Új Szó, 2009. január (62. évfolyam, 1-25. szám)

2009-01-29 / 23. szám, csütörtök

I www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. JANUÁR 29. Kultúra 9 Tizennyolc játékfilm a szemle versenyprogramjában, de a nagy öregek közül csak egyvalaki lesz jelen Fiatal rendezők a startvonalon Bacsó Péter Majdnem szűz című filmjének egyik jelenete (Fotó: Filmunió) Váratlan, majdnem tragi­kus kimenetelű betegségé­ből felépülve Törőcsik Mari ma este lép újra közönség elé. Ó nyitja meg a Buda­pest Kongresszusi Köz­pontban a február 3-ig tar­tó 40. Magyar Filmszemlét. SZABÓ G. LÁSZLÓ Ahogy azt a szervezők ígérik: e kerek évfordulós filmmustra első­sorban a fiataloké lesz, a szemle keretében azonban ízelítőt adnak az elmúlt negyven év filmtermé­séből is. A tizennyolc alkotásból álló programban hét elsőfilmes ren­dező munkája szerepel. Mátyássy Áron Utolsó idők, Keményffy Ta­más Mázli, Nagy Viktor Oszkár Apaföld, Szabó Simon Papírrepü­lők, Szajki Péter Intim fejlövés, Peter Sparrow 1 és Dániel Young Pinprick című alkotása. A nagy öregek csapatából egyedül Bacsó Péter versenyez a Majdnem szűzzel. Azok közül pedig, akik már többször is remekeltek a szemlén, ott lesz Gárdos Péter a Tréfával, Herendi Gábor a Valami Amerika folytatásával, Goda Krisztina a Kaméleonnal, Sopsits Árpád A hetedik körrel, Pálfi György a Nem vagyok a barátod­dal és Vranik Roland az Adással. Pálfi és Vranik a világ rangos fesz­tiváljain gyűjtöttek már jó néhány elismerést, Gárdos, Herendi és Goda igazi közönségfilmekkel ír­ták be a nevüket a magyar film nagykönyvébe, Sopsits pedig - a Torzó után - ismét a saját életéből visz vászonra néhány drámai epi­zódot. A kisjátékfilmeket harminc, a dokumentumokat harminckettő, a tévéfilmeket pedig kilenc alko­tás képviseli a versenyben. Ezek­ben a kategóriákban is jeles ren­dezők vetik össze tudásukat: Can Togay, M. Tóth Géza, az „eszkimó asszonyos” Xantus János, Gyar- mathy Lívia, Bereményi Géza, Tö­rök Ferenc és Valló Péter. Hűen a korábbi évek hagyomá­nyaihoz a játékfilmes zsűrinek, a hazai szakemberek mellett, az idén is lesz külföldi tagja, mégpe­dig Zsigmond Vümos, a Holly­woodban élő, Oscar-díjas opera­tőr személyében, aki olyan rende­zőkkel dolgozott együtt, mint Steven Spielberg, Robert Altman és Woody Allen. Kamerája előtt a világ legnagyobb színészei álltak már, többek között Robert de Niro, Jon Voight, Michael York, Liv Ullman, Robert Duvall, Anto­nio Banderas, Scarlett Johansson, Colin Farrell és Ewan McGregor. A zsűri elnöke Mészáros Márta lesz, aki nemrég fejezte be új film­je, a Kéthly Anna forgatását. Mel­lette ül majd Ragályi Elemér, a Kossuth-díjas operatőr is, aki ta­valy Nincs kegyelem címmel ren­dezettfilmet. Ma este, a megnyitó után öt al­kotó vehet át életműdíjat. A het- venegyedik évét taposó Bacsó Pé­ter filmrendező, Bertalan Tivadar festő és látványtervező, Kemenes Fanny jelmeztervező, Szőnyi G. Sándor (tévé)filmrendező (a Jó estét nyár jó estét szerelem legen­dás alkotója) és Szilágyi István színművész. A Magyar Mozgókép Mestere kitüntetést Elek Judit (Ä hét nyolcadik napja) filmrendező- forgatókönyvíró kapja. Ezután mutatják be Kenyeres Bálint Eu- rópa-díjas rendező A repülés tör­ténete című új opusát. A film­szakma legnagyobb ünnepe, amelynek két fő helyszíne az idén a Palace MOM Park és a Budapest Kongresszusi Központ, a Filmda­lok éjszakája című nagyszabású rendezvénnyel zárul. Ahogy azt Vezér Éva, a Magyar Filmunió ügyvezető igazgatója, a mustra szervezőbizottságának tagja elmondta: huszonöt ország­ból százharminc szakembert, fesztiválszervezőt, sajtost és for­galmazót várnak. Jelen lesz a szemlén a cannes-i, a Karlovy Va- ry-i, a locamói, a velencei, a San Sebastian-i és a montreali feszti­vál egy-egy képviselője, s akár­csak az elmúlt években, most is átadják a külföldi kritikusok Gene Moskowitz-díját. A verseny és az információs programok mellett idén is lesznek szakmai fórumok, kiállítások, a kongresszusi köz­pont Bartók-termében pedig há­romnapos konferenciát tartanak a digitális filmezésről. Giacomo Gambetti, a neves olasz filmkriti­kus is a szemlén mutatja be Jan- csó Miklósról írt könyvét, aki már első, 1958-ban forgatott játék­filmjének címével azt állította: A harangok Rómába mentek. Aztán ő maga is Rómába költözött. 1970 és 1979 között Olaszországban élt és dolgozott. Róma új Cézárt akar, hirdette 1973-ban készült filmjé­vel, majd rögtön utána dokumen­tumfilmet forgatott Luca Ronco- niról és Pier Paolo Pasoliniról. Tavaly Gigor Attila alkotása, A nyomozó és Mundruczó Kornél opusa, a Delta végzett az élen. Mindkét film rengeteg elismerést szerzett a világban. 2008 egyéb­ként is kivételes éve a magyar filmnek: 12 hónap alatt 1100 al­kalommal vetítettek magyar fil­met a világban, s a legrangosabb fesztiválokról 137 díjat hoztak az alkotók, ebből 22 esetben fődíjat. 2009 vajon mit tartogat? A kedden elhunyt John Updike, a Nyúl-sorozat atyja a modern amerikai próza egyik meghatározó alakja Az átlag-Amerika Pulitzer-díjas krónikása John Updike (1932-2009) (SITA-felvétel) MEGEMLÉKEZÉS Hogy a kedden, 76. évében el­hunyt John Updike, a legterméke­nyebb amerikai írók egyike milyen közkedvelt volt az olvasók köré­ben, azt az is jelzi, hogy a rajongói által szerkesztett honlapján nemes egyszerűséggel és röviden így kö­zölték halálhírét: John elment... „Legnagyobb íróink egyike volt és nagyon fog hiányozni” - mondta kiadója, az Alfred A. Knopf képvise­letében Nicholas Latimer, aki beje­lentette a hosszú betegeskedés után eltávozott Updike halálhírét. Rendkívül sokoldalú szerző volt. Életművében verseskötetek, esszék, emlékiratok és kritikák is megtalálhatók, de prózai alkotásai révén vált igazán sikeressé és köz­ismertté. Pályakezdésére a New Yorker folyóirat képviselte íráseszmény volt nagy hatással, melynek jegyé­ben Updike is az amerikai középré­tegek átlagélete és a kisvárosi lét banalitása felé fordult írásaiban. Ezt, a szociológusok által később Middle-Americának keresztelt vi­lágot, az eseménytelen kisvárosi középszerűséget mutatta be; köz- napiságát és stüustalanságát ru­házta fel Updike is némi jelentő­séggel és értékkel. Az igazi sikert a regényírás és el­sősorban a Nyúl-sorozat hozta meg Updike számára. A Nyúlcipó (1960) című regényében „mutat­kozik be” a sorozat főhőse, Harry Angstrom - középiskolai gúnyne­vén csak Nyúl -, az amerikai átlag­polgár megtestesítője. Története az 1971-ben megjelent Nyúlket- recben folytatódik. A Pulitzer-díjat először az 1981-ben kiadott Nyúl- hájért, majd egy évtizeddel később a Nyúlszívért kapta meg. ,A tetralógia számomra egy élet meséje, egy amerikai polgár éle­téé, aki osztja a fiatalságvágy, a szabadságvágy, a szex, a tanulás iránti nemzeti nyitottság és akarat, és a rögtönzés nemzeti habitusát - írta Updike. - Továbbá protestáns, akit egy olyan isten kísért, akinek megnyilvánulásai megfoghatatla- nok, bár mindennél fontosabbak.” A négy köteten felül Updike egy 182 oldalas novellát is szentelt hő­sének, 2001-ben pedig újabb kötet jelent meg: a Nyúlfark és más tör­ténetek címet viselő folytatás a ne­gyedik kötetben sírba küldött Nyúlról, azaz Harry Angstromról szól, akinek emlékét ezúttal tör­vénytelen leánya támasztja fel. A racionális és a misztikus vi­lágkép évezredes küzdelme is je­len van Updike bizonyos írásaiban. A legtekintélyesebb amerikai iro­dalmi kitüntetést, a National Book Award in Fiction-t kapta Updike A kentaur (1963) című regényért, amely egy kisvárosi tanár megpró­báltatásának krónikája mitológiai kerettörténetbe ágyazva. A misz­tikum, a hagyományok és babonák világába vezeti olvasóját Az eastwicki boszorkányok, amelyből nagy sikerű filmet is forgattak. 2006-ban látott napvilágot nagy vitákat kiváltó regénye A terrorista címmel. Az írót sokan bírálták, mert „megértéssel, majdnem szeretettel” ábrázolja Ahmadot, az iszlám középiskolába járó diákot, aki családi okok miatt a vallási fundamentalizmusba menekül és akit a terroristák beszerveznek a Lincoln-alagút felrobbantására. Költőként, novellistaként és esszéistaként is maradandót alko­tott. Updike egyéni stílusa, rugal­massága és a másfajta irodalmi irányzatokra való nyitottsága a XX. századi modem amerikai irodalom egyik legjelentősebb elbeszélőjévé tette. Magyarul re­gényei olyan fordítók tolmácso­lásában olvashatók, mint Göncz Árpád, Réz Ádám, Ungvári Ta­más. (mti, fn, ú) Már a mozikban Vladimír Balko első játékfilmje Mokos Attila bravúros, abszolút főszerepe ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Kedden este mutatták be ünnepélyesen az alkotók rész­vételével az Auparkban lévő Pa­lace Cinemas-ban az Egy fájó szív nyugalma (Pokoj v duši) című új szlovák filmet, Vladimír Balko rendezését, melyet elismerő taps­sal fogadott a díszbemutató kö­zönsége. A film napjainkban, egy közép-szlovákiai kis településen, Čierny Hronban játszódik, meg- kapóan szép természeti környe­zetben. Témájával azt boncolgat­ja, miként teszik tönkre a kisem­bert, s miként hatnak érzelmi éle­tére a maggazdagodás érdekében folytatott piszkos machinációk, a vállalkozói szféra mind kuszább és átláthatatlanabb összefonódá­sai. A forgatókönyvet Jirí Kŕižan írta, az operatőr Martin Štrba, a főcímdalt Jana Kirschner énekli. A szerepeket kitűnő hazai és külföl­di színészet keltik életre: Roman Luknár, Helena Krajčiová, Robert Wieckiewicz, Jan Vondráček, Jev- genij Libezňuk, Jaromír Hanzlík, Ľubomír Paulovič, Juraj Nvota és mások. Az abszolút főszerepben Mokos Attila, a Komáromi Jókai Színház művésze nyújt kiváló ala­kítást. Mokos Attila a bemutatót kö­vetően lapunknak elmondta: „Nagyon kellemes volt számomra a forgatás. A film rendezője, Vla­dimír Balko remek partnerekkel hozott össze, köztük Roman Luk- nárral, akivel a forgatásnak kö­szönhetően jó barátságba kerül­tünk, bár a filmben gyerekkori jó barátomból az ellenségemmé vá­lik. Helena Krajčiová személyé­ben pedig az általam alakított Tónoként kiváló feleséget kap­tam.” (tébé) Mokos Attila a film pozsonyi díszbemutatóján (Peter Prochózka felvétele RÖVIDEN Szerelem, ó! a Thália Színházban Kassa. Murray Schisgal Szerelem, ó! című vígjátékát mutatja be ma este hét órakor a Thália Színház. A darabot Király Attila m. v. állította színpadra, akit a nézők az Equus főszerepében is láthattak Kassán. A könnyed, kellemes szórakozást ígérő darab tulajdon­képpen egy szerelmi háromszög: Harry és Miit gyermekkori jó ba­rátok, tizenöt évi távoliét után különös körülmények között talál­koznak. A válságos helyzetben lévő Harryt Müt bátorítani, segíteni akarja. Furcsa és szokatlan ajánlatot tesz neki. Megjelenik a színen a Nő: Ellen. Vele együtt az örök téma: a szerelem. A darab tele van költészettel, humorral, játékossággal, váratlan fordulatokkal. Mű­tét Tóbisz Titusz, Harryt Petrik Szüárd, Ellent, a lányt pedig kettős szereposztásban Varga Lívia és Márkus Judit alakítja. Murray Schisgal darabjai az elmúlt évtizedekben bejárták a világ színpa­dait, ma már az amerikai drámairodalom legkiválóbbjai közé tar­toznak. (ú) Broadway-musical a Thrillerből New York. Musical készül Michael Jackson Thriller című vide­óklipjéből a sztár közreműködésével - jelentette be James L. Ne- derlander, a szerzői jogokat megszerző producercég vezetője. Jackson 1982-ben megjelent Thriller albuma a vüág legnagyobb példányszámban elfogyott lemeze lett. Az album címadó számá­ból John Landis rendezett 14 perces horrorklipet, amely 1983 óta levehetetlenül szerepel az MTV zenecsatoma műsorán. A színpadi műben nemcsak a Thriller, hanem az Off the Wall-album dalai is felcsendülnek, de azt még nem hozták nyilvánosságra, hogy pon­tosan melyek, és azt sem tudni, hogy ki írja, rendezi és koreogra- fálja majd a darabot, (mti)

Next

/
Thumbnails
Contents