett felmérés alapján ítélik oda. (kor, ú) Már a kormányfő is azt állítja, hogy hatalmas válság elé néz Szlovákia Fico lúdbőrözik attól, mi vár idén az országra Fico félni is tud: választási évben ér ide a válság (TASR-felvétel Pozsony. Robert Fico kormányfő szerint a kormány sorsa attól függ, tudja-e kezelni a gazdasági válságot. Úgy véli, a siker abban rejlik, hogy sikerül-e a kormánynak a nehéz gazdasági körülmények között is megtartani a szociális békét és az életszínvonalat. ÖSSZEFOGLALÓ „Lúdbőrös leszek, ha belegondolok, mi minden történhet 2009-ben“ - mondta a kormányfő a TA3 televízió vitaműsorában. A miniszterelnök lényegében először ismerte el, hogy a világgazdasági válság Szlovákiát is jelentős mértékben érinteni fogja. Fico szerint noha Szlovákia jól felkészült a válságra, nem lehetünk optimisták. A 2009-es választási év miatt a kormányfőt „nagy kétségek” gyötrik. „2009-ben hatalmas válság vár minket, a választásoktól függetlenül“ - mondta, hozzátéve, hogy az európai parlamenti képviselők és a megyefőnökök száma nem garantálja a kormány sikerét. Robert Fico kizártnak tartja, hogy parlamenti képviselő legyen, ha esetlegesen elveszíti a 2010-es parlamenti választásokat. „Én soha többé nem ülök ellenzéki képviselőként a parlamentbe” - jelentette ki. Azok az emberek, akik nyolc évig kormányoztak, nem állíthatnak tükröt a jelenlegi kormánynak, véli. A kormányfő az ellenzéket üresnek és kiégettnek nevezte. Fico nem tart az infláció fel- gyorsulásától az euróbevezetés miatt, és sokat vár az energia stabil árától. Az árak növekedését a lassuló gazdaság is tompíthatja, hiszen alacsonyabb lesz a fogyasztás, jelentette ki. Ha a helyzet úgy kívánja, a kormány Robert Fico szerint kész megkurtítani a költségvetési kiadásokat. A védelmi minisztériumnál látja a legnagyobb tartalékokat, ahonnan akár 3-4 milliárd koronát is elvonhat a kormány. „Fenn kell tartanunk az emberek szociális- és életszínvonalát“ - szögezte le a kormányfő. A gazdasági válság ellenére Szlovákiának a többi uniós állammal összehasonlítva nem rosszak a kilátásai - véli Pavol Kárász, a Szlovák Tudományos Akadémia közgazdásza. 4-5 százalékos gazdasági növekedés várható, a munkanélküliség pedig ugyan nem fog olyan ütemben csökkenni, mint az utóbbi években, de nem is ölt veszélyes méreteket, a legvalószínűbb, hogy stagnálni fog. A bérek az eddiginél ugyancsak lassabban nőnek majd. Kárász szerint a munkáltatók és a munkavállalók érdekképviselete között egyezségnek kellene létrejönnie, hogy a nominálbérek növekedése alatta marad a munkaproduktivitás növekedésének, ugyanis csak ilyen módon őrizhető meg a versenyképesség és a foglalkoztatottság, fejtette ki a közgazdász. (sán,s,t) Már érezzük a krízist Válságos állapot Pozsony. Szlovákia lakosságának 54,6 százaléka fél attól, hogy a gazdasági és pénzügyi válság hatásait Szloválda is megérzi, ennyien vélekednek úgy, hogy a válság már elérte az országot - derül ki az MVK közvélemény-kutató ügynökség decemberi felméréséből. A megkérdezettek 39 százaléka gondolta úgy, hogy a válság hatásait igazából még nem érezni az országban, de hamarosanjelentkeznek Szlovákiában is. Az 1015 résztvevővel készített felmérésből az is kiderül, hogy a gazdasági válság jelenlétét leginkább a munkanélküliek, a 