Új Szó, 2009. január (62. évfolyam, 1-25. szám)

2009-01-31 / 25. szám, szombat

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. JANUÁR 31. Szombati vendég 11 Senki sincs büntetve. A szlová- dig bele akarnak majd avatkozni a kiai magyarok egyszerűen nem dolgokba, akaiják ezt. Az autonómiát eset­leg Csáky Pál vegyész- és Duray Pont ezért kell némely ügyeket Miklós geológus-mérnök akarja, s kivenniapolitikusokkezéből. a mérnökök gondolkodásával És gondolja, hogy az önkor­szemben ezen a téren komoly mányzatokban nem politikusok fenntartásaim vannak. döntenének? Elvileg azonban támogatná a kulturális és oktatási önkor­mányzatiságot? Bizonyos mértékig ez már léte­zik is. Hiszen a kisebbségi önkor­mányzatoknak joguk van iskolá­kat alapítani és irányítani azokat. Szlovákiában nem léteznek kisebbségi önkormányzatok, csak rendesen megválasztott önkormányzatok, ahol a ki­sebbségek többséget szerez­hetnek, ha az adott községben, többségben vannak. Pontosan. És ezért vallom, hogy ha a kisebbségnek több kompe­tenciát akarunk adni ott, ahol többségben van, akkor az ott ki­sebbségben élő többségi közös­ségnek is azonos jogokkal kell rendelkeznie. Ez azonban nem így van, s ez az egyetlen problémám ezzel a kérdéssel. A kisebbségi önkormányza­tok létrehozásánál azonban megoldható volna, hogy az ott élő szlovák kisebbség érdekei is érvényesüljenek. Ez azonban nem a legaktuáli­sabb probléma. A kisebbségeket ma leginkább a szociális és gazda­sági helyzet aggasztja. Élőször oldjuk meg ezt, s aztán foglalkoz­hatunk az önkormányzatiság kér­désével. Nincs ellene az önkormányzatiságnak Elvüeg tehát nincs ellene? Nem vagyok, de legelőbb az égető szociális kérdéseket kell megoldanunk, s aztán foglalkoz­hatunk ezzel a témával, de úgy, hogy garantáljuk a kisebbségben élő többség, tehát a szlovákság érdekeit is. Az autonómia ellen leggyak­rabban felhozott érvek egyike, hogy ez lehetne az első lépés Dél-Szlovákia elszakadásához. Egyetért ezzel? Ilyen véleményeket én is hallot­tam, de magyar politikusoktól - Tőkés Lászlótól és Duray Miklóstól. Ilyesmit sohasem mondtak. Hogyhogy nem? Azt hirdetik, hogy a magyar kisebbségek státu­sa rendezésének a koszovói mo­dell szerint kell történnie. Olvas­sák el az autonómiatanács buda­pesti dokumentumait. De igen, ám őket a kisebbség választaná magának. És akkor úgy végződne a dolog, mint mondjuk Pereden, ahol a polgármester képtelen keresztül vinni, hogy szobrot és emléktáblát emeljenek Tessedik Sámuelnek, mert a magyar többségű községi önkormányzat nem teszi lehetővé. Joguk van hozzá, nem? A szlovákok mindig készsége­sek. Ha Kossuth-szobor kell, felál­lítják, ha Pozsonyban Petőfi szob­rát az egyik helyről a másikra kell vinni, az is megtörténik. De a mi kérvényünk, hogy Budapesten szobrot emeljenek Kollárnak a mai napig nem lett teljesítve, mert az önkormányzat nem hagyta jóvá. Én elmegyek Tardoskeddre, hogy meghajoljak Szent István előtt, de Csáky Pál nem megy el Komárom­ba meghajolni Szent Cirill és Me­tód előtt. Ézek az alapvető különb­ségek. Ezért attól tartok, ha meg­erősödne az önkormányzatiság, s valamiféle állam az államban ke­letkezne, a többi ott élő közösség - legyenek azok szlovákok vagy ro­mák- nem tudna érvényesülni. Elgondolkodott azon, hogy Pereden (szlovák neve Teše- díkovo, a szerk. megj.) miért el­lenzik a Tessedik-szobrot? Ezt