Új Szó, 2009. január (62. évfolyam, 1-25. szám)

2009-01-28 / 22. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. JANUÁR 28. Külföld 9 A 3300 kilométer hosszú gázvezeték Oroszország és Ukrajna megkerülésével a Kaszpi-tenger vidékéről szállítana földgázt Közös európai vállalkozás a Nabucco llham Alijev (balra) azeri elnök magabiztosan, Gyurcsány gondterhelten (Reute rs-felvétel) Budapest. A Nabucco-csúcsta- lálkozó minden résztvevője elkötelezett a projekt mel­lett. A magyar miniszterel­nök szerint a program akkor lehet sikeres, ha az EU a költ­ségvetéséből legalább 200-300 millió euróval tá­mogatja. Andris Piebalgs, az EU energetikai biztosa erre úgy reagált, hogy az unió nem kíván közvedenül részt venni a Nabucco gázvezeték finanszírozásában. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Piebalgs a budapesti konferen­cián hozzáfűzte: ha a finanszíro­zásban nem is venne részt az EU, de hitelekkel és garanciavállalással segíthetné a projekt megvalósulá­sát. Később viszont azt nyilatkozta, talán már ma délután megszületik az EB-döntésa 200-300 millióról. Tizenkét ország magas rangú de­legációja vett részt tegnap azon a budapesti nemzetközi találkozón, amelynek témája a Nabucco gázve­zeték megépítése. A 3300 km hosszú gázvezeték Oroszország és Ukrajna megkerülésével a Kaszpi- tenger vidékéről szállítana gázt Tö­rökországon, Bulgárián, Románi­án, Magyarországon át Ausztriáig - Szlovákiát elkerülve. A Nabucco-csúcson részt vett ll­ham Alijev azeri elnök, Szergej Sztanisev bolgár miniszterelnök, Mirek Topolánek, az Európai Unió soros elnöki tisztét betöltő Csehor­szág kormányfője, Georgi Barami­dze grúz miniszterelnök-helyettes, illetve a tervezett gázvezeték nyomvonalán lévő országok, így Ausztria, Románia, Törökország és Irak energetikai miniszterei. Ott volt az új amerikai kormány és Türkmenisztán képviselője, vala­mint az EBRD és az Európai Beru­házási Bank elnöke is. A csaknem 10 milliárd euró értékű, legkoráb­ban 2013-ban elkészülő beruhá­zást a résztvevő országok olajválla­latai végeznék, de ehhez az érintett államok egybehangzó politikai nyi­latkozatára van szükség. Gyurcsány Ferenc kifejtette, még létezik az európai energiai vasfüggöny, amelyet le kell bonta­ni. Emellett új forrásokat kell sze­rezni és új szállítási útvonalakat ki­építeni. Úgy vélte, a forrásországok nem csak gázt akarnak eladni Eu­rópának, a kontinenstől stratégiai, ezen belül technológiai, kutatás- fejlesztési és oktatási támogatást is várnak. Gyurcsány azt hangsúlyoz­ta, a Nabucco nem tisztán üzleti projekt, hanem egy nagy, közös eu­rópai vállalkozás is, ezért kellene az uniónak a költségvetéséből legke­vesebb 200-300 millió euró támo­gatást adnia. Sajtótájékoztatóján pedig célként azt fogalmazta meg, hogy a Nabucco-projektnek összes­ségében kétmilliárd eurós uniós támogatást kellene kapnia. Az azeriek közölték, egyelőre mindössze évi 5-7 milliárd köbmé­tert tudnának a hálózatba juttatni. A Kaszpi-térségben jelentős föld­gázmezői vannak Türkmenisztán­nak is, amely szintén képviselteti magát a budapesti csúcson. A türkmének 2020-ra akár 240 milli­árd köbméter földgáz kitermelésé­re is képesek lehetnek, ez a mennyi­ség szinte teljesen kiválthatná az orosz gázt. Az orosz Gazprom azonban már jelezte, hogy a teljes gázmennyiséget felvásárolná - eu­rópai áron. A Gazprom nem vetély- társat lát a Nabucco-vezetékben, mert tisztában van azzal, hogy Eu­rópának szüksége van gázra - állí­totta Alekszandr Medvegyev vezér­igazgató-helyettes . Március végére el kell készülnie a Nabucco-projekttel kapcsolatos kormányközi megállapodás végle­ges szövegének és a résztvevők tá­mogatói