Új Szó, 2009. január (62. évfolyam, 1-25. szám)
2009-01-31 / 25. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. JANUÁR 31. Szombati vendég 11 Senki sincs büntetve. A szlová- dig bele akarnak majd avatkozni a kiai magyarok egyszerűen nem dolgokba, akaiják ezt. Az autonómiát esetleg Csáky Pál vegyész- és Duray Pont ezért kell némely ügyeket Miklós geológus-mérnök akarja, s kivenniapolitikusokkezéből. a mérnökök gondolkodásával És gondolja, hogy az önkorszemben ezen a téren komoly mányzatokban nem politikusok fenntartásaim vannak. döntenének? Elvileg azonban támogatná a kulturális és oktatási önkormányzatiságot? Bizonyos mértékig ez már létezik is. Hiszen a kisebbségi önkormányzatoknak joguk van iskolákat alapítani és irányítani azokat. Szlovákiában nem léteznek kisebbségi önkormányzatok, csak rendesen megválasztott önkormányzatok, ahol a kisebbségek többséget szerezhetnek, ha az adott községben, többségben vannak. Pontosan. És ezért vallom, hogy ha a kisebbségnek több kompetenciát akarunk adni ott, ahol többségben van, akkor az ott kisebbségben élő többségi közösségnek is azonos jogokkal kell rendelkeznie. Ez azonban nem így van, s ez az egyetlen problémám ezzel a kérdéssel. A kisebbségi önkormányzatok létrehozásánál azonban megoldható volna, hogy az ott élő szlovák kisebbség érdekei is érvényesüljenek. Ez azonban nem a legaktuálisabb probléma. A kisebbségeket ma leginkább a szociális és gazdasági helyzet aggasztja. Élőször oldjuk meg ezt, s aztán foglalkozhatunk az önkormányzatiság kérdésével. Nincs ellene az önkormányzatiságnak Elvüeg tehát nincs ellene? Nem vagyok, de legelőbb az égető szociális kérdéseket kell megoldanunk, s aztán foglalkozhatunk ezzel a témával, de úgy, hogy garantáljuk a kisebbségben élő többség, tehát a szlovákság érdekeit is. Az autonómia ellen leggyakrabban felhozott érvek egyike, hogy ez lehetne az első lépés Dél-Szlovákia elszakadásához. Egyetért ezzel? Ilyen véleményeket én is hallottam, de magyar politikusoktól - Tőkés Lászlótól és Duray Miklóstól. Ilyesmit sohasem mondtak. Hogyhogy nem? Azt hirdetik, hogy a magyar kisebbségek státusa rendezésének a koszovói modell szerint kell történnie. Olvassák el az autonómiatanács budapesti dokumentumait. De igen, ám őket a kisebbség választaná magának. És akkor úgy végződne a dolog, mint mondjuk Pereden, ahol a polgármester képtelen keresztül vinni, hogy szobrot és emléktáblát emeljenek Tessedik Sámuelnek, mert a magyar többségű községi önkormányzat nem teszi lehetővé. Joguk van hozzá, nem? A szlovákok mindig készségesek. Ha Kossuth-szobor kell, felállítják, ha Pozsonyban Petőfi szobrát az egyik helyről a másikra kell vinni, az is megtörténik. De a mi kérvényünk, hogy Budapesten szobrot emeljenek Kollárnak a mai napig nem lett teljesítve, mert az önkormányzat nem hagyta jóvá. Én elmegyek Tardoskeddre, hogy meghajoljak Szent István előtt, de Csáky Pál nem megy el Komáromba meghajolni Szent Cirill és Metód előtt. Ézek az alapvető különbségek. Ezért attól tartok, ha megerősödne az önkormányzatiság, s valamiféle állam az államban keletkezne, a többi ott élő közösség - legyenek azok szlovákok vagy romák- nem tudna érvényesülni. Elgondolkodott azon, hogy Pereden (szlovák neve Teše- díkovo, a szerk. megj.) miért ellenzik a Tessedik-szobrot? Ezt