Új Szó, 2009. január (62. évfolyam, 1-25. szám)

2009-01-29 / 23. szám, csütörtök

2 Közélet ÚJ SZÓ 2009. JANUÁR 29. www.ujszo.com RÖVIDEN Centek: kisebb kezelési költség Pozsony. A kereskedelmi bankok ma bejelentik, hogy olcsóbbá teszik az aprópénz kezelési költségét - közölte Peter Kažimír pénz­ügyi államtitkár. A lépés a vállalkozókat és a magánszemélyeket is érinti, akik a folyószámlájukon akarják elhelyezni az euró váltó­pénzeit. Mint ismeretes: egyes bankok minden egyes fémpénz elfo­gadása után 1 cent kezelési költséget számolnak fel. Vagyis attól a kisvállalkozótól, aki a napi forgalma során például 500 egycentest kap, és az aprót pénzintézetbe viszi, kezelési költség gyanánt 5 eu- rót vonnak le - magyarán üres kézzel távozik. Ján Počiatek pénz­ügyminiszter kéréssel fordult a bankszövetséghez, hogy ezt az ügy­felek szempontjából csapdahelyzetet szüntessék meg, különben központilag korlátozásokat vezetnek be. (s) Tupý-iigy: nem ismerik a vádlottakat Pozsony. Eddig egyetlenegy beidézett tanú sem ismerte fel azo­kat a személyeket, akiket Dániel Tupý egyetemista meggyilkolásá­val vádolnak. A feltételezett tettesek egyikének az apja tegnap arról tájékoztatta a bíróságot, a nyomozók a vádemelés előtt nyomást gyakoroltak fiára azért, hogy tegyen vallomást barátai ellen. „Mikor ezt elutasította, engem próbáltak rávenni arra, hogy beszéljem rá fiamat a vallomásra. A nyomozó azt mondta: tudjuk, hogy ártatlan, ne féljen, nem esik bántódása” - mondta a vádlott apja, Ján S. Az ügyészség szerint az ügyben a belügyminisztérium is vizsgálatot indított. A tárgyalás ma folytatódik, (s) „Forradalom” a szlovák hadseregben Pozsony. Közel 1500 civil alkalmazottnak ad februártól fel­mondást a védelmi tárca. Jaroslav Baška miniszter szerint ez csak a megszorító intézkedések egy része, a következő hónapokban még legalább 600 személyt menesztenek. „Merem mondani, for­radalmi változásokra kerül soť’ - kommentálta az intézkedéseket Baska. A minisztérium egyébként a megszorító intézkedések elle­nére is erősítést küld az Európai Unió grúziai megfigyelőmisszió­jába: szám szerint egy szál katonát. Kiküldésére a tárca költségve­téséből 57 300 eurót (1,73 millió korona) költenek, (s) Igen a képviselők szondáztatására Pozsony. Szűkülne a parlamenti képviselők mentelmi joga. A kormány tegnap rábólintott Rudolf Púčik (SNS), Ján Richter (Smer) és Ján Kovarčík (HZDS) javaslatára, amelynek értelmében a parlament tagjai már nem utasíthatnák el az alkoholszondát, ha balesetet okoznak. „A javasolt módosítás elfogadásával a közleke­dési kihágások tekintetében a parlamenti képviselők mentelmi jo­gának újabb szűkítésére kerül sor, ami társadalmi szempontból na-. gyón pozitív lépésnek tekinthető” - áll a tervezetben. A parlamenti képviselők a védettségüknek köszönhetően jelenleg kibújhatnak a büntetés alól, ha nem fújják meg az alkoholszondát. Tavaly októ­berben sokan bírálták ezért Duray Miklóst (MKP), aki Pozsonypüs- pökin szenvedett balesetet, majd elutasította a szondát. (SITA) Černák nyolcadik áldozata Epeijes. Újabb gyilkosság elkövetésével vádolták meg a beszter­cebányai alvilág állítólagos főnökét, Mikuláš Čemákot; az Epeijesi Járási Ügyészség szerint 1993-ban megrendelte egy kényelmetlen­né vált tanú, Miroslav Vlček kivégzését Jelenleg hét emberölés ügyében folyik ellene eljárás, az új vádat Černák elutasította. Vlček állítólag szemtanúja volt annak, ahogy Černák halálra vert egy má­sik férfit. Miután erről tudomást szerezett az alvilág, Černák meg­rendelte a gyilkosságot. A holttestet soha nem sikerült megtalálni. „A vádat olyan személyek vallomására alapozták, akik erről valahol hallottak, de részleteket nem tudnak. Ilyen alapon az összes akko­riban elkövetett gyilkossággal megvádolhatnának” - mondta a bí­róságitárgyaláson Černák. (dp, s) Megműtötték az államfő feleségét Pozsony. Három héttel ezelőtt az Nemzeti Onkológiai