Új Szó, 2009. január (62. évfolyam, 1-25. szám)
2009-01-23 / 18. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. JANUÁR 23. Kitekintő-hirdetés 17 „Én abban különbözöm a többi bolondtól, hogy nem vagyok bolond" - állította magáról a katalán zseni, aki az írással is próbálkozott Salvador Dali festőművész 20 éve hunyt el „Egyszer majd kénytelenek lesznek miattam az életművemmel foglalkozni” - jelentette ki egy alkalommal a húsz éve, 1989. január 23-án elhunyt Salvador Dali katalán festő. Jóslata bevált, a művész egyedülálló alkotásai mellett természetével is mély nyomot hagyott az utókorban. PIETSCH JUDIT-MTI Az 1904-ben Figuerasban született Dali már gyerekként saját világot alkotott magának. Műveltségét jogász apja könyvtárának darabjaival alapozta meg, de anyja mély vallásossága és a nem hívő apja közötti ingadozás is formálta őt. Már kisgyerekként franciául tanult, az impresszionista művészettel való találkozása után pedig 12 évesen beiratkozott szülővárosa művészeti akadémiájára. Első kiállítását 1919-ben a városi színházban tekinthették meg az érdeklődök, ekkoriban már az írással is próbálkozott. 1920-tól Madridban tanulta a művészetet, a Szépművészeti Akadémia hallgatójaként botrányairól is híressé vált, le is tartóztatták. Ezekben az években kötött szoros barátságot a filmes Luis Bunuellel és a költő Federico García Lorcá- val. 1925-ben első önálló kiállítását ünnepelhette, egy évre rá Párizsban már Picasso társaságát kereste. A szürrealistákkal, valamint Paul Eluard feleségével való találkozása megváltoztatta az életét, képei óriási sikereket hoztak számára, az orosz származású Gala személyében pedig rátalált élete szerelmére. A harmincas évekre kialakult saját „hiperrealista”, „paranoid-kri- tikai” stílusa, képeinek álomviláAz emlékezet állandósága gában a hétköznapi tárgyak deformálódnak és bizarr, irracionális átváltozásokon mennek keresztül. Képeinek olykor több nézetet is adott, mást látni rajtuk messziről és mást a részletek vizsgálatakor. (Képarchívum) Az évtized második felében a politikába is beleártotta magát, Franco híveként elvesztette García Lorca és Bunuel barátságát, akivel korábban két szürrealista filmen is együtt dolgozott. 1940-ben elhagyta Spanyolországot, hosszú évekig az Egyesült Államokban élt. Az ekkor már világhírű művész díszleteket, jelmezeket tervezett a Metropolitan Opera számára, s még az ékszertervezésben is kipróbálta magát. Sikerei hazájába való visszatérése után sem maradtak el, Figuerasban munkásságának emléket állító múzeum nyílt. Felesége 1982-ben bekövetkezett halála megtörte, Gala távozása után visszavonultan élt, ekkor készültek utolsó képei. 1989-ben szülővárosában hunyt el, ott is helyezték végső nyugalomra. Leghíresebb festményei között Az emlékezet állandóságát, A lángoló zsiráfot, a Látomást... (tigrisekkel és póklábú elefánttal) és A polgárháború előérzetét emlegetik. Irodalmi munkássága is jelentős, illusztrációkat, sorozatokat készített Dante Isteni színjátékához, a Carmenhez, Rabelais Gargantua és Pantagrueljéhez, Voltaire Candide-jához, Cervantes Don Quijotéjához. A mesterség minden fortélyának birtokában volt, a klasszikusokkal is felvehette a versenyt, de senki sem engedte ennyire szabadon fantáziáját. „Én abban különbözöm a többi bolondtól, hogy nem vagyok bolond” - állította magáról. Dali (Képarchívum) 275 éve született Kempelen Farkas A zseniális csaló Radnóti Miklós és munkaszolgálatos társainak kínszenvedése a szerbiai hegyekben A bori rézbányák szörnyű titka MTl-PRESS Csapody Tamás jogász, szociológus kutatási témája, az erőszak és erőszakmentesség, a katonai szolgálati formák vizsgálata kapcsán jutott el a katonai munka- szolgálat témaköréhez. A németek a II. világháború idején a megszállt országok polgárait, köztük magyarokat, elsősorban zsidókat vittek munkaszolgálatra. A szerbiai hegyek közötti Borban és környékén mintegy 50 ezer embert dolgoztattak 1941 és 1944 között. Bor, a délnyugat-szerbiai község gazdag rézlelőhelyéról ismert, és arról, hogy 1944 tavaszán odahurcolták el újabb szolgálatra Radnóti Miklóst (1909-1944), a Bori notesz, benne utolsó versei, a Razgledni- cák-jelentése: képeslapok-költő- jét. Radnóti Miklósnak 2009-ben születése 100., halálának 65. évfordulójára emlékezünk. A költő Borból, a Heidenau táborból indult 1944 őszén „utolsó” útjára, s a Győr melletti Abdánál lőtték tömegsírba. Csapody Tamás hat éve kutatja, gyűjti az információkat a jelentős részben feldolgozatlan bori munkatábor magyar vonatkozásairól. Mint az MTI-nek elmondta, Jehu- da Deutsch, az Izraelben élő, 83 éves bori túlélő hatalmas segítséget nyújtott munkájához. Az idős férfiú mintegy 20 éve foglalkozik a bori magyar munkaszolgálatosok kutatásával, több ezer oldalas archívumot őriz, s Csapody ebbe betekinthetett és anyagot is kapott októberi, izraeli föltáró útján. Időközben háromszor is járt kutatásainak helyszínén, Borban magyarok nyomait keresve. Kutatott a belgrádi, a budapesti, a berlini, a ludwigsburgi levéltárban és az izraeli Jad Vasem Intézetben is. Csapody kutatásaiból kiderült, a bori munkatáborba - két csoportban, 1943-ban és 1944-ben - mintegy hatezer magyart vittek, csak az emberek mintegy fele élte túl a megpróbáltatásokat. A hatezer munkaszolgálatos között 200 Jehova tanú, nazarénus, és szombatista volt. Megtagadták a katonai szolgálatot, ezért bebörtönözték őket, közülük az egészséges, munkára fogható személyeket a behívott zsidók csoportjához „csapták”. Radnóti így jellemezte a tábor légkörét: „Rémhírek és férgek közt él itt francia, lengyel,/ hangos olasz, szakadár szerb, méla zsidó ahegyekben...”- Ott kétfajta tábor létezett: a központi volt a Berlin, közvetlenül Bor község mellett. A munkaszolgálatosok feladata a bányaművelés volt. Ezen kívül működött még mintegy 10 altábor, Bortól északra egymástól öt kilométerenként sorakoztak. Az altáborok „lakóinak” vasutat kellett építeniük, a németek ugyanis a kibányászott rezet a dunai hajóút helyett a hegyeken át, vasúton akarták eljuttatni Belgrádba. Ez teljesen értelmetlen, hiábavaló munka volt, nem lett belőle semmi - tette hozzá Csapody Tamás. Borban a bányaüzemeltetési jogot a Todt nevű német fasiszta katonai szervezet birtokolta. A magyar munkaszolgálatosok magyar katonai vezetés alatt éltek és a Todt szervezet irányítása alatt dolgoztak. A kutatónak sikerült beszélnie két olyan, a borzalmakat túlélt férfival - az egyik Párizsban, a másik Kanadában él aki együtt volt a Heidenau táborban Radnóti Miklóssal. Elmondták, hogy a költő gyengébb fizikumú volt társainál, segítettek neki, óvták. Radnótinak ez akkor már a harmadik munka- szolgálata volt és testileg, lelkileg nagyon megviselte őt. A szerb területen még hadműveletek zajlottak, amikor partizánok fölszabadítottak mintegy háromezer táborlakót. A Zsagubica fölötti Laznica falun át Majdanpek és Tumu Severin (Szörényvár) útvonalon menekülhettek, sokan beálltak partizánnak, vagy Arad és Temesvár felé mentek tovább, mert Romániában 1944. augusztus 23. után biztonságban lehettek a zsidók. A boriak közül több ezret ezekben a városokban a lakosság befogadott, föltáplálták, fölerősítették őket. Szalai Sándor filozófus a szerb partizánok segítségével szintén Borból tért vissza Temesvárra és a Déli Hírlapban megjelentette még Radnóti Miklós életében a költő tábori verseit, amelyeket úgy írt alá, hogy Lager Heidenau, Zsagubica fölött a hegyekben és a dátum. A Hetedik ecloga is ott született 1944júliusában. Csapody legutóbbi izraeli kuta- tóútján 15 interjút készített bori túlélőkkel és hozzátartozóikkal több városban és településen. Nagy hatással volt rá Mautner Károly egykori bori kényszermunkás, aki könnyeivel küszködve több mint 60 év után először beszélte el idegennek a történetét. Mautnert, mint egyszerű munkásembert 1943-ban hurcolták ki Borba, onnan bejárta a Radnóti által is végigjárt utat, de ő német koncentrációs táborba került, amerikai katonák szabadították föl. Hazatért, de senki élő rokont nem talált Budapesten, és az elsők között kivándorolt Palesztinába. Borból Nyugat felé hajtották a foglyokat a Titel-Újvidék-Cserven ka-Zombor-Szentkirályszabadja útvonalon. A visszaemlékező szörnyű élménye volt, amikor a Cser- venkánál 1100 zsidó munkaszolgálatost öltek meg a németek magyar közreműködéssel. A közeledő oroszok elől menekülve a holttesteket az út két oldalán hagyták el- földeletlenül. Ezt a kivégzést Mautner és akkor Radnóti is elkerülte. Csapody Tamás sokéves kutatómunkáját monográfiában szeretné összegezni, de ehhez még lefordításra vár mintegy ezeroldalas héber, valamint szerb, román és német nyelvű dokumentáció. MTI A kétszázhetvenöt éve, 1734. január 23-án született Kempelen Farkas az utolsó polihisztorok egyike volt, jártas a művészetekben és a természettudományokban, nyolc nyelven beszélt és verselt, emellett szorgos hivatalnokként szolgálta a Habsburgokat. Huszonegy évesen latinról németre fordította Mária Terézia törvénykönyvét, 23 évesen már udvari tanácsos, 25 évesen a magyarországi sóbányák felügyelője lett. 1767-ben kormánybiztosként ő irányította Bácska betelepítését, közreműködött a pozsonyi hajóhíd építésénél. Megtervezte a pozsonyi vár vízvezetékét, a schön- brunni kastély szökőkútrendsze- rét, megoldotta a budai vár vízellátását, foglalkozott egy Száva-Ad- ria csatorna építésével. Ő készítette a budai Várszínház terveit és irányította a kivitelezést. Tökéletesítette a gőzgépet, megszerkesztette a turbina ősét, írógépet konstruált vakok részére, mozgatható betegágyat készített a himlőben megbetegedett császámő részére - nem utolsó sorban ezért nemesi rangra emelték. 1798-ban, 43 évi szolgálat után nyugdíjazták. Élete végén I. Ferenc császár - mert gyanúsnak találta Kempelen jakobinus kapcsolatait - megvonta járadékait, így szegénységben halt meg 1804. március 26-án. Számtalan találmánya közül kortársait beszélőgépe és sakkozó automatája nyűgözte le legjobban. Kempelen 1791-ben adta közre Az emberi beszéd mechanizmusa című tanulmányát, amely a modern fonetika alapja lett. Elméletének igazolására huszonkét év alatt elkészítette gyermekhangon megszólaló, a hangképző szervek működését utánzó masináját. A tüdőnek fújtató, a hangszalagoknak sípok, az orrüregnek nyílások, a szájüregnek tölcsér felelt meg, a hangok képzésekor nyílásokat fedett le és tett szabaddá. Sakkautomatája, amelyet gyermekjátéknak, mechanikai tréfának nevezett, kora legnagyobb szenzációja lett. Az 1769-ben bemutatott töröknek öltöztetett emberi alak alacsony szekrény mögött egy széken ült és az előtte lévő sakktáblán játszott. Az egész világot bejáró gépezet olyan ellenfele- ' két győzött le, mint Napóleon, II. Frigyes porosz király és Edgar Allan Poe, szabálytalan lépés esetén reklamált. Maga Kempelen nem csinált tikot belőle, hogy az automatában törpe lapul (ez mára bebizonyosodott), de a játékost olyan zseniális mechanikai és optikai trükkökkel tudta elrejteni, hogy az ajtók kinyitásakor csak fogaskerekek látszottak. A titkot Kempelen életében senki sem tudta leleplezni, az automata látványosság lett Amerikában is, a német nyelvbe pedig a csalás szinonimájaként vonult be a játék neve. A szerkezet 1854-ben elégett, csak a közelmúltban építették újra. (stop) Februar 1-jetol módosul a közúti közlekedést szabályzó törvény stop] Az Ui Szó « m stop) Keresse az U) SZÓ , csütörtökön az újságárusoknál! WltsIlilSSIiSlI Vegye meg lapunkat! fM Ml ■■ Ml MB' ®S Wt Ml Nf 8SS ■*
