Új Szó, 2009. január (62. évfolyam, 1-25. szám)
2009-01-24 / 19. szám, szombat
2 Közélet ÚJ SZÓ 2009. JANUÁR 24. www.ujszo.com RÖVIDEN Lajčák lesz az új külügyminiszter Pozsony. A kormány hivatalosan is megerősítette: Miroslav Lajčák, a nemzetközi közösség boszniai főmegbízottja, karrierdiplomata lép a távozó Ján Kubiš helyére a külügyi tárca élén. Robert Fi- co kormányfő már Ivan Gašparovič államfő elé terjesztette a javaslatot,az elnök jóváhagyta. Lajčákothétfônnevezikki. (TASR) Simon már nem pereskedik Medével Pozsony. Simon Zsolt, az MKP parlamenti képviselője visszavonta a Mede Vencel ellen becsületsértés miatt tett feljelentését. „Nem kérek bírósági elégtételt Mede Vencel alaptalan vádjai miatt, a beadványt visszavontam” - mondta lapunknak Simon. - Ebben a helyzetben, amikor nagy a megosztottság a párton belül, inkább az összefogást akarom erősíteni.” Mede a nevesítetlen földek önkormányzati tulajdonba adása miatt támadta Simont, ezt még az előző kormány idején foglalta törvénybe a parlament. Mivel azonban a jogszabály az alkotmánybíróság elé került, mely felfüggesztette érvényességét, az önkormányzatok nem kapták meg ezeket a parcellákat, (lpj) Közelegnek a magyarországi felvételik Budapest. Február 16-ig lehet jelentkezni a magyarországi felső- oktatási intézményekbe. Elfogadják az e-jelentkezést is, tehát az interneten is lehet jelentkezni. A Felvételizni szeretnék „rovatban” található meg az e-felvételi menüpont is. A felvételi tájékoztatási díj alapösszege 9000 forint, ezért három szakra lehet jelentkezni, a többi szak után 2000 forintot kell fizetni, az összeget Szlovákiából is át lehet utalni. Nincs felvételi, hanem az érettségi alapján hozott pontok szerint számolják ki a felvételiző pontszámait. Bővebb információkat a jövő heti Iskola utca mellékletünkben közlünk. (MSz) Čaplovič Budapesten Budapest. Sajnálatos, hogy a szlovák és más magyarországi nemzeti kisebbségekszámarányukattekintveés identitásukban egyaránt meggyengültek az utóbbi években - jelentette ki Dušan Čaplovič szlovák miniszterelnök-helyettes tegnap Budapesten. Szerinte újbóli megerősödésükre amagyar kormány erőfeszítésekettesz, csakúgy, mint a szlovák vezetés Szlovákiában, ahol hasonló tendenciák tapasztalhatók a magyar kisebbség esetében. (MTI) Bizonyítványt a kiselsősnek is - de honnan? Káoszt okozott Mikolaj hirtelenkedése ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Az oktatásügyi minisztérium december végi döntése értelmében az alapiskolák első osztályában is kell félévkor bizonyítványokat osztani, ezt viszont nem tudatta időjében az iskolák vezetőivel. Az igazgatók több helyen a mai napig nem kaptak értesítést a változásról, az intézmények nagy része az új bizonyítványokat sem kapta még meg, pedig jövő héten már át is kellene adni azokat a tanulóknak. A parlament oktatási bizottságának tagjai tegnap képviselői ellenőrzést tartottak az ügy miatt a tárcánál, de csak az államtitkár fogadta őket.„Az államtitkár asszony szerint ők nem észleltek semmiféle hiányosságot, egyetlen igazgató, pedagógus vagy szülő sem jelezte, hogy gondok lennének” - mondta a tegnapi képviselői ellenőrzés után Szigeti László (MKP) volt oktatásügyi miniszter. A tárca szerint a kaotikus állapotról az igazgatók tehetnek, akik nem olvasták el figyelmesen a tavaly tavasszal elfogadott közoktatási törvényt. „Én ezt alibizmusnak tartom” - véli Szigeti. Több, lapunk által is megszólaltatott igazgatók szerint viszont a félévi bizonyítványosztást érintő újdonság ténye nem szerepel a jogszabályban. A helyzetet jól illusztrálja, hogy az általunk megszólaltatott iskolavezetők nevük nyilvánosságra hozatala nélkül voltak csak hajlandók nyilatkozni az ügyben. A változtatást a tárca december 26-án kiadott módszertani utasítása tartalmazza. Információink szerint több iskola meg se kapja időben a bizonyítványokat, viszont az oktatásügyi tárca azt állítja, időben elküldték a nyomtatványokat. „A minisztérium nem akarja beismerni, hogy hibázott, és megkésve adta ki az utasítást“ - tette hozzá Szigeti. Eddig az alapiskolák első osztályaiban félévkor csak szóban értékeltek, év végén kaptak bizonyítványt akiselsősök. (MSz) A Gazprom elhárítja a felelősséget, a cég szerint Ukrajnától kellene kártérítést kérni Fico konkurenciát akar az SPP-nek Pozsony. Robert Fico szerint például úgy lehet védekezni egy újabb orosz-ukrán gázválság ellen, ha Szlovákia konkurenciát teremt a 49%- ban külföldi tulajdonban levő Szlovák Gázmüveknek (SPP). Fico a válság következményeiről tegnap Pozsonyban az orosz Gazprom gázvállalat vezérigazgatóhelyettesével, Alekszandr Medvegyewel tárgyalt. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az SPP-nek Fico szerint egy orosz-ukrán cég is konkurenciát jelenthetne, de csak ha a vállalatban az államnak lenne többségi részesedése. „Nem engedjük, hogy Szlovákia vazallusszerepbe kényszerüljön. Csak olyan projekteket fogunk támogatni, amelyek teljes ellenőrzésünk alatt lesznek” - szögezte le Fico. Medvegyev kijelentette: sajnálja azokat, akiket érintett a válság, de mindenkinek tudatosítania kellene, hogy nem Moszkvát, hanem Kijevet terheli a felelősség a történtekért. „Nem biztos, hogy sikeresek lesznek a Gazprom ellen kezdeményezett kártérítési perek, mivel a gázáramlást Ukrajna korlátozta” - szögezte le a Gazprom vezérigazgató-helyettese. Új gáztárolók Fico szerint a kormány jövő szerdai ülésén tárgyal a válság következményeiről és arról, milyen intézkedésekkel lehet csökkenteni negatív hatásait. A kormányfő szerint járható út lenne az is, ha a Gazprom segítségével új gáztárolókat építenének Szlovákiában. Ugyanakkor fontosnak tartja, hogy nemzetközi szerződésekbe legyen rögzítve, hogy ha a gázválság megisméüődik, Szlovákia automatikusan más vezetékeken át kap földgázt. Karel Hitman energetikai szakértő szerint az új gáztárolók kiépítése rendkívül költséges lenne. „Fel kell tennie a kérdést, mi az olcsóbb: a behozatal diverzifikációja vagy gáztárolók építése. A diverzifikációra tett javaslatokat mindig azzal utasították el, hogy nincs rá szükség, az orosz gáz különben is olcsóbb, mint például a norvég” - tette hozzá Hirman. Ukrán kérdőjelek Bár Ukrajna szerint is érvényes az ukrán Naftogaz és az orosz Gazprom által aláírt gázszerződés, Kijev úgy véli, rövidesen mégis törekedni kell módosítására, mert az kárt okoz az ország gazdaságának. Olekszandr Slapak, az elnöki hivatal helyettes vezetője viszont kijevi sajtótájékoztatóján leszögezte, „nem talált a megállapodásban egyetlen pontot sem, amely lehetőséget adna annak felmondására.” Közölte azt is, hogy elhalasztották az ukrán nemzetbiztonsági és védelmi tanács péntekre tervezett ülését, amelynek napirendjén a gázszerzódés vizsgálata szerepelt volna. Hozzátette: a szerződésbe foglalt földgázárak túl magasak egy olyan országnak, amelynek komoly gazdasági válsággal kell szembesülnie. Kijevnek szerinte európai szakértőkkel való egyeztetés után kellene kidolgoznia a dokumentum módosítását. Hasonló véleményen van Viktor Juscsenko ukrán elnök is, aki tegnap megkérdőjelezte a gázszerződést, s kijelentette: a dokumentum módosításra szorul. Fico ezeket a törekvéseket „teljes őrültségnek” nevezte. Már nincs válság A gazdasági minisztérium tegnap visszavonta a két héttel ezelőtt kihirdetett válságállapotot - jelentette be tegnap Ľubomír Jahnátek szakminiszter. Ennek köszönhetően Szlovákia végleg elvetette azt a lehetőséget, hogy beindítja a Jas- lovské Bohunice-i Vl-es atomerőmű második blokkját. „Nem fogjuk elindítani a második blokkot. Az ország gázellátása stabil, a rendszer jól működik, már nincs szükség megszorító intézkedésre” - mondta Jahnátek. Jelenleg naponta átlagosan 160 millió köbméter orosz földgáz halad át Szlovákián, ebből a mennyiségből a Szlovák Gázművek (SPP) 19,8 millió köbmétert vesznek át. (dem, s) A jelenlegi államfő meggyőződése, hogy tud segítem Szlovákián idehaza, de legfőképpen külföldön Gašparovič már hivatalosan is indul ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Hosszú hallgatás és látszólagos halogatás után Ivan Gašparovič köztársasági elnök tegnap egy kisebb nyelvbotlással bejelentette, hogy újra megpályázza az „elnök államfői posztját”. Az már tavalytól biztos, hogy a két legerősebb kormánypárt, a Smer és a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) őt támogatja. Gašparovič hagyta magát kéretni a választók előtt, ugyanis már tavaly összegyűjtötte számára a Mi elnökünk petíciós bizottság az induláshoz szükséges 15 ezer aláírás több mint kétszeresét. „Meggyőződésem, hogy van elég erőm és elképzelésem, hogy tudjak segíteni Szlovákiának akár itthon, de legfőképpen külföldön” - jelentette ki tegnap Gašparovič. Ezzel indokolta, hogy újra jelölteti magát. Pártok felett álló államfő lenne, sőt kijelentette, hogy eddig is sikerült így viselkednie. Öllös László szerint Gašparovič korántsem amiatt halogatta eddig a bejelentését, mert ilyen sokáig gondolkodott, az időhúzással csak a figyelmet akarta magára irányítani. „Készakarva halogatta a bejelentést, hogy téma legyen - jelentette ki a politológus. - Ez is a kampány része, játék és egyfajta manipuláció.” A felmérések szerint Ivan Gašparovič a legesélyesebb jelölt az elnöki posztra, az MVK ügyKépes volt rá nökség adatai szerint decemberben a szavazók 55 százaléka voksolt volna rá. Radičová magyarul is kampányol A második helyen Iveta Radičová, az SDKÚ, a KDH és az MKP közös jelöltje áll 32,6 százalékkal. Ó csütörtökön tartotta programalkotó konferenciáját. Legfontosabb feladatának azt tartja, hogy rámutasson a társadalom problémáira. „Én tudok kiabálni” - jelentette ki. Kifogásolta, hogy az ületékes intézmények nem reagálnak kellőképpen a lakossági panaszokra, ami csak fokozza az emberek passzivitását, és folyamatosan csökkenti az állami intézményekbe vetett bizalmat. Radičová már tavaly megkezdte kampányát, amely részben (Somogyi Tibor felvétele) kétnyelvű. Első, kétnyelvű plakátjai már megjelentek az országutak mentén. A köztársasági elnököt várhatóan csak a második fordulóban fogjuk megválasztani. Az első fordulóban csak akkor születhetne végleges eredmény, ha valamelyik jelölt megszerezné az összes bejegyzett választó 50 százalékának támogatását. Erre elemzők szerint kicsi az esély, (lpj) Ha most készülne a felmérés, sokkal rosszabb eredményeket kapnánk - ma már nagyobb mértékű lenne a borúlátás Szlovákiában is Októberben a fél ország még nem hitte, hogy minket is elér a válság ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Szlovákia lakossága az Európai Unió többi országához viszonyítva viszonylag optimista az ország gazdasági helyzetét illetően, és derűlátóbb a saját helyzetével kapcsolatban is, egészében véve azonban érezhető, hogy az optimizmus csökken. Ez derül ki az Eurobarometer 2008 októberében készült felméréséből. Ebben az esetben nagyon fontos a felmérés időpontja. 2008 októberében ugyanis nálunk még alig lehetett érezni a gazdasági válság hatásait, ebben az időszakban kezdtek megjelenni az első hírek a várható következményekről, az Eurobarometer szlovákiai jelentéskészítői szerint ezzel is magyarázható a szlovák lakosság pozitívabb látásmódja. Azonban a szlovák állampolgárok is egyre kevésbé lesznek bizakodóak a jövőt illetően. „Azt várom, hogy a következő felmérésekben az optimizmus szintje csökken” - szögezte le Andrea Elscheková-Matisová, a Európai Bizottság szlovákiai képviseletének vezetője. Az ország gazdasági helyzetével kapcsolatban az elkövetkező 12 hónapban a szlovák állampolgárok 40 százaléka borúlátó, annak romlását várja - ez azonban még mindig jóval kevesebb, mint az uniós átlag, mely 51 százalék. Az ország gazdasági helyzetének javulását a szlovák lakosság 19 százaléka várja, az uniós átlag 15 százalék. Arra a kérdésre, mire számít saját háztartásának helyzetével kapcsolatban, a szlovákiai lakosság 48 százaléka azt mondta, nem vár változást. 18 százalék javulást remél, 31 százalék pedig borúlátó. Ezek az arányok nem térnek el túlságosan az uniós átlagtól. Azonban 2007 tavasza és 2008 ősze között Szlovákiában is csökkent azok száma, akik hittek saját anyagi helyzetük javulásában. Arányuk 30-ról 18 százalékra csökkent másfél év alatt, és 21-ről 31 százalékra nőtt azok száma, akik helyzetük romlására számítanak. Ami a foglalkoztatottságot illeti, csak 33 százalék gondolta októberben, hogy romlani fog a helyzet - az uniós átlag sokkal rosszabb, 53 százalék volt. Az, hogy Szlovákia optimistább, mint az unió, Juraj Karpiš gazdasági elemző szerint minden bizonnyal annak tulajdonítható, hogy „Nyugaton a pénzügyi válságot hamarabb megérezték, több nyugat-európai bank nehéz helyzetbe került, a sajtó is hamarabb foglakozott velük, nálunk pedig akkor a bankok egészségesek voltak.” Az Iness gazdaságkutató intézet vezetője is hasonlóan vélekedik, mint az Eurobarometer szlovákiai jelentésének készítői. „Ha most készülne a felmérés, sokkal rosszabb eredményeket kapnánk, sokkal nagyobb mértékű lenne a borúlátás Szlovákiában is”- fejtette ki Karpiš. A lakosság ugyanakkor kifejezetten rossznak ítéli meg azt, ahogy az ország a szegénység problémájához viszonyul - 72 százalék vélekedik így, az uniós átlag 67 százalék. A lakáshoz, lakhatáshoz jutás lehetőségét - anyagi szempontból - a szlovák lakosság 83 százaléka tartja rossznak, az unióban ez 73 százalék. A szlovákiai lakosság 50 százaléka úgy véli, jó az együttélés a különböző nemzetiségek, vallási felekezetek között. Az uniós átlag is hasonló, 48 százalék, (sán)
