Új Szó, 2009. január (62. évfolyam, 1-25. szám)

2009-01-30 / 24. szám, péntek

2 Közélet ÚJ SZÓ 2009. JANUÁR 30. www.ujszo.com RÖVIDEN A válság előnyei Pozsony. A gazdasági válság nem csak hátrányokkal jár, egyes területeken pozitív hatásai is lehetnek. Ilyen például a jelzáloghite­lek folyósítása, a válság hatására ugyanis a világ szinte valamennyi országában csökken a jegybanki alapkamat, amit bizonyos csúszás­sal a kereskedelmi bankok is követnek. A legnagyobb szlovák ke­reskedelmi pénzintézet, a Szlovák Takarékpénztár (SLSP) tegnap bejelentette: február 1-től az 1 éves fixációjú jelzáloghitelek kama­tát 0,9%-kal mérsékli. A jelzáloghitel alsó határa 5,80% helyett 4,90 lesz, emellett a 35 év alatti jelzáloghitel-felvevőknek 1%-os kamattámogatást nyújt, amit az állam további 2%-kal egészít ki. így a fiatal lakásvásárlók, bizonyos kereseti feltételek teljesítése mellett az SLSP-ben már 1,90 százalékos kamattal is felvehetnek hitelt. Ugyancsak kedvezőbb jelzáloghitellel rukkol elő a Volksbank, s valószínűleg a többi bank is követi, (akt, shz) 105 milliárd korona ömlött a bankokba Pozsony. 2008 utolsó három hónapjában a Szlovák Takarék- pénztárba 30 milliárd koronát (995 millió euró) vittek be a polgá­rok, ebből 25 milliárdot határidős betéteken kötöttek le - mondta tegnap Stefan Panenka, a takarékpénztár illetékes osztályvezetője. Az euró zökkenőmentes átvétele érdekében történt pénzmozgás csúcspontja 2008. december 29-én volt, amikor 2,5 milliárdot he­lyeztek el a fiókjaikban - ez egy átlagos hónap teljesítményének fe­lel meg. Panenka közölte: az adatok összegzése szerint 2008 utolsó negyedévében együttesen 105 milliárd koronát (3,485 milliárd eu­ró) helyeztek el a polgárok az ország pénzintézeteiben, (shz) Kezelési költség: tényleg csökken? Pozsony. Robert Fico miniszterelnök tegnap kijelentette: a bankoknak el kell törülniük az aprópénzzel kapcsolatos kezelési költségeket, „ellenkező esetben határozottan fellépünk ellenük”. Igor Vida, a Szlovák Bankszövetség elnöke közölte, hogy egysége­sen nem mérsékelhetik az aprópénzeket terhelő kezelési költsé­geket, de szerinte az érintettek biztosan reagálnak. Štefan Frim- mer, a Szlovák Takarékpénztár szóvivője ezzel kapcsolatban meg­jegyezte: ha nem is egységesen, de érezhető mértékben lefaragják a bankok az ezzel kapcsolatos tarifákat, (s, só) Nálunk a legdrágább a gázolaj Pozsony. Az Európai Unión belül jelenleg nálunk a legdrágább a gázolaj, a múlt héten 17 tagállamban esett az ára, nálunk viszont nem - állítja a natankuj.sk hírportál. A vizsgált időszakban Len­gyelországban volt a legolcsóbb a gázolaj, literje 0,79 euróba ke­rült, nálunk 1,078 euró. Ami az aktuális benzinárakat illeti, a 27 tagú unióban a 17. helyen állunk. (S, ú) A pártstratégia és az EP-választások a fő téma Májusban MKP-kongresszus ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Május 16-án lesz az MKP következő kongresszusa, vár­hatóan ezen fogadják el a párt hosszú távú stratégiáját, tájékoz­tatta lapunkat Csáky Pál pártelnök. „Az alapstratégiai dokumentumot körülbelül 10 hónappal ezelőtt fo­gadtuk el és a közeljövőben véglegesítjük” -jelentette ki Csáky. A tervezet előbb az Országos Ta­nács elé kerül, az véglegesítheti is, de a kongresszusra is bízhatja ezt. Folyik a stratégia kiegészítése az egyes szakmai tanácsok anyagai­val, tegnap a stratégiai tanács tar­tott szakmai konferenciát. „Azok­kal a nagy sorskérdésekkel foglal­kozik, melyek a közösségünk meg­maradása, az asszimüáció meg­akadályozása szempontjából fon- tosak”-mondta Csáky. Nembiztos, hogy az egyes tanácsok által elfo­gadott dokumentumok az Orszá­gos Tanács vagy a kongresszus elé kerülnek, Csáky szerint az sem ki­zárt, hogy