30-40 év közöttiek érzékelik. Csak 2,6 százalék vélekedik úgy, hogy a világválság elkerüli Szlovákiát - ebben a csoportban elsősorban diákok, 30 éven aluliak, menedzserek, a viszonylag magas fizetéssel rendelkezők, pozsonyi és kassai lakosok, és a HZDS szavazói vannak. A lakosság 31,5 százaléka gondolja úgy, hogy a gazdasági válság csak Ids mértékben fenyegeti Szlovákiát - a magas fizetéssel rendelkezők, a vállalkozók, a felsőfokú végzettségűek, és az SNS támogatói vélik ezt. Minden tizenkettedik személy gondolja úgy, hogy a gazdasági válságnak katasztrofális következményei lesznek Szlovákiában, a megkérdezettek 46,9 százaléka szerint pedig erős hatása lesz. A legborúlátóbbak a felmérés alapján a munkanélküliek, az alacsony bérezésűek, a nyugdíjasok és a HZDS választói, (sán, s, t) A szlovák katolikus egyháznak meggyőződése, hogy megfelelően gondoskodik a magyar ajkú hívekről Csáky: szükség van magyar püspökre ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Szlovákiában szükség lenne egy magyar püspökre is, véli Csáky Pál, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke. „Magyar anyanyelvű, alkalmas embereket kellene kinevezni, hogy a magyar hívek pasz- torációjával foglalkozzanak. Ez meggyőzően mutatná, hogy a katolikus egyház szlovákiai része gondol ezekre az emberekre is” - mondta a pártelnök. Mivel a közeljövőben három püspök is nyugdíjba vonul, elegáns megoldás lenne, ha az egyik helyére magyar püspököt neveznének ki, aki a Szlovák Püspöki Kar tagjaként megbízást kapna arra is, hogy más egyházmegyék magyarjainak lelki gondozását is koordinálja - véli a politikus. Az MKP elnöke szerint a hazai egyházmegyék2008-as újrafelosztása helytelen volt, a nacionalizmus hatotta át, és ebben a helyzetben a püspöki helynökök, a vikáriusok kinevezése sem tekinthető elégséges megoldásnak. „A Kassai, a Rozsnyói és a besztercebányai egyházmegyében úgy-ahogy elfogadható megoldás született. De a Nyitrai egyházmegyében nincs megoldás, ahogy a Pozsonyi egyházmegyében sem.” Csáky Pál nyilatkozata nem talált megértésre az egyháznál. „A szlovákiai katolikus egyház jól gondoskodik magyar híveiről - reagált a Szlovák Püspökkari Konferencia (KBS) - Csáky úr ismét átlépte azokat a határokat, amelyek egy politikai párt elnöke számára megengedettek” - mondta a KBS szóvivője. Jozef Kováčik azzal érvelt, a magyar hívek lelki szükségleteit szolgálja több, magyarul folyékonyan beszélő püspök is. Csáky bírálta az egyházmegyék átszervezését is, mert hátrányosan érinti a magyar ajkú híveket. Kováčik szerint ezzel megsérti a Szlovákia és Vatikán közti szerződést, mert ezek a kérdések csakis az egyházra tartoznak, (sita, ú) Előbb a reakció? Úgy látszik, kisebb koordinációs probléma adódott a témával foglalkozó SITA-hírügynökségnél. Ugyanis az alaphírt, Csáky Pál véleményét hétfőn jelentette meg, Ján Slota, az SNS elnöke viszont már egy nappal korábban, vasárnap reagált rá. „Csáky Pál fejecskéjében össze vannak keveredve a dolgok - mondta Slota. - Ha megnézzük, milyen a szlovák papok helyzete Magyarországon, csodálkozni fogunk. Nem választhatjuk el egymástól azt, mi történik a kisebbségekkel Magyarországon és Szlovákiában. Azt ajánlom Csá- kynak, foglalkozzon inkább a reciprocitással. Ha nem tudja, mit