a nevet a II. világháború után kapta a falu, Tessedik soha nem járt ott, és semmi köze a községhez. Erre az elképzelésre ezért a megaláztatás szimbólumaként tekintenek: először a falutokat neveztük át, s most még szobrot is állítunk nektek. Ez talán a magyar kisebbség látásmódja, én nem osztom. Tessedik ugyanúgy magyar is volt, mint szlovák, a szobra megtalálható a Magyar Tudományos Akadémia épületében is, és nincs ezzel semmi gond. Miért gond tehát Pereden felállítani egy szobrot és egy emléktáblát? Hiszen ez egy gesztusértékű lépés lehetne, amely további hasonló lépéseket indíthatna el a másik oldalon. Én teszek egy gesztust, s Kis Péter magyar kancelláriaminiszterrel meghajolok Szent István előtt, de Csáky úr nem teszi ugyanezt. Az én tapasztalatom olyan, hogy a szlovákoknak nincs gondjuk a gesztusértékű lépések megtételével, de ez nem mondható el némely kisebbségi magyar politikusról. Úgy véli, hogy ez egy reális veszély? Nem az, de az ilyen kijelentések - amint Ján Slota néhány nyilatkozata is - bizonyos reakciókat és aggodalmakat ébresztenek. A felmérések azonban azt mutatják, hogy a szlovákiai magyarok nagy mértékben lojálisak Szlovákiához. Ezt nagyon jól tudom, és nincs hozzá szükségem semmiféle felmérésekhez, elég elmennem Dél- Szlovákiába. Gondolja, hogy ezeknek a magyaroknak jelenleg szükségük van az autonómiára? Azt gondoljuk, hogy nagyon jó lenne, ha mondjuk arról, mi legyen a kisebbségi tankönyvekben nem politikusok, hanem a kisebbség maga dönthetne. Az én esetemben - a Kormány Kisebbségi Tanácsában - a kisebbség tagjai döntöttek erről. Ez a döntés azonban nem érvényesült. Ebben azonban sohasem lesz ideális állapot. A politikusok minSimonnal vagy Bugárral minden más lenne Konkrétan mire céloz? Nagyon nyílt leszek. Ha Simon Zsolt vagy Bugár Béla lenne az MKP elnöke, megtennék. Mindketten jelen voltak a Szlovák Nemzeti Tanács ünnepségén, s a mijavai emlékműnél és múzeumnál is. Csáky azonban soha nem ment oda. Ez itt a gond. Helyesen látom, hogy sokkal kritikusabb a Csáky Pál vezette MKP-val, mint Bugár Béla idején volt? Egyértelműen. Miért? Mert hiányolom az együttműködésre és kommunikációra irányuló igyekezetét, és ez nagy különbség a múlthoz képest. Az önök kormányában azonban szintén van egy párt, amelynél hiányzik a hajlam az együttműködésre, s talán háromszor annyira, mint az MKP esetében. Én a saját pártom nevében nyilatkozhatok, amelynek többsége van, s nem jelent számára gondot megszavazni bármit. Az MKP-n belüli változásokat egyre inkább és egyre kritikusabban szemlélem. S pont ez a probléma. Bár az SNS kisebbségben van a kormányban, a hatása óriási. A kisebbségi témában teljesen domináns. Ahogyan a Csáky-számyé az MKP-n belül. Nagy különbség van azonban abban, hogy Slotának hatalma van. Jól szemlélteti ezt a tankönyvek példája. Annak ellenére, hogy a Smemek többsége van a kormányban, a kisebbségek számára is elfogadható álláspontjukat nem sikerült érvényesítem, mert az SNS-es oktatásügyi miniszter egyszerűen elutasítja azt. Nem mindig sikerül véghez vinni mindent, amit elhatározunk, bizonyos esetekben kompromisszumok kellenek. De ebben a konkrét esetben biztos vagyok abban, hogy győz a józan ész, és sikerül megőriznünk a kétnyelvűséget. Más megoldás nem létezik. Nemrég rendkívül kritikusan