csak az országos elnök­ségtárgyalja meg őket. Érsekújvárban lesz a párt kong­resszusa, és már az EP- választá­sokhoz kapcsolódik. „Részben a vá­lasztóink mozgósítását is szolgálj a” -mondta Csáky. (lpj) Véget ért a dunaszerdahelyi rendőrattak kivizsgálása A belügy szerint ők nem hibáztak, a DAC mulasztott ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Pozsony. Minden rendben volt a dunaszerdahelyi rendórattakkal, állítja a belügymi­nisztérium. Tegnap hozták nyilvá­nosságra a tavaly novemberi DAC- Slovan meccsen történt rendőri be­avatkozásról készült végső jelen­tés, mely szerűit a szurkolók visel­kedése és a helyi szervezési hiá­nyosságok miatt kellett bevetni a kommandósokat. Erik Tomáš belügyi szóvivő tájé­koztatása szerint a szurkolók ellen négyféle bűncselekmény kapcsán állapított meg törvényellenes ma­gatartást a rendőrség, a vizsgálat jelenleg is folyik. Tizenegy szurko­lói kihágást is megállapítottak, s ezekért bírságot szabtak ki. A bel­ügyi tárca vizsgálata leszögezi, hogy a szervező, a dunaszerdahelyi FK DAC 1904 futballklub nem tel­jesítette kellő módon a kötelessége­it. Az indoklás szerint mindezek tették szükségessé a rendőrségi be­avatkozást, s azt a parlament vé­delmi és belbiztonsági bizottsága, valamint a főügyészség is törvé­nyesnek ismerte el. Közleményében a belügyminisz­térium arra is emlékeztet, hogy a parlament szigorította a sportren­dezvények szervezésére vonatkozó jogszabályt, például kötelezővé té­ve, hogy 2009. december elsejétől kamerarendszert és információs biztonsági rendszert működtes­senek a ídubok. Egyben a törvény kitütotta a szlovákiai sportesemé­nyekről a magyar zászlót. (ú) Átvállalnák a munkaadó járulékterheinek egy részét; 180 ezer koronát is kaphat az egyéni vállalkozó 300 ezer munkanélküli lesz? Pozsony. Munkahelyek megőrzését és új munkahe­lyek kialakítását tartja leg­fontosabb feladatának a kormány, ezeket a célokat a tegnap bejelentett, mint­egy 10 milliárd koronás (332 millió euró) válság- csomaggal kívánja elérni. ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ „Mindenki tudja, hogy a válság egyszer véget ér, és nehezebb lesz új alkalmazottakat találni, mint a mostaniakat megőrizni - buzdítot­ta Robert Fico miniszterelnök a munkahelyek megőrzésére a munkaadókat. - Főleg akkor, ha ehhez a kormány is segítséget nyújt.” A kabinet fontolgatja, hogy átvállalja a járulékteher egy részét azoktól a vállalatoktól, amelyek az elbocsátás helyett inkább csökken­tett munkaidőben, alacsonyabb fi­zetéssel, de ugyanannyi embert alkalmaznak. A támogatás pontos részleteit még nem árulta el Fico. További intézkedésként meg­könnyítik a szociális vállalatok lét­rehozását, elsősorban a községek és a városok számára. Ezt a projek­tet tavaly próbálták ki, négy válla­latnak 400 millió koronát adtak, de eddig csak néhány száz munka- nélkülit sikerült alkalmazniuk. A kormány segítené a munka­helyteremtést is. Egy új munkahe­lyért akár 3624 eurót (109 ezer ko­ronát) is kaphatnának a cégek ­természetesen egy évre -, attól függően, hogy melyik régióban működnek. Ennek feltétele lesz, hogy tavaly rendesen fizették a já­rulékokat és az adót, és stabil al­kalmazotti létszámmal működtek. Segítenék a vállalkozásalapítást a külföldi vendégmunkáról haza­térőknek és azoknak, akik leg­alább három hónapja munkanél­küliek. Ha egyéni vállalkozóként akarnak boldogulni, akkor vagy a startcsomagot kérhetik az állam­tól, mely régiótól függően akár a 6 ezer eurót (180 ezer korona) is megközelítheti, vagy pedig két évig nem kell járulékot fizetniük. Az elmúlt hetekben Szlovákiá­ban mintegy 1300-an vesztették el állásukat, Viera Tomanová mun­kaügyi miniszter pedig tegnap megismételte, további 10 ezer