Új Szó, 2009. január (62. évfolyam, 1-25. szám)

2009-01-27 / 21. szám, kedd

12 Utazás ÚJ SZÓ 2009. JANUÁR 27. www.ujszo.com A Tarajkáról indulva kezdetét veheti a télen is könnyen megközelíthető turistaházak felfedezésére indított túránk Téli menedékház-túra a Magas-Tátrában Télen akkor is érdemes el­látogatni a néhány órányi autózással megközelíthető Magas-Tátrába, ha nem szeretnénk síelni. A hegy­vidék a sétálóknak és a tú­rázóknak is sok izgalmat kínál ebben az időszakban is. GAJDOS EMESE A tátrai települések egy pop- rádról induló, hatalmas ablakai­val remek kilátást nyújtó vonattal látogathatók végig. Tátralomnic az egyik legkeletebbre fekvő falu számtalan étkezési és szálláslehe­tőséget kínál, panziók és hotelek sorakoznak az út mentén. Sajnos a téli időszakban sok turistaös­vény nem járható a lavinaveszély miatt, azonban az alacsonyabban fekvő utakon több kilométeres sé­tákra van lehetőség. Tátralomni- con érdemes felkeresni a hegység növény- és állatvilágát, valamint az itt élők évtizedekkel korábbi mindennapjait bemutató kiállí­tást. Kedvenc piros vonatunkkal érdemes hegyek, völgyek és feny­vesek között átzötyögni a szom­szédos Ótátrafüredre, ahonnan a drótkötélpályás felvonóval egé­szen a Tarajkáig (Hrebienok) utazhatunk. Innen indulva kezde­tét veheti a télen is könnyen meg­közelíthető turistaházak felfede­zésére indított túránk. Az első hely, mely a felvonó végállomásá­tól csupán néhány percre találha­tó a Bilikova chata, ahol akár kü­lönleges tátrai teával is megju­talmazhatjuk magunkat. A Bilik menedékház közvetle­nül a Tarajka (Hrebienok) alatt, a Tar-pataki-völgy (Studená doli­na) alsó, erdővel borított részén található. A ház helyén 1875-től az egyszerű Róza-menedékház állt, majd 1884-ben mellé építet­tek egy nagyobb turistaszállót is. Miután 1893-ban mindkét épület leégett a szepesszombati erdő- gazdaság tulajdonosai két új szál­lót építettek, melyek azonban 1927-ben szintén egy tűz során pusztultak el. A jelenlegi mene­dékházat 1934-ben építették, me­lyet az épületen található emlék­tábla szerint Pavel Bűik (1916-1944) ótátrafüredi síelő­ről neveztek el. A sífutók által keményre edzett hóval borított, csúszós ösvénye­ken időnként komoly koncentrá­lást igényel az előrejutás, de min­den fáradalmat megér a hóval bo­rított erdő, a fehér csúcsok látvá­nya, valamint a Magas-Tátra leg­régibb menedékházának, az 1863-ban Rainer János György ál­tal építtetett Rainer kunyhó felfe­dezése. Miután 1884-ben meg­épült a közeli Zerge menedékház ezt az épületet már csak szénrak- támak használták. Az 1998-ban felújított épületben régi hegymá­szó-felszerelésekkel ismerkedhe­tünk és megcsodálhatjuk a sflécgyűjtemény különleges da­rabjait. Aki pedig megszomjazott, annak egy pohár forralt bor jól fog esni. Utunkat egy kellemesen me­lengető forralt bor után folytat­hatjuk a télen egy órányi sétára ta­lálható, 1475 méter magasan, a Tar-pataki-völgy alsó részén épült Zamovszky menedékházig. A há­zat 1942 és 1943 között Zam- kovszky István (1908-1961), is­mert hegyi vezető és hegymászó A Poprád-tavi menedékház feleségével építette. AII. világhá­ború alatt a ház és környéke poli­tikai menekültek és zsidó csalá­dok menedéke volt. A kommunis­ta rendszer az államosítás után hatóságüag megbízta Zamkov- szky Istvánt a Bűík-menedékház gondozásával. Néhány héttel ké­sőbb volt kapitalistának kiáltották ki és kiutasították a Magas-Tátrá- ból. 1952-ben Zamkovszky Ist­ván családjával együtt Selmecbá­nyára költözött. A házat 1992-ben vagyon visszaadás keretében Zamkovszky István utódjai visszakapták. Ezt követően érdemes még ellá­togatni a Poprád-tavi menedék­házhoz. A helyi konyhán kiváló gőzgomhócot készítenek, érde­mes ezt is kipróbálni. Ez a ház egész évben üzemel és a Magas- Tátra leglátogatottabb menedék­háza. A Menguszfalvi-völgy (A szerző felvétele (Mengusovská dolina) festői kör­nyezetében, a Poprádi-tó (Pop­radské pleso) észald partján épült. A menedékházak után a helyi szállodák medencéjében és sza­unáiban, pezsgőfürdőiben pi­henhetjük ki a napi túra fára­dalmait. Az orosz lapok politikai sikerként értékelik a ferihegyi landolást - új járatok jelenhetnek meg a Malév menetrendjében, Oroszország és Kína felé Az Aeroflot piacszerzésre használja a Malévet Ismét felszálló ágban? A Maléwal az Aeroflot szert tehet egy kelet-európai hídfőállásra, amelyre már régen fájt a foga, és a megállapodás nyomán csökkenhet az Aeroflot érdeklődése a CSA cseh társaság megvétele iránt (Képarchívum) ÖSSZEFOGLALÓ Politikai sikerként értékelik az orosz lapok, hogy az Aeroflot ve­heti át a szakmai irányítást Feri­hegyen. Gazdaságüag az Aerof- lotnak nem sokat hoz a Malév, ám arra tökéletes, hogy általa nagy­ban erősítse európai jelenlétét az európai légi közlekedési piacon. A Kommerszant című moszkvai lap a Malévnál bekövetkezett tu­lajdonosváltásról szólva címében kiemelte: a magyar társaságnak hatékony állami tulajdonost talál­tak s egyben megőrizték európai státusát. A lap beszámolt arról, hogy szombaton a Malév ellenőr­zése Borisz Abramovicstól, az AiRUnion légi szövetség társtu­lajdonosától az orosz állami VEB (Külkereskedelmi és Fejlesztési) bankhoz került. A Kommerszant szerint ez kormányközi tárgyalá­son dőlt el, amelyekre Viktor Zub­kov első miniszterelnök-helyettes Budapestre utazott Valerij Oku- lov, az Aeroflot Rt vezérigazgató­ja és Anatolij Ballo, a VEB elnök- helyettese kíséretében. Ismertetve a budapesti sajtóér­tekezleten elhangzottakat, a lap idézte Viktor Zubkovot, aki úgy vélte, az Aeroflot stratégiai part­nerként képest szanálni a Malé- vot, s egyben bejelentette, hogy az orosz társaság Seremetyevo moszkvai repülőtérre hívja a Ma­lévet - amely csak nemrég helyez­te át moszkvai bázisát az újjáépí­tett Domogyedovóra -, és új jára­tokat jelöl ki a Malévnak nem csu­pán Moszkva vonatkozásában, hanem Oroszország területén más célpontok, valamint a Távol-kelet, így Kína felé. A lap szerint Zubkov szeptem­ber óta foglalkozott behatóan a Malév tulajdonjogának problémá­jával, amely a Borisz Abramovics által 2007-ben megvásárolt Malév bonyolult tulajdonosi struktúrá­jából ered: a Malév részvényeinek 99 százalékával rendelkező Air­bridge Zrt. 49 százalékban volt Abramovics tulajdonában, továb­bi 49,5 százalékot különböző, Ab- ramovicshoz közeli magyar struk­túrák tartottak, és mindezek a részvények a privatizációt finan­szírozó VEB banknál voltak. Az Aeroflot forrásaiból a Kom- merszant úgy értesült, hogy a Malév magyar társtulajdonosait újakra cserélik, s ezekkel a VEB banknak meg kell állapodnia a társaság közös irányításáról. A lap értesülése szerint a kormányközi tárgyalásokkal egy időben Borisz Abramovics szintén Budapesten aláírta a papírokat az Airbridge Zrt. 49,5 százalékos részének el­adásáról a VEB Bankkal. Ebből azonban Abramovicsnak nem túl sok jut, mert a VEB már 20 mülió eurót költött a Malévra: 8 milliót az adóhátralékok törlesztésére és 12,5 millió egyéb kérdések meg­oldására. Viktor Zubkovot idézve a lap azt írta: az orosz fél teljesíti vállalt kötelezettségeit, s a mos­tani megáűapodást követően a magyar fél is teljesíti saját kötele­zettségeit. Az Aeroflotot a Kommerszant informátorai szerint a VEB irányí­tó társaságként bérelte fel: a tár­saság menedzserei részt vesznek majd a Malév stratégiai fejleszté­si, valamint üzleti tervének kidol­gozásában, amelyeket majd a Malév igazgatótanácsa hagy jóvá. A menedzsment személyi kérdé­seit eszerint a január 27-re kitűzött igazgatótanácsi ülés után döntik el. Az új vezetés előtt az a nehéz feladat áll, hogy kivezesse a Malévot a válságból. A társaság ugyanis a privatizációt követően sem érte el a nullszaldót: adóssá­gai mintegy 150 millió dollárt tesznek ki, s 2007-ben 82 mülió dollár tisztes veszteséget termelt. A Kommerszant Borisz Ribakot, az Infomost tanácsadó cég szakér­tőjét idézve azt írta, hogy az Aero­flot számára a megállapodás első­sorban politikai jellegű, és emlí­tésre méltó anyagi előnyökkel nem jár. A Malév már néhány éve veszteséges és problémái vannak a hatékony irányítással, vagyis a feladat az Aeroflot számára in­kább fejfájást jelent, amely elvon­ja a figyelmét a saját üzletmenet problémáitól. Arra nem kell szá­mítani, hogy a Malévot komolyan integrálnák az Aeroflotba, már csak azért sem, mert a két társa­ság különböző nemzetközi szö­vetségekhez tartozik: a Malév a One World, az Aeroflot a Sky- Team tagja. Oleg Pantyelejev, az Aviaport elemző szolgálat vezetője viszont úgy vélte: a Maléwal az Aeroflot szert tehet egy kelet-európai híd­főállásra, amelyre már régen fájt a foga, és a megállapodás nyomán csökkenhet az Aeroflot érdeklő­dése a CSA cseh társaság megvé­tele iránt. Végül a lap emlékeztet­te olvasóit: a problémák abból adódnak, hogy közvetlenül a VEB nem vásárolhat több Malév-rész- vényt, ugyanis azok a társaságok, amelyeket az EU-n kívüli magán­vagy jogi személyek ellenőriznek, nem élvezik a Nyitott égbolt eu­rópai szerződésből fakadó elő­nyöket. Ezért a Malév 51 százalé­ka magyar tulajdonban marad. A lapnak Leonov Péter, a Malév ve­zérigazgatója elmondta: a társa­ság tárgyalásokat folytat az Aero- flottal az üzleti és műszaki együttműködésről, így egyebek között a közös járatokról, egymás jegyeinek kölcsönös értékesítésé­ről, valamint az Aeroflot Boeing repülőgépeinek az Aeroplexnél - a Malév 100 százalékos leányánál - történő műszaki karbantartásá­ról. Leonov szerint anyagi támo­gatást az Aeroflot nem nyújt a Ma­lévnak, amely ezt a VEB-től várja, de a vezérigazgató számokat nem tudott mondani. A VEB egy illeté­kese pedig erről azt mondta a lap­nak: a pontos számok a jogi pro­cedúrák lebonyolítása után vál­nak ismertté, (mti, szí) UTAZÁS A mellékletet a LINKPRESS készíti. Felelős szerkesztő: Szabó László tel: 02/59 233 441; e-mail: utazas@ujszo.com, Levélcím: Utazás, Lazaretská 12, 811 08 Bratislava

Next

/
Thumbnails
Contents