a nevet a II. világháború után kapta a falu, Tessedik soha nem járt ott, és semmi köze a köz­séghez. Erre az elképzelésre ezért a megaláztatás szimbó­lumaként tekintenek: először a falutokat neveztük át, s most még szobrot is állítunk nektek. Ez talán a magyar kisebbség lá­tásmódja, én nem osztom. Tesse­dik ugyanúgy magyar is volt, mint szlovák, a szobra megtalálható a Magyar Tudományos Akadémia épületében is, és nincs ezzel semmi gond. Miért gond tehát Pe­reden felállítani egy szobrot és egy emléktáblát? Hiszen ez egy gesztusértékű lépés lehetne, amely további hasonló lépéseket indíthatna el a másik oldalon. Én teszek egy gesztust, s Kis Péter magyar kancelláriaminiszterrel meghajolok Szent István előtt, de Csáky úr nem teszi ugyanezt. Az én tapasztalatom olyan, hogy a szlovákoknak nincs gondjuk a gesztusértékű lépések megtételé­vel, de ez nem mondható el né­mely kisebbségi magyar politikus­ról. Úgy véli, hogy ez egy reális veszély? Nem az, de az ilyen kijelentések - amint Ján Slota néhány nyilat­kozata is - bizonyos reakciókat és aggodalmakat ébresztenek. A felmérések azonban azt mutatják, hogy a szlovákiai ma­gyarok nagy mértékben lojáli­sak Szlovákiához. Ezt nagyon jól tudom, és nincs hozzá szükségem semmiféle fel­mérésekhez, elég elmennem Dél- Szlovákiába. Gondolja, hogy ezeknek a magyaroknak jelenleg szükségük van az autonómiára? Azt gondoljuk, hogy nagyon jó lenne, ha mondjuk arról, mi legyen a kisebbségi tanköny­vekben nem politikusok, hanem a kisebbség maga dönthetne. Az én esetemben - a Kormány Kisebbségi Tanácsában - a ki­sebbség tagjai döntöttek erről. Ez a döntés azonban nem ér­vényesült. Ebben azonban sohasem lesz ideális állapot. A politikusok min­Simonnal vagy Bugárral minden más lenne Konkrétan mire céloz? Nagyon nyílt leszek. Ha Simon Zsolt vagy Bugár Béla lenne az MKP elnöke, megtennék. Mind­ketten jelen voltak a Szlovák Nemzeti Tanács ünnepségén, s a mijavai emlékműnél és múzeum­nál is. Csáky azonban soha nem ment oda. Ez itt a gond. Helyesen látom, hogy sokkal kritikusabb a Csáky Pál vezette MKP-val, mint Bugár Béla ide­jén volt? Egyértelműen. Miért? Mert hiányolom az együttmű­ködésre és kommunikációra irá­nyuló igyekezetét, és ez nagy kü­lönbség a múlthoz képest. Az önök kormányában azon­ban szintén van egy párt, amelynél hiányzik a hajlam az együttműködésre, s talán há­romszor annyira, mint az MKP esetében. Én a saját pártom nevében nyi­latkozhatok, amelynek többsége van, s nem jelent számára gondot megszavazni bármit. Az MKP-n belüli változásokat egyre inkább és egyre kritikusabban szemlé­lem. S pont ez a probléma. Bár az SNS kisebbségben van a kor­mányban, a hatása óriási. A ki­sebbségi témában teljesen do­mináns. Ahogyan a Csáky-számyé az MKP-n belül. Nagy különbség van azonban abban, hogy Slotának hatalma van. Jól szemlélteti ezt a tan­könyvek példája. Annak ellené­re, hogy a Smemek többsége van a kormányban, a kisebbsé­gek számára is elfogadható ál­láspontjukat nem sikerült érvé­nyesítem, mert az SNS-es okta­tásügyi miniszter egyszerűen elutasítja azt. Nem mindig sikerül véghez vinni mindent, amit elhatáro­zunk, bizonyos esetekben komp­romisszumok kellenek. De ebben a konkrét esetben biztos vagyok abban, hogy győz a józan ész, és sikerül megőriznünk a két­nyelvűséget. Más megoldás nem létezik. Nemrég rendkívül kritikusan