jelent ez a szó, majd én elmagyarázom neki” - tette hozzá, (ú) Gašparovič azzal igyekszik lázban tartani választóit, hogy még nem jelentette be hivatalosan az indulását Elkezdődött az elnökválasztási kampány ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. Noha a köztársasági- elnök-választás dátuma még nem ismert, egyes jelöltek már megkezdték a kampányt. A legtöbb jelöltnek van saját honlapja, és karácsony előtt Zuzana Martináko- vá, a Szabad Fórum jelöltje már fizetett hirdetésben kívánt boldog karácsonyt leendő választóinak. Iveta Radičová, a három ellenzéki párt - KDH, SDKÚ, MKP - jelöltje a napokban kezd fizetett hirdetésekkel kampányolni - eddig csak honlapja működött és lakossági találkozókon népszerűsítette magát. Ő november 17-én indította útjára a köztársasági-elnökjelölti honlapját, és ezzel együtt a kampányát is. Ivan Gašparovič, a Smer és az SNS jelöltje az államfői funkcióját kihasználva járja az országot, nem hivatalos kampányt folytatva. Honlapja neki is van, igaz, azt a 2004-es elnökválasztás óta nem frissítették. Gašparovič egyébként még mindig nem jelentette be hivatalosan, hogy újra indul az elnöki posztért. Milan Melnik, a HZDS jelöltje egyelőre csak a honlapján kampányol és néhány lakossági fórumon vett részt. A köztársaságielnök-választást szabályozó törvény 13 napot szab a hivatalos kampányra: 15 nappal a választások előtt kezdődik és 2 nappal a választások előtt zárul. Meghatározza a kampányra fordítható összeget is: a jelöltek legfeljebb 4 millió koronát (132 ezer €) költhetnek népszerűsítésükre. Szankciót csak a pénzhatár túllépéséért szabhat ki a belügyminisztérium: a jelöltnek a tízszeresét kell befizetnie annak az összegnek, amennyivel túllépte a 132 ezer eurós határt. A jogszabályt ajelöltek elavultnak, rossznak tartják, Zuzana Martináková - részben a kampány újrafogalmazása miatt - módosítási javaslatot is készített. Iveta Radičová kampánya kezdetén kijelentette, nem akatja félrevezetni az embereket azzal, hogy parlamenti képviselőként járja az országot, inkább vállalja, hogy nem teljesen a jogszabállyal összhangban jár el. A 13 napos hivatalos kampányt szinte mindegyik jelölt kevésnek tartja, betartása esetén szociológusok szerint senkinek sem lenne esélye legyőzni a jelenlegi államfőt, aki funkciójából kifolyólag folyamatosan jelen van a médiában. Jogászok azonban úgy vélik, a jelöltek nem sértenek törvényt, ha már most kampányolnak. „Szerintem a kampány csak azokra a jelöltekre vonatkozik, akik jelölését már átvizsgálta és elfogadta a parlament elnöke” - jelentette ki Jozef Vozár alkotmányjogász. Hasonlóan vélekedik egy másik alkotmányjogász, Peter Kresák is. „Hivatalos jelöltek még nincsenek, csak akkor lesznek, ha a házelnök jóváhagyja jelölésüket. Most még semmilyen korlátozás nem vonatkozik rájuk” - jelentette ki Kresák. A jelölést legkésőbb 21 nappal a választások kihirdetése után kötelesek leadni a pártok vagy a jelölőbizottságok, vagyis a jelöltek még több mint három hétig folytathatják a kampányt azután, hogy Pavol Paška házelnök kihirdeti a választásokat. Ezt legkésőbbi 55 nappal a kitűzött időpont előtt, vagyis legkésőbb február közepén ki kell hirdetnie, mivel az első fordulót legkésőbb április 16-án meg kell tartani, (lpj, sme)