nyilatkozatának is ahhoz, hogy a vezeték minél hamarabb megvalósulhasson - mondta a vi­tában Piebalgs. Hangsúlyozta, má­jusban már konkrét válaszokat kell adni a kérdésekre, mert ha ez nem történik meg, akkor veszélybe ke­rülhet a projekt. Az EU számára az energiaforrások és a szállítás diver­zifikációja mellett nagyon fontos az is, hogy az unióban válságkezelő mechanizmus épüljön ki, legyenek gáztárolók és jól fejlett, jól össze­kapcsolt gázrendszer, gázpiac ala­kuljon ki. Philippe Maystadt, az Eu­rópai Beruházási Bank elnöke pe­dig bejelentette: a projekt akár 25 százalékát is hajlandóak finanszí­rozni. (MTI, SITA, NOL, ú) Fidesz-kezdeményezés Feloszlatná a parlamentet Budapest. Feloszlatná az Or­szággyűlést a Fidesz és a KDNP március 8-i hatállyal, és azt szeret­nék, ha a holnapi rendkívüli parla­menti ülésen már napirendre ven­nék indítványukat. Ezt Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője teg­napjelentette be. A két párt szerint a júniusi európai parlamenti vá­lasztásokkal egy időben kellene megtartani az új országgyűlési vá­lasztásokat. Navracsics hangsú­lyozta, nem kívánják elvitatni az ál­lamfő jogát, hogy kitűzze az országgyűlési választás időpontját, de ha egyszerre tartanák meg a két voksolást, akkor jelentős költséget lehetne megtakarítani. Kezdemé­nyezésüket azzal indokolta, hogy véget kell vetni a mostani agóniá­nak. Szerintük a válságkezeléshez egy, a többség bizalmát bíró, hite­les kormányra van szükség, ehhez pedig új választások kellenek. A ja­vaslatról, amelynek megfigyelők szerint nincs esélye a sikerre, Gyur­csány Ferenc kormányfő azt mond­ta, gazdasági világválság idején van ennél fontosabb dolgunk is: menteni kell a munkahelyeket, se­gíteni kell azoknak, akik ilyenkor bajbajutnak. (MTI) Sokkal zöldebbre szabná Amerikát az új elnök - a nagy autógyártók máris hevesen tiltakoznak Obama békejobbja a muzulmán világnak ÖSSZEFOGLALÓ Washington/Dubaj. Kölcsönös tiszteleten alapuló új partneri vi­szonyt helyezett kilátásba a musz­lint világ és az USA között Barack Obama amerikai elnök első televí­ziós interjújában, amelyet egy arab nyelvű tévécsatornának adott. Azt hangsúlyozta a dubaji al- Arabíja televízióban, hogy az ame­rikaiak nem ellenségei a muszli- moknak. Obama fontosnak tartja, hogy azonnal foglalkozzon a közel- keleti kérdésekkel, ezért küldte máris a térségbe különmegbízott- ját, George Mitchellt, akinek java­solta: indítson azzal, hogy meg­hallgatja a feleket, ahelyett, hogy az USA eddigi gyakorlatát követve elkezdene utasításokat osztogatni. „Nem mondhatjuk meg sem az iz­raelieknek, sem a palesztinoknak, hogy mi a legjobb a számukra. Ma­guknak kell dönteniük. Megérett az idő arra, hogy mindkét fél belássa: az az út, amelyen jelenleg járnak, nem hoz fellendülést és biztonsá­got népeiknek. Ehelyett vissza kell térni a tárgyalóasztalhoz. ” Obama arról is beszélt, hogy át­fogó megközelítést akar alkalmaz­ni a muszlim világhoz fűződő kap­Obama betartja a kampányában ígérteket, és zöldebbre szabná or­szágát. Szigorítani akarja az autók károsanyag-kibocsátására vonat­kozó normákat. Engedélyezné, hogy az USA egyes államai a kor­mányzat által megszabott értékek­nél is szigorúbb normákat vezesse­nek be a járművek fogyasztását és károsanyag-kibocsátását illetően. Az autógyártók természetesen til­takoznak. Kalifornia és 17 másik állam ezt még a Bush-kormányzat idején sze­rette volna elérni, ám akkor a Kör­nyezetvédelmi Hivatal elvetette a kezdeményezést. Az új elnök utasí­totta a hivatalt, vizsgálja felül ko­rábbi határozatát. Az autógyártók attól félnek, hogy az említett álla­mok olyan szigorú szabályokat ve­zetnek be, amelyek