nyilatkozott a Kárpát-medence kifejezéssel kapcsolatban. Rö­viddel ezután érdekes dolog történt - a belügyminisztérium elutasította egy civil szervezet bejegyzését, mert nevében tar­talmazta a Kárpát-medence ki­fejezést, noha Uyen döntést a törvény nem indokol. Úgy véli, hogy helyes, ha az állami szer­vek politikusok véleménye alap­ján döntenek, nem pedig a tör­vények alapján? Ez azonban sehogy sem függött össze az én kijelentéseimmel. A Kárpát-medence, mint földrajzi megnevezés rendben van, semmi kifogásom ellene. A gond azzal van, ha geopolitikai értelemben használják. Miért? Azért, mert a történelmi kon­textusból kiderül, hogy a Kárpát­medence kifejezést az egységes magyar politikai nemzettel kap­csolatban használták. Ez a prob­léma. De hiszen valamilyen szinten létezik olyan, hogy egységes magyar nemzet. A különböző országokban élő magyar közös­ségeknek közös a nyelvük, kul­túrájuk, ami együvé tartozást ad. De ezt a Kárpát-medencén be­lülre behatárolni manapság elfo­gadhatatlan. De hiszen ez tény: a magyar nemzet a Kárpát-medencében él. Mi ebben a gond? Az, ha ezt geopolitikai megne­vezésként használják. Ezzel egyszerűen nem értek egyet. Nincs hozzá jogom? Természetesen van. Mi csak azt szeretnénk, ha megmagya­rázná az álláspontját. Azért, mert ezt a fogalmat Nagy-Magyarország megfelelője­ként használják. És ezt mondom mindenütt, ahol járok: Horvátor­szágban, Romániában, Szerbiá­ban - nem kell félniük, mert mi nem fogjuk megalakítani Közép- Európa vagy a Kárpát-medence szlovák képviselőinek fórumát, noha szlovák képviselők léteznek és működnek Szlovákia határain kívül is. Miért gond, ha ezt mások megteszik? Azért, mert ott a parlamentnek és kormánynak osztanak ki fel­adatokat. A magyar parlamentnek és kormánynak. Miért probléma ez? Azért, mert Csáky úr egy önálló ország képviselője. Budapestre kell mennie ahhoz, hogy megold­jon valamit? Hiszen előterjeszthe­ti a szlovák parlamentben. Komolyan gondolja, hogy a szlovák parlament a jelenlegi helyzetben foglalkozna ilyes­mivel? Ha azt mondaná, hogy gond van a tankönyvekkel vagy az isko­lákkal? Miért ne? Hiszen ezeket a gondokat azok a politikai erők okozták, amelyeknek ma többségük van a parlamentben. Ezek a problémák régóta itt vannak. Én voltam az, aki meg­akadályozta, hogy a Kormány Ki­sebbségi Tanácsa határozatot fo­gadjon el arról, hogyan diszkri­minálták Csáky Pál alatt a többi kisebbséget a magyar javára. Pe­dig diszkriminálták. Belépésem előtt például a kisebbségi iskolák­nak járó 8%-os megemelt norma­tívát csak a magyar iskolák kap­ták. Mi ezt kiterjesztettük az összes kisebbségre. Ma nincs a ta­nácsban semmi gondunk, minden olajozottan működik. Az sincs ki­mutatva, mennyi pénzt ad ez a kormány a kisebbségi múzeu­mokra, beleértve a magyart. Te­hát én azt mondom, keressük azt, ami összeköt bennünket, nem pe­dig azt, ami elválaszt. Én minden értelmes magyarral vagy szlovák­kal együtt tudok működni, de nem az ostobákkal. Slota ugat, de nem harap. Csáky nem ilyen. Ján Kubiš volt külügyminisz­ter távozásakor azt mondta, míg olyan emberek lesznek a politikában, mint Ján Slota, a szlovák-magyar kapcsolat nem lesz jó. Mit gondol erről? Azt, hogy ez a kapcsolat akkor sem lesz jó, amíg olyan emberek lesznek a politikában, mint Né­meth Zsolt. Itt azonban újra az a különb­ség, hogy míg Slota a kormány­ban van, Németh ellenzéki. Viszont a külügyi bizottság el­nöke, ami a külügy terén a 2. leg­magasabb tiszt a miniszter után. 2002 előtt a külügyminisztéri­um államtitkára is volt, Pozsony és Budapest kapcsolata mégsem volt olyan rossz, mint ma. Hogyhogy nem? Az akkori kormányfő egy budapesti tárgya­lásról úgy ment el, hogy bevágta maga után az ajtót, és utána négy évig nem találkozott a két minisz­terelnök. Ezt az SDKÚ kezdte, nem mi. Tehát úgy véli, hogy 2006 előtt ugyanolyan rossz volt a kapcsolat, mint ma? Nem volt olyan, mert azáltal, hogy az MKP a kormány része volt, nem kötött folyton bele ebbe a témába, és a problémák relativi- zálódtak. Azt gondolom, ezzel nem le­het egészen egyetérteni. Az SNS kormánytagsága és Ján Slota ki­jelentései kézzel foghatóan megrontották a kétoldalú kap­csolatot. Én ahhoz tartom magam, amit Hannes Swoboda mondott ne­kem: nem lát semmiféle különb­séget Csáky és Slota között. Hannes Swoboda és Jan Ma­rinus Wiersma viszont a Csáky Pálnak küldött levélben azt ír­ták, sosem hasonlították őt Slo- tához. Szeretném látni azt a levelet. Számomra az a lényeges, amit személyesen hallottam. Azt gondolom, hogy Csáky Pál és Ján Slota valóban nem összehasonlítható. Képletesen fejezem ki magam: az a kutya, amelyik ugat, nem ha­rap. Amíg Slota ugat, nem harap. De rosszabb az a kutya, amely nem ugat, viszont hátulról támad önre. Ilyen Csáky. Csáky sosem beszélt a szlo­vákokról mint gyilkosokról. És ki mondta ezt a magyarok­ról? Ján Slota, amikor arról be­szélt, hogyan érkeztek ide azok a „magyar gyilkosok”. Ez nem a magyarokról szólt, hanem az etnikailag vegyes tör­zsekről. Gyilkosokról beszélt a ma­gyarokkal kapcsolatban. Emiatt be is perelték. Viszont akkor bármikor hivat­kozhat Regino krónikájára, amely erről szól. Ilyen alapon akármilyen kije­lentéseket és krónikákat lehet­ne idézni, csak az a kérdés, hogy ez-e a helyes út? Csáky számomra mindenkép­pen persona non grata. Amíg párt­ja élén áll, az MKP elfogadhatat­lan lesz a szlovák pártok számára. Miért? Az ő burkolt, szélsőségesen na­cionalista politikája miatt. Továbbra sem látjuk viszont, hogy ez miben mutatkozik meg. Abban a konfrontációs politi­kában, melyet Szlovákiában meg­valósít. Például abban, hogy ami­kor interjút kell adnia, nem a szlovák újságoknak adja, hanem rohan Budapestre. Nekünk szintén két hónapot kellett vámunk arra, hogy ön interjút adjon nekünk. Ez viszont a szlovák média ese­tében is így van, mert sűrű a prog­ramom. Csákyval ellentétben vi­szont nem csak a magyar kisebb­ségért felelős kormányalelnök- ként tevékenykedem. Az, amit Csáky nyolc év alatt tett, én meg­teszem két nap alatt. Csáky esetében zavarja a szélsőséges nacionalista politi­ka. Koalíciós partnerénél, az SNS-nél nincs ezzel gondja? Önök az SNS-t azonban csak Ján Slota kijelentései alapján értéke­lik. Olvasták a párt programját? Azt semmiképpen sem lehet szél­sőségesen nacionalistának nevez­ni. Az SNS programja nem magyarellenes Ön szerint tehát Slota kijelen­tései az SNS legnagyobb prob­lémája? Az SNS és néhány más politikus hibája az, hogy nem tudnak laka­tot tenni a szájukra, és bizonyos esetekben inkább hallgatni. Gon­dolhatok valamire, de inkább nem mondom ki. Az SNS egy legitim módon megválasztott párt, prog­ramiig hasonlóan definiálható, mint az MKP - tehát nincs semmi­lyen nacionalista vagy félfasiszta programelve. Programja nem ma­gyarellenes. Tehát az SNS ön szerint nem nacionalista párt? Inkább hazafias pártként defi­niálnám, kivéve pártelnökük bizo­nyos kijelentéseit, amelyekkel természetesen nem értek egyet, azok viszont gyakran nem is naci­onalisták, hanem vulgárisak. Ennek ellenére a kormányból többnyire senki sem határolódik el élesen ezektől. Hogyhogy nem? Hiszen a kor­mányfő is többször megtette ezt. Legtöbbször azonban olyan stílusban történik ez, hogy a vulgarizmust ítélik el, nem a lényeget, és általában hozzáte­szik, hogy ez csak reakció volt valamilyen magyar lépésre. Amikor Slota Szent István ki­rályt lovasbohócnak nevezte, sem a kormányfő, sem a HZDS elnöke nem reagált, pedig ott ültek mellette. Az a szomorú, hogy ha Slota mond valamit, azzal tele vannak az újságok, viszont ha Čaplovič ko­szorút helyez el Szent István szob­ránál, az sehol sem hír. Ez a prob­léma. Ugyanakkor meg vagyok ró­la győződve, hogy már Ján Slota is tudatosította ezt, és többé nem tesz ilyen kijelentést. Ön személyesen részt vett a DAC-Slovan meccsen és elége­dettségének adott hangot a szurkolókkal szembeni rendőri fellépéssel kapcsolatban. A rendőrség viszont még mindig nem hozta nyilvánosságra azt a videofelvételt, amely bizonyíta­ná a fellépés megalapozottsá­gát. Ez nem zavarja önt? Legjobban az lepett meg engem, hogy azok az emberek, akik velem együtt a főtribünön ültek, később a rendőri fellépés legnagyobb ér­telmezőivé váltak. Miközben mindannyian, akik ott ültünk, a mérkőzést néztük, és azt, hogy va­lami történik, csak akkor vettük észre, amikor a szurkolók már ki voltak szorítva. Tehát onnan, ahol ön ült, ezt nem lehetett látni? Mi a meccset néztük, a rendőr­ség beavatkozását csak akkor vet­tük észre, amikor az már lezajlott. De hogy ezt mi előzte meg, mit művelhettek a Fradi szurkolói - akikkel mindenütt problémák vannak -, nem láttuk, mivel a játé­kot néztük. Akkor mi alapján nyilatkozta azt, hogy a fellépés indokolt volt? Jankovič rendőrfőkapitány-he­lyettes operatív jelentése alapján, aki a beavatkozást vezette. A mér­kőzés szünetében ő tájékoztatott engem és a többi helyszínen tar­tózkodó közszereplőt. Szerintem a Fradi-drukkereket egyáltalán nem kellett volna a lelátóra engedni. Úgy, ahogy 15 vagy 20 slovanista drukkert sem. Ha azonban fennáll a gyanú, hogy a rendőrség ok nélkül tá­madt a polgárokra, nem kelle­ne az állami szerveknek min­dent megtenniük, hogy bizo­nyítsák a lépés jogosságát? Te­hát nyilvánosságra hozni a fel­vételt. Ezt a belügyminisztertől kell megkérdezniük. Önt ez nem érdekli? Engem az érdekel, hogy az egész stadionban nem történt semmi, csak azon a lelátón, ahol a Fradi drukkerei tartózkodtak. Nem fogja szorgalmazni a bel­ügyminiszternél, hogy hozza nyilvánosságra a felvételt? Abelügyminisztemekegyezsége van Draskovics miniszterrel (ma­gyar rendvédelmi tárcavezető - szerk. megj.), az ügy intézés alatt áll, lehet, hogy már meg is kapták azt a felvételt (nem kapták meg - a szerk. megj.). Nem kellene ezt látniuk a pol­gároknak is? Ez nem az én hatásköröm. Úgy vélem, az a legfontosabb, hogy minden stadionban kiépítsék a ka­merarendszert. Ha Dunaszerdahe- lyen lett volna ilyen, ma ez nem lenne probléma, s a felvétel a fut- ballklub és a futballszövetség bir­tokában lenne. (CzajlikKatalin, Mózes Szabolcs)

Next

/
Thumbnails
Contents