Új Szó, 2009. január (62. évfolyam, 1-25. szám)
2009-01-31 / 25. szám, szombat
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2009. JANUÁR 31. www.ujszo.com A Katalin Varga című film a Berlinale versenyében Egy vérbosszú története MTl-HÍR Hatalmas meglepetést okozott a Katalin Varga című brit-román- magyar film alkotóinak, hogy Erdélyben forgatott alkotásukat beválogatták a berlini nemzetközi filmfesztivál versenyprogramjába. Mint Peter Strickland rendező elmondta, az álmuk az volt, hogy a szarajevói nemzetközi filmfesztiválra bekerüljön a film, a berlini meghívás „szinte bizarr” fordulat. A Budapesten élő brit rendező saját pénzből kezdte el forgatni első nagyjátékfilmjét, amelynek forgatókönyvét is ő írta. A Katalin Varga egy vérbosszú története, egy megerőszakolt asszonyról szól, aki teherbe esik, férje elüldözi, s így gyermekével indul a két erőszaktevő felkutatására. A rendező elmondta, hogy a forgatás előkészítését még 2004-ben kezdték el; mindenképpen vadregényes hegyvidéki tájra, balladai környezetbe képzelte el a történetet, így végül Erdélyt választották a forgatás helyszínéül. A Katalin Vargával elsősorban a bosszú természetét próbálta „boncolgatni”. Úgy gondolta ugyanis: a legtöbb filmben a bosszúállás túl könnyű, túl egyszerű. De mi történik, ha egy gonosztett elkövetője megváltozik, ha a „rossz fiú” már egy tisztességes életet élő, családos ember, amikor utoléri a bosszú? Hogyan dolgozzák fel maguk a szereplők és a közönség ezt a kettősséget? - többek között ezek a kérdések vezették a film elkészítésekor. ímmwmn BuCNC’JoNES COLOURS i korun* MSiCfUR. '•«toon A Szlovák Nemzeti Színház új épületében hétfőn 17 órakor nyitják meg a pozsonyi születésű, Londonban élő és alkotó Petra Štefanková jeles grafikusművész, illusztrátor és animációs filmrendező Pink Freud Anyone? című kiállítását. E pozsonyi tárlat első alkalommal nyújt lehetőséget arra, hogy a hazai közönség terjedelmes összeállításban láthassa a világ kétszáz legjobb illusztrátora között számon tartott művész két- és háromdimenziós alkotásait. (Fotó: SND) A döbbenet csendje Bacsó Péterrel, tisztelgés Huszárik Zoltán előtt, vastaps Törőcsik Marinak Csoportkép erős színésznővel Egy nagy erejű s tiszta fényű ember életének emlékezetes epizódja lesz ez is. A nagy visszatérés... (Szkórossy Zsuzsa felvétele) Fekete-fehér portrék a vásznon: Jászai Joli néni, Raksá- nyi Gellért, Antal Imre, Albert Györgyi és a prágai Poš Kati - csak néhány név a magyar filmszemle nagykönyvéből. Azoknak a nevei, akik az elmúlt egy év alatt váltottak jegyet az égi moziba. SZABÓ G. LÁSZLÓ Színészek, szakmabeliek, filmes újságírók. Nekik küldött Moldva kesergőt Sebestyén Márta, a magyar népdal világszerte ismert pacsirtája. Nekik énekelt Bródy János, Novák János, Már- tha István és Másik János. Ők együtt, négyen, feketében. „Mennyit ér a neved?” - kérdezték dobbal és gitárral, de a leginkább: nehéz szívvel. A magyar film ünnepe a Budapest Kongresszusi Központban. Tömör gondolatok, óhajok és sóhajok. Legyen a szemle közösségi tér. Eszmecserék, párbeszédek, viták, jóízű társalgások színhelye. Ne síijunk, hogy nincs pénz magyar filmre. Az idén 334 produkciót neveztek be. Nagy- és kisjátékfilmet, dokumentumot és tévéfilmet, tudományost és ismeret- terjesztőt. Be is került a versenybe több mint száz, köztük 18 