Új Szó, 2009. január (62. évfolyam, 1-25. szám)
2009-01-23 / 18. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. JANUÁR 23. Kultúra 9 Milos Forman készülő alkotásához Georges-Marc Benamou francia regénye szolgál alapul Egy végzetes árulás filmje Nemrég még Nicolas Sarkozy francia elnök kulturális tanácsadója volt, tavaly ősztől elsőként Milos Forman nevét emlegetik vele kapcsolatosan. Georges- Marc Benamou friss regénye, A müncheni rémkép ugyanis az Amerikában élő Oscar-díjas cseh rendező új filmjéhez szolgál alapul. SZABÓ G. LÁSZLÓ Georges-Marc Benamou francia gyarmatosítók fiaként 1957-ben született az algériai Sajdában. Jogi tanulmányai után évtizedeken át újságíróként dolgozott, európai hírnévre azonban történelmi témájú regények írójaként tett szert. Franciaország második világháborús erkölcsi magatartását több művében elemezte már, a müncheni egyezmény tükrében azonban csak most mutatja meg igazán. Forgatókönyvíróként 2005-ben állt közönség elé, amikor Robert Guédiguian számára Francois Mitterand életének utolsó hónapjait foglalta össze A Mars-mező gyalogosa címmel. 2007-ben Nicolas Sarkozy elnöki kampányát vezette, az elmúlt év második felében pedig több alkalommal találkozott Milos Formánnál, hogy hasznos tanácsokat adjon neki (és forgató- könyvíró-társának, Václav Havel- nek) a 20. századi történelem egyik legizgalmasabb fejezetéről, az 1938-as müncheni egyezményről szóló filmjéhez. Benamou regénye az író egyik ismerőse révén jutott el a világhírű rendezőhöz. Ó volt a Mitterand-ról szóló film producere, s az ő ötlete volt, hogy A müncheni rémképhez Milos Formant kellene megnyerniük, aki a Hitler által „érintett” Csehszlovákiából került ki Amerikába. München pedig nemcsak történelmi, hanem morális határkő is. Franciaország történelmében mind a mai napig traumaként van jelen, állítja Benamou. Ugyanúgy, mint Vichy, ahol a franciák kollaboráltak a nácikkal, vagy a francia gyarmatosítók által elfoglalt Algéria. A müncheni eseményeket azonban még mindig nem emésztették meg Benamou hazájában, sőt nem is nagyon akarnak beszélni róla. A müncheni paktum hátterét az író egy tragikomikus pókerpartihoz hasonlítja, amelyben két résztvevő, Hitler és Mussolini „összejátszottak”, Chamberlain kettős játékot űzött, hiszen Daladiert, a francia miniszterelnököt teljes mértékben magára hagyta. München politikai hiba volt, vélekedik Benamou, amely rettenetes következményeket vont maga után nemcsak Csehszlovákiát illetően, hanem világviszonylatban is. Daladier harcias hangulatban érkezett Münchenbe, de néhány óra leforgása alatt teljesen megváltozott. Chamberlain elárulta, Mussolini és Hitler pedig becsapta. A jelenlevő csehszlovák diplomatákkal nem is találkoztak a franciák. Daladier ugyan kérte, hogy hallgassák meg őket, Chamberlain nem sürgette a dolgot, Hitler pedig egyszerűen túlkiabálta őket. A müncheni események eme epizódja Benamou-t ma is sokkolja. Amikor ugyanis Eduard Beneš emberei, a nagykövet Vojtech Mastný és a diplomata Hubert Masaink megérkeztek Münchenbe, a német külügyminiszter helyettese helyett SS-tisz- tek várták őket. A repülőtérről azonban nem a tárgyalások színhelyére, hanem egy közeli szállodába mentek, ahol mindkettőjüket a takarítónők ablaktalan kamrájába zárták, miközben az angol küldöttség tagjaiként érkeztek a német városba. Hogy mi inspirálta Benamou-t a könyv megírására? Az a fénykép, amely hetven évvel ezelőtt az esemény színhelyén készült, s amelyet Marilyn Monroe és Che Guevara képe mellett a 20. század egyik leghíresebb felvételének tart. Négyen állnak a képen: a nyugodt Mussolini, az öntelt Hitler, a büszke Chamberlain és a komoran félrenéző Daladier. A kulisszák mögötti eseményekről azonban kevés anyagot talált az író. Még a résztvevő országok katonai archívumai sem őriznek ezzel kapcsolatos vaskos mappákat, A forgatókönyvet ketten írták: Forman és kamaszkori jó barátja, Václav Havel,akivel már régóta tervezték a közös munkát. így az a tizenhárom óra, amíg az ülésezés tartott, majdnem nyomtalanul szállt el az időben. Még Daladier alakja is kikopott a köztudatból, állítja Benamou, nincs egy utca vagy egy tér Párizsban, amely az ő nevét viselné. Sokan még ma is azt hiszik, hogy 45-ben meghalt, pedig 1970-ig élt. A háború után még különböző funkciókat töltött be, parlamenti tag volt, majd polgármester, csak később vált fantommá, aki ilyenolyan magyarázatokat keres a történtekre. Az események alapos vizsgálata során Milos Forman is megállt jó pár komikus, sőt groteszk elem fölött, s ahogy mondja: még egyfajta chaplini komédiát is lát a paktum mögött. A készülő film forgatókönyvét ketten írták: Forman és kamaszkori jó barátja, Václav Havel, akivel már régóta tervezték a közös munkát. A cseh exelnök korábbi elfoglaltsága miatt azonban erre csak most kerülhetett sor, de ezúttal is csak úgy, hogy heteken át kü- lön-külön dolgoztak. Forman Londonban, Párizsban vagy éppen Connecticutban, Havel pedig Prágában. Ó írta a párbeszédeket, Forman pedig magát a történetet, Benamou könyve alapján. A szereposztásról ez idáig semmi nem derült ki. Forman nem szeretne ismét úgy járni, mint 2004-ben, amikor A gyertyák csonkig égnek című Márai-regény megfilmesítésére készülve elárulta: a két főszerepet Sean Conneryre és Klaus Maria Brandauerre bízta. Hat héttel a forgatás elkezdése előtt ugyanis Connery - a producerrel való összetűzés miatt - visszadobta a szerepet, így a filmből végül semmi nem lett. Egy biztos: Daladier szerepét A müncheni rémképben francia színész fogjajátszani. Lehet, hogy Depardieu? A tavalyi győzelem után idén ismét van osztrák jelölt a legjobb idegen nyelvű film kategóriában 13 Oscar-jelölést kapott a Benjamin Button Taraji P. Henson a legjobb női mellékszereplő, Brad Pitt a legjobb színész kategóriában esélyes a szoborra, ugyanabból a filmből (Reuters-felvételek) MT1-HÍR Beverly Hills. A Benjamin Button különös élete című film 13 jelölést kapott az Oscar-díjra, ezen belül esélyes lehet a legjobb film, a legjobb színész (Brad Pitt), a legjobb női mellékszereplő (Taraji P. Henson) és a legjobb rendező (David Fincher) díjára. A legjobb film kategóriájába még a Frost/Nixon, a Milk, A felolvasó és a Slumdog Millionaire - Gettó milliomos jutott be. Heath Ledger posztumusz Oscar-jelölést kapott a legjobb mellékszereplő kategóriában A sötét lovagban nyújtott alakításáért, ám a Batman-képregényfilm más kiemelt kategóriában nem jutott a nevezettek közé. Az amerikai filmakadémia tegnap hozta nyilvánosságra az idei Oscar-jelöltek listáját. A tavalyi győzelem után idén ismét van osztrák jelölt a legjobb idegen nyelvű film kategóriájában. Az amerikai filmakadémia tegnap nyilvánosságra hozott jelölőlistáján a következő filmek szerepelnek ebben a kategóriában: a német Der Baader Meinhof Komplex, a francia Entre les murs, a japán Okuribito, az osztrák Revanche és az izraeli Libanoni keringő. Utóbbi az idei Arany Glóbuszdíj nyertese volt az idegen nyelvű filmek között. 2008-ban a Pénzhamisítók című osztrák háborús dráma kapta az idegen nyelű filmek Oscar- szobrát. Betört a sci-fi a Sundance fesztiválra Park City. A sci-fi betört a Sundance filmfesztiválra: idén három produkció is képviseli a műfajt, amelynek közönsége negyedszázad alatt nemigen láthatott ilyesmit Park Cityben. Azért a három fantasztikus film még így is eltűnik a 118 nagyjátékfilm hosszúságú produkciót felvonultató tizenegy napos mozizás tengerében. Geoffrey Gilmore fesztiváligazgató ezt azzal magyarázza, hogy tudományos fantasztikus témák nem igazán készülnek a független arénában. A Cold Souls (Hideg lelkek) a francia Sophie Barthes munkája. A főszerepet alakító Paul Giamatti orosz lélekcsempészek hálójába kerül. A brit Duncan Jones Moon (Hold) című filmjében Sam Rockwell magányos vállalkozót alakít, aki héliumbányát üzemeltet a Hold felszínén, és egyetlen társa egy robot. Ajapán Nakadzsima Kandzsi The Clone Returns Home (Akión hazatér) című produkciójábanpedigegy elhunyt űrhajós kiónja küzd identitásválsággal, (mti) PENGE Balkán-szvit Filip Florin Kisujj ak című magyar fordításban megjelenő regénye egy groteszk tetemre- hívás az Emir Kusturica filmjeiből is jól ismert balkáni romantikával, anekdotákkal és babonavilág összemontírozá- sával. A kilencvenes évek elején Romániában valahol egy római castrum mellett egy tömegsírt találnak. Ennek keletkezési idejét igyekeznek többen is kideríteni a helyi lakóktól kezdve a rendőrökön, nyomozókon, archeológusokon át egészen egy Argentínából importált tömegsírok feltárására szakosodott fura kutatócsoporton keresztül. E sokszínű nyomozótársaság és a sír körüli rejtélyek kiderítésének kérdései bizonyos értelemben detektívre- gényként kívánják olvastatni a Kisujjakot. Azonban mégis a tömegsír és nyomozás a regényben sokkal inkább bizonyul egy erős apropónak, amire hivatkozva érdekesebbnél érdekesebb alakokat lehet mozgósítani a balkáni és román archaikus tájakról, mintsem a regény cselekményszervezésének vagy szerkezetének összetartó tényezőjeként. A regény erősségét ilyen értelemben sokkal inkább képezik azok a mikrótörténetek és anekdoták, amelyek egymástól függetlenül, mintegy mellékes cselekményszálakként jelennek meg a kötetben. így bontakozik ki a helyi fotográfus egzotikus és felettébb szórakoztató története, aki egy fiatal dro- medárt vásárol egyik egyiptomi utazása során és hazaviszi Kárpát-kanyarban levő szülőfalújába, Törcsvár mellé. Ala- din, a fiatal teve nagy kavarodást kelt marhatulajdonosok között miután egy csinos üszőt megkömyékez, az elkerülhetetlen kiherélése után viszont igazi békés színfoltja marad a vidéki turizmusnak. A csodavárás és csodakeresés számos lecsapódásának lehet tanúja az olvasó a népi hitvilág és babonák különböző változatainak megjelenésén keresztül. Például Paulina néni kártyavetései, vagy a kávézacc- ból történő jóslása, amikor megállapítja, hogy „pénz fog állni a házhoz”, és nemsokára valóban egy lavór aranypénz kerül elő a konyhában az eldugult lefolyóból. E babonavilág számos esetben meglepően keveredik a keresztény jegyekkel. S talán a Tarajos, szerzetes nevén pedig Zólya Andrea Csilla kritikai rovata Onufrie élettörténetében csúcsosodik ki leginkább, ami egyben a kötet legizgalmasabb részét is képezi. Gyerekkorában, a bibliai Mózeshez hasonlóan, egy vízparton talál rá egy asszony, hamarosan kiderülnek különleges adottságai, mint például a taréjszerű, gyorsan növő haja, amit négyóránként kell vágni. Az emberek között nem találja helyét, ezért Tarajos tizenhat évig egy erdőben él remeteként, ahol fakérgekre írja újra emlékezetből az evangéliumokat. Ezekben a történetekben sajátosan elegyednek a keresztény világlátás, az animizmus és misztika jegyei, miközben bizonyos értelemben Tarajos rituális cselekedeteiben és bujkálásában a vallások kezdeti fázisainak nyomaira is rábukkanhatunk. Ez az összetettség szintén fellelhető az első holdraszállás történelmi pillanatának felvillantásánál is, ami groteszk módon vegyül a csodatevő és jövendőmondó szűzleány, Isten Harsonája szekéren való vándorlásának jelenetével. A felvonultatott történetekben a csoda a különös és groteszk események révén is jelen van, mint amilyen a vezérezredes egérré való átváltozása, amikor lelepleződik, hogy ellopta a tömegsírból a halottak kisujjait. A fentiekből is kiderül, rendkívül széles az a történésspektrum amelyet bejár a kötet, ami bizonyos értelemben nagyon élménydús olvasmánnyá avatja Filip Florian regényét, másrészről pont e telítettség adja a gyengéjét is, hiszen nem áll össze egy szerves egésszé, miáltal a különböző történetek sok esetben kapcsolódási pontok nélkül tobzódnak magukban. Filip Florian: Kisujjak. Magvető, Budapest, 2008. Értékelés: 09t0l09OOO (ČTK-felvétel) Václav Havel, Georges-Marc Benamou és Milos Forman Prágában