nyilatkozott a Kárpát-medence kifejezéssel kapcsolatban. Röviddel ezután érdekes dolog történt - a belügyminisztérium elutasította egy civil szervezet bejegyzését, mert nevében tartalmazta a Kárpát-medence kifejezést, noha Uyen döntést a törvény nem indokol. Úgy véli, hogy helyes, ha az állami szervek politikusok véleménye alapján döntenek, nem pedig a törvények alapján? Ez azonban sehogy sem függött össze az én kijelentéseimmel. A Kárpát-medence, mint földrajzi megnevezés rendben van, semmi kifogásom ellene. A gond azzal van, ha geopolitikai értelemben használják. Miért? Azért, mert a történelmi kontextusból kiderül, hogy a Kárpátmedence kifejezést az egységes magyar politikai nemzettel kapcsolatban használták. Ez a probléma. De hiszen valamilyen szinten létezik olyan, hogy egységes magyar nemzet. A különböző országokban élő magyar közösségeknek közös a nyelvük, kultúrájuk, ami együvé tartozást ad. De ezt a Kárpát-medencén belülre behatárolni manapság elfogadhatatlan. De hiszen ez tény: a magyar nemzet a Kárpát-medencében él. Mi ebben a gond? Az, ha ezt geopolitikai megnevezésként használják. Ezzel egyszerűen nem értek egyet. Nincs hozzá jogom? Természetesen van. Mi csak azt szeretnénk, ha megmagyarázná az álláspontját. Azért, mert ezt a fogalmat Nagy-Magyarország megfelelőjeként használják. És ezt mondom mindenütt, ahol járok: Horvátországban, Romániában, Szerbiában - nem kell félniük, mert mi nem fogjuk megalakítani Közép- Európa vagy a Kárpát-medence szlovák képviselőinek fórumát, noha szlovák képviselők léteznek és működnek Szlovákia határain kívül is. Miért gond, ha ezt mások megteszik? Azért, mert ott a parlamentnek és kormánynak osztanak ki feladatokat. A magyar parlamentnek és kormánynak. Miért probléma ez? Azért, mert Csáky úr egy önálló ország képviselője. Budapestre kell mennie ahhoz, hogy megoldjon valamit? Hiszen előterjesztheti a szlovák parlamentben. Komolyan gondolja, hogy a szlovák parlament a jelenlegi helyzetben foglalkozna ilyesmivel? Ha azt mondaná, hogy gond van a tankönyvekkel vagy az iskolákkal? Miért ne? Hiszen ezeket a gondokat azok a politikai erők okozták, amelyeknek ma többségük van a parlamentben. Ezek a problémák régóta itt vannak. Én voltam az, aki megakadályozta, hogy a Kormány Kisebbségi Tanácsa határozatot fogadjon el arról, hogyan diszkriminálták Csáky Pál alatt a többi kisebbséget a magyar javára. Pedig diszkriminálták. Belépésem előtt például a kisebbségi iskoláknak járó 8%-os megemelt normatívát csak a magyar iskolák kapták. Mi ezt kiterjesztettük az összes kisebbségre. Ma nincs a tanácsban semmi gondunk, minden olajozottan működik. Az sincs kimutatva, mennyi pénzt ad ez a kormány a kisebbségi múzeumokra, beleértve a magyart. Tehát én azt mondom, keressük azt, ami összeköt bennünket, nem pedig azt, ami elválaszt. Én minden értelmes magyarral vagy szlovákkal együtt tudok működni, de nem az ostobákkal. Slota ugat, de nem harap. Csáky nem ilyen. Ján Kubiš volt külügyminiszter távozásakor azt mondta, míg olyan emberek lesznek a politikában, mint Ján Slota, a szlovák-magyar kapcsolat nem lesz jó. Mit gondol erről? Azt, hogy ez a kapcsolat akkor sem lesz jó, amíg olyan emberek lesznek a politikában, mint Németh Zsolt. Itt azonban újra az a különbség, hogy míg Slota a kormányban van, Németh ellenzéki. Viszont a külügyi bizottság elnöke, ami a külügy terén a 2. legmagasabb tiszt a miniszter után. 2002 előtt a külügyminisztérium államtitkára is volt, Pozsony és Budapest kapcsolata mégsem volt olyan rossz, mint ma. Hogyhogy nem? Az akkori kormányfő egy budapesti tárgyalásról úgy ment el, hogy bevágta maga után az ajtót, és utána négy évig nem találkozott a két miniszterelnök. Ezt az SDKÚ kezdte, nem mi. Tehát úgy véli, hogy 2006 előtt ugyanolyan rossz volt a kapcsolat, mint ma? Nem volt olyan, mert azáltal, hogy az MKP a kormány része volt, nem kötött folyton bele ebbe a témába, és a problémák relativi- zálódtak. Azt gondolom, ezzel nem lehet egészen egyetérteni. Az SNS kormánytagsága és Ján Slota kijelentései kézzel foghatóan megrontották a kétoldalú kapcsolatot. Én ahhoz tartom magam, amit Hannes Swoboda mondott nekem: nem lát semmiféle különbséget Csáky és Slota között. Hannes Swoboda és Jan Marinus Wiersma viszont a Csáky Pálnak küldött levélben azt írták, sosem hasonlították őt Slo- tához. Szeretném látni azt a levelet. Számomra az a lényeges, amit személyesen hallottam. Azt gondolom, hogy Csáky Pál és Ján Slota valóban nem összehasonlítható. Képletesen fejezem ki magam: az a kutya, amelyik ugat, nem harap. Amíg Slota ugat, nem harap. De rosszabb az a kutya, amely nem ugat, viszont hátulról támad önre. Ilyen Csáky. Csáky sosem beszélt a szlovákokról mint gyilkosokról. És ki mondta ezt a magyarokról? Ján Slota, amikor arról beszélt, hogyan érkeztek ide azok a „magyar gyilkosok”. Ez nem a magyarokról szólt, hanem az etnikailag vegyes törzsekről. Gyilkosokról beszélt a magyarokkal kapcsolatban. Emiatt be is perelték. Viszont akkor bármikor hivatkozhat Regino krónikájára, amely erről szól. Ilyen alapon akármilyen kijelentéseket és krónikákat lehetne idézni, csak az a kérdés, hogy ez-e a helyes út? Csáky számomra mindenképpen persona non grata. Amíg pártja élén áll, az MKP elfogadhatatlan lesz a szlovák pártok számára. Miért? Az ő burkolt, szélsőségesen nacionalista politikája miatt. Továbbra sem látjuk viszont, hogy ez miben mutatkozik meg. Abban a konfrontációs politikában, melyet Szlovákiában megvalósít. Például abban, hogy amikor interjút kell adnia, nem a szlovák újságoknak adja, hanem rohan Budapestre. Nekünk szintén két hónapot kellett vámunk arra, hogy ön interjút adjon nekünk. Ez viszont a szlovák média esetében is így van, mert sűrű a programom. Csákyval ellentétben viszont nem csak a magyar kisebbségért felelős kormányalelnök- ként tevékenykedem. Az, amit Csáky nyolc év alatt tett, én megteszem két nap alatt. Csáky esetében zavarja a szélsőséges nacionalista politika. Koalíciós partnerénél, az SNS-nél nincs ezzel gondja? Önök az SNS-t azonban csak Ján Slota kijelentései alapján értékelik. Olvasták a párt programját? Azt semmiképpen sem lehet szélsőségesen nacionalistának nevezni. Az SNS programja nem magyarellenes Ön szerint tehát Slota kijelentései az SNS legnagyobb problémája? Az SNS és néhány más politikus hibája az, hogy nem tudnak lakatot tenni a szájukra, és bizonyos esetekben inkább hallgatni. Gondolhatok valamire, de inkább nem mondom ki. Az SNS egy legitim módon megválasztott párt, programiig hasonlóan definiálható, mint az MKP - tehát nincs semmilyen nacionalista