mozifilm, amelyből csaknem tíz elsőfilmes rendező munkája. Ötéves a filmtörvény, a magyar filmművészet támogatásának elengedhetetlen kerete, ez is jó ok az ünneplésre. De ünnepelhetjük a díjazottakat is. A tanúval, a Te rongyos életl-tel és a Sztálin menyasszonyával megszeretett Bacsó Pétert, akit 81 évének súlyával és súlyos betegségeivel mentősök toltak be a Budapest Kongresszusi Központ nagytermébe. Sorolják az érdemeit, harminckét filmjének, szatirikus társadalomrajzainak címeit, s hogy a magyar filmgyártás legsokoldalúbb alakjaként hányféle munkát végzett. Hogy volt ő slágerszerző, meg ötletadó, dramaturg és szakmai tanácsadó. Bacsó szótlanul és mozdulatlanul hallgat. Csontra fogyott. Erőtlen. Erre mondják: árnyéka önmagának. De mikrofont kap és megszólal, minden energiáját összeszedve nekifeszül. „Boldog vagyok, hogy a fenébe ne legyek az, amikor ilyen díjat kapok. Hatvan éve téblábolok a magyar filmgyártás különböző lépcsőin, asszisztensként kezdtem, de voltam gyártásvezető is. Egy dolog hibázik: nem gondolom, hogy ezért dolgozom, hogy az évek során életműdíjjal foglalkoztam. Istenemre mondom, én csak filmezni akartam, eszembe nem jutott, hogy ilyen elismerésért bíbelődjek.” És elnézést kér azoktól, akiknek egy-egy munkájával rosszkedvet csinált, vagy nem tudta gyönyörködtetni őket. „Ha egyszer alkalmam lesz rá, szeretném viszonozni azt az örömet, amelyet most érzek” - mondja fakó, rezzenéstelen arccal. Mikrofon el, emlékplakett a tolókocsiban, a két mentős elindul Bacsóval. Újabb ismerős a díjazottak között: Szilágyi István. A magyar film keszeg alkatú labanca, Lópici Gáspáija, minden idők leghitelesebb falubolondja. Felballag, vagy inkább felkullog a színpadra. Beszélne, mesélne, anekdotázna, de elakad a szava. Nem derül ki, mitől, így csak találgatni lehet. Már indulna is vissza a helyére, amikor pár szót még egymás mellé rak: „Próbálom még továbbra is.” Ezután jön az est szenzációja. Frissen, ragyogó arccal, elegánsan, fekete nadrágkosztümben Törőcsik Mari. Hosszú hetek, hónapok és főleg egy kétségekkel teli „nagy út” után ismét közönség előtt. Hatalmas taps, ováció, pillanatok alatt felizzik a levegő. „Jobb kezemet még nem tudom használni, hiszen tudják, messziről jöttem, vissza - szól széles mosollyal. - De hát visszajöttem! Azért, hogy újra színpadra álljak. A magyar film pedig 1955 óta az én életem része is...” Ennyi. Egyetlen szóval sem több, és mégis: egy csodálatos színésznő, egy nagy erejű s tiszta fényű ember életének emlékezetes epizódja lesz ez is. A nagy visszatérés. Onnan, ahonnan csak a kiváltságosak térhetnek vissza. De már ez is a múlté. Törőcsik Mari hosszú betegségből felépült. Mint egy pajkos csitri, huncutul azt üzeni: „Láttam, amit láttam. Nem tetszett, hát visszafordultam.” Két film is lepereg gyorsan. Huszárik Zoltánról, a magyar filmgyártás Szindbádjáról, költőjéről, festőjéről, megújítójárói szól az egyik, akinek ötvenéves korában állt meg a szíve, s most az ő művészete előtt tiszteleg a szemle. A másik az Európa-díjas Kenyeres Bálint új kisfilmje, Ä repülés története. Rövidke történet 1905-ből, Normandiából. Tengerparti piknik után hazafelé indul egy nagypolgári társaság. Maradjon emlék erről a napról, készüljön csoportkép. Közben felszáll egy „gép” a távolban... Jubileumi filmszemle Budapesten. A magyar film 40. ünnepe. Csoportkép