Intézet­ben megműtötték Silvia Gašparovičovát. Egy hétig feküdt kórház­ban. A nőgyógyászati operáció igazolta, hogy az államfő 68 éves felesége nem rákos - tájékoztatott a Markíza televízió, (ú) Leállítanák az eljárást, ha átmegy a detektoron ígérgetés Hedvig ügyében ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Tóth Károly, a Fórum Intézet igazgatója a Szlovákiai Magyarok Kerékasztaláról Tóth Károly: „A terv az volt, hogy a szlovákiai magyar intézményrend­szer civil része, valamint a megyei és az állami intézmények képviselői találkozzanak." (Somogyi Tibor felvétele) Pozsony. Dobroslav Tmka sze­rint a Maiina Hedvig elleni eljárás lassan a végéhez közeledik, már csak az orvosi szakvéleményekre vár a főügyészség. Ezeknek állító­lag márciusig meg kellene érkezni­ük. Tmka korábban már ajánlotta Hedvignek, hogy vesse alá magát hazugságvizsgálatnak - most ezt azzal toldotta mega főügyész, hogy ha a teszt eredménye a megvert egykori diáklány ártadanságát mu­tatná ki, akkor leállítaná a vizsgála­tot. Roman Kvasnica ügyvéd már korábban jelezte, hogy védence nem bízik a hazai igazságszolgálta­tásban és rendőrségben, ezért csak külföldön vetné alá magát hazug­ságvizsgálatnak. Tmka szerint vi­szont Kvasnicának is tudnia kelle­ne, hogy a külföldi vizsgálat ered­ményei Szlovákiában semmit sem érnek. „Ezt Kvasnica úr nagyon is tudja, ezért ajánlotta nekünk” - mondta a főügyész. Az ügyvéd ugyanakkor rámutatott: a hazai perrendtartás nem ismeri el a ha­zugságvizsgálat eredményeit, akárhol végezték el is. Maiina Hed­vig korábban közölte, hogy két év­vel ezelőtt már részt vette egy ilyen tesztelésen, az pedig kimutatta, hogy nem hazudik. Azt viszont nem volt hajlandó elárulni, hol végezték a vizsgálatot. A megvert egykori di­áklány esete 2006 nyarától húzó­dik, amikor ismeretíenek rátámad­tak és megverték. A rendőrség ké­sőbb hamis tanúzás vádjával indí­tottellene vizsgálatot. (-MSz, s) Ma ül össze első alkalom­mal a Somorja melletti Csölösztőn a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala. A mintegy 70 résztvevő, kö­zel 50 magyar szervezet, intézmény képviselője olyan témákat vitat meg, mint a szlovákiai magyar­ság helyzete, az asszimilá­ció és a népességcsökke­nés veszélye, az anyagi le­hetőségek vagy az okta­tásügy állapota. A zártkörű konferenciáról az egyik szervezőt, Tóth Károlyt, a Fórum Intézet igazgatóját kérdeztük. LAJOS P. JÁNOS Mi a célja a konferenciának? Alapvetően az, hogy egy repre­zentatív kör, a fontos szlovákiai magyar intézmények, az egyhá­zak, a civü szervezetek képviselői, a gazdasági élet fontos szereplői, illetve jeles magyar személyisé­gek megvitassák azokat az alapve­tő kérdéseket, melyek a szlovákiai magyarokkal kapcsolatosak - most, húsz évvel a rendszerváltás után. Az utóbbi két évtizedben több hasonló fórum is létrejött, majd elhalt értékelhető eredmény nélkül. Mi a biztosíték arra, hogy ez hatékonyabb lesz? Ezt nagyon nehéz megjósolni, de az a szándékunk, hogy rend­szeresen - évente legalább egy­szer - összeülő fórumot hozzunk létre. Fontos eleme az elképzelé­sünknek, hogy a jelen lévő intéz­mények a megbeszélt dolgokat és a közösen kialakított állásponto­kat magukra nézve kötelezőnek tekintik, beépítik tevékenységük­be. Az eredményeknek tehát az egyes intézmények munkájában is érvényesülniük kell. Ez azért is fontos, mert a tanácskozás legje­lentősebb kérdése az asszimiláció, illetve a szlovákiai magyarság ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Újra megnyitja az el­járást a főügyészség az előző kor­mány idején történt képviselő-vá­sárlás ügyében, melyet bizonyíték hiányában egyszer már felfüg­gesztettjelentette be tegnap Dob­roslav Tmka főügyész. Az ügy Da­niel Lipšic keddi bejelentése után vált ismét aktuálissá. A KDH alel- nöke kijelentette, hogy a jelenlegi ellenzéknek, az akkori kormány­pártoknak erkölcsi tartozásuk van a lakossággal szemben. Ezt