munkahely forog komoly veszély­ben. Ľuboš Sirota, a mintegy 1000 szlovákiai céggel intenzív kapcso­latot fenntartó Trenkwalder mun­kaközvetítő igazgatója közölte: 50 ezerrel nőhet az állástalanok szá­ma (2008 januárjában 242,5 ezer munkanélküli volt). Fico jelezte, végső esetben nö­velhetik az államháztartás hiányát is, aminek nagyságát a 2009-es ál­lami költségvetés a bruttó hazai össztermék (GDP) 2,08%-ában ál­lapította meg. Ján Počiatek pénz­ügyminiszter ezt a lehetőséget szintén nem vetette el, azzal, hogy a hiány - ismerve a maastrichti kri­tériumokat - legfeljebb a GDP 3%- áig tolható ki. (lpj, só) Válságkezelők. Balról Počiatek, Tomanová, Fico. (SITA-felvétel) Fico pánikkeltéssel vádolja a sajtót Robert Fico kormányfő tegnapi sajtótájékoztatóján is belerúgott az újságírókba. Ezúttal azzal vádolja a sajtót, hogy pánikot kelt a válság kapcsán. „Érezzük a terjedő bizalmatlanságot, a hisztériát, melyet az is befolyásol, hogy a nyüvánosság nem a leghűbb képet kapja a valós helyzetről - jelentette ki a kormányfő. - A mi száma­ink sokszor nem egyeznek azokkal, melyek megjelennek a médiában.” Ezzel arra célzott, hogy a legtöbb sajtóorgánum na­ponta foglalkozik azzal, hogy hány ember veszítette el munkahe­lyét a krízis miatt. „Tegyenek különbséget, hogy egy vállalat a gazdasági válság miatt bocsátja-e el az embereket, vagy más oka van a leépítésnek” - tanácsolta a miniszterelnök, (lpj) A miniszterelnök-helyettes szerint tudatos asszimiláció folyt - a romák nem így látják Čaplovič: elmagyarosították a romákat ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Dél-Szlovákiában a magyarok asszimilálták a roma ki­sebbséget - véli Dušan Čaplovič ki­sebbségi jogokért felelős minisz­terelnök-helyettes. A lapunknak nyilatkozó roma szakemberek sze­rint az asszimiláció a szlovák vidé­keken is jelen van, ráadásul ott a kirekesztés még nagyobb problé­mát okoz a romáknak, mint délen az esetleges asszimüáció. A kormányalelnök úgy véli, tu­datos magyarosításról volt szó. „A roma kisebbséget Dél-Szlovákiá­ban asszimilálták a magyarok. Ezt nekem maguk a romák mondták” - nyilatkozta lapunknak a minisz­terelnök-helyettes. Kérdésünre, hogy nem természetes-e, ha a ma­gyarlakta vidéken magyarul is tudnak a romák, Čaplovič azt vála­szolta: „hát ez aztán nem termé­szetes.” Szerinte a dél-szlovákiai romák csak magyarul tudnak, szlovákul nem, ráadásul anya­nyelvűket, a roma nyelvet is el­hagyták. „Itt tudatos asszimüáció­ról van szó, ugyanis a romáknak nem volt más választásuk, mint magyar iskolába adni gyerekeiket” -tette hozzá. „Ha szlovák iskolába jártak volna, beszélnék a roma nyelvet” - fejtette ki a kormányal- eínök. Szlovák vidéken a szlovákok asszimilálnak Klára Orgovánová volt roma ügyekért felelős kormánybiztos szerint mivel nincsenek roma nyelvű iskolák, mindenképpen asszimilációnak vannak kitéve, s „választhatnak”, hogy a magyar vagy a szlovák nyelvet veszik át. A szlovák környezetben elszlováko- sodnak. Orgovánová szerint nem tudatos folyamatról van szó, a ma­gyarok nem kényszerítik a romá­kat arra, hogy magyar iskolába jár­janak. „Ha a régióban lenne roma iskola, akkor lenne választási lehe­tőségük, így csak a szlovák vagy a magyar asszimiláció közül választhatnak” - fejtette ki. „Nem lehet azt mondani, hogy a magyarul beszélő romákat csak a szlovákiai magyar kisebbség asszimilálta” - mondta lapunknak Ravasz József romológus. „Az asszimilációs folyamat nemcsak a dél-szlovákiai romákat érinti, ha­nem az ország többi régiójában is jelen van” - tette hozzá. Čaplovič ezzel szemben állítja, hogy észa­kabbra nincs ilyen probléma, ott a szlovák nyelv mellett az anyanyel­vűket is beszélik és nem asszimilá­lódtak el romák. Orgovánová és