T örőcsik Marival. Három magányos szív - Szerelem, ó! a Thália Színházban MOLNÁR B. NORBERT Csütörtökön este egy új, nálunk még nem játszott darabot mutatott be a kassai Thália Színház. Az idei évad harmadik bemutatóját, Murray Schisgal amerikai drámaíró Szerelem, ól című vígjátékát Király Attila rendezte. A két felvonásos műnek csupán három szereplője van. Érdekességnek számít, hogy a női főszerepet lekettőzte a rendező, Varga Lívia alternál a társulathoz nemrégiben érkezett Márkus Judittal, de a kettőjük közti különbség a néző szempontjából szinte elenyésző. A két férfi szereplőt Tóbisz Titusz és Petrik Szilárd kelti életre, akik teljesítményükkel üde színfoltjai a darabnak, mind tehetségüknek, mind az elcsattanó poénoknak és a darab groteszk vonulatának köszönhetően. A poénok azonban a jellemkomikumból jönnek, nem a helyzetből. A helyzet lényegében adott. Két férfi és egy nő szerelmi háromszöge. Vagy inkább három magányos szívé? Miit (Tóbisz Titusz) ötévi házasság után újra szerelmes, de felesége nem egyezik bele a válásba. És ekkor váratlanul találkozik a gét. Az ötlet olyannyira abszurd, hogy Harry mégis inkább felmászik a hí dkorlátra. De aztán megjelenik Ellen, a feleség (Varga Lívia / Márkus Judit), akire rá lehet csodálkozni. Lám, hát még őt is unja valaki. Ellen rövid úton meghódítja Hányt... Három ember - három végtelen magány. Versengés. Bármiben. Hogy kinek volt szomorúbb a gyerekkora, hogy ki boldogabb az új házastársával, ki szereti jobban a másikat. Kicsinyesek valamennyien. Miit kölcsönkér egy ötöst, és Harry az utolsó percig ezt akarja visszakapni. Még a halálból is ezért jön vissza. Ellen nem akar mást, mint gyerekeket meg egy férjet, aki este ötkor hazajön hóna alatt az újsággal, és megkérdezi, mi van vacsorára. Szerelem? Ól Mennyi hűhót csapnak körülötte az emberek. Akinek csak a szerelemért érdemes élni, az valamit nagyon elnézett. Annak az élete méltatlan lesz arra, hogy valamiért szeressék, és hogy maga is szeretni tudjon. Valami ilyesmire példázat Schisgal darabja is. Ami nem baj, mert közben jól lehet szórakozni a sorozatban ellőtt poénokon. tizenöt éve nem látott jó barátjával, Harryvel (Petrik Szilárd), aki boldogtalanságában épp öngyilkosságra készül, és életében nem volt még egyetlen nője sem. De hogyan akarhat valaki meghalni anélkül, hogy megismerte volna a szerelmet? Müt szerint a szerelemért érdemes élni. A gazdag, ám fösvény üzletember ebben a pillanatban ráébred a megoldásra - felajánlja barátjának saját feleséMilt (Tóbisz Titusz) és Harry (Petrik Szilárd) (Bodnár Gábor felvétele) NEZ0 - PONT Madonna Magyarországon Los Angeles. Magyarországi koncert is szerepel Madonna tegnap bejelentett nyári európai turnéján, de a vélhetően budapesti fellépésnek még nem tűzték ki az időpontját. Minden idők egyik legsikeresebb popsztárja július 4-én Londonban kezdi és - a jelenlegi állás szerint - augusztus 20-án a szlovéniai Ljubljanában fejezi be Sticky & Sweet Tour koncert - körútját. (mti) Dunaszerdahelyi pokol Budapest. Dunaszerdahelyi pokol című sorozatával Takáts Péter, a Bors fotóriportere érdemelte ki a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) Nagydíját a 27. alkalommal meghirdetett Magyar Sajtófotó pályázaton. Az André Kertész Nagydíjat a legjobb emberközpontú dokumentarista fotográfiáért Dezső T. Tamás kapta, (mti)