tegnap is megerősítette, de azt is állította, hogy nem rendelkezik semmilyen új bizonyítékkal. „Hazugság, hogy beismertem volna a képviselő-vá­számának várható csökkenése. Ehhez a nagyon aggasztó problé­mához csadakoztatni lehet sok olyan ügyet, mely fékezheti vagy megállíthatja ezt. Ilyen az oktatás, az identitástudat megőrzése és fejlesztése, de a meglévő, ám egy­re kevesebb anyagi eszköz haté­kony felhasználása is. A konferencián közel ötven civü és társadalmi szervezet képviselője, valamint cégveze­tők és magánszemélyek is részt vesznek. Nem tart attól, hogy a szervezetek számára kötelező határozati lehetőség meggátol­ja, hogy a konferencia hatéko­nyan működjön, és számon kérhető határozatokat hozzon? Nem, mivel olyan kérdésekről van Szó, melyek mindenkit érin­tenek, melyek közvetlenül befo­lyásolják a jövőjüket. Példaként említem, hogy ha valóban csök­ken a magyarság lélekszáma, ak­kor csökken az összlakosságon be­lüli számaránya is, és ez befolyás­sal lesz a támogatás- és az okta­táspolitikára, az anyagi eszközök megszerzésére. Ez mindegyik sárlást, csak az ellenzék választói­val szembeni erkölcsi tartozásáról beszéltem, amit ezzel az üggyel indokoltam” - jelentette ki Lipšic. Szerinte több ilyen ügye is volt az előző kormánynak, s az esetek kö­zös nevezője az, hogy nem lehe­tett bizonyítani semmit, de nem sikerült megfelelő, szavahihető magyarázatot sem adni. Robert Fico jelenlegi miniszterelnök az előző ciklusban ellenzékiként hosszú ideig „lovagolt” a képvise­lő-vásárlás ügyén. Két, korábban HZDS-es honatyát gyanúsított az­zal, hogy hagyta magát megvenni a kormánykoalíció által, amikor az ANO - Pavol Rusko vezetésével - kilépett a kormányból. A Dzurin­szervezetet érinti a közeljövőben. A népességet 10 évenként mérik fel, tehát ez tíz évig kihatással lesz a szervezetek életére. Miért nincs a meghívottak között a Magyar Koalíció Párt­ja? A terv az volt, hogy a szlovákiai magyar intézményrendszer civil része, illetve a megyei és az állami intézmények képviselői találkoz­zanak. Nem szerettük volna, ha ez azonnal politikafüggő kerékasz­tallá vált volna. Olyan döntés szü­letett, hogy először szakmailag kell megközelíteni a problémákat, és azután, ha szükséges, mind az állami szervek, mind pedig a pár­tok irányában - hangsúlyozottan az MKP irányában is - érvényesí­teni kell a közös határozatokat. Nem az MKP kizárásáról van szó. Azt szeretnénk, ha a magyar in­tézményrendszer és a civil szerve­zetek megpróbálnák definiálni önmagukat. Lehet, hatékonyabb lesz, ha a politika mellet tudja ér­vényesíteni jogait, főleg ilyen helyzetben, amikor az MKP ellen­zékben van. da-kabinet kisebbségbe került a parlamentben, és ezt a helyzetet oldotta fel a két HZDS-es képvise­lő, aki a kormányt kezdte támo­gatni. Lipšic kedden kijelentette, hogy ekkor a KDH-nak ki kellett volna lépnie a kormánykoalíció­ból, és neki magának is határozot­tabban kellett volna ezt a lépést támogatnia. Kedden úgy vélte, hogy nehezen magyarázható más módon az ellenzéki képviselők hirtelen pálfordulása, mint a kor­rupcióval. Robert Fico tegnap is beisme­résként értékelte Lipšic szavait. A főügyész bejelentette azt is, hogy várhatóan beidézik a volt igaz­ságügyi minisztert, és azt sem tartotta kizártnak, hogy vallomá­sa után a két volt HZDS-képvise- lőt, Karol Džupát és Eduard Köle­sért is kihallgatják. Sok reményt azonban nem fűz ehhez, amit egy másik képviselő, a korábban ANO-s Iveta Henzélyová vallo­másával támasztott alá. Róla ké­szült egy kompromittáló felvétel is, ám ennek ellenére sem sike­rült bizonyítani, hogy korrupciós módszerekkel vették rá őt a kor­mány támogatására. „Nem húz­hatom csigára, és nem süthetek forró bélyeget a fenekére” - ma­gyarázta az eredménytelenség okát Tmka. (lpj-, s, t) 240 embert kérdeztek Szeretnek bennünket a szlovákok Pozsony. A szlovákok 87 száza­léka jónak tartja a magyar kisebb­séggel való együttélést - derül ki a Synovate közvélemény-kutató ügynökség felméréséből, melyet tavaly novemberben és decem­berben készített 240 megkérde­zett bevonásával. A szlovákok 85 százaléka elfogadna magyar nemzetiségű szomszédot, 83 szá­zalékuknak pedig nem okozna problémát, ha a kollégája magyar nemzetiségű volna, viszont arra a kérdésre, hogy ha a gyermeke magyar fiatallal házasodna, már csak a megkérdezettek 65 száza­léka válaszolt úgy, hogy ez nem zavarná. A megkérdezettek 64 százaléka úgy véli, Szlovákia megfelelő mértékben biztosítja a kisebbségi jogokat. A szlovák­magyar államközi kapcsolatokat 32 százalék jónak ítélte meg, 39 százalék semlegesnek, 29 száza­lék rossznak. A viszony megrom­lásáért a megkérdezettek 75 szá­zaléka szerint a szélsőségesek a felelősek, 70 százalékuk azt mondja, hogy a politikusok, 53 százalékuk pedig azt, hogy a ne­gatív történelmi hatások állnak a háttérben. Minden második szlo­vák megfelelőnek minősítette a rendőri beavatkozást a novemberi dunaszerdahelyi futballmérkőzé­sen, 16 százalékuk aránytalan­nak, 30 százalék nem tudott vé­leményt mondani. A Synovate felmérése szerint azoknak a szlo­vákoknak, akik kapcsolatban áll­nak magyar nemzetiségűekkel, sokkal kisebb félelmeik vannak, mint azoknak, akik nem ismernek személyesen magyarokat, (sán) Már megindokolta Tizenegy pont Tmkától Pozsony. Dobroslav Tmka fő­ügyész már megindokolta a Tipos- ügyben tett rendkívüli fellebbezé­sét, melyet a Legfelsőbb Bíróság jogerős döntése ellen nyújtott be. ,A fellebbezést 11 pontban indo­koltuk, s érveink szerintem a bíró­ság előtt is megállják a helyüket” - jelentette ki tegnap Tmka. Ha a legfelső instancia helyt ad a felleb­bezésnek, akkor az ügyet alacso­nyabb szintű bíróságnak kell újra­tárgyalnia. A főügyész rendkívül magasnak tartja a megítélt, mint­egy 2 milliárd koronás (66,4 millió euró) kártérítést. „Szerintünk helytelenül állapították meg az ügyben perelt know-how értékét, és annak jogtalan használatával szerzett haszon mértékéť’ - ismer­tette az indoklás egyik pontját Trnka. Az ügy mintegy 20 millió koronás (664 ezer euró) kártéríté­si igénnyel kezdődött az 1990-es évek elején, ez emelkedett az évek során az összeg közel 200-szorosá- ra, vagyis 2 milliárd koronára (66,4 millió euró). A Legfelsőbb Bíróság által megítélt kártérítést az állami Tiposnak, illetve egyet­len részvényesének, az államnak kellett volna kifizetnie. Az első részletet, közel 500 millió koronát (16,6 millió euró) a pénzügymi­nisztérium már átutalta novem­berben, majd a kormányjavaslatá­ra a parlament úgy módosította a perrendtartást, hogy a rendkívüli fellebbezés meggátolja a határozat végrehajtását. Az ellenzék tavaly decemberben az ügy miatt megkí­sérelte - eredmény nélkül - levál­tani Ján Počiatek pénzügyminisz­tert, mivel az szerintük elhallgatta a döntést, és semmit sem tett meg azért, hogy ne kelljen kifizetni a rendkívül magas kártérítést, (lpj-) Robert Fico kontra Iveta Radičová Pozsony. Dániel Lipšic a keddi sajtótájékoztatóján Iveta Radičová támogatására szólított fel, akit olyan ellenzéki politikusnak neve­zett, aki nem sározódott be az előző időszakban. Robert Fico mi­niszterelnök szerint azonban Radičová sem makulátlan, mivel an­nak idején annak köszönhette miniszteri kinevezését, hogy a kor­mány a két képviselő segítségével hatalmon maradt. Radičová 2005 őszén váltotta fel posztján Ľudovít Kaník szociális ügyi mi­nisztert. „Előnye származott a korrupcióból; és részt is vett benne” - jelentette ki Fico. Az ellenzéki elnökjelölt azonban azt állítja, hogy már 2005-ben elhatárolta magát az ügytől. „Mindig arra tö­rekedtem, hogy az általam előterjesztett törvényeket az ellenzék is támogatni tudja” - jelentette ki Radičová. (-lpj-, s, t) Dobroslav Trnka főügyész már reagált is Daniel Lipšic keddi nyilatkozatára Képviselő-vásárlás: újranyíló ügy Nem politikafüggő fórum

Next

/
Thumbnails
Contents