Ravasz szerint az asszimilációnál jóval nagyobb probléma a romák szegregációja, kirekesztése, s ez főként a szlovák környezetben megy végbe. Ez pél­dául azt jelenti, hogy az iskolában külön osztályba teszik a roma gye­rekeket. „Sokkal károsabb a roma gyerekek szegregálása a szlovák is­kolákban, mint a romák esetleges asszimilációja a magyar isko­lákban” - tette hozzá Orgovánová. Ravasz szerint Dél-Szlovákiában a romáknak kettős, roma-magyar identitásuk van. „Nem tudják ket­téválasztani és ez nem is baj” - fej­tette ki. „Az a legszebb, ha az em­ber több identitástudattal rendel­kezik” - véli Ravasz. „Kelet-Szlo- vákiában az identitástudat azok­nál a romáknál maradt meg, akik a többségi társadalomtól elzárt ci- gánypérókban laktak“ - tette hoz­zá. „Ezek a romák megőrizték az identitásukat, viszont a szellemi szintjük annyira alácsökkent, hogy nem is érzékelik, hogy mi az az identitástudat” - mondta Ravasz. Ez csak egy politikai játék Orgovánová szerint ez egy po­litikai játék, amelynek részeként azt próbálják elhitetni a romák­kal, hogy azért romlanak az ő jo­gaik, mert a magyar kisebbségé javul. „Ha nincs roma iskola, a magyar iskola mellett a másik al­ternatíva a szlovák, és akkor ez ismét asszimilációt jelent, csak egy másik nemzetbe” - fejtette ki a Roma Intézet vezető munkatár­sa. „Ennek a témának nincs ér­telme, ez csak egy politikai kér­dés” - tette hozzá. (MSz) Magyarországon már felbukkant a veszélyesebb ausztrál vírus, nálunk még nem azonosították Február elejére jósolják az influenzajárványt ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. Szakértők szerint feb­ruár elején már Szlovákiában is tombolni fog az influenza. Múlt héten 56 ezren fordultak orvoshoz különböző légúti megbetegedé­sekkel, egy héttel korában 45 ez­ren. A héten is nőtt a megbetege­dések száma, a pontos adatokat ma teszik közzé „Járványról akkor beszélünk, ha a betegek száma két egymást követő héten megduplá­zódik, Szlovákiában ez február el­ső vagy második hetében követke­zik be” - tájékoztatta lapunkat Lenka Šramková a Közegészség­ügyi hivatal szóvivője. Szerinte még most is érdemes beoltatni magunkat, de csak ha még nem vagyunk betegek, az oltóanyag 10-14 nap alatt fejti ki hatását. „Akik már magukban hordozzák a vírust, azokon az oltás nem segít.” Az oltóanyag térítésmentesen be­szerezhető a gyógyszertárakban. A szakemberek leginkább az idősek­nek és a krónikus légúti, szív- és ér­rendszeri betegségekben szenve­dőknek, valamint cukorbetegek­nek ajánlják az oltást, s különösen az egészségügyi dolgozóknak. A múlt héten a legtöbb megbe­tegedést a Nyitrai kerületben je­gyezték, a legkevesebbet a Pozso­nyiban. Az összes légúti megbete­gedés 12,9%-a volt influenzás, az előző héthez képest ez 37,7%-os növekedés. Októbertől három fajta vírus okozott megbetegedést (az A/H3, továbbá az A vírus egyik fajtája, va­lamint a B vírusfajta egyik típusa, a B/Malaysia/2506/2004-like). „Még nem fejeződött be az A tí­pusú vírus vizsgálata, melyből ki­derül, hogy a 2007-ben Ausztráli­ában először azonosított vírusról van-e szó” - mondta Šramková. Az ausztrál vírus súlyosabb lefolyású és sokkal több megbetegedést okozhat, Magyarországon már felbukkant. Magyarországon és Csehországban már járvány van. Déli szomszédainknál a legtöbb beteg Budapesten és Pest megyé­ben van, számuk már elérte a jár­ványszintet. Hasonló a helyzet Prágában és több cseh városban is. A közegészségügyi hivatal ada­tai szerint az utóbbi években egyre többen oltatják be magukat. 2006/2007 telén a lakosság 11,1%, egy évvel később 12,7%-a. 2008 elején erre a szezonra 800 ezer oltóanyagot szállítottak Szlo­vákiába, ez a lakosság 16,6%-nak elég. (jéem)

Next

/
Thumbnails
Contents