vagy félfasiszta programelve. Programja nem magyarellenes. Tehát az SNS ön szerint nem nacionalista párt? Inkább hazafias pártként definiálnám, kivéve pártelnökük bizonyos kijelentéseit, amelyekkel természetesen nem értek egyet, azok viszont gyakran nem is nacionalisták, hanem vulgárisak. Ennek ellenére a kormányból többnyire senki sem határolódik el élesen ezektől. Hogyhogy nem? Hiszen a kormányfő is többször megtette ezt. Legtöbbször azonban olyan stílusban történik ez, hogy a vulgarizmust ítélik el, nem a lényeget, és általában hozzáteszik, hogy ez csak reakció volt valamilyen magyar lépésre. Amikor Slota Szent István királyt lovasbohócnak nevezte, sem a kormányfő, sem a HZDS elnöke nem reagált, pedig ott ültek mellette. Az a szomorú, hogy ha Slota mond valamit, azzal tele vannak az újságok, viszont ha Čaplovič koszorút helyez el Szent István szobránál, az sehol sem hír. Ez a probléma. Ugyanakkor meg vagyok róla győződve, hogy már Ján Slota is tudatosította ezt, és többé nem tesz ilyen kijelentést. Ön személyesen részt vett a DAC-Slovan meccsen és elégedettségének adott hangot a szurkolókkal szembeni rendőri fellépéssel kapcsolatban. A rendőrség viszont még mindig nem hozta nyilvánosságra azt a videofelvételt, amely bizonyítaná a fellépés megalapozottságát. Ez nem zavarja önt? Legjobban az lepett meg engem, hogy azok az emberek, akik velem együtt a főtribünön ültek, később a rendőri fellépés legnagyobb értelmezőivé váltak. Miközben mindannyian, akik ott ültünk, a mérkőzést néztük, és azt, hogy valami történik, csak akkor vettük észre, amikor a szurkolók már ki voltak szorítva. Tehát onnan, ahol ön ült, ezt nem lehetett látni? Mi a meccset néztük, a rendőrség beavatkozását csak akkor vettük észre, amikor az már lezajlott. De hogy ezt mi előzte meg, mit művelhettek a Fradi szurkolói - akikkel mindenütt problémák vannak -, nem láttuk, mivel a játékot néztük. Akkor mi alapján nyilatkozta azt, hogy a fellépés indokolt volt? Jankovič rendőrfőkapitány-helyettes operatív jelentése alapján, aki a beavatkozást vezette. A mérkőzés szünetében ő tájékoztatott engem és a többi helyszínen tartózkodó közszereplőt. Szerintem a Fradi-drukkereket egyáltalán nem kellett volna a lelátóra engedni. Úgy, ahogy 15 vagy 20 slovanista drukkert sem. Ha azonban fennáll a gyanú, hogy a rendőrség ok nélkül támadt a polgárokra, nem kellene az állami szerveknek mindent megtenniük, hogy bizonyítsák a lépés jogosságát? Tehát nyilvánosságra hozni a felvételt. Ezt a belügyminisztertől kell megkérdezniük. Önt ez nem érdekli? Engem az érdekel, hogy az egész stadionban nem történt semmi, csak azon a lelátón, ahol a Fradi drukkerei tartózkodtak. Nem fogja szorgalmazni a belügyminiszternél, hogy hozza nyilvánosságra a felvételt? Abelügyminisztemekegyezsége van Draskovics miniszterrel (magyar rendvédelmi tárcavezető - szerk. megj.), az ügy intézés alatt áll, lehet, hogy már meg is kapták azt a felvételt (nem kapták meg - a szerk. megj.). Nem kellene ezt látniuk a polgároknak is? Ez nem az én hatásköröm. Úgy vélem, az a legfontosabb, hogy minden stadionban kiépítsék a kamerarendszert. Ha Dunaszerdahe- lyen lett volna ilyen, ma ez nem lenne probléma, s a felvétel a fut- ballklub és a futballszövetség birtokában lenne. (CzajlikKatalin, Mózes Szabolcs)