jelentősen megemelik a járművek előállítási költségeit. Egyes hírek szerint Kali­forniában akár a dízel autók teljes eltűnése is elképzelhető. Obamának ez a döntése is része egy grandiózus tervnek: az új kormány sokkal energiatakaréko­sabbá tenné az Egyesült Államo­kat. Éves szinten mintegy 2 milli­árd dollárnyi energiát szeretne megspórolni. (MTI, n, ú) A szenátus hétfőn este jóváhagyta Timothy Grithner (jobboldalt, a háttér­ben pedig Joe Biden alelnök) pénzügyminiszterré való kinevezését. Obama elnök 47 éves jelöltjét egy órával később be is iktatták tisztségébe. Geithner kinevezése azért húzódott el, mert két hete kiderült, hogy 2001 és 2004 kö­zött nem fizetett be 34 ezer dollár adót. Bocsánatot kért, azt mondta, nem figyelt oda, ezért maradt el a befizetéssel. (Reuters-felvétel) csolatok terén. „Lehetetlen kizáró­lag az izraeli-palesztin konfliktus jegyében viszonyulnunk a Közel- Kelethez. Arra is tekintettel kell lennünk, mi történik Szíriában, Iránban, Libanonban, Afganisz­tánban vagy Pakisztánban. Ezek az ügyek mind összefüggnek egymás­sal.” Arra kérte a muszlimokat, a cselekedetei alapján ítéljék meg ót, utalva arra, hogy egyik első intéz­kedése volt a guantánamói fogoly­tábor bezárásának elrendelése, s hamarosan elkezdi teljesíteni az Irakban szolgáló amerikai katonák hazahívására vonatkozó ígéretét is. lzlandon előrehozott választások lesznek májusban Átmeneti kormány alakul Robbanás a Gázai övezet határán, meghalt egy izraeli katona és egy támadó Újabb súlyos palesztin provokáció ÖSSZEFOGLALÓ Gáza/Dubaj/Jeruzsálem/Kai­ró. Izraeli katonák tegnap délután ismét behatoltak a Gázai övezetbe, egy izraeli légicsapásban pedig két Hamász-tag megsérült. Előzőleg egy izraeli katona meghalt és há­rom megsebesült a Gázai övezet határán történt robbanásban. A hírt az al-Arabíja televízió közölte, majd az izraeli hadsereg megerősí­tette a katona halálát. A gázai be­hatolás is, meg a légicsapás is vá­lasz volt a palesztinok akciójára. Ami a palesztin provokációt il­leti: Kiszufim határátkelő közelé­ben élő palesztin szemtanúk a brit hírügynökségnek elmondták, hogy 2-3 fegyveres a reggeli órák­ban megközelítette a Gázai öveze­tet Izraeltől elválasztó kerítést. Később robbanásokat és lövéseket hallottak, valamint izraeli heli­koptereket láttak a levegőben kö­rözni. A támadást tegnap délutá­nig egyetlen palesztin szervezet sem vállalta magára, de a Hamász egyik vezetője üdvözölte azt. Közben a hadsereg lezárta az Iz­rael és a Gázai övezet közötti va­lamennyi átjárót. „Komoly támadás volt, ez szá­munkra elfogadhatatlan, és vála­szolni fogunk. Nem hiszem, hogy meg kellene mondanom, hogyan” - mondta Ehud Barak védelmi mi­niszter. Arab források arról is be­számoltak, hogy ugyancsak Kiszu­fim körzetében az izraeli járőrt ért támadás után izraeli katonák lelőt­tek egy palesztint. Ez volt az első fegyveres összecsapás a gázai öve­zeti offenzíva január 18-i beszünte­tése óta izraeli katonák és palesztin fegyveresek között. Á Hamász-kormány vezetője élesen kikelt tegnap az ellen, hogy Franciaország egy fregattot vezé­nyelt az övezet partjai előtti vi­zekre. Párizsban a múlt pénteken jelentették be: a helikopter-hor­dozó hadihajó Izraellel és Egyip­tommal együttműködve fog jár- őrozni a térség nemzetközi vizein, hogy megakadályozza a tengeri fegyvercsempészetet. Haníje bí­rálta Louis Michelt, az EU fejlesz­téspolitikai biztosát is, amiért egy nappal korábban azt mondta, hogy a felelősség túlnyomó része a Hamászt terheli a gázai övezeti háborúért. (MTI, ú) ÖSSZEFOGLALÓ Reykjavík. Ólafur Ragnar Grímsson izlandi államfő Ingib- jörg Sólrún Gísladóttir külügymi­nisztert, a Szociáldemokrata Párt (SDP) vezetőjét bízta meg tegnap kormányalakítással. Az államfő közölte, az SDP és a baloldali zöl­dek vezetőit arra kérte, hogy kezdjenek tárgyalásokat egy új ki­sebbségi kormány megalakításá­ról, amely élvezné a Haladó Párt külső támogatását. Az ideiglenes kormány megbí­zatása a májusi, előrehozott vá­lasztásig fog szólni. Gísladóttir reményei szerint már a hét végére megalakul az új kabinet. A Függetlenségi Pártot vezető Geir Hilmar Haarde miniszterel­nök hétfőn lemondott, és felosz­latta kormányát a hetekig tartó tiltakozások hatására. (A Függet­lenségi Párt a szociáldemokraták­kal osztozott a hatalmon 2007 májusa óta.) Az izlandiak többsége a kor­mányt hibáztatja az ország pénz­ügyi rendszerének összeomlása miatt. Az izlandi bankrendszer tavaly októberben roppant össze az éveken át tartó gyors terjesz­kedés során felhalmozott hatal­mas adósság súlya alatt. A pénz­ügyi válság felpörgette a munka- nélküliséget, az árak pedig az egekbe szöktek lzlandon. A 320 ezer lakosú sziget 2007-ben még a világ egyik leg­gazdagabb országa volt. Az okoz­ta a vesztét, hogy virágzását kizá­rólag a túlméretezett bankszekto­rára alapozta. (MTI, ú) RÖVIDEN Új amerikai dandár Kabul. Csaknem 3000, eredetileg iraki telepítésre ki­jelölt amerikai katona érke­zett Afganisztánba az új NA- TO-stratégia keretében. A csapatokat Kabultól délre, Logar és Vardak tartomá­nyokban helyezik el, s a NATO vezette, 55 ezer főnyi nem­zetközi biztonsági erő (ISAF) keretében veszik fel a harcot a kormányellenes erőkkel szemben. A csapattelepítés az új amerikai stratégiába illesz­kedik, amelynek értelmében a terrorizmus elleni harc súly­pontja Irakból mindinkább Afganisztánba helyeződik át, ahol az USA és szövetségesei próbálják megfordítani a táli- bok térnyerését és megtámo­gatni a szorult helyzetbe ke­rült Hamid Karzai elnököt. Je­lenleg az ISAF-nak és az ame­rikai vezetésű nemzetközi ko­alíciónak (Tartós Szabadság hadművelet) összesen mint­egy 70 ezer katonája szolgál Afganisztánban. (MTI) Kijewel marad a barátság Brüsszel. Nem jár negatív következményekkel az év eleji gázválság az Európai Unió és Ukrajna kapcsolatai­ra, Brüsszel tovább támogat­ja a reformokat a kelet-euró­pai országban. Ezt Manuel Durao Barroso, az EB elnöke mondta tegnap Brüsszelben, a Viktor Juscsenko ukrán el­nökkel folytatott találkozója utáni sajtóértekezleten. Hoz­zátette, hogy most már ismét a kapcsolatok egészére össz­pontosíthatnak, bár a gázel­látási nehézségekből le kell vonni a következtetéseket. Juscsenko meggyőződését fejezte ki, hogy még idén alá­írják az EU-ukrán társulási szerződést. (MTI) Hangsúlyt vált az USA? New York. Az USA erélyes politikát folytat majd Iránnal szemben, amely magában foglalja a „közvetlen diplo­máciát” is. Ezt Amerika új ENSZ-nagykövete közölte hétfőn. „Továbbra is mélysé­gesen aggaszt bennünket az iráni atomprogram miatt a térséget, az USA-t és az egész nemzetközi közösséget fe­nyegető veszély” - fogalma­zott Susan Rice, aki kineve­zése óta először nyilatkozott a sajtónak. Nyilatkozatának új elemét, a közvetlen dip­lomáciát nem fejtette ki bő­vebben. (m, ú) Szerb ajánlat az uniónak Brüsszel. A szerb külügy­miniszter azt javasolta az EU- nak, menesszen küldöttséget Szerbiába, és meggyőződhet róla, a szerb hatóságok mi­lyen erőfeszítéseket tesznek Ratko Mladics volt boszniai szerb főparancsnok elfogásá­ra. Több mint 13 éve emeltek vádat Mladics ellen a hágai törvényszéken népirtás és emberiesség elleni bűntettek címén, de még mindig szö­késben van. Ez a legfőbb aka­dálya Szerbia EU-